2023. október 22., vasárnap

A REMETE-HEGY FŐBB BARLANGJAI (REMETESZŐLŐS)

Ősz a Remete-hegyen



























   A Remete-hegy jelentősebb barlangjait a wikipédia alapján próbáltam beazonosítani. Készítettem egy térképet a google.map és a Wikipédia koordináták alapján.  Évekkel ezelőtt én jártam már itt, akkor a Remete-barlangot hajléktalanok lakták, így nem akartam őket zavarni, sem pedig magánlaksértést elkövetni azzal, hogy bámészkodok a barlangban és környékén, mivel az én társadalmi felfogásom értelmében az az ő lakásuk volt - így tisztelve a személyes, védett szférához és lakhatáshoz való alapvető alapjogokat akkor a barlangtól jóval távolabb vágtam neki a barlangfelfedező túrának, találtam is egy barlangot, nagyon szűk kúszójárattal aminek a végét bevilágítva egy nagyon szabályos, szinte barlangot meghazudtoló függőleges teremfalat találtam, de mivel nagyon szűkült a járat, akkor nem mertem továbbkúszni és átpréselni magamat  odáig, mert egy veséig hatoló utolsó sziklaakadály elválasztott ettől. Sajnos újra nem tudtam már megtalálni ezt a rejtélyes helyet, amire egészen véletlenül bukkantam rá, talán még avart is kapartam és ástam hozzá. Elég nagy a mészkövek eróziója is itt, így az se kizárt hogy eltömődött az a járat rég és ezért nem találok már rá, bár eredeti célom ez volt, egy bizonyos: egyelőre nem találtam hasonlót, bár még nem minden barlangra néztem rá - újfent és mondhatni az én valós képzeteim vagy téves képzeteim szerint az a barlang akkor olyan rendkívüli misztikus benyomást keltett bennem, mintha az egyrészt mesterségesen lett volna kialakítva, másrészt túlzott képzelőerőmnek és Szántai Lajos pálosokról vallott nézeteinek befolyásának köszönhetően is egyfajta beavató barlangot láttam benne (ez az asszociáció nem is meglepő egy olyan helyen, ahol a korábban a rangidős remete a Thébai Remete Szent Pálról elnevezett patak futott és csak később lett Ördög-ároknak átnevezve). Thébai Remete Szent Pálról feljegyezték, ha jól tudom, hogy a legenda szerint krokodilon állva szörfölt át néha a Níluson. Tekintve a nem messze található keresztény zarándokhelyet, az itteni csodás gyógyulásokról a hálaadó táblákat a templom falán tehát Máriaremetét és amely terület "deszakralizálódva" egy új Mindszenty-szoborral avatva már a "habsburgok védnöksége alatt áll", mert a bíborosról írott tájékoztató és őt méltató prospektusban az egyik cikk alatt Habsburg-Lotharingiai Eduard neve olvasható. Én a kiegyezés után ennyi évvel nem is akarom felszítani ezzel a régi, történelmi ellentéteket. Szent Imre herceg szobrát ismeretlenek megrongálták, a hármat mutató kézfejét letörték, érdekes, hogy pont ugyanez kézjel az amit Molnár F. Árpád echelon-tanú is sokszor használ és az általa alapított Hírháttér Multimédia munkatársai is, A jel egyben nemcsak keresztényi, hanem  akár Neptun és Siva szigonyára is emlékeztető ősi egyetemes-szimbólum, A félig börtönben íródott és Hamvas Bélára hivatkozó tanulmányomban, ami Hüpnoszra és Thanatoszra valamint az elérhető emberi tudatállapotok hármasságára utal és egyben a negyedikre, ami a turiyam - a legfölsőbb, amit a hinduk egyben az OM hangalakjának részeként is: sabda-brahmanként értelmeznek és csak különös erőfeszítések árán érik el (aszkézis, jóga, yama-niyama, kender) Nem örülök neki, hogy a Mindszenty-kultusszal és szoborral a Szent György-kvalitású és szimbólumú leánymentő szent királyunk Szent László és a tisztaéletű Szent Imre herceg közé ilyen aktuálpolitikai lehúzó erő keveredett (bele lehet kötni persze Szent Lászlóba is, hiszen királyi legitimitás kérdésében Salamonnal szemben mind testvére Géza és ő is ellenkirálynak számított). Tény az, hogy a templom parkjának bejáratánál is valaki dúlt, úgy láttam a park főkapuja melletti két kiskerítést valaki alaposan szétverte, csak bízom benne, hogy nem a súlyos élelmiszerinfláció indította el útjára a haragvó démont valakiben.
    Ami a hely gyógyító és misztikus erejét illeti, nekem nyilván meggyőződésem, hogy az az innen közel 1 kilométerre található Remete-szurdok barlangjainak köszönhető áldásos kisugárzás, ahogy a görög hagyomány szerint Aszklépiosz kultusza Epidauroszban az inkubációban való gyógyítás is szent barlangokban zajlott. De ez örök téma nálam, hiszen keresztény változata az inkubációnak Szent Kozma és Szent Damján hagyománya Konstantinápolyban. Maga a Mária-kegykép, ami a templom oltára mögött egy műanyag fán lóg, és amibe a városi legenda szerint az eredeti kőrisfa is bele van habarcsolva, ahol a Mária-jelenés történt, története szerint egy időben nem is itt, hanem az innen nem is olyan messze található 3-4 km-re található Gercse-templomban volt megtalálható.

A Remete-hegy főbb barlangjainak elhelyezkedése


Ami a csodák világát illeti, betévedtem az MVSZ épületébe (a kétkötetes Arvisurától meg akartam minél előbb szabadulni), amit én nem tartottam soha sámánizmussal összekapcsolható autentikus könyvnek és itt véletlenül a portánál megtaláltam  - a sajnos már nem létező Zenit tévén többször karácsony előtt leadott Csodatévő című, igen emelkedett filmben megjelenített gyógyítóról, (aki valós személy volt) - egy prospektust. Nem árulok el nagy titkot vele, hogy Bruno Gröningről van szó. Akik foglalkoztak egy kicsit a kérdéssel, általában észreveszik, hogy egyes fotókon mintha Gröningnek golyvája volna, úgy meg van dagadva a pajzsmirigye. Egy kisebb netes kutakodás után kiderült, hogy nem golyváról van szó, hanem amikor Brunó Gröning emberek közé ment gyógyítani, akkor a pajzsmirigye rendellenes módon, mintha golyvája lett volna megduzzadt és amint ezt a tevékenységét abbahagyta visszaállt a természetes állapota a pajzsmirigynek. Etekintetben rögtön arra gondoltam - mint sokan mások is - , hogy gyógyítóképességei erős összefüggésben lehetnek ezzel a jelenséggel és ez nem egy elhanyagolható tény, ahogy a felescsont, a többlet csont a sámánizmusban a sámánság/táltosság jele vagy a fogakkal születés, így az általánostól való eltérő fiziológiai-testi jellemzők és képesség, mint ez a számunkra hihetetlen jelenség, ami egy orvos számára közvetlenül betegségtünetként értelmezhető, de valójában természetfölötti sámánikus testi funkcióról beszélünk. 
    A jógának számos gyakorlata van ami a pajzsmiriggyel összefügg, én részemről a Viparíta Karanít ajánlom, (a félgyertyaállás) ami Selvarajan Yesudian leírásában az idő visszafordítását jelenti, az egyik legerősebb fiatalító jógagyakorlat:

Belégzésnél arra kell összpontosítani, hogy minél több pránát gyűjtsünk magunkba, kilégzésnél pedig arra, hogy a friss pránamennyiséget egyenletesen elosztva tudatosan vezessük (küldjük) vagy testünk minden részébe, vagy oda, ahová a gyakorlat éppen előírja. A viparíta karaní nevű gyakorlatnál a pajzsmirigyre koncentrálunk. Ez azt jelenti, hogy állandóan pajzsmirigyünkbe érezzük bele öntudatunkat - folyton odagondolunk -, s ugyanakkor minden kilégzéskor a belégzett pránamennyiséget a pajzsmirigyünkbe küldjük, mintegy odaszivattyúzzuk...

A szarvángászana, a viparíta karaní és a sirsászana ellenkezőleg: nyugtatja és nagymértékben erősíti nemcsak a pajzsmirigyet, hanem a többi fent említett szervet is. Ezek a gyakorlatok tehát kiegészítői a serkentő gyakorlatoknak. A pajzsmirigy a kapcsolódás szerve. A pajzsmirigy dönti el, hogy valaki gyors mozgású, gyors beszédű, gyors észjárású-e, vagy ennek ellenkezője. A pajzsmirigy-elégtelenségben szenvedők semmiben nem tudnak lépést tartani embertársaikkal. Mindenről lekésnek, mert időérzékük tökéletlen. Szívverésük, bélműködésük és minden életfunkciójuk lassú. A pajzsmirigytúltengésben szenvedők viszont mindig rohannak, kapkodva lélegeznek, szívműködésük száguldozó, túl gyors, és beszédük érthetetlen darálás. Ezeket a rendellenességeket kiegyenlíti a három fordított testtartás gyakorlása, mert tonizálólag, serkentően hat erre a rendkívüli fontosságú szervre. 
   A szarvángászanának nincs hátrányos hatása. Az elveszett fiatalság, az életerő, az elpazarolt energia olyan bőven ömlik vissza az idősebb emberek testébe is, hogy úgy érzik: újjászületnek. A pajzsmirigy hiányos működése következtében megbetegedett egyéb belső elválasztású mirigyek funkciója ismét normális lesz...”     /Selvarajan Yesudian - Haich Erzsébet: Sport és Jóga/



2023. október 4., szerda

GONDOLATNAPLÓ - TÖREDÉKEK

 

Pléhkrisztus (Budapest, Istenhegy Diana u.) fotó: tartarossz


 A szabályrendszer a jógában is elég kötött, jó példa rá az első két lépcső: Yama-Niyama, a Patanjali által leírt nyolcfokú jóga (arya astanga), Surya a napisten a hindu pantheonban.


Hamvas Béla, Nietzsche fogalmai alapján az apollói és dionüszoszi princípium lényegét próbálta felvázolni. Mármint azzal, hogy ezen két jelképet princípiumként értelmezte, ez szerintem nagyon jól alkalmazható a Puzsér Róbert által felvázolt rituális vajákosság vs surya namaskar gyakorlat, mint a Nap nyilván a szikrázó Apollón, a világos, a harmónikus világ, addig a Dionüszoszé a sötét, a titkos, a sámánikus, Freudnál a kényszerneurózis mint  vallás nyilván utóbbi princípium lehetséges analógiája. A rítus egy meghatározott formája a vallásnak szerepe a vallási mitoszhoz kötődik, annak ceremoniális bemutatása,  A védikus korszakot Indiában felváltotta az Upanisadok és Áranjakák világa, amelyeket kvázi  Véda-kommentárokként értelmezhetünk, ez pedig elindította a rituális központú merev védikus-vallás átalakulását a szellemi-spritiuális útkeresés irányába és valóban a klasszikus ókori görög filozófusok szintjére Szókratész, Platón, Arisztotelész emelte az ortodox és heterodox darshanákat.


Ez a dualizmus nyilván az európaiak gondolkodási evólúciójának fejlődésének is jellemzője, hiszen a babonás kényszeres hiedelemvilágot felváltja a felvilágosodás során egy más tipusú világosabb jellegű gondolkodási mód. Erről már írtam, Frazer Aranyág c munkája az archaikus gondolkodás felvázolása és Freud egyenes folytatása Frazernek, tehát a gondolkodási-formák szintúgy kétprincipiumúak, van a recesszív, ami akár az emberiség történetisége, feltételezett haladása által háttérbe szorul (Freud alapján az egyén szintjén elfojtásra kerül - társadalmi evolúciós szinten szintúgy - ez a harc látható a vallásos vs ateista dichotómiákban.)

                                                                     * * *

  Ezen gondolatok lényegét tavaly osztottam meg egy pszichiáterrel, aki eléggé támadóan lépett föl ellenem és méltánytalanul, mivel közvetítő volt, vagyis tolmácsolta valaki személyes aggodalmát irányomban de, az alapkonfliktus lényegét tekintve elszomorító, ha közel két évtizednyi távlatból képtelen valaki megbocsájtani az egyáltalán nem megbocsájthatatlant - így tehát muszáj volt visszavágnom, prezentálva azt a szellemi fejlődést ami az elmúlt húsz évben meghatározta az életemet és amiért sohasem lehetek elég hálás a szüleimnek. Mindenesetre a recesszív gondolkodási minták is velünk élnek, éppúgy mint a neandervölgyiek fosszíliái. E tekintetben értelmezve az amit manapság patológnak tekintenek ebben a hanyatló civilizációban és pszichiátriai műfajban nem más, mint egykor ortodoxnak és dominánsnak számító gondolkodási sémák, amelyek korábban uralták a homo sapiens tudatát lásd B. Dunham: Hősök és eretnekek című munkájának alapgondolatát. Egyáltalán nem töltöttem a három hét rehabilitációt sem haszontalanul, egyrészt a Rókus kórház kardiológiai osztályának szerény könyvtárát kicsit rendszereztem, mert ráértem - különös érzés volt abban a könyvtárszobában tartózkodni - ami ebédlőként is funkcionált az orvosok és pszichológusok és más jeles vagy kiemelt alkalmazottak számára - főként, hogy tisztában voltam a helyszín misztikus dimenzióival valamint a személyes, szubjektív érzetek ezen konfliktus lényegét tekintve sem kizárólag profán, világi értelmezést kaptak. Így tehát ezen érzeteket nem fejthetem ki bővebben, de meg vagyok győződve róla, hogy az én értelmezésem és intuícióm helytálló, főként, hogy ellentétben a tudósokkal én nem racionalizálok, hanem misztifikálok - tehát a rejtett, nem kézenfekvőt keresem mindenütt. A segítséget tehát megkaptam, mert álmomban újra átéltem az infarktust és egy rájaszerű élőlény úszott vagy repült fölém és valamiféle léghullámot lökött a tüdőmbe. Azt is tudni kell, hogy pont ezen a napon hunyt el Domján Tibor a Hírháttér Multimédia és Híraréna főszerkesztő mecénása akit én abszolút jó emberként ismertem meg. A versoldalalom is megjelent a Poszeidon-érzet és jó pár versemben dominál, mint a tengerek istene és világa ami valójában analóg a szárazföldiekével. Analóg atekintetben, hogy szárazföld valójában nem létezik, csak mint a vizivilág álomszerű projekciója.


A Remete-hegy és a Hosszúerdő-hegy a Remete-hegyen található kilátópont közeléből

Remete-völgyi Felső-barlang /fotó: tartarossz

A Remete-völgyi Felső-barlang ugyanazon sziklabordában helyezkedik el, csak a hegy tetejénél, mint a Remete-barlang, sokan azonban a Remete-szurdokban járva csak a Remete-barlangot nézik meg vagy a Remete-hegyi-kőfülkét és sokszor össze is keverik a két barlangot (lásd Google.map fotók). Ezek az Ördög-árok irányából könnyen megközelíthetőek. Az Ördög-árokban a Remete-szurdoknál található  tanösvény falépcsőzeten túl kezdődik egy ösvény balirányban (is), ezen a Remete-hegyi-kőfülke néhol erős emelkedővel, meg néhol sűrű növényi akadállyal hamar közelíthető meg, a kiindulópontunktól jobbra pedig a Remete-barlang található. A Remete-barlangot közvetlenül balról megkerülve a sziklák tövénél találunk egy ösvényszerűséget, így a kősodrás (törmeléklejtő) mellett kaptatva a sziklák mellett tudunk feljutni a barlanghoz, ami nagyjából három-négy  "terasznyi" magasságban van. A barlang az egyik sziklaterasznál található a kősodrástól 10-15 méterre, jobbra taláhatóak ezek a sziklakiugrók, mint a sziklabordázat része, az első ilyen kiugró szintje a Remete-barlang teteje, itt például egy tűzrakóhely található. A szintén elég jelentős (18 méter hosszú) Remete-hegyi 7.számú barlangot pedig a kősodrás útját követve találjuk meg valamivel följebb és srégen a Remete-völgyi Felső-barlangtól, mégpedig azon útvonalon, hogy a kőterasz vagy kiugró szintjén visszasétálunk a kősodrásig és elindulunk a hegyen ugyanúgy felfelé, maga a kősodrás 7.számú a barlangnál nagyjából véget is ér. A 7.számú barlang belseje egy viszonylag szűkebb, de elég könnyedén kúszható kúszójáraton át közelíthető meg, amin keresztül egy nagyobb barlangterembe érünk. A híres Hétlyuk-zsombolyt úgy találhatjuk meg, amely ezen barlangoktól kissé messzebb, kvázi keleti irányban található (jobbra) hogy a hegy tetejét elérve találunk egy ösvényt és azon jobbra fordulunk Budaliget-Máriaremete irányba.

Hétlyuk-zsomboly (panorámakép / google.map)

A térképen Nagykovácsi területéhez van csatolva a Remete-hegy, ami tévedés szerintem, hiszen Remeteszőlősről és körzetéről beszélünk, Remeteszőlős egy láthatóan a budai agglomerációhoz tartozó újgazdag kistelepülés, ami ezen ténytől eltekintve is igen hangulatos - itt található egy kulturális könyvmegálló és pihenő, az Örkény Istvánról elnevezett park is, ahol egy telefonon keresztül hallgathatjuk a novelláit a kiváló írónak . Találtam is a hangulatos település szélén, a Hosszúerdő-hegy közelében egy elhagyott, bakancslistás ingatlant, ami az internetes nyomok alapján egy időben még eladó is volt - A Remete-szurdok és barlangjai valójában ha sötétedés fenyegetne, gyorsabban megközelíthető (mivel közelebb van) Remeteszőlős, mint Máriaremete irányából. Ami Remeteszőlős hangulatát illeti, egy a Magyarországon található burzsoá rezervátumok közül. A hely mítoszának megfelelő pálos vagy ágostonrendi remetékkel nem találkoztam, de buddhisták sem jöttek az úton alamizsnát kéregetve. Ellentétben a felújított Blaha Lujza térrel itt nem találkoztam ismeretlen narkotikumoktól bekábult szédült vízcsap-nyitógatóval, sem erőszakos fellépésű lejmolóval vagy a vadnyugatot idéző új forgószékeket forgószél erejét megszégyenítő forgószék-pörgető szabadnapos közmunkásokkal, és a szüntelenül magaelé hányó és okádó meditálóval, aki elérve a hetedik mennyországot azonnal oldalba hugyozta a közvagyont talán épp a krónikus közwécé-hiány okából. Akik összeesküdtek a Kádár-szocializmus ellen, azok most lebontották a Corvin áruház aluminium díszburkolatát, hogy az épület igazi szépségét bemutassák a hálás köznek. Igazán nem hangsúlyozták, de a szocializmus elpusztíthatatlanságára jellemző, hogy azok a reliefek - amelyek az áruház falát díszítették és most újra napvilágot láttak Beck Ö. Fülöp szobrász munkái, azé Beck Ö. Fülöpé aki a Magyar Tanácsköztársaság pénzérme-mintáit is tervezte. Utóiratként pedig annyit, nem kizárt hogy lokális asszociáció, hogy az Ördög-árok valamikor Thébai Remete Szent Pálról volt elnevezve és Remete-barlangban egykor szereztesek éltek.