A rombolás ügynökei

A bomlasztás ügynökei.
Soma Mamagésa általában arra hívja fel tanácsaival a könnyen fanatizálható és befolyásolható női figyelmet, hogy egy párkapcsolatban és a házasságban is a nők mindent a saját, legönzőbb Egojuknak rendeljenek alá - mivel, így szól a nirvánába vezető felismerés - egyszer élnek. Aki ezeket a tanácsokat követi, az szerintem nemhogy egyszer, de egyszer sem fog élni. Ennek és a hasonló tanácsoknak ennyi a kockázata csupán. A fő Mamagésa tanítás szerint, még véletlenül se azt nézze a nő, mennyire van rá szüksége valakinek vagy mit adhatna még egy kapcsolatban, házasságban a társa számára, hanem azt, hogy mi az, ami neki kizárólagosan számít és ha már nem kaphatja meg, akkor cserbenhagyásos gázolással a másik embert sorsára hagyatva tovább álljon. A mindenkori Nő, aki ezeket a veszélyes badarságokat még el is hiszi, nos hamar a saját nőiségének és emberségének a karikatúrájává válik. Az ego ilyen mértékű túllihegése általában nem tesz jót senkivel (főként a keleti vallási irányzatok és metafizika alapjain állva), a nők fellázítása folyamatosan és szerintem abszolút tudatosan minden propaganda szinten és tervszerűen zajlik. Ezek a veszélyek általában a népszerű megmondóemberekben és a szintén un. népszerű pszichológiákban rejlenek, kétségtelen tény, hogy minden ilyen cél a felső tízezer védelmét és a világ vezetőinek szolgáló és nem nevezhető felvilágosításnak, elhomályosítás. A "pszichopata" ellenesség gyökerei is innen erednek. Kitalálják és terjesztik, hogy ki a pszichopata, ami egyébként fiktív, hiszen nincs ilyen, maximum túlzottan intelligens ember, aki érzékenyebben reagál esetenként, és természetesen amikor egy szakértő pszichopatákról ír, annak pont az ellenkezője az igaz. Mivel a pszichopata jellem, nem legfőképpen a közvetlen környezetére veszélyes, főként mivel magasabb intelligenciával bír , jóval mint az átlag ember, így azt is tudja, hogy hol keresse az igazi bűnösöket, akik ellene szervezkednek vagy a háttérben krokodilként lapulnak vagy a szenvedését okozzák. Minden az elit védelmét szolgálja, ez a hozzáállás is. A propaganda szerint az un pszichopata a veszélyes, holott pontosan a szaporodásra és a gének változatosságára a leginkább veszélyes tényező a homogenizáló és pszichopata ellenes propaganda, amelyik ugye azokat normákat akarja teremteni, pontosan azon célból, hogy a norma az legyen, hogy a legkisebb viselkedésbeli eltérést is megbélyegezzen, a lázadásra alkalmas géneket pedig lehetőleg elpusztítsák és megöljék már az anyaméhben. Ennek az emberiség vagy társadalom védelméhez semmi köze nincsen, ez pusztán a hatalom féltése, és gyakorlása azoktól és azokkal szemben, akik képesek elsöpörni a hatalmat, és fellázadni az igazságtalanság ellen. Genetikai háború, fals és hazug propagandával.
Egyszerűbb egy nemzetet fogamzásgátló tablettákkal és feminista propagandával elpusztítani már az anyaméhben, mielőtt harcossá válhatna, felszabadítóvá, ez a gondolat az uruguayi írótól Galeanotól származik és igaz, nem Soma Mamagésa hétköznapian és pofátlanul liberális, szellemtelen és profán látásmódja, hanem a jövőért való valós aggodalom és felelős gondolkodás egy kontinensért ez jellemzi és lerántja a leplet az abortuszhívők és életellenes nihilizmust terjesztők valódi céljairól és központjáról is.

A nap legfontosabb híreseménye - a poloska szabad

A nap legfontosabb eseménye, hogy Magyarország első rajtszámú mezei- vagy más néven zöldbogyómászó-poloskáját (Um-napistit) ma délelőtt, áttelelt és jó fizikai állapotban elengedtem (emitáltam). Utolsó vacsorája két szem dél-afrikai zöld szőlő volt. Minden környékbeli kerttulajdonos figyelmét felhívom, hogy ne használjanak Decis 2,5 EC és Karate 5 EC nevű növényvédő szereket a környéken, mivel minden ilyen értelmetlen és gyilkos permetezés igen súlyos karmát von maga után. A poloska nagyszerűen áttelelt a szobanövényen, és nem tett a növényben semmiféle kárt, tehát nem parázni a mezei poloskáktól és nem kell folyamatosan vegyi anyagokkal pusztítani kertünkben az élőlényeket elmebeteg módon! Nem attól lesz szép a kert, ha döglik a vakond, meg a poloska, meg ha agyonütöd a gyíkot. Azt is tudni illik, -nem véletlen a névadás -, hogy Um-napisti a Gilgames-eposz Noéja, a sumér Noé. Noéval kapcsolatos vízözön történet, pedig nem más, mint az indiai Manu történetének egy töredéke. Manu pedig minden körülmények között a mindenkori emberiség világkorszakonkénti ősatyja. A kép nem Um-napistiről készült, a nők lapja poloska parafórumról emeltem be némi átalakítás után, fotószintézissel. Leendő poloskatartók és átteleltetők figyelmébe ajánlom tapasztalataimat. Lehetőleg relatíve sötétben tartsuk, elég a félig lehúzott redőny, a lényeg, hogy közvetlen napfény ne érje, mivel heliotropizmusa folytán (ami minden lélek sajátja, az emberé is) röpködni fog. Ha megkapja a táplálékát, ami itt egy kis szelet paradicsom volt általában, akkor nyugton van, a legtöbb mozgást táplálékszerzés miatt teszi. Ha egy szobában vagyunk vele, ne hagyjunk elől semmiféle folyadékot, amibe belerepülhet és lehetőleg ne a szobában ebédeljünk és teázgassunk és stb. Képes megszokni az ember társaságát, amit a legnehezebb megszokni és önmagához képest elég intelligens állat. Beszélni tanítani teljesen felesleges, fizikai képességeit több hónapos teleltetés és a minimális levegőben töltött navigációs repülési-idő ellenére maximálisan megőrizte. Nem kellett gyúrnia. Álmában ne riasszuk föl, mert ez az élőlény valójában képes az alvásra és úgy is reagál, összerezzen. Összerezzenésre szerintem és ijedtségre és félelemre, pedig csakis tudattal rendelkező élőlények képesek, tehát van éber tudata és alvó tudata is! Emberre, gyerekre, háziállatokra - egyébiránt fontos megemlíteni -, hogy minden félelem és pánik ellenére teljesen ártalmatlan, növényi nedvekkel táplálkozik.

Linkajánló:
Wikipédia - a Zöldbogyómászó poloska
A H I M S A (útkeresőknek)

A harcos útja - a yóga (4.rész)

A képen a vírászana (hősi póz) gyakorlata látható.
"A hagyomány szerint ez a testtartás nyugalmat, bátorságot kölcsönöz és elűzi a félelmet. A szikh harcosok kedvelt gyakorlata."
(Swami Maheshwarananda: Jóga 112.o.)


Mircea Eliade négy alapvető fogalmat emel ki, ez a négy fogalom az amelyik az ind szellemiség közepébe vezet.
A karma: az egyetemes okozatiság törvénye.
A máya: az a titokzatos folyamat, amely a kozmoszt létrehozza és fenntartja, lehetővé téve a létezők örök visszatérését, vagyis a máya, a kozmikus káprázat, amelyet az ember azóta tűr, amióta a tudatlanság (az avidja) elvakítja.
A nirvána: az abszolút valóság, mely túl van a máya szőtte kozmikus varázslaton és a karma meghatározta emberi létmódon. Szinonimái: atman, brahman, föltétlen, transzcendens, elpusztíthatatlan, halhatatlan.
A yóga: a lét elérésére szolgáló eszközök, a felszabaduláshoz megfelelő technikák - ez az eszköztár a yóga.
A máya fogalma szerintem teljes mértékben azonos és felcserélhető a számkhya-yóga prakriti terminusával. Ananda K. Coomaraswamy a "Hinduizmus és Buddhizmus" c. könyvében állítja, hogy a máya nem illúzió, hanem inkább "anyai" mérték és eszköz, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megnyilvánulhasson a jelenségek mennyiségileg meghatározott, és ebben az értelemben "anyagi" világa, amely azután egyaránt szolgálhatja megvilágosodásunkat, vagy elkápráztatásunkat, érettségünk fokától függően. A reinkarnáció fogalma - abban a közönséges értelmezésben, hogy az egyén halála után visszatér és újból megszületik ezen a földön - nem egyéb, mint az átörökítés, a Lélek átvándorlása és a megújhodás tanainak egyszerű félreértése. Minél felületesebben tanulmányozza valaki a buddhizmust, az annál inkább különbözni látszik a brahmanizmustól. Felteszi a kérdést, hogy a buddhizmus mennyiben tekinthető heterodoxnak és hogy van-e értelme ezt a kérdést feltenni...
A legszembeszökőbb különbség az, hogy a buddhizmusnak van alapítója, nyilvánvalóan történeti személy, továbbá térítő jellegű vallás. Az anátman tanának esetében azonban már megoszlanak a vélemények. Coomaraswamy egyértelműen állítja, hogy az anátman tana a feltételekhez nem kötött világ esetében nem helytálló, az igazság az, hogy egyes buddhista iskolák részleges átman tant tudhattak magukénak mikor a dharmák tanítását elfogadták, ezek az atomizált szubtilis valóságformákat valódi létezőknek tekintették. Meg kell említeni a Pudgalavádin iskolát is, amely a pudgala tanításával ellentmondott szintúgy az anátman tanának. A dharmák tana áthatja a buddhizmust és főként a hínayána irányzatot. Ha maga Buddha nem is volt hajlamos a metafizikai spekulációkra, a nyomában szerveződő iskolák sokasága azonban nem elégedett meg az anátman tanával és a mester intéseivel, mert magyarázataikkal végeláthatatlan metafizikai spekulációk özönét indították el.
Az upanisadokat és a buddhizmus tanításait sem lehet a varna-rendszer elleni tiltakozásul értelmezni, azonban Coomaraswamy azt írja: "ha az intézményes egyház sója megízetlenül, nem annyira belülről, mint inkább kivülről jön el számára a megújulás.
"Brahmanista szempontból a tudatlanság azt jelenti:
nem tudjuk mik vagyunk.
Buddhista szempontból a tudatlanság azt jelenti:
nem tudjuk, mik nem vagyunk", írja Commaraswamy.

Szamkhya és yóga

A két tan nem csupán a Bhagavad-gítá olvasatában képez egységet. Buddha megvilágosodás előtti első két mesteréhez éppúgy köthető. A különbségek és hasonlóságok nem csak a vallási filozófiában, hanem a külsőségekben pl. a hajviseletben is megjelenhettek.
Uddaka Rámaputta és valamennyi tanítványa hosszú hajat viselt (yóga) kivéve a noviciusokat. A számkhya követői és a későbbi buddhisták kopaszra nyiratkoztak (számkhya - Álára Káláma). A számkhyából származtak az ugynevezett vyakta gyakorlatok. Vyakta a kibontakozott és a tulajdonképpeni megnyilvánult ősanyagot vagyis a prima materiából megnyilvánuló másodlagos prakriti, a teremtett dolgok világát jelenti. A szamkhya nagy hangsúlyt fektetett a vyakta és az avyakta vagy más néven a prakriti különbözőségeire, megkülönböztetésére. A szamkhya iskolákban a vyakta szemléltetéséhez un. földkorongokat alkalmaztak. Ez a földelem gyakorlat (kaszina gyalkorlat) későbbb fenntmaradt a buddhizmusban, mint mandala készítés. A mandalát, mint földszimbólumot dagasztják folyó mederből származó sárga iszapból (mintegy a teremtés aktusaként is értelmezendő és egyben a formák felépítését is szemlélteti). A világ szakrális szerkezetére utal, a -mikro és makrokozmosz megjelenik benne, elkészítője nem másként, mint egyfajta démiurgoszként (Platón kézműveseként) tevékenykedik. Az elkészített földkorongot a magányos szemlélődés tárgyaiként általában fákra függesztették fel. Téchy Olivér utal rá, hogy a gyakorlatot végző személynek arra kell gondolnia, hogy az ő teste vagy inkább anyagi részei is csupán úgy jöttek létre és olyan részecskékből tevődtek össze a folyók iszapjából, mint a korong. A mandalák időlegesek és időlegességük kifejezi szerintem az illékony formák megjelenését és elmúlását is, a múlandóságot. Ahogyan a lények keletkeznek, kiemelkednek az ősanyagból (prima materiából), kivirágzanak, kivirulnak és elmúlnak és visszakerülnek az örök prakriti megnyilvánulatlan és megnyilvánuló körforgásába, hogy új alakban bukkanjanak föl. A korabeli temetkezési szokások kutatói szerint magas faépítményekre vagy fákra függesztették a tetemeket, ilyen lehetett a Rádzsagraha közelében lévő Keselyű-csúcs környéke is, ahol Álara Kálama számkhya iskolája volt, írja Téchy Olivér és párhuzamot von a számkhya földkorong gyakorlata és annak továbbfejlesztett vyakta gyakorlat változata és a testszemlélet és a buddhizmus ősi, bevezető és a mai napig élő gyakorlata közé, amelyben a belépő szerzetesek első feladatai között volt a dvattimszákára vagyis a harmninckét ákára, a testszemlélet, a testre irányuló töprengés gyakorlata és szintén a számkhyából eredeztethető tíz undor gyakorlat (undor=aszubha) is. Ezek az undor gyakorlatok - ahogyan a buddhizmusba beépítették őket, írja Téchy, mind azzal a záradékkal (refrénnel) fejeződnek be, hogy:
Ez nem az enyém
Nem ez vagyok én
Ez nem az én énem

Az egységre irányultság, vagy egypontúság, az örök isteni egység szemléletmódja a Rig-véda i.e. 7-8 század körül keletkezett legkésőbbi himnuszában "A teremtés himnusza" című versben már megjelenik. A kor papjai számára a védikus pantheont felváltja Pradzsápatínak, a teremtmények Urának a tisztelete ás a neki bemutatott áldozatok, majd ez az istenkép azonosul a mantrák, varázsigék mágikus erejével: a brahmannal. A brahmant a Mindenség Lényegeként, világlélekként kezdetek értelmezni az Upanisadokban (amelyek "lezárták" a védikus kinyilatkoztatást a sruti-t) pedig már megfogalmazódott a brahman-átman egysége, a végső abszolútum és valóság és az egyéni lélek azonossága (az ősanyaggal való egységtudat). A végső valóság, mint a végtelen óceán, az atman pedig ennek az kozmikus óceánnak egy csepje viszonyul egymáshoz(Cshándógya-upanisad).
A móksa, a felszabadulás pedig attól függ, hogy ezt az egységet meg tudja-e valósítani és ezzel felszámolja a nemtudást (tudatlanságot), az avidját.
Lényeges tehát említeni a buddhista aszubha gyakorlatok záradékát és rokonítani az upanisadok nagy mondásaival (mahávakyák):
TAT TVAM ASZI (TE IS AZ VAGY)
NÉTI, NÉTI (NEM EZ, NEM EZ)
AHAM BRAHMÁSZMI (ÉN A BRAHMAN VAGYOK)
Az upanisadok tanításában felismerhető a felismeréshez vezető két út. A vezeklés (tapasz) és a meditáció (elmélyülés - dhyána).
Mind a számkhya és mind a yóga filozófiáját igyekezett a buddhizmus tanításában integrálni. Feurersteinnél is felmerül a kérdés Patanjali yóga-szútrái és a buddhizmus hasonlósága okán, hogy miként lehetséges ilyen mértékű hasonlóság, a kor buddhista befolyásának eredménye-e vagy előzményei valójában egy korábbi korszakra datálhatóak. Szerintem kézenfekvő, hogy a Buddha életrajzokban szereplő és megjelenő mestereknek - Álára Kálámanak és Udraka Rámaputrának - a szimbólikus jelentősége kifejezheti a két szorosan kapcsolodó ortodox darsana - yóga és számkhya - egybekapcsolódását az - idézőjelben - "új" heterodox buddhista filozófiával és tanítással. Talán általános vallási jelenségként értelmezhető az, hogy egy megjelenő új vallási irányzat ősiként definiálja magát. Részben például az upanisadok idejére tehető az, hogy a formálisabb, a szigorú ceremóniális szabályokhoz kötődő védikus papi vallásosságot felváltotta a belső út heroizmusa, idézőjelbe téve: a ksatrya vallás.

A hatóságilag betiltott Hírháttér Multimédia weboldala újra elérhető

Új címen, de a régi formájában a mai naptól ismét elérhető a Hírháttér Multimédia tényfeltáró weboldala:
Hírháttér Multimédia

Ami kimaradt a Dr. Kocsis Máté blogbejegyzésből, a Hírháttér Multimédia véleményét most beemeltem a hajléktalanokat érintő VIII. kerületi helyi népszavazásról.

A harcos útja - a yóga (3.rész)

fotó forrása: Hindu Temples facebook

                                                    
A harcos újta - a yóga (3.rész)


2. nijama (a yógában való komolyabb elmélyülést elősegítő attitűdök)
a)tisztaság (saucsa)
-> érzékek legyőzése, koncentráltság, a szattva-gúna (a jóság, igazságosság, igazságszeretet mínősége) kialakul ezek következtében.
A test külső és belső tisztaságára különös gondot fordítanak a yógik, számos ilyen praktika-gyakorlat létezik.
b) a sors elfogadása (szantósa), megelégedettség
-> múlandó boldogság (szúkha)
c) aszkézis (tapasz), szó szerinti hő termelés
-> misztikus képességek kialakulása (sziddhik)
Számos aszkétával kapcsolatos ilyen csodákról halhattunk már, így a tibeti tumo-ról is. A misztikus képességek az aszkézis hatására alakulnak ki. Filozófiai megközelítésben végül is arról van szó, hogy az aszkéta által érzékelt valóságot, és önmagát az aszkézis által legyőzi, ezáltal egy új minőségű tudatállapot alakulhat ki, egy korábbi bejegyzésemben írtam, hogy ez a szamkhya hagyományban az ősanyaggal, a potencialitással való egységtudat kialakulása, ez a sziddhik jelensége.
Tumo gyakorlat a tibeti Bön hagyományból
Hamvas Béla: Tibeti misztériumok - A nyílegyenes ösvény (részlet)

d) önfejlesztés (szádhyáya) tanulás
-> a választott istenséggel való kapcsolat (ista-devatá) és a guru-tattva, az egyetemes tanítói elv is kezd megnyilvánulni. "Ha a tanítvány kész, a mester is megjelenik". A tanulás során a yógin kapcsolatot teremt egy választott istenséggel (ista-devatá). Sok yógaiskolában arra ösztönzik a gyakorlót, hogy szertartásos kapcsolatot tartson fennt az Istenség valamely - Síva, Visnu, Kálí, Krisna - formájával, vagy valami más hagyományosan tisztelt alakjával, és ezáltal a yógin választott istensége lesz.
e) Ísvara iránti önfeláldozó odaadás (Ísvara-pranidhána) (II.45)
-> következmény: szamádhi elérése.

"Azt a yógit, ki bölcsességgel és tudással elégedett, sziklaszilárd, ki érzékeit legyőzte, ki előtt sár, kő és arany egyenlő értékkel bír, azt összhangban lévőnek nevezik.
Ki részrehajlás nélkül szemléli szeretteit, barátait, ellenségeit, azokat kik közönyösek előtte, idegent vagy rokont, becsületest vagy becstelent, ki erre képes az kíváló."
(Bhagavad-gítá VI./8-9)

3.ászana (a szellemi elmélyüléshez szükséges testhelyzetek)
A hagyomány szerint Síva, a yóga ura 8 400 000 testhelyzetből 84-et talált alkalmasnak.
Patanjali szerint a jó ászana kényelmes és stabil (Patanjali yóga-szútra II./46)
Az ászanák végrehajtása három részből áll:
a) a végrehajtandó gyakorlatok képzeletbeli elképzelése
b) gyakorlati végrehajtás könnyedén
c) a végrehajtott gyakorlatok gondolati felidézése és az átélt tapasztalatok tudatosítása.
A meditációhoz leginkább alkalmas 4 ászana a következő:
-sukhászana (kényelmes testhelyzet)
-svasztikászana (kedvező pozíció - általában a szvasztikát szerencsés vagy királyi jelnek tartották, főként az ilyen alakú anyajegyeket, de maga a svasztikával analóg yógapozíció is hasonlóan kedvezőnek van titulálva)
- padmászana (lótuszülés) ez a legklasszikusabb és legelterjedtebb yógapozíció.
- sziddhászana (a tökéletesség pozíciója)

4. pránayáma (légzés szabályozás II./49-től)
A pranayámatól a yógin felfrissül szellemileg. A lélegzetre, légzésre már az upanisadokban is mint a legfőbb "Úrra" utalnak fiziológiai értelemben, hiszen míg étel nélkül 30 napig, víz nélkül 3 napig, addig lélegzet nélkül 3 percig bírjuk.
Ennek tudatában az ind kultúrában központi jelentősége van a pránayámaval kapcsolatos tanításoknak.

5. pratyáhára (az érzékszervek visszavonása)
A külvilág tárgyaira irányuló figyelem visszavonása.
->tudati erők felszabadulása

6. dháraná (koncentráció)

7. dhyána (meditáció)
8. szamádhi

III. Vibhúti-padha (fejezetek az erőkről)
A haramdik része Patanjali yóga-szútrájának az astanga-yóga 6. lépcsőjével, az összpontosítással kezdődik. Dháraná az elme egy pontra rögzülése. Ennek megfelelően a tudatban megjelenő gondolat áramlatokat is egy irányba tereljük ékataná- és meditálunk (dyána)(ékagrata=egyhegyűség) Már írtam, hogy a Mahábháratában Dhirtarásta és Pándu fiait az íjásztra tanító mester (Dróna) az ékagrata módszerét alkalmazza a pontos célzás megtanításához. Nem elég a céltárgyat látni, hanem azon belül kell keresni egyetlen egy pontot, erre a pontra összpontosítva kell kilőni a nyílvesszőt.

Mivel a buddhizmus keletkezésének is egyik tényezője, az hogy a számhkya és a yóga iskolák nézeteit egyesítették, avagy összegezték, így Buddha dyánájának vizsgálata által betekintést kaphatunk azon tudatállapotok természetébe, amelyek tudatállapotok A Patanjali által leírt 8 fokú yógában is keletkeznek. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Buddha megvilágosodása előtt igen komoly aszkézist hajtott végre.
Maga az aszkézis tanítása azonban mégsem lett része a buddhista tanoknak, sokkal inkább a középút tanítása, amely elveti a hedonizmust, de az aszkézist is, noha Patanjali yóga-szútráiban az aszkézis, mint olyan lépcsőfoknak tudható be, ami nagy szerepet játszik a sziddhik képességeinek kialakulásában és a valóság és a tudat legyőzésében is.

Buddha aszkézise után elegendő táplálékot vett magához, Visszaemlékezett egykori dhyánájára, amint atyja Szakka mezei munkában szorgoskodott., ő pedig egy fa árnyékában ült és elérte az első dhyána állapotát.(Patanjali yóga-szútrájában az ászanák végrehajtásakor az első gyakorlat a végrehajtandó gyakorlat elképzelése, itt is hasonlóan történik a végső felszabadulás megközelítése. Nem zárható ki, hogy hasonlóan lépcsőről-lépcsőre haladva.) A gyerekkori élmény felidézésével, minden bajtól távol, minden vágytól távol eltávolodásom szülte elmélkedve gondolkozó boldog örömben az első dhyána állapotába jutottam. Az elmélkedést és a gondolkodást feladva elértem a belső nyugalmat, az érzések egybeolvadását, az elmélkedés és gondolkozás nélküli feloldódásból fakadó boldog örömet érezve a második dhyánába jutottam. És az így keletkező boldogság érzése nem kötötte meg a gondolkozásomat.
Az örömről is lemondva, egykedvűen, az emlékezést és a tudatot összpontosítva azt a boldogságot éreztem testemben, amelyről az igaz emberek mondják:
"Az egykedvűen emlékező boldogan él"
Így a harmadik révület állapotába juttotam. És az így keletkező boldogság nem kötötte meg a gondolkozásomat. A boldogságon és a szenvedésen túllépve, az egykori vidámság és bánat megsemmisítése után elértem a szenvedés nélküli, boldogság nélküli, egykedvű és tiszta emlékezést, a negyedik révület állapotába jutottam. és az így keletkező boldogság érzése nem kötötte meg a gondolkozásomat.

Buddha dhyánájában a már megfigyelt lépcsőzetesség és az érzékek visszavonása (pratyáhára) nem csupán a külvilágról, hanem főként az észlelt tudatfolyamtokról, tudatállapotokról, érzések, emlékek irányában való pratyáhára, közömbösség és nem azonosulás a felbukkanó érzésekkel, gondolatokkal. A nem azonosulás filozófiája egészen az Upanisadokig visszavezethető. A néti néti -sem nem ez, sem nem az- vagy a jól ismert buddhista formula "ez nem én vagyok, ez nem az én énem" közötti analóg párhuzam kézenfekvő. Végül ennek a folyamatos pratyáhárának, fokozatos és lépcsőzetes elmélyülésnek a végén jut felismeréshez -
"Ez a szenvedés értettem meg a valóságnak megfelelően." - és a megszabaduláshoz való úthoz. Buddha filozófiája is csupán ennyi, nem kívánja megmagyarázni a szenvedés miértjeit, hanem tényként fogadja el, hogy "szenved" és egyetlen egy lényegi momentumra figyel és koncentrál, akár csak a ksatrya pándavák, akiket célozni tanítanak meg. A figyelmük a kiszemelt célpont egy részének a részére koncentrál és nem a nagy egészre. akárcsak Buddha, egy parányi de lényeges pontra koncentrál, ez nem más mint az egyhegyűség, az ékagrata.
"Amikor csökken a tárgyiasság és megjelenik az egyhegyűség, aztán újra, amikor a tudatban felmerült gondolatok és a nyugalom egyformák: ezt hívják a tudat egyhegyű átalakulásának."
Patanjali yóga-szútra III/11-12
"A dolgok különbözősége a látszat, a szubsztancia minden esetben változatlan marad."
"A prakriti a minden lehetőséget magában hordozó teremtő potencialitás, amely eredetileg öntudatlan és csak akkor ébred öntudatra, ha a purusa nézi és látja."
Írja Héjjas István az Ókori indiai bölcselet című művében, a számkhya filozófiájával
kapcsolatban. Talán azt lehetne kijelenteni, hogy a számkhya antropológia központú metafizikájára ráépülve, a yóga valóságos tudati és testi felszabadulás fokozatait, a megszabadulás praktikáit alakította ki. A prakriti és a purusa az ind ontológiai terminus teljesen azonos az arisztotelészi ontológia két összetevőjével az anyaggal és a formával. az anyag arisztotelészi értelemben nem a tapasztalható, érzékelhető anyagot jelenti, hanem a prakritivel analóg, a minden lehetőséget hordozó, teremtő
potencialitást, ami másszóval teljes mértékben megfelel a teremtői omnipotenciának.
A forma, a purusa nem más, mint a megvalósult potencialitás. A forma azonos a lények érthető szerkezetével, a létrejövő alakzatok, formák szüntelenül keletkeznek és elmúlnak, az állandó változás törvényszerűsége szerint. Arisztotelész feltételezett egyfajta kvázi istenséget is, amelyet ő a formák formájának nevezett, ezt a következetlenséget, mármint, hogy létezne egy nem pusztulásnak és változásnak alávetett forma a keresztény skolasztika (Aquinói Szent Tamás) vitte tovább, amely teljesen egypólusuvá változtatta az eredeti kétpolúsú ind filozófiai ontológiai elképzelést azáltal, hogy a formák formáját azonosította a teremtő Istennel. Ez a következetlenség már csak a reneszánsz korában került kiigazításra, Nicolaus Cusanus
igazította helyre az európai, de bizonyára ind alapú és gyökerű imago dei-t (Istenképet). Cusanus az érzékelhető világot Isten formájának nevezte, a potencialitásban leledző "ősanyagot=prakriti", amely minden lehetőséget önmagában hord, a meg nem nyilvánult Istennek. Ezt úgy is értelmezhetjük akár, hogy a meg nem nyilvánult teremtő Istenben valójában létre is jön minden lehetőség, tehát forma, csak az ember számára ez érzékelhetetlen, tehát transzcendens ősanyagi, ontológiai állapotában elgondolható csak. Cusanus azt vallotta, hogy az ész (szerintem érzékelés) megkülönböztet pl. a kéket és a sárgát, az intellektus pedig szintetizálja azt: "mondván ezek színek". Éppígy az isteni az amelyben nincs különbözőség, csak egység, mivel minden különbséget (egy magasabbrendű elv, lét szerint) szintetizál önmagában. A számkhya filozófiában a prakriti (természet) is örök és a purusa (ember) is. A megnyilvánult forma is tartalmaz ősanyagot, mégpedig pontosan annyi ősanyagot (prima materia), amennyi lehetősége van (ősanyag=lehetőség)...helytálló szerintem tehát a prakritit ősanyagként definiálni.
"Az a tudatosság, mely akkor ragyog fel, amikor a tárgynak csakis a lényegét látjuk és semmi mást, az az eksztázis."
"Nyugodt formák azok, melyek voltak.
Kiemelkedő formák azok, melyek vannak
Határozatlan formák azok, amelyek lesznek"
A szubsztancia (prakriti, prima materia, ősanyag) változatlan marad.

A 3. fejezetben szó esik még a sziddhikről és a nyolc fokú yóga utolsó lépcsőjéről, amit összegzésként szamyamának neveznek (dháraná, dhyáná, szamádhi)

IV. Kaivalya-pada
Patanjali yóga-szútrájának negyedik fejezete tovább tárgyalja a sziddhiket, de már a magasabb állapotokban keletkező képességekről esik szó. Szó esik a növények erejéről is, a kender származékok használata általánosan elterjedt volt Patanjali idejében is, ő azonban nem alkalmazta yógájában a növények varázserejét. Az egyéniesedés folyamatának filozófikusabb magyarázata, az egyéni elmék keletkezéseinek okairól értekezik és az időbeliség problémakörét igyekszik megfejteni.
Az önvaló (atman) változatlan.

Összegzésként: a yóga teista és gyakorlati. A számkhya ateista és elméleti.
A védanta néhány iskolája vitatja a felszabadulás testi halállal való egybeesését.
Ez a dzsívan-mukti, az életbeni felszabadulás.

Linkajánló:
Nepál szent emberei YouTube
A harcos útja - a yóga (1.rész) tartarossz.BLoG
A harcos útja - a yóga (2.rész) tartarossz.BLoG  
A harcos útja - a yóga (4.rész) tartarossz.BLoG  
A harcos útja - a buddhizmus alaptanítása (5.rész) tartarossz.BLoG
Nicolaus Cusanus filozófus Patanjali yóga-szútra

Sri Gurvastakam - religious chant

Régebben csak mp3-ban volt meg a dal, akkor sem értettem miről szól, két három szanszkrit szón kívül, a képek alapján nem volt nehéz kikövetkeztetnem, hogy Abhay Csaranaravindam Bhaktivédanta Szvámi Prabhupáda (1896-1977) az akiről ez a szép ének szól. Ő pedig a Hare Krisna mozgalom megalapítója.
A National Geographic-on a lakto-ovo vegetarianusok számára megdöbbentő esetet láttam, azt hiszem soha többé kapitalizmust, nem fogok tojást enni a lényeg a kísérletből kb 20 tojásból, amit árulnak a Hipermarketekben, 1 csibe kelt ki, igaz az utóbbi időben tartózkodtam a tojásevéstől. Lakto-ovo vegatarianizmusom nem abból fakadt, hogy tagja voltam és talán jelenleg is, csak hibernált formában, de tagja maradtam a Lectorium Rosicrucianum (Arany rózsakereszt) nevű vallási képződménynek. Igazság szerint rossz érzéseim voltak önmagammal kapcsolatban is és azzal kapcsolatosan, hogy büszkének éreztem magam, tehát legitimizálva voltam akkoriban, hogy egy különös egyes nézetek szerint azonban álbeavató (főként tradícionalisták szerint) vallási szervezetnek. Ellátogatva az oldalukra szerintem egyértelmű, hogy azon vallási szerveződések körébe tartoznak, akiktől azért metafizikai értelemben, bárhogyan is állunk a tradícióval, tehát új forrásokhoz és információkhoz is juthatunk.

Linkajánló:
Az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Iskolája
Az illuminátusok beépülése a Hare Krisna Mozgalomba

A Gayatri-mantra Bhagawan Sri Sathya Sai baba előadásában

A Gayatri-mantra "egyetemes ima", a legősibb indiai szent iratokban már megtalálható.
(Rig-Véda)


GAYATRI MANTRA

OM
BHUR BHUVA SVAHA
TAT SAVITUR VARENYAM
BHARGO DEVASYA DHIMAHI
DHIYO YO NAH PRACHODAYAT

Om
A Három Világot beragyogó Legfelsőbb Fény
Világítsa meg tudatunkat és
Irányítsa értelmünket az Erényesség útjára!

Idézett források:
GAYATRI MANTRA
Gayatri Mantra a POET.Hu-n

Kocsis Máté hajléktalan ügyekben helyi népszavazást kezdeményez

Múltidéző:
Érvénytelen volt a népszavazás a tubesi radarról
Kérdés, hogy mire volt jó ebben az esetben a helyi népszavazás, hiszen érvénytelen volt, de a szavazók többsége 93%-a elutasította a radart. Vagyis elméletben és gyakorlatban is szabad utat kapott a katonai radar megépítése, mivel úgy értelmezték, hogy:" A népszavazás azt tanúsítja, hogy a választópolgárok döntő többsége szerint nincs akadálya a Magyar Köztársaság légterét és a légiközlekedést biztosító 3D típusú radarállomás megépítésének, tudatta közleményében a Honvédelmi Minisztérium. A kormány rövid időn belül határoz a megépítés teendőiről, áll a közleményben."
Helyi népszavazáskor a döntő többség az, aki nem megy el szavazni (a közönyös réteg).
Tegyük fel egy kaszinóvárost szeretnének megépíteni valahol a "demokraták" az Óbudai szigeten. Amennyiben azt szeretnék, hogy felépüljön a mini Las Vegas, akkor következő kérdéssel fordulnak a lakossághoz:
Egyetért- ön azzal, hogy itt ne épüljön kaszinó? igen: nem:
és nem azt fogják kérdezni, hogy
Egyetért-e ön azzal, hogy itt épüljön kaszinó? igen: nem:

Egyetért-e ön azzal, hogy a pécsi építési szabályzat és a szabályozási terv módosuljon akként, hogy Pécs közigazgatási határán belül ne épülhessen katonai radar?
(ez volt az eredeti kérdés)

Egyetért-e ön azzal, hogy a pécsi építési szabályzat és a szabályozási terv módosuljon akként, hogy Pécs közigazgatási határán belül épülhessen katonai radar?
(ez pedig a kérdés inverze)

Magyarán a helyi népszavazás még a Tubesról kiírtnál sem érte el az 50%-os érvényességi határt. Vagyis minden ilyen esetben a feltett kérdés, hogyanja és mikéntje alapján fog eldőlni a népszavazás, attól, hogy milyen irányban van megfogalmazva maga a kérdés - mivel a statisztika ilyen esetekben, vagy túlnyomóhányadában a helyi népszavazáskor az, hogy a döntő többség nem megy el szavazni, ezért a kérdést már eleve úgy fogalmazzák meg, hogy a VIII. kerület polgármestere kerüljön ki győztesen a kukaháborúból. Ne felejtsük el, úgy érik el ezt, hogy tudják nagyon kevesen mennek el népszavazni, és ezáltal az általuk megfogalmazott kérdés megfogalmazásának a formája dönti el az ügyet (mivel az 50%-os küszöböt nem éri el) Tubes esetében is először hoztak egy szabályozási tervet úgymond, aztán megkérdezték a lakosságot. Itt is az van, hogy előbb betiltották a kukázást, aztán kérdezték meg a lakosságot és nem fordítva.
Hogy a helyi népszavazások álságosságát megváltoztathassuk, ahhoz el kell törölni mindenféle korlátot, és általános közöny esetén akár 1 szavazat alapján is érvényesnek kell tekinteni a nép döntését. Minden egyéb esetben, ahogy a jelenlegi helyi népszavazás kukázási ügyben - parasztvakítás és nem demokrácia. Nem árt ismételni, tehát Kocsis Máté úgy teszi fel a kérdést, hogy érvénytelenség esetén (ami a legvalószínűbb, hogy nem éri el népszavazás az 50%-os érvényességi határt) a kukázási rendelete érvényben maradjon. Mivel ha fordítva tenné föl a kérdést, akkor érvénytelenség esetén hatályon kívül kellene helyeznie a kukázási rendeletet.
Tehát az önkormányzatnak két esélyt is ad a rendelet érvényben maradására, mig az ellene szavazóknak egy esélye van, ha elérik a nem szavazatok az 50%-os küszöböt.

A legfőbb probléma nem csak a népszavazási 50%-os érvényességi küszöb, hanem az, hogy olyan emberek kerülnek vezető pozíciókba, akikben fel sem merül, hogy emberileg mennyire tarthatatlan skandalum már eleve egy ilyen kukázási rendeletnek a létrejötte, aztán meg a közterületektől való távoltartási -ember és alkotmányellenes rendelet is. Ez itt a legfőbb problémánk Kocsis úr. Nem népszavazást kell kiírni, hanem azonnali hatállyal vissza kell vonnia önöknek a rendeletet. Ez a minimális elvárás.


Linkforrás:
Bombahír - Kocsis Máté a hajléktalanok ügyében helyi népszavazást kezdeményez
Bombahír - Nem népszavaztatna a hajléktalanokról az MSZP

A harcos útja - a yóga (2.rész)

Durgá 
fotó forrása: Hindu Temples facebook

Patanjali Yóga-szútráját megelőzően is léteztek már yóga-szútrák, de Patanjali volt az aki művében átfogóan rendszerezte a yóga lépcsőfokait. Lényegében tehát nem egy új yóga irányzatot képvisel, hanem összegyűjti és rendszerezi a már meglévő hagyományos yóga-rendszereket. A hinduizmusban, a buddhizmusban is nagy szerepe van a rendszerező műveknek, ezek szinte minden nagy vallásreformer és tanító számára szinte kötelező jellegűek. A hinduizmus központi irányzatai és ezen ortodox darsanák például a Mahábhárata eposz egy fejezeteként a Bhagavad-Gítaban vannak kifejtve. A Bhagavad-Gíta tulajdonképpen egy összefoglaló mű, amely a korszak legfőbb, legismertebb tanítási irányzatainak lényegi mondanivalóját foglalta össze. Maga a szanszkrit szútra szó fonalat jelent, a szútrakönyv aforizma jellegű állítások gyűjteménye. A hinduizmus szinte valamennyi iskolája megalkotta a saját szútráit. A szútra stílusban írott mű

tömör, aforisztikus, lényegretörő félmondatokból áll, ezek a mondatok vezérfonalként szolgálnak az olvasónak, gyakorlatilag vázát alkotják egy sokkal komplexebb tanításnak vagy értekezésnek.

Patanjali Yóga-szútrája i.e. 200-100 között keletkezhetett. Aforizmákból áll és 4 fő részre osztható föl:

1) Szamádhi-padha (fejezetek az elmélyülésről vagy eksztázisról)

2) Szádhana-padha (a gyakorlás útja)

3) Vibhúti-páda (fejezetek az erőkről, a sziddhikről)
4) Kaivalja-páda (fejezetek a felszabadulásról)

1.) Szamádhi-padha

Az első rész az elme fegyelmezéséből indul ki, ez a sarkalatos pontja a szamádhihoz vezető útnak. A csitta örvénylésének megfegyelmezése. A csittában tárolódnak ugyanis a tudatcsírák, létesüléselemek, szanszkárák. Csitta: alsó-elme vagy mélytudat, a jellem helye (a 4.réteg). Maga az örvénylés fájdalmas és fájdalmatlan tudatállapotokat idézhet fel.

Az örvény öt fajtája:

- a tudás, helyes megismerés (pramána)

- a téves felfogás örvényei, a valóság kifordítása, a téves megismerés (viparjaja)

- a fogalomalkotás (vikalpa)

- ábrándozás, álom (nidrá)

- emlékezet, emlékezés (smriti)

A nyolcfokú yóga rendszer törekszik arra, hogy az elmét, a tudatot fegyelmezve azt passzív állapotban rögzítse. A gondolatok örvénylését főként a gondolatok okozzák és az emlékezés kavarják fel. A lényeg a szattvikus tudatállapot megközelítése, mert ez van legközelebb a felismeréshez és a zavartalansághoz - ugyanakkor osztom azon nézeteket, hogy éppen ezért nagyon nehéz is a szattvikus tudatállapotokból a végső felszabadulás felé tenni és lépni, mert ezeket un. mennybéli tudatállapotoknak is nevezhetnénk, amelyektől éppen ezen okok miatt nehezebb elszakadni és fogva tartják a tudatot!

Patanjali megkülönböztet tudatos eksztázist (szampragyata-szamádhi-t), amely megelőzi

a tudat feletti eksztázist, az aszampragjata-szamádhit. A tudat feletti eksztázis elérhető szerinte az Ísvara iránti odaadással is (Ísvara-pranidhána).

Mint azt korábbi bejegyzésemben az éberséggel (Hamvas Béla) és a csin-mudra analógiával (Pál Dániel előadása nyomán) kapcsolatosan kifejtettem: a 4 tudatállapot jelképe, a szent OM-szótag (pránava), ennek vibrálása a jelentésén való elmélkedéshez vezet, ennek következménye, hogy kialakul a belső figyelem (pratjak-csétaná)és rögzül, a betegség, kedvetlenség, a kétségek, figyelmetlenség, lustaság, kicsapongás, a hamis látás megszűnik, az akadályok megszűnnek. Az akadályok leküzdéséhez nem utolsósorban hasznosnak ígérkezik még az egykedvűség is.

(A niskáma-karma, a tettek gyümölcseiről való lemondás is analógiája ennek a Bhagavad-Gíta alapján a karma-yóga)

Az örvénylés korlátozható még pránayámával is vagy a tudatos tárgyközpontú cselekvéssel. A tudatosság, pontosabban éberség különös jelentőséggel bír a buddhista irányzatokban, a teljesség igénye nélkül említve a légzés tudatosítása is. dr Pressing Lajos írja az éberségről:" az éberség visszanyeréséhez első feltétel az éberséget magábazáró automatizmusok és spontán asszociációk ("sors-csírák") megakasztása, kiküszöbölése (ez a yógában a csitta-vrttik leküzdése). Ennek módja a belefeledkezés megállítása, a figyelem tudatos és szándékvezérelt összpontosítása révén."

Az önfegyelmet elérjük akkor is, ha a tudat azokra a lényekre irányul, akik már legyőzték a ragaszkodást. A yóga-szútra első része tehát az alsó-elme örvényléseinek (vritti) megfékezéséről szól, nem pusztán yóga technikák által, hanem az általános ind tradícióból is merítve. A szamádhik tipológiája és elmélete is ebben a részben található, az első rész végén.

2) Szádhana-padha (a gyakorlás útja)

A klésák felszámolása érdekében a yóga három módszert alkalmaz:

- aszkézis (tapasz),

- tudásszerzést (szvádhyáya)

- az Úr iránti odaadás (Ísvara-pranidhána)

Ez a három módszer magába foglalja a cselekvés yógáját (kriya-yóga). A kriya-yóga az önvalóval (atman) való ekszatikus azonosulás, melyben a szanszkárák fokozatosan eltűnnek.

A kriya-yóga célja az eksztázis, ugyanakkor a szenvedés alapvető okainak (klésa) a gyengítése.

Öt oka van a szenvedésnek:

- (avidja) nem tudás; mulandó nem atmant örök atmannak gondolni

- (aszimtá)önösség; önzőség, éntudat

- (rága) vonzódás; tapadás a kellemeshez

- (dvésa) ellenszenv; tapadás a kellemetlenhez

- (abhini vésa) élniakarás; ragaszkodás az élethez= halálfélelem

A tudatlanság az alapja a többi oknak. Az életvágy pedig a szenvedés elsődleges oka

(trisná-létszomj a buddhizmusban is)

A szenvedés okait visszafejlesztéssel kell legyőzni. A szenvedés okainak áramlását pedig meditációval.

29.sor az Astánga-yóga lépéseinek kifejtése

1. Yama - a yógát elősegítő előírások és szabályok követése

a) nemártás (ahimszá)

-> karmikus következmény: környezetében megszűnik a gyűlölködés.

Mahátma Gandhi élete végéig következetesen követte az Astánga-yóga alapját és bizonyos vagyok benne, hogy hitt abban, hogy a béke az ahimszá gyakorlásával elérhető és kiterjeszthető az egész akkor angolok által is megoszott és vallásilag is kettészakadó Indiára is. Úgy gondolom, hogy Gandhi nem a dzsainizmusból merített, hanem Patanjali yóga-szútráinak alaptanításából.

b) ragaszkodás az igazsághoz, őszinteség (szatja)

-> Karmikus következmény: szavainak teremtő ereje lesz.

c) lopás kerülése (asztéya)

-> Karmikus következmény: minden kincs feltárul előtte.

d) nemi önmegtartóztatás (brahmacsarya)

-> Karmikus következmény: hőstettek végrehajtásához is elegendő ereje lesz.

Megint csak egy olyan sarkalatos pont, ami a ksatrya(harcos)-tradíció és a yóga szoros kapcsolatára utal. Biztos vagyok abban, hogy pontos és precíz fiziológiai megfigyelés az alapja ennek a pontnak is.

e) mentesség a vagyonhoz való ragaszkodástól (aparigraha)

-> Karmikus következmény: megérti születése célját.

Buddha a szerzetesnövendékeknek ezeket a szabályokat írta elő:

- tartózkodás az élet kioltásától

- annak elvételétől amit nem adtak

- a nemi élettől

- a hazugságtól

- a mámorító italoktól

- a meg nem engedett időben való evéstől (napi 1 étkezés)

- tánctól, énektől, zenétől, színjátékok nézésétől

- koszorúk, illatszerek, kenetek használatától

- ékszerek viselésétől

- magas és széles ágytól

- arany és ezüst elfogadásától

Linkajánló:
A harcos útja - a yóga (3.rész) tartarossz.BLoG
A harcos útja - a yóga (4.rész) tartarossz.BLoG
A harcos útja - a buddhizmus alaptanítása (5.rész) tartarossz.BLoG
Bhagavad-Gíta Magyar Elektronikus Könyvtár
Dóka Róbert yógával kapcsolatos weboldala Ez az oldal sajnos megszűnt
Tarr Dániel Hindu Könyvtára

A harcos útja - a yóga (1.rész)

Az egyik legérdekesebb Indus-völgyi lelet, Síva előképe (i.e. 3. évezred)

A yóga rendszer szorosan kapcsolódik a számkhya filozófiai rendszeréhez, ugyanakkor sokan kutatják a kérdést, hogy mikor alakulhatott ki a yóga, nos a yóga kezdetei a mítikus idő homályába vesznek. Egy régészeti lelet a Pasupati pecsételő "tanúsága" szerint már az időszámításunk előtti 2500-3000 év körül is gyakorolhatták a yógát. Ezen a pecsételőn ugyanis egy szabályos padmászanában ülő alak látható, mint az állatok ura. Körülötte vadállatok, az alaknak szarvai vannak - 1500 évvel később a Siva-szimbolika ugyanezen elemekkel ábrázolta Sivát, mint yogesvarát, mint a yoga isteni mesterét.

"Sok néven nevezik őt
aki valójában EGY"
/Rig-Véda/

A Rig-Véda egyik legkésőbbi részében, a teremtés himnuszában (i.e 9. század) már megjelenik a rejtélyes egy, a Legfelsőbb Lény. A legfelsőbb lény eszméje lesz az, amely ugyan módosult és számtalan formában, átalakult és rokonértelmű fogalomként, de felismerhetően a posztvédikus filozófiai irányzatok ortodox és heterodox rendszerek ihletőjévé válik. Az Upanisadok tanításában a lélegzet és a köré kapcsolódó misztikus tantörténetek már hangsúlyosan megfogalmazódnak, csakúgy mint a brahman és az atman - abszolútum és a belső természet - egységének az elképzelése is.
A karma-tant vagy az ok és okozat törvényeit a Brihadaranyaka-upanisadban (Hosszú erdei upanisad) Yajnavalkya a mitikus bölcs tanmeséje által fejtik ki először. A Cshándogya-upanisad (Örömteli himnusz upanisad), a szent szótag, az OM kifejtésével kezdődik. OM a brahman első megnyilvánulása - a logosz, az ige, az egyetemes rezgés.
A yóga szó jelentése a fő és általános elgondolások szerint a yudj=igába fogni kifejezésből származik. Sokkal inkább célszerűbben értelmezhető azonban a yuddha szóból eredeztetni, ami a harcnak a szanszkrit megfelelője. (Ez a kettőség ami Sákyamuni megszületésekor is felvetődött mint prófetikus-szójáték vagy buddha lesz vagy yuddha). A yóga tehát az elme legyőzésének a harcosi útját jelenti, amely győzelemnek a természetes velejárója a móksa (felszabadulás) a lét szenvedései alól és össszekapcsolódás a Legfelsőbb Létezővel.
Ez az atman egyesülése a brahmannal. Pontosabban annak a felismerése, hogy az atman és a brahman mindig is egy volt. A móksa maga a karmikus tényezőknek a felszámolásával és azok hatásainak a teljes megszűnésével jár. A yóga tehát a létforgatagból való kilépés tudománya.
A yóga legfontosabb központi tanítása, a tudat örvénylésének a megfékezése (Patanjali Yóga-sútra). Már az upanisadok korában megjelent az a felfogás, hogy az önvaló (atman) megismerése nem pusztán gondolati, intellektuális cselekmény.
"Aki előtt az abszolútum értetlen marad, az megértette, aki megértette, az nem ismeri" /Kéna-upanisad II.3/

"A yóga-praxis az ind kulturális élet legeredetibb jelensége" írja Schmidt József Az Ind filozfia című művében. Schmidt elképzelése szerint a yóga rendszer nem más, mint a számkhya teisztikus vagy inkább deisztikus alakja. Következtetését abból vonja le, hogy Isvara nem teremtő istenség, hanem csak külön lélek (purusa vivésa), amely csak az anyaggal (Prákriti) való kapcsolatában különbözik a többi purusától, nem hat rá ugyanis a Prákriti (anyagi természet) tánca.
Georg Feuerstein úgy látta, hogy a Patanjali féle yóga-sutra két yóga hagyomány találkozási pontja, a nyolcfokú yóga (asta-anga) és a cselekvés yógája (kriya-yóga).
A hindu hagyomány úgy tartja Patanjaliról, etimologizálva nevét, hogy Ananta vagy Sésa, a kígyó nemzetség ezerfejű uralkodójának az inkarnációja volt, akiről azt mondták, hogy a föld rejtett kincsét őrzi. Ananta a mennyekből egy Goniká nevű erényes asszony tenyerére (anjali) esett (pat). Ananta ábrázolása: gyakran ábrázolják fekhelynek, amin az úr Visnu nyugszik. A kígyó (kobra) isten sok feje a végtelenséget és a mindenütt jelenvalóságot érzékelteti.

Linkajánló:
Ananta-Sesa (Terebess lexikon)
A kígyókról, nágákról
Kozmikus Kobralégzés
Szabadulás a halál kultúrájából
A harcos útja - a yóga (2.rész) tartarossz.blog

Könyvajánló:
Schmidt József - Az ind filozófia
Georg Feuerstein - Yoga Tradíció I.-II. (Mandala Véda Kiadó)

Amnesty International és Tamás Gáspár Miklós

Sokan emlékszünk még a közelmúltban történt Mortimer-ügyre. A moszkva téri szamurájkardos szúrásra. Egymást taposták a jogvédők, hogy ki érjen oda előbb a mikrofonhoz. Tamás Gáspár Miklós filozófusnak sikerült. Rögtönzött beszédében azonnyomban rohamsisakos nácikat hallucinált. Majd miután kiderült, hogy a konfliktus
két cigány száramzású fiatal között tört ki, igensűrű bocsánatkérések közepette eltűnt a színről. "Így válik a mesterből, bolond" (Metz Tibor verséből). Mindig felmerül az a kérdés, hogy történetesen Tamás Gáspár Miklós kérdezem önt, abban az esetben, ha egy bunyevác megszúr a Moszkva téren egy vizigótot, akkor semmiféle jogvédő nem kúszik-mászik elő valahonnan a pöcegödörből? Miért olyan kurva fontos maguknak jogvédőnáciknak származás szerint megjelölni az áldozatot és a támadót? Nem lehet csak azt dokumentálni és az emberi erőszak ellen (származás figyelmbe vétele nélkül)tiltakozni, hogy egy fiatalember megszúrt egy másik fiatal embert? Senkinek nem tűnt még fel, hogy az un. pozitív diszkrimináció ugyanolyan nácizmus, mint a negatív diszkrimináció. Kérdezem az Amnesty Internationalt, hogy önök, miért akarnak egyoldalúan, kizárólagosan csak azzal foglalkozni, amilyen diszkrimináció a cigányokat ott éri, még Gyöngyöspata esetében is tartják a tarthatatlan álláspontot, hogy önök szerint a valós áldozatok kizárólagosan a cigányok és az ott élő öregek félelme egyáltalán nem összeköthető az ott élő cigány kisebbség erőszakos pszichopatáival, hanem azok természetes öregkori félelmek. Hát a jó büdös tetves burzsoá kurva anyátokat ti gyökérpatkányok. A valós emberjogvédelem, minden sértettet származásra való tekintet nélkül meghallgat és igyekszik a problémát belülről megérteni, önök európai uniós vélemény alapján mondják ki a fattvát, miért nem utaztak ki Kambodzsába és kérdezték meg a gyöngyöspatai helyzetről a kambodzsaiakat? -miközben derül ki a helyszín közelébe sem merészkedtek ??
Nagyszerű dolog, hogy a börtöntablón megtalálhatóak önök is, de mikor jöttek be az előzetes letartóztatottak állapota felől érdeklődni, amikor rendszeresen érheti az előzetesben tartottat súlyos erőszak, vagy öngyilkosságot követ el. Ha kint vannak a a börtöntablón, akkor miért nem járják a börtönöket? Elég a BV intézetnek kirakni a Helsinki Bizottságot, az Amnesty Internationalt meg a Gandhi Alapítványt dísznek és ezzel a fogvatartottak jogvédelme ki is merül? Vagy ott van a börtönpszichológus, ő majd segít? Akkor mi a fasznak vagytok ti kiplakátozva, megélhetési nácik?

Gondolatok a pokolról

Amikor előzetes letartóztatásba (vágóhídra) kerültem, egy 1 négyzetméteres fülkében kellett órákig várakoznom. A fülkében központi helyen a házirend valahányadik oldalának fénymásolata volt szándékosan elhelyezve, amely a nemi betegségek és az AIDS veszélyeiről tájékoztatta, természetesen tökéletesen jószándékúan és jóhiszeműen felvilágosította a frissen vágódhídra került embereket. Ez az üzenet kb. azt jelentette és erősítette fel a félelmet,egy nem jogerősen elítélt számára is, hogy pár órán belül valószínűleg, nemi erőszak áldozatává fog válni. A felíratok között találtam nyomasztóan fénylő kincseket is " a föld egy másik bolygó pokla", az erőt viszont és a végsőkig való kitartást egy másik keresztény felírat adta nekem, ezt sajnos elfelejtettem, valójában azt éreztem általa, hogy aki azt oda írta, odavéste, az nem is lehetett más, mint a legfőbb jó a világon. Talán éppen azért felejtettem el, mert ez az idézet 93 napig volt a tudatomban, és miután feladatát és szolgálatát teljesítette, a felejtés örök tengerébe zuhant vissza, az örök tudattalan-óceánba (talán azért nem oszthatom most meg, mert csak nekem szólt). Vegetarianizmusom oka pontosan egy vágóhíd hatása volt, amit még osztálykirándulás keretében tettünk meg üzemlátogatás gyanánt. A nagyüzemi szinten vágóhídra terelt kegyelmet kérő állatok hangja, az emberektől kegyelmet kérő szerencsétlen sorsú hízók sikolyai és a döbbent szembesülés azzal a ténnyel, hogy micsoda kegyetlenségre épül föl, egész mocskos "emberi" civilizációnk.
Az átvágott torkú disznók látványa, a vér, a kegyetlenség és az önkéntelen börtönpárhuzam. Minderről az jutott eszembe, hogy a kegyetleneknek van a legnagyobb büntetése, mert az élet karmikusan a kegyetlenekre őrületet bocsát. Az is örök kérdés marad, hogy létezik-e igazságtalanság és mivel létezik, akkor mi a létjogosultsága? Mint már írtam, mindazt a szenvedést, amit rám mértek, igyekeztem egy megtisztulási folyamatként értékelni, vezeklésként éltem meg a 93 nap börtönt. Nem kizárt, hogy a tudatom, csak így tudta feldolgozni azt, ami velem történt, de azt sem szabad kizárnom, hogy valójában vezekelnem kellett. Tudom, hogy a kilépés a fénybe és a visszatérés a poklok területeiről még ha profán materializmus szerint ez csak börtön volt, sokkal inkább szellemi terület volt, mint bármi más. A pokol, a profán világok valósága egy és ugyanaz, mindazok számára, akik Síva szent növényét már használták, a valóság sokkal inkább a lélek karmikus birodalmából származó valóság, tapinthatóan emberidegen, abszolút halálfélelem az abszolúttól, folyamatos szenvedés, és reménytelen ott tartózkodás a kegyetlenben. Haladék, egyetlen egy lélegzetnyi haladék kiharcolása, ez a pokol.

Para-Kovács Imre és a székely himnusz

Para-Kovács Imre némi sör és tudatmódosító hatása alatt meghallotta a hangot. Ez a hang az, ami a füves hallucinációk közepette markánsan diktálja a verseket. Ugye itt dől el, hogy valaki a médiumává válik egy szellemnek és közben azt hazudja kifelé, hogy a verseket ő maga írta, vagy a diktáló szellemet helyreigazítja, hogy hé öreg kopj le, itt én írok. Ilyen nincs, a nagyon mély és komplex verseket sohasem a költők írják,azt szinte diktálják nekik, a hasisgyanta, a marihuana, meg az abszint írja, és az alkohol elvonás. Para-Kovács, akinek publicisztikái miatt rendszeres Magyar Narancs olvasó voltam egykoron (mielőtt fanatikus hindúvá alakulva begőzőlve visszatértem volna az Aranykorba és sarokba nem hajítottam a büdös narancsot). Tehát mi történhetett, ami ekkora indulatokat váltott ki? Para-Kovács Imi ott üldögélt a karosszékében, már levitte sétálni a kutyáját, túl volt az esti pókerezésen, kifogta az összes pörölycápát a Temzetorkolatból és nem is nagyon akart fáradtságot és erőt venni magán, hogy valami sajátot művet eszkábáljon össze, este is volt, a szomszédok meg beleugatnak az életébe, ha meghallják, hogy verset barkácsol, ugye mi a legkönnyebb, legcélzatosabb megoldás, keresünk egy verset és átírjuk, este lefekvés előtt, amszterdami fű és sör hatása alatt mi mást tehetne egy köztudatban is liberális pub-licista. Akkor még nem sejtette... Mit nem sejtett Pelikán elvtárs?
Gyanútlanul a keze vagy inkább a füle ügyébe akadt a székely himnusz, a fűtől már el volt bódulva, az önkontrollja az elég messze kivágtatott belőle a felhők foltjaiba surranva, de nem ért el egészen Szamarkandig. És ekkor rátalált a mondatra "maroknyi náci porlik mint a teveszar". Hallatlan nagy eufóriát érzett, sugárzott mint a fukusimai atomerőmű, a négyes számú reaktornek érezte magát, ami átkonvertálja bazd meg a székely himnuszt. Egy részescskegyorsító volt, betük vinnyogtak az agyában, mint a koldus kutyái tegnap, amikor a holdnyulat ugatták.
Minden liberális barátját felhívta éjjel telefonon, az szdsz vonalai szinte égtek, holnap leadjuk a népszabadságban, "maroknyi náci porlik mint a teveszar". Hát így kezdődött el az a történet, hogy Para-Kovácsnak moszkva téri ingatlanjában el kellett bújnia, csak szilvamagokat találtak volna a lakásán, ha idejében nem menekítik ki az országból a feldühödött nép elől. Talán arra sem volt ideje Para-Kovácsnak, hogy elnézést kérjen, a fűvesember soha nem kér kegyelmet, sem bocsánatot, miért is? mert tudja, hogy méltatlan rá. "Így vált a mesterből , bolond"
(Mezt Tibor verséből idéztem)

Bácsfi Diána - Aranykormítoszok és visszatérés avagy a karlendítés és politika

Szegedről hazatérve, a Nyugati Pályaudvarról vallástudományi elméle- tekbe gabalyodva,  egy kis sétát  szerettem volna tenni   hazafelé  a Városligeten át "félig Sankara-ként vagy Buddhaként", de az Oktogonnál Siva Isten helyett igazoltató rendőrökbe botlottam és kordonok álltak. Már a körúton is teljesen szokatlan dolgot izoláltam el a kavalkádban és tapasztaltam, egy Trójai Faló nyerített, eltöprengtem a jelkép üzenetén és eszembe jutott a mondás: bizony "félem a görögöt, még ha ajándékkal is jő!" A kordonok mögött, esernyőjükkel fenyegetőző valósan sokkoló történelmi traumákat átélt öregemberek uszították rá a rendőröket egy békésen italozó Lakoon punk-csoportra.
Ha nincs nyilasnáci, jó lesz a punk is, azon is bakancs van üssük őket!!!
Hatalmas csődület alakult ki, amelynek központjában a Terror Háza nevű labirintus és annak állandó tartozéka egy emberevő bikafejű fantomszörnyeteg állat, maga a minotaurosz szónokolt (értsd politikus). Egy bizonyos Bácsfi Diána vallásmitológus beígért nyilassuhintására vártak (a titkosszolgálatok) kiélezett bolgáresernyőkkel és vad tombolással. Minden elő volt készítve már egy teátrális letartóztatásra, csak maga Bácsfi Diána lemondta a közszereplést, de későn lépett vissza, ő is első számú közellenség lett, akárcsak Barangó. Kortünet, hogy az ehhez hasonló rendezvényeken prezentálni kell az ellenséget, ha nincs akkor ők maguk Zoltai Gusztáv vezérletével kijelölnek valakit, például Molnár F. Árpádot, aki fokozza az adrenalint és látványosan kivezethető a rendezvényről. A megkövezés és a keresztrefeszítés csak technikai okok miatt marad el, Hollywood. Bácsfi Diána túl van már a dackorszakon, a bírósági tortúrán, és levetette a nyilasföveget is a fejéről és természetesen "megvilágosodott",mondhatni a nyilas intermezzo után visszatért a magyarság valós(?) vagy lelkes kutatóihoz és képviselőihez, Aradihoz és Paksi Zoltán asztrozófus köréhez, vagyis a mítikus-szimbólikus Pap Gábor-Szántai Lajos jellemezte magyarságkutatáshoz, ez a vonal az, amelyik kísérletet tesz más hagyományok és szimbólumrendszerekkel az elveszett magyar őshagyományra vonatkozó és rejtett szellemi erővonalak feltérképezésére, hozzájárulva a nemzeti önmegértéshez és a magyar szellemiség rekonstrukciójához és öndefiníciójához. Nézeteiben a döntő pont talán az lehetett, hogy azóta szakított a birodalmiság eszméjét részben hordozó nyilas nézetekkel, és mindent az aranykori szemléletnek vetett alá. Egyébként én nézeteit, vagy az akkori Bácsfi Dianát egy kicsit Mircea Eliade-epigonnak tartottam. Sok embernek van vagy lehet ilyen korszaka, amikor bizonyos emberek gondolatainak vagy élettörténetének a hatása alá kerül. Ez a momentum Bácsfi Diána szempontjából bizonyára nem is ennyire leegyszerűsíthető. Azt azonban illenék megállapítani, hogy a birodalmiság (az európaiság is) az ókori Róma romjaiból táplálkozik (jogelvek, timokrácia, plebejus-patrícius ellentét), a magyarság pedig sámán-táltos, tehát metafizikai (szellemiségében-) értelemben nomád-Próteusz [1.]. Ez két ellentétes világ és elv, valaki vagy "náci" és a birodalmiság vezérli és a kirekesztő másokat leigázó angolszász- és kasztíliai eredetű európai rasszizmus jellemezi (enyhébb formáiban a kapitalizmus-szociáldarwinizmus), vagy magyar és akkor a dogma nélküli szabad nézetek "révülete" és megfoghatatlanság és szellemi szárnyalás a jellemzője, és a legfontosabb: a meggyőződések-nélküliség vezérli (a meggyőződések túlhaladásának képessége). Akkor pedig mi marad, az Aranykor.

───────────────
[1.] A nomád-elv gondolata dr Baranyi Tibor Imre-től származik (Hamvas Béla > dr László András)

Auróra - Egy kis anarchia

"Nem vezet innen sehova út
Sötét a jövő, sötét a múlt
Elárult minket a politika
baráti ország lett Nirvánia,
Nirvánia"

ETA - ETA ♫

Válogatás - Világ lázadói harcra fel ! (EP/ 1984)

A1. CPG - Primitív bunkó    
A2. Kretens - Bürokraták    
A3. QSS - Propaganda       
B1. ETA - ETA ►                     
B2. Fegyelem - Alkohol      

Első számú "közellenségek" széles e hazában

Kik voltak, és kik lettek első számú közellenségeink? Honnan jöttek és hová mentek az életüket és testi épségüket is kockáztató őrült provokátorok vagy jobb sorsa érdemes nemzeti anarchistáink és a többiek?

Ki ne emlékezne a keresztényeket már egyetlen egy radikálisan is tömörített és velős mondatával megsemmisítő és tüzet okádó ominózus óhajtásra: "kiírtanám az összes keresztényt" sóhajtott fel Barangó (Bajtai Zoltán) a Tilos Rádió sörgőzös szentestéjén, aminek végső katartikus tetőpontját és drámai végbefejezését egy radikális jobboldali tiltakozásul a lángok martalékává tett Izraeli lobogó bánta. Később pedig magáról a zászló elégetőjéről kiderült, hogy hallucinogén cukorka hatása alatt követte el radikális cselekményét, ami kizárta a büntethetőséget. Ez a rövid karácsonyi kis előtörténet, már nem a betlehemi csillagról szólt és nem a három királyokról, akik mint láttuk (a Magyar Narancs címlapján) maguk is tiltakozásul és ezer-örömmel, sámán-révülve elégettek egy Izraeli lobogót, ami persze már régóta azért lapult abban a fiókban, prejudikálva hogy később, ha eljön az idő: máglyára kerüljön. A kismagyar politikai össznépi karácsonyi zendülő-szürrealizmus, kardhitharc, és a legfőbb, hogy Krisztus Barangó urunk első számú közellenségévé lett a magyar karácsonyoknak. És már hiába kért elnézést, nincs elnézés. Megfeszíttetett. Jól emlékszünk mi a Barangóra, a Qss együttes hosszú fekete bkv bőrkabátos zsenijére, ott botladozott közöttünk, a Fekete Lyukban, mi ott nőttünk fel, a NO FUTURE felirat alatt, sötét volt az a Golgota utca, akár csak a Golgota, de még mindig világosabb volt, abban a szándékosan szórakozóhellyé lepusztított sötét pincerendszerben, mint később odakint, évekkel később, amikor a kapitalizmus tréfát nem ismerő ragadozó könyörtelenségével, alattomosságával és politikai aligátoraikkal és felkent apologétáival bevonult ide taposva agyatlanul törtetve a Kárpát-hazánkba elhozva nékünk a kultúrát. Mi akik igazán nem hittünk a sors kegyetlenségében, 20 türelmes évünk volt, amíg ökölbe szorult a kezünk, mocsadékok. Mi egykori skinheadek, grufftik, alternatív gyerekek, őspunkok és Barangók, akik a Lyukban nőttünk fel Európa Kiadón, Sziámin, PUF-on Kispálon, Független Adón, Kretensen, most azt üzenjük nektek kapitalista majmok, hogy takarodjatok ki az aligátoraitokkal együtt az országunkból! Mert mi vagyunk a magyarok, mi, mindannyian, basszátok meg! Ez Barangó előkarácsonyi üzenete a számotokra:


Illemhely-szabály
E rohadt kuplerájban
“Élvezz, ne pofázz
Így csapold a lázad!”

A tartarossz blog tiltakozó levele Dr Kocsis Máté VIII.kerületi polgármesternek

A közegészségügyi kockázat a kukázás során minimálisra szűkíthető, ha önök védőkesztyűket is biztosítanak a és kiosztanak a hajléktalanoknak, és minden kuka mellé kézfertőtlenítőt is biztosítanának - a házak képviselőinek kötelező lenne biztosítani. A hajléktalan tud magára vigyázni, nem láttam olyan hajléktalant, aki egy normál kukát szétszórt volna, és szemetelt, a hajléktalanok igen kulturáltan kukáznak, van közöttük olyan is aki a Magyar Iszlám Közösség tagja, sokgyerekes családapa. Nem a kukázást kell tiltani, hanem a szemetelést, önök arra hivatkoznak, hogy szemetelnek akkor azt tiltsák.
A tiltó rendeletből csak arra lehet következtetni, hogy hozzá nem értő, nulla iq-val és szociális érzékenységgel rendelkező faszfejek szavazták meg. EZ a maguk nevetségesen szar és embertelen Tajgetosz-demokráciáját pontosan jellemzi, az ilyen fos-szar és bürökratikus törvények. Szerencsére Gyurcsány után a maguk embertelen bűnbandájától is hamar meg fogunk szabadulni. Felvetődik, hogy a hajléktalan, hogyan fogja maguknak kifizetni az 50 000 forintos bírságot. Bizonyára ez óriási bevétel kiesést fog okozni önöknek. Előállítják a hajléktalant, eltörik a kezét lábát, hogy ne kukázzon , rendőri erővel kényszerítik rá, minden kuka mellé rendőrt fognak állítani?
Kelt. Budapest, 2011.ápr.2-án

A hét idézete

"Egy országot az a tőke birtokol és ural, amelyet belefektettek"
(Thomas Woodrow Wilson az Egyesült Államok 28. elnöke)

Könyvajánló:
Eduardo Galeano - Latin-Amerika nyitott erei (Budapest, 1976. Magvető)

Geronimo és Ussama ibn Ladin

Hírháttér Multimédia legújabb riportja Dr Náday Gyulával

Értékes, de idealista megközelítése a problémakörnek. A szomorú valóság pedig az, hogy idealizmus pedig akkor jelenik meg, ha valami nem úgy van, mint lennie kéne. Az egy másik kérdés, hogy megvalósítható-e egy elidegenedő és a vadkapitalizmus által végletekig megosztott és szétdarabolt társadalomban bármiféle kultúrmisszió és történelmi testvériség. Nem a kultúrától függ a bűnözés, a legkulturáltabb emberek is éppúgy lehetnek terroristák és bűnözők. A bűnözés leginkább egy életstratégia, egy olyan forma elsajátítása az életlehetőségek kibővítésére, amelyik leginkább a ragadozókra jellemző, ezért leginkább a közvetlen társadalmi, szociális viszonyok változásától a törzsi és nemzeti kollektivizmusig és legfőképpen pedig az életfeltételek változása és az a kultúra tud gátat szabni neki, aminek morális üzenete van és nem széttagolt. Kétségtelen tény, hogy egy aranykori civilizációban a ragadozókra jellemző életstratégia megvalósíthatatlan. A jelenkor birodalma azonban
az evoluciós mintát követve, az erősebb életben marad elvét teszi kizárólagossá.
Mindez a szociáldarwinista botrányos rendszer, egy mesterségesen előállított, fenntartott és az állat és növényvilágra jellemző élet-halál harcot akarja az egész emberre és az emberi kapcsolatokra és a civilizáció egész viselkedésére kötelező érvényűvé tenni. Amikor az ember kiemelkedett az állatvilág ösztöni és félelmetes gyilkos éjszakai őshomályából, akkor az ész volt az, a ráció és nem az idea, ami világot gyújtott. Most társadalmi szinten a modern állam teremti meg mesterségesen fenntartva az ezzel analóg kereteket. Ezért, ahogyan az embert az ész emelte föl a természeti vadság állapotából, a ratio, ezért a mesterségesen fenntartott hasonlóan gyilkos társadalmi homályból, kizárólagosan csakis a mesterséges intelligencia megjelenése fogja felemelni.

A disznófejű Nagyúr - gondolatrészlet Baranyi Tibor Imre könyvrecenziójából

"Ebben az ocsmány pokoli világban, ahol minden pozíció valami mély aljassághoz kötődik még kisvárosi szinten is, hogyan feltételezheti valaki, hogy tisztességes ember akár a közelébe kerülhet olyan pozícióknak, mint az Egyesült Államok elnöki széke vagy egy pártfőtitkáré vagy egy kommunista utódállam elnökéé? Itt ma minden nagyság és hősiesség a NEM!-ekkel függ össze, azzal, hogy ki mire képes NEM!-et mondani és mit hajlandó elutasítani,..."

/Baranyi Tibor Imre - "A disznófejű Nagyúr"/
forrás: PaNNoN FRoNT 13.

Baranyi Tibor Imre azt a hamvasi gondolatmenetet következetesen végig viszi és "győzelemig" viszi, hogy ami ma a sötét korban sikeres, vagy magas pozícióval beosztással jár együtt, az bizonyos, hogy ördögi is egyben. Ez azonban csak a külső és a belső világ küzdelmének a heroikus feszültségében értelmeződik. A végső felszabadulás a cikk szerint intaktnak maradni, nem sikeresnek lenni, nem törtetni és kivonulni a közösségből a láthatatlan centrumba. A centrum itt természetesen a tradícionalista terminológia szerinti a Sambhalát vagy Guénon által említett Agartthát jelenti, a brahman-atman azonosságának felismerését, de jelentheti a nirvánát is, ez a birodalom a ma embere számára nem látható, elérése sokkal inkább a tudatból, mint a külvilágból történhet véleményem szerint. A külső és a belső világ különbözősége azonban illuzórikus valóság, az emberi tudat az, amelyiken keresztül a teljes világ átszellemülhet és átértelmeződhet, a kül és a belvilág közötti különbségek, a jó és rossz illuzórikusak, önmagunkat kell legyőznünk
és leginkább meghatároznunk, hogy mi az amivel azonosulunk és mi az amivel nem.
A végső győzelem pedig a beavatástól függ. Sokáig úgy képzeltem, hogy a beavatás, az kívülről fog megtörténni, jön egy mester és követni kell, de útkeresőként egyre inkább azt érzékeltem, hogy nincs ilyen mester, bár folyamatosan kerestem. Abban ma már bizonyos vagyok, hogy antropomorf alakban bizonyosan nem létezik. Mindenesetre azon a napon, amikor próba elé állítottak, a magyarok őssámánja azt mondta, hogy bármennyire is nehéz napom lesz, ez az egy nap többet fog érni mindannál amit eddig éltem. Jóslata beigazolódott, hiszen a sikertelen és elbukott királyság egy valami pozitívumot mégis hozott magával, azt, hogy méltóvá váltam arra, hogy egyáltalán lehetőségem lett volna a végső valóság és igazság megtapasztalására. Ma már csak egyetlen egy akadálya van, ami magát a bukást okozta, ennek az akadálynak az eltávolítása azonban sok sok nehézséget követel tőlem mindennap, vagy egyszerűen másféle harcmódot kell találnom a problémával szemben. Egyébiránt abban sem hittem, hogy a horizontális út, értve ezalatt minden törekvésünket, lelki szabályokat amit utunk során önmagunknak, mint erkölcsi követelményeket megszabunk - ilyen a vegetarianizmus is - tehát a szigorúan, következetesen végig vitt horizontális út egyszer csak villámcsapásként vertikális összeköttetést teremt a megmagyarázhatatlan hatalommal és igazsággal és végső valósággal a nirvánába lépés lehetőségével vagy a sorsfeladat felismerésével. Miután megkerültem egy fát jobbról, tiszteletre méltó mesteremnek tekintve tiszteletem jeléül és leültem a tövébe. Minden félelemtől megszabadultam és legfőképpen attól az 4,5mm-es üvegcsétől (bolgár esernyő), ami a bal szemembe csapódott. A szervezetem a megvilágosodás élmény során és a paranoid félelmek teljes megszűnésével kivetette magából. Nem tudtam eldönteni, hogy a vonatablakból csapódhatott a szemembe, vagy egy titkos politikai társaság akart könnyedén méregampullával eltávolítani az élők sorából 2006 kapcsán. 5 szemész orvosnál jártam a problémával mielőtt kilökődött, egyik sem talált idegentestet a szememben.

Linkajánló:
René Guénon - A Világkirály

Pál Utcai Fiúk - Utolsó év

Interjúrészlet Ussama Ibn Ladinnal - Amikor a terroristák összecsaptak - Geronimo halott

"Kérdés: Ön egy vallási parancsot, egy fatvát adott ki, miszerint minden muzulmán öljön meg egy amerikait.
Ladin: Allah azt parancsolja, hogy az iszlámföldet tisztítsuk meg a hitetlenektől; ez különösen az Arab-félszigetre vonatkozik, mert ott áll a Kaaba. Nekünk ilyen módszereket kell használni; hogy a muzulmánoktól távolt tartsuk az olyan rosszat, mint amilyenek ti vagytok. Az, hogy hogyan bántok a muzulmánokkal Palesztinában, az egyszerűen szégyenletes. Úgy látszik, Amerikának már semmi szemérmessége nincsen. Az Irak elleni szankciók
egymillió gyermekéletbe kerültek. Mi azt valljuk, hogy az amerikaiak a világon a legnagyobb rablók és terroristák. Nekünk csak akkor van esélyünk, ha mi is ilyen módszerekhez folyamodunk. Nem teszünk különbséget katona és civil között. A fatva szerint mindegyik legitim célpont. A fatva mindenki ellen fordul, aki muzulmánokat gyilkol, aki szent helyeinket meggyalázza, vagy aki a zsidóknak a muzulmánföld megszállásában segít." (részlet: PaNNoN FRoNT 18. Amerika el fog pusztulni...)

A Föld legkeresettebb, első számúnak kikiáltott közellensége és terroristája Oszáma bin Láden 54 évet élt. Nyugodjék békében, Allah paradicsomában.

Gondolatai és tévedései jól szemléltetik, hogy amikor a vallási vagy bármilyen fanatizmus és jogosnak vélt bosszúvágy eluralkodik az elmén, akkor minden ember, de egy állam is a pusztulás prófétájává válik. Azt is jól szemlélteti, hogy amikor két világrend összeütközik, mert a liberálkapitalista és globálisan ezzel terjedő profán fanatizmus, emnacipáció, demagóg álszabadság eszmék és életszerűtlen kisebbség védelem, éppúgy veszélyt jelentenek az emberiségre, mint az ellene harcolók által felhasznált fanatikus és inadekvát módszerek és ideológiák. Természetes, hogy kell harcolni,ki mint teheti szóval, írással, gondolatokkal és minden ellen, amiről úgy gondoljuk, hogy nem szolgálja a jövőt. De az eredményes harc példamutató és heroikus, nem csak a harcoló közösség számára az, tehát példamutató, és hősies, hanem a szemben álló civilek szociokulturális elgondolásait is figyelembe vevő, megnyerő ellenállás. Tehát az eredményes harc, maga a világforradalom, mindkét oldal többségi támogatását el kell, hogy nyerje. A háborúk az emberi tudatban dőlnek el. Osszama bin Láden nem vette figyelembe azt, hogy az egyszeri amerikai, európai vagy magyar mit akar hallani. Nyilvánvalóan nem azt akarja hallani, hogy ő mint outsider civil, akinek semmi köze az egész amerikai-angolszász-cionista világkormány hegemóniához, sem a politikusbűnözéshez, hogy ő maga is legitim célpont.
Az, hogy Geronimo volt Osszama bin Laden titkos neve az akcióban, mindent kifejez
arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok holt tart alacsonyrendű politikai eszméiben, a bennszülött kultúrákkal való viszonyában. Geronimóból, az "utolsó apacsból" kiállítási tárgyat, suvenirt csináltak. Osszama bin Laden, az utolsó tálib megúszta azt, hogy kíváncsi fehéreknek és japán turistáknak állatkertekben mutogassák, ezért került a hullámsírba. Mindezt ők maguk a haladásért tett cselekedetnek tekintik és nem annak, hogy a technikai civilizáció fejlődéséért, a metafizikai-morális és az emberiség legfőbb szakrális, tradícionális tudása az ember nemességének a lehetősége szorul háttérbe. Messzemenő következtetésekhez vezethet az, hogy a reál tárgyakban képzett embereket, miért is választja el nagyon is tudatosan a modern állami oktatásügyi szerkezet pl. a bölcsészettudomány tanulmányozásától (erkölcs és morálfilozófia, vallástörténet, irodalomtudomány, történelem). Hát ugye akkor, nem végezné el senki sem pl. az állatkísérleteket, vagy elgondolkodna, hogy felfedezése a nanotechnológiában milyen következményekkel járna.
A felelősségteljes tudós vagy feltaláló zseni esete a gondolkodás teljessége, egy ismerősöm miután felfedezte azt a törvényszerűséget, képletet , amivel bármekkora prímszámot lehetett volna generálni, előállítani, még jóval a számítógépek világa előtt, nos első és felelősségteljes dolga az volt a teljes képletet, levezetését, értekezést lehúzta a klozeton, mivel rájött, hogy ezzel a felfedezésével a rakétatámadások is milliméter pontossággal lesznek kivitelezhetőek.


Linkajánló:
Interjú Osszama bin Ladennel(egy másik, politikailag is más célokat szolgáló lefordított szöveg)