Pár évvel ezelőtt az Orosz Nagykövetség segítségével újították fel az emlékművet Dobozon.
"Egy 1995-ben kötött kormányközi megállapodás értelmében mindkét fél gondozza a területén található, a másik ország katonáinak állított emlékeket, de nincs akadálya annak sem, hogy egyikük a másik területén saját költségből maga újítsa fel a műemlékeit. Ehhez még bejelentést sem kell tenniük, a nagykövetség évente egyszer ad csak le egy listát a felújítani kívánt emlékművekről, de a munkálatok pontos idejéről és módjáról előre senkinek nem tartozik elszámolással." (forrás:SZKR)
Az utolsó szovjet katona 1991. június 19-én hagyta el Magyarország területét. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a szovjet-orosz megszállás. Én egészében véve úgy ítélem meg, hogy a magyarság ezen időszak alatt utópisztikusan jól élt egy megvalósított utópiában (mind erkölcsi, mind demográfiai vagy a foglalkoztatottsági adatok alapján ugye munkanélküliség nem létezett csak KMK) a mai jelenvalósághoz képest. Szándékosan nem említve a megszállás első szakaszát, a személyi kultuszt és a sztálinizmust és 1956 leverését. Az új megszállók azonban minden képzeletet felülmúltak. Ennek tükrében az ember már a szabadság non-plus ultrájaként érzékeli
különösen a 1970-es évek nyugodt szocializmusát. Azóta a fenevadak az államadósságot 20x szorzóval növelték meg, és mindezek ellenére el meg sem közelítettük a teljes foglalkoztatottság
lehetőségét. Más államok pl. Románia, akik letudták a rendszerváltásuk előtt az államadósságukat, éppúgy szarban vannak, így az államadósság mítosz kérdéskörét a néphülyítés címén én letudtam, mint olcsó vagy ócska kapitalista-imperialista propaganda részét. Engem speciálisan az új megszállók szobrai és tevékenységei jobban zavarnak, mint a már történelmi múlttá vált, amúgy zömében nem kártékony és békés, boldog időszak és az élhető élet korszaka. Én megértem azt a taktikát, hogy Budaházyt elsősorban, mint szovjet-bolsevik ellenes
személyt kíséreljék meg kimenteni a börtönből. Bizonyára a dobozi orosz katonai emlékmű, vagy vörös csillag elleni akció ennek a része. Bennem nem él semmiféle gyűlölet a vörös csillaggal szemben, és azzal szemben sem, aki ideológiai zavarában leveri, mert úgy véli a valós ellenség még mindig ott partizánkodik a hátországban. Az elmúlt 21 évben szándékosan kriminalizálták
a szocializmust, egyoldalú adatokkal támasztották alá a gyűlölködők a saját antikommunizmusukat. A 56-os forradalmár, ha elfogulatlanul körbenézhetett volna most, ha látta volna a jövőt, hogy ezért harcolt, ezért a moslék 21 évért, akkor bizonyára nem fog fegyvert
senki ellen vagy soha nem teszi le - mint Pongrátz Gergely Corvin köz legendás kapitánya. Nekem az a véleményem, hogy a szovjet megszállás alapvetően nem volt kártékonyabb, a jelenlegi háttérhatalmi, kapitalista amerikai-angol-cionista megszállásnál. Sőt utóbbi sokkal több fegyverrel támadott ránk, csak láthatatlanokkal, mint az orosz és sokkal agresszívebben támad, a lelket támadja meg, nem a testet. A legfőbb téveszme az, hogy Budaházyt még mindig a kommunisták tartják börtönben. Egyrészt ezek sosem voltak kommunisták, már akkor nem voltak azok, amikor még én is azt gondoltam volna, hogy azok. Volt egy kisebb réteg, akik Munkáspártba vándoroltak és megmaradtak az orosz-szovjet politikai vonalon, de a többiek alapvetően kollaboránsok voltak, most kijelenthetném némi iróniával, hogy egy kis és gyenge országnak épp ez az erőssége, a talpnyaló brigád. Lehet. Gondoljunk inkább bele abba, hogy Budapest központi terén, a Szabadság téren egy szovjet obeliszk áll, és ez az obeliszk nemrégiben társat kapott a western kapitalizmus képviselőjét Ronald Reagant. Elképesztően groteszk helyzet, de kifejező Magyarország megszállóinak a Szabadság téren biztosítunk helyet. Csak a sorok között kell olvasni és értjük...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése