System 7 - Space Bird ♫

System 7 - Phoenix (LP/CD/2007)

Harris Dwight mester tanításai

Harris Dwight mester

Harris Dwight mesterről nem tudjuk hol született, azt viszont tudjuk, hogy jelenleg nem is olyan távol a Közel-Keleten él, hanem még közelebb a Cházár András utcában, annak is a Városliget felőli részén . Harris Dwight tanításai misztérium jellegűek és ugyanakkor ultramateriálisak is. Leginkább első könyvével aratott osztatlan sikert, A kilakoltatott lumpenproletár antropológiája-val. A magyarországi kilakoltatási hullámmal kapcsolatban Harris megjegyezte:

"nagyon hasznos, meg kell tanulnia az egyszerű prolinak, hogy semmi sincs ingyen".

Korábbi nagy gondolkodó mesterek is jelentettek már ki hasonlókat, mint a nagy Simor András mester is  "tanulják meg, hogy nincs ingyenebéd"  vagy Lázár János mester, aki szerint: "akinek nincs semmije az annyit is ér". Dwight tanításában töretlen ortodoxiával halad, kiváló szellemi elődei által megkezdett.úton. Dwight mester antropológiájában megkülönböztet cigányt és fehér cigányt.  Gyakori szófordulata, a lúzer, ami tanításának mindenképpen fő lázári vonása. A mester egyszer tanítványai előtt ezt mondotta:  " ... aki sikeres ember, az nem lúzer és a lúzerek a hibásak, azért ők, mert lúzerek és az a dolguk, hogy a tajgetoszról minél előbb lelökjék őket, mert nem bírom már látni a lúzereket. Mert ha nem lennének lúzerek, akkor minden jó lenne a világban és minek kell lúzernek lenni, amikor csendben el is lehet pusztulni. Ne höbörgjetek tehát, mint a prolicsürhe, ha kilakoltatnak titeket, ezeknek mind meg kell lenniük."  Harris Dwight mester teljes mértékben elveti Sákjamuni Buddha tanait. Harris Dwight az antibuddha. Hasonló mint a keresztényeknél az antikrisztus. Ha szegény embert lát az útjában vagy koldust, rendőrt hívat, hogy azonnal távolítsa el az útjából. Taktikájának és tanainak lényege, hogy minden eszközzel igyekszik elkerülni a megvilágosodást. Dwight mesternek rengeteg pénze van és a pénzénél már csak az ideje több. Híres kukarugdosó beszédében még megprófétálta: "Bizony mondom néktek: az élősködő lumpeneknek pedig az utcára kell kerülniük. Meg kell lenniük mindezeknek, mondottam" .

Linkajánló:

Trollista (avagy kivel ne vitatkozz a facebookon) facebook

System 7 - Planet 7 ♫

Konsztantyin Fjodorovics Juon - Új bolygó

Blogtallózó - Háború és IP Hacking For Real

Most éppen, amikor dúl a szokásos Izrael - Palesztína háború, ideje volt annak, hogy elmeditáljak a saját és főként más emberek gyarlóságai fölött. Hasznosabban is tölthettem volna az időt, de ontológiai értelemben semmiféle korlátozást nem viselhet el az az ember, aki a börtön ellenére is szabadnak született. Ha a mai reggelen gondolkozok, és az ok-okozatokon, akkor nem kezdek bele a hamis önhibáztatásba. Szükségem van a látszólagos élettérre, arra ami ideiglenesen és anyagi helyzetemhez képest most még megadja a kellő szabadságot, hogy párkapcsolatban élhessek. Utána, ha nincs menedékjog valamelyik szocialista országba, akkor végül a fagyhalál és a hullazsák marad. De addig, amíg börtönnel vagyok fenyegetve, a hideg szörnyeteg részéről úgy érzem, erre a két három szabadabb évre rászolgáltam. Nem nehéz ezt kifejteni, egy 65 éve tartó háború vonatkozásában sem. Az élettér nagyon fontos, fontos, hogy megfelelő érzelmi és szexuális háttérországot jelentsen, várat, utolsó bástyát, anyaföldet, hazát. Ontológiai értelemben, ha a képességeink külső okok miatt korlátozottak, akkor a saját belső szabadságunk sérül. A helyi és globális territóriumok szabadságának fontosságáról és minden ember és nemzet számára való egyenlőségéről és vagyonegyenlőségéről vallott elveimről még a kapitalista inkvizíció kínzásai ellenére sem vagyok hajlandó lemondani. A nagyváros, a munkahely, a pénztelenség, az ínséges kapitalizmus ideje, már eleve korlátoz. A prima materia, mindig is a lehetőség birodalma , ez az ontológiai nézet az, amelyik Indiából, a szánkhya-yóga darsanáján keresztül, görög közvetítéssel, Arisztotelész és Nagy Sándor által eljutott Európába. És a II.Vatikáni zsinatig meghatározta az Egyház teológiai-ontológiai Isten-képét. Ellentmondásait világi viszonylatban Nicolaus Cusanus, a reneszánszot is megelőző filozófus, természettudós, és bíboros oldotta föl, aki Kopernikusz előtt már állította, hogy a Föld a Nap körül kering (forrás: wikipédia). Ami Semjén vallástudományhoz is kapcsolódó botránykeltő dolgozatát illeti, a téma megválasztása mint a lélekvándorlás és a new age közötti párhuzam nem egy rossz felvetés. Az más kérdés, hogy ennek a filozófiai és tudatfejlődésnek, talán a védikus korszaktól, az Upanisadok világán át egészen a darsanákká diffrerenciálódott ortodox és heterodox irányzatokig szerintem bővebb kifejtést igényelt volna és én nem Glasenapp amúgy jó összefoglaló könyvéből merítettem volna főként, hanem Mircea Eliade, Schmidt József: Az ind filozófia, Wojtilla Gyula és bizonyos szempontok alapján Hamvas Bélától is.  A lélekvándorlás ugyanis amúgy is problematikus, ahogyan ezt talán Ananda K. Coomaraswamy fejtette ki a legjobban. Ha Sankara advaita védántája felől közelítünk, akkor ott egyetlen valóság létezik, az pedig a brahman-atman egysége, ebben a tekintetben a lélekvándorlás jelenség ugyan, de a lilá (játék - Dr. László András gondolata) kategóriája, tehát az abszolútum szempontjából nem létezik. Volna ugyan lélek ami vándorolna, de nincs lélekvándorlás. Buddhista szempontok alapján pedig van lélekvándorlás ugyan, de nincs lélek (anatman tana) ami vándorolna. Ha a new age épített is volna valamire ezek közül, abban bizonyosak lehetünk, hogy a lélekvándorlással nem úgy mint meghaladandó fenoménnal foglalkoztak. 

Coomaraswamy (fotó forrása: WikipédiA)

Időmet tehát feláldoztam a szent célért, hogy a ráksaszák fórumára megfelelő csapást mérjek. Többször is behatoltam a jogsértő és gyalázatos oldalra, és átírtam a SoDipédiát is. Minden bannolásuk ellenére a mai napon is legalább 5-6 fórum hozzászólást tettem, amely hozzászólások néhol a szellemes verses gúnytól egészen a kapitálfasiszta bálványimádók és pénzfetisiszták lepatkányozásáig terjedt. Most elégedetten hátradőltem a fotelben és megköszöntem így látatlanban és láthatóan is, néhány oldalnak, hogy segítettek ebben. Nem mentem végül tüntetni sem az Izraeli nagykövetség épülete elé. A hibát most nem a külvilágban, hanem önmagamban keresem, és nem vagyok hajlandó harcolni semmi ellen mostantól, hacsak nem, mint 2006-ban erre szakrális felhatalmazást nem kapok. Tisztában vagyok azzal is, hogy minden esetben az agresszor a felelős még a saját áldozataiért is. Tiltakozni meg azért nem járok, mert  a saját lelkiismeretfurdalásom azt mondatja velem, hogy én sem vagyok különb, egész emberi civilizációnk erre a véres erőszakosságra épült föl, az az állam öl többet , amelyik az erősebb, az állatvilág ember által okozott szenvedéseiért pedig mindenkinek felelnie kell majd Isten előtt. A ragadozók szaporodásának mikéntjéről mondottakat fenntartom. A trollok pedig nem lesznek többek a hitvány szaroknál a világ végezetéig.  :)


Blogbejegyzés és linkajánló:
greenproxy.net  www.greenproxy.net
newipnow.com   NewIPNow.com
Proxy Szerver   Hacking For Real blogspot

The CURE - Plainsong ♫

The CURE - Disintegration (LP/ 1989)

01. Plainsong ►        07. Fascination Street
02. Pictures Of You   08. Prayers For Rain
03. Closedown          09. The Same Deep Water As You
04. Love Song           10. Disintegration
05. Last Dance          11. Homesick
06. Lullaby                 12. Untitled

Hunhír támadás Hamvas Béla ellen

Hamvas Béla 1968 november 7-én hunyt el. A Hunhír internetes portál ezen alkalomból megjelentetett egy írást, amely ifj Tompó László nevéhez fűződik. Hamvast korábban is érték támadások, legfőképpen Szántai Lajos bírálta, az a Szántai, aki többek között "logikai úton" levezette, hogy a magyar zászlóban a zöld szín egyértelműen a zöldborsóhoz köthető. Magyarságunk ellenségei 1. (Szántai Lajos, Pap Gábor) YouTube

Hamvas Béla raktáros

Ifj. Tompó László pedig a hírhedt Gede-kiadó szerkesztője. A metapédián kvázi zsidó beszivárgás szakértőként van aposztrofálva. Az sem zavarja a Hunhír főszerkesztőit, hogy szeretett két vezérük közül az egyik, Vona Gábor legfőbb hobbija a tradicionalista filozófia tanulmányozása. Így vall Vona Gábor kedvenc hobbijáról: " Ezen belül is a tradicionalista irodalom a mindenem. Hamvas Béla, Guénon, Eliade. Magyar részről a kedvenc szerzőim Baranyi Tibor Imre és Buji Ferenc." Szántai és Tompó legfőbb érve Hamvas ellen, hogy a magyar hagyománnyal egyáltalán nem is foglalkozott és Szántai szerint ez az adott korszakban Hamvas ( megjegyzés: szellemi függetlensége) kommunizmusa (értsd: hogy teljes mértékben megfelelt a korszellemnek) miatt történt. A videó felvételen Szántai megemlíti Hamvas 1956-os hozzáállását is, meg természetesen azt is, hogy 56 mártírjai gyerekek voltak. Utóbbi fölött nem szabad elsiklani. Hogyan lehet az, hogy ennyi gyerek, fiatal harcolt vagy miért toborozták őket sokszor kvázi kényszerrel vagy sokszor a kíváncsiság által hajtva sodródtak bele az eseményekbe ? Aztán itt van az említett aknazár esete is. Fel volt már oldva az aknazár az osztrák határon? Meg aztán azt is említsük meg, hogy nekem kétségeim vannak a tiszta forradalom fogalmával kapcsolatban is, hiszen ez legalizált emberölés, lincselés, majd kivégzések, megtorlás, koncepciós perek. Mi a szép abban, ahogyan az egyik ragadozó élet-halál harcot vív egy másik ragadozóval szemben? Szántai és Tompó azzal érvel, hogy Hamvas Béla egyáltalán nem foglalkozott a magyar tradícióval.  Hamvas egyébként bizonyára azért nem tudott a magyar őshagyományhoz visszatérni, mert az akkorra már is nem létezett, egy elveszett hagyományról van szó, amit a kereszténység, a mindenkori hatalom, a történelem már ezerszer felemésztett. A magyar őshagyomány tehát rekonstruálhatatlan volt. Az más kérdés, hogy Pap Gábor és Szántai Lajos ezt a hagyományt megkísérelte felépíteni, de ezt is csak úgy tehetik meg, hogy egy másik értelmezési rendszer szimbólumai alapján építik föl, mivel nincs más eszköz, Pap Gábornál ez az asztrológia, Szántainál pedig egyfajta újjáélesztett történelmi-miszticizmus. Hamvas az egyeditől haladt az általános felé, a különböző kultúrák, civilizációk, világvallások, bűnnel, létromlással való relációjának analógiájában vizsgálva és mentén az aranykort, más kifejezéssel a "létet" igyekezett mindenütt felkutatni és megtalálni. "Jól írja" ifj. Tompó[1], hogy ez nem filozófia. Valóban amit Hamvas művel az nem filozófia, hanem művészet, de leginkább misztérium, mert a művészet szó erre nem a legmegfelelőbb terminus. Rámutat Hamvas arra is (amit Tompó sem fontol meg), hogy a tudományból vallás lett, a filozófiából tudomány, és egyedül a költő őrzi a Temenosz lángját. A Temenosz lángjának őrzése nem politikai ideológia, nem turba, zavar, polgári vagy keresztény filozófia, hanem éberség. A legszervesebb élő, lélekző, élet-halál kapcsolat, lét, híd (Szirat-híd vagy Csinvat) a félelmetes misztériumok világával, beavatás. Hamvas gondolatai valóban nem filozófia, a szó modern értelmében. Nem leredukált szakszemélyiség, nem a rovargyűjtő mániákus attitűdje, hanem a teljességé. Szerintem hiba lenne olyasmivel vádolni, hogy a magyar kultúra iránt közömbös volt. Gulyás Pál Vízöntő című versét említhetem példaként, pontosan Hamvas Bélának ajánlotta és a költő volt az, akiről Hamvas többször  úgy nyilatkozott, mint a költői attitüd és tehetség, a modern korban megjelenő ideális- és valójában archaikussal való lényegibb, organikus kapcsolatban lévő „arche-típusáról”, költészetét a Kalevalához hasonlította, az őseposzok,  és az ősi-tradicionális, a mitológiai mélységű világok megjelenítőjét látta benne (ez a költők valódi küldetése), amely egyben  - Hamvas lényegi nézetei szerint - összeegyeztethetetlen a modern korral, és amely kibékíthetetlen ellentéteként és drámaként jelent meg Gulyás Pál életében, sorsában és a műveiben is. Ezek lehettek tehát főbb vonalakban összefoglalva Hamvas Béla szempontjából és szerint Gulyás Pál költészetének legfőbb jellemzői..

Gulyás Pál:

Az ember káprázat

Az ember tünő káprázat:
olyan, miként a napsugár,
amely ma még szívünkbe árad
és holnap messze-messze jár.

Ó hány halottat láttam én már,
mióta bolygok e poron !
Pályájuk a nagy Óceánnál
lehajlott, mint a napkorong.

Szemük olyan volt, mint a tenger,
mert annyi vész és szírt között
az ő hajójuk győzelemmel
a végtelenbe költözött.

Gulyás Pál életrajzi adatai között figyelemre méltó momentum, hogy  " Világnézete egyre közelebb kerül valamiféle természetimádó panteizmushoz. És éppen ebben találkozik a nagy debreceni elődökkel: Csokonaival, Fazekassal, meg a természettudós Diószegivel."

──────────────
[1.] Ifj. Tompó írásában un. valódi filozófusokra hivatkozik ellenpéldaként, amelyekről rövid áttekintés után is megállapítható, hogy noha módszereikben lehet, hogy konzekvensek, egzaktak, de mint katolikusok sokkal inkább feltételezhető róluk az, hogy filozófia helyett teológiát vagy ami még rosszabb apologetikát művelnek. Ez az írás, csak megerősítette bennem azt, hogy Hamvas autentikusságához nem férhet kétség és függetlenül attól, hogy nem a magyar kultúra volt számára az elsődleges, mivel ott feltételezem csak romokat talált kevés kivétellel, mégis kultúraközvetítő, gondolkodó és inspiráló szerepe miatt is kivételes tisztelet illetné meg és nem ilyen gyalázkodó írások, mint amilyen a Hunhíren megjelent Ifj Tompóé.

Kapcsolódó oldalak:
Ifj Tompó László: Hiába hozsannáznak Hamvas Bélának HUNHÍR.INFO
Hamvas Béla: A nagy ember titka www.mosoly100.hu  
Gulyás Pál: A Biblia siratása Magyar Elektronikus Könyvtár (ebook) 

Összefoglaló - Életmódfilozófia és a jógakönyv

Széchenyi kilátó

Ma még szép nap volt, az idő is jó, tegnap pedig erőltetett menetben felkapaszkodtam a Széchenyi kilátóhoz is, az igaz, hogy erőltetett menetről nem lehet szó. Egyedül képtelenség erőltetett menetben haladni. Az erőltetett menet fogalmát és gyakorlatát még Csorba Simon László futvafestő pszichoterapeutától tanultam meg. A sírsászana helyes végrehajtását szintén ő tanította az OPNI-ban. Ő alkalmazta az OPNI-ban, a betegek betegségből való kilábalásához. A futást is úgy tekintette, mint a láb általi gyógyulást, szó szerinti kilábalást. A betegség és egészség fogalmak azóta is változnak. Az én táplálkozásom pedig arra irányul, hogy a legegészségesebb táplálékokat fogyasszam. A legegészségesebb táplálékok, tápanyagok pedig mind afrodiziákumok elgondolásom és tapasztalataim szerint . Túlzás volna kijelenteni, hogy a labdarúgás, vagy a hosszútávfutás az én érrendszeremnek olyan jót tett volna. Annál inkább egészséges mozgás, sőt a legegészségesebb mozgásnak bizonyult például tegnap a Svábhegy megmászása. Talán a futás engem túl nyugodttá tesz, sportszívet csinál és jócskán 60/perc alá viszi a pulzusomat. Ahhoz pedig, hogy jól teljesítsünk fizikálisan és az életben és a szerelemben is, túl alacsony a 60/perc alatti pulzus. A diasztolés vérnyomás is hasonlóan hat, ha túl magas, akkor érdemes légzőgyakorlatokat is beiktatni. Régebben én is eljutottam a félmaratoniig, 27 km volt az, amit egyhuzamban le tudtam kocogni megállás nélkül. Havonta kétszer-háromszor Újpalotától elfutottam Hűvösvölgyig, a Moszkva téri szakaszt szerettem a legjobban, átszlalomozni a tömegen 14 km-rel a lábban. Mindig este kocogtam, esti ember vagyok a mai napig is, ilyenkor mélyülök el a gondolataimba, vetek számot az életemmel, leltározok. Ma is futnék, ha annyira egészségesnek tartanám a futást. Inkább úgy gondolom, hogy túlzott igénybevételnek teszi ki a szervezetet. A teljesítmény mánia még amatőr szinten is rovására mehet az egészségünknek. El kell ismernem, mert nem az én találmányom, hogy a hosszan tartó emelkedőkön való séta a legjótékonyabb hatású a vérkeringésre, kénytelen-kelletlen lépcsőkkel is találkoztam, mert azért mégiscsak a Svábhegyről van szó, de ha lehet a lépcső és emelkedő között választani, én mindig az emelkedőt ajánlanám. Magát a Széchenyi kilátót én azért kedvelem, ha lehet ilyet mondani, mert egy sztúpára hasonlít -  eredetileg a Városligetbe szánták és Ybl Miklós tervezte kút lett volna  A kilátónál megnéztem a felejtés kőpadját, én nevezem így, mert ha erre járok Thészeusz jut róla az eszembe és Heraklész. Thészeusz mítosz és a Fehérló fia mese között látható a hasonlóság. . Thészeusz legyőzi a vasbunkós Periphétészt (magy. Vasgyúró) Aztán a korinthoszi földszorosban bűnözői tevékenységet folytató gonosz Fanyűvő óriást is, a fenyőhajlító Pitüokamptészt. Természetesen megtörténik az alászállás is a mélységekbe, a labirintusban (labrüsz - bárd) Krétán. A görög-magyar párhuzamok okán érdemes lapozgatni Grandpierre K. Endre: Aranykincsek hulltak Hargitára c. könyvét.  Itthon folytattam Feuerstein Yoga Tradíció című könyvének tanulmányozását. Az oldalakkal nehezen haladok, mert lefekvés előtt szoktam lapozgatni, néha ki is jegyzetelek belőle, mert értelmetlennek tartom, ha jegyzetelés nélkül olvasnék el bármit is. Tény az, hogy igazán az első érdekes résznél tartok. A szent őrülteknél. Az előző fejezetben Jézus Magvető példázata villant be, mint párhuzam, mivel a guru-tanítvány viszony nagyon hasonló, a Siva-szanhitá megkülönböztet
4 féle tanítványt Dr. Georg Feuerstein szerint:
- gyenge gyakorlót (mridu)
- közepes (madhya)
- a kivételes (adhimátra)
- a rendkívüli (adhimátratama)
A szent őrültek fegyvere az, hogy megzavarják szokatlan viselkedésükkel a bevett vallási rituálét, ezáltal szerintem egyfajta vallás feletti szemléletmódot hoznak be ezekbe az elmerevült rendszerekbe.
Guru Nának (1469-1539)  गुरु नानक, a szikh vallás alapítója  is egy ilyen szent őrült volt. Nának guru a történet szerint Mekkában nem a szent Kába irányában hajolt le, ezért a felvigyázó ütlegelni kezdte:
- Miféle gyalázat ez? Hogyan fordulhatsz lábbal Isten háza felé?
- Fordítsd hát lábaimat abba az irányba ahol nincs Isten háza! - válaszolta Nának.

Szent őrülteknek tekintik a szufikat, az iszákos bektasi derviseket, akikre nem vonatkozik az iszlám alkohol tilalma, Feuerstein ír Szent Simonról, egy hatodik századi őrült keresztény szerzetesről, aki övére egy döglött kutyát kötött, és úgy ment keresztül a városon, ezzel figyelmeztette a híveket a szeretet és a bölcsességük hiányára. Többek között azt is megtudtam egyetemi jegyzeteim között kutatva, hogy a ramadán állítólag a manicheus böjt átvételéből eredt. Meg kell említenem azt is, hogy a könyv újfent rávilágított egy fontos összefüggésre, hogy azok az emberek, akik szellemi életet élnek, a környezetükre katalizátorként hatnak. Nem kell megszólalniuk sem, hiszen egyfajta energiamezőről van szó.

Felhasznált és ajánlott irodalom:
Görög regék (Budapest, 1976. Móra Ferenc Könyvkiadó)
India bölcsessége (Budapest, 1994. Gandhi Alapítvány - A Tan Kapuja Buddhista Főiskola)
Dr Georg Feuerstein: Yoga Tradíció I-II. (Budakeszi, 2001. Mandala-Véda Könyvkiadó)

Hamvas Béla: a Tibeti Halottaskönyvről

Hamvas Béla az éberség fontosságáról, a lélekről, mint a legmagasabb lény szikrájáról, az ősfényről tanít és a megszabadulásról. A Tibeti Halottaskönyvből merített rövid, autentikus tanítás hallható. A Bar-do Thos-sgrol könyve magyarul tehát nem más, mint ahogyan a könyv alcíme is írja: "a halál utáni átmeneti állapotból hallás útján való megszabadulás yógája." Különös jelentősége van számomra ennek a könyvnek is, hiszen én nem egyszerűen csak megvásároltam egy könyvesboltban ezt a könyvet, hanem télvíz idején valahol Budafok környékén, egy komoly lelki és fizikai akadályt képező, csúszós, latyakos hegyoldalra kapaszkodtam föl, szeles és hóviharos időben, a cipőm beázott, átfagyva és dideregve érkeztem meg a Buddhista Misszióba. A Tibeti Halottaskönyv mellett, a Sattipathana: éberség, a buddhista meditáció szíve, a Bhagavad-Gítá legjobb fordításával (Gömöryné Maróthy Margit) és Fazekas László: A tíz hatalmasság - Dasákárovasí vagy másnéven, ha jól tudom Nancsuvangdan szimbólumával foglalkozó könyvvel a hónom alatt boldogan távoztam. Igaz eltelt egy kis idő, de e könyvek fő tanítása egy mondatban így Yama, a Halálisten napján: az istenségek, még a legfélelmetesebb is, tulajdon tudatod kivetülései, tudd ezt és légy szabad ! Ez a tanítás nem más szerintem, mint az, hogy egy vagy a mindenséggel. A legfélelmetesebb isten is pusztán a saját tudatunk projekciója. Ezen felül tehát nincs is más, mint az ősbizalom, bízni a mindenségben, minden reménytelenség ellenére, ennél ksatryjább belső út nem létezik. Ez az amit Hamvas éberségnek aposztrofál, az éberség azonban inkább harcmodor, sokkal inkább harcosi belső nyugalom ez,  mint valami papi kaszthoz köthető bölcsesség. Visszatérve Yamahoz, a Karni Mata templommal összefüggésben a hindú mitológiai hiedelemvilág szerint Yamanak pontosan a patkány felett nincs hatalma.

Kapcsolódó oldalak:
Julius Evola: Bardo - A halál utáni akciók Kvintesszencia Kiadó
Hamvas Béla: Tibeti misztériumok Terebess Ázsia E-Tár