Graham Cupples (MORTAL) - Long rd 101 ♫

Filozófiatörténet - Thomas Hobbes (1588-1679) - 2.rész

Thomas Hobbes /in.: baroque.it

 MARX KÁROLY KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
────────────────────────────────────


           Heller Ágnes előadása 1954. november 27-én 

                               

                                         H o b b e s

    Hobbes anyagfelfogása két irányban mutat: egyrészt a materializmus következetessé tétele irányában, szemben  Bacon-nel  is, másrészt  a  materializmusnak  következetesen  mechanikussá  tétele  irányába, megint szemben Bacon-nel. Ez  a  rendkívüli mechanizmus azután olyan kérdéseket tett Hobbes számára teljesen megoldhatatlanná, amelyeket egy kis dialektikával könnyen meg lehetett volna oldani. Hobbes szá- mára megoldhatatlan kérdés a következő: ha egy hajót megépítünk és 10 év múlva kicseréljük a kéményét, 20 év múlva  a tatját, 21 év múlva  a farját, 30 év múlva  a kajütjeit, és így tovább és végül egy darabka sem marad a hajóból, amint azt 40 évvel azelőtt megépítették, akkor lehet-e beszélni ugyanarról a hajóról? Vagy egy egyszerűbb példa:  ha egy csecsemőből  60 éves ember lesz, az ugyanaz az ember-e vagy  nem?[1.] Ezek  a  kérdések tökéletesen megoldhatatlanok Hobbes számára, nem tudja elképzelni, megmagyarázni ezeket  a  kérdéseket, mert szerinte az anyag tulajdonságaiból folyóan lehetetlen, hogy valami ugyanaz és más is legyen egyszerre és így akarva-akaratlan mégis kénytelen bizonyos idealista engedményeket tenni, éppen  a  mechanizmusból következően. A kérdést  úgy oldja meg, hogy  a csecsemő  és a  férfi egészen más, mert hiszen  anyagi részei  mások, ellenben  - mivel valami azonosságnak  mégis csak  kell  bennük lennie - azt mondja, hogy bizonyos, az agyból kiválasztódó szellemek, lelkek tartják fenn az azonosságot a különbségben. Miután, mint következetes mechanikus gondolkodó, magában  az  anyagban képtelen volt a különbségek azonosságának  kérdését  felvetni, ezért kénytelen  az  idealizmusnak engedményeket  tenni. Különben  igen érdekes  a filozófia történetében, hogy  a következetesen mechanikus materialisták  mindig kénytelenek az idealizmusnak engedményeket tenni. Az, hogy  Hobbes  és általában  e kornak  polgári filo-
zófiája mechanikus materialista, természetesen  elsősorban  a  természettudományos mechanizálódásá-
ból következik, de  egyedül  ebből levezetni  nem lehet. A mechanikus világfelfogás kétségkívül összefűző- dik  a  feltörekvő polgárságnak  azzal  az  illúziójával, amely mereven állítja  szembe  a  polgári társadalom  igazát minden korábbi osztály és társadalom nem-igazával, különösen a feudalizmus szörnyűségeivel, te- hát amely merev ellentétet konstruált a  « nagyszerű » polgári társadalom és a  « szörnyű » feudális társa- dalom között.
    Ennek  a kapitalizmus fejlődésébe vetett pátosznak egyik következménye a mechanikus világszemlélet, mert ha  az  én társadalmi szemléletemnek  az alapja  egy merev, egymást  kizáró ellentét, a  jónak  és  a rossznak az ellentéte, akkor hajlamos leszek egész világnézetemet a mechanikus koncepciónak alávetni. Így voltak hajlamosak abban a korban nem tovább gondolkozni a természettudományban a mechanikánál, éppen, mert osztályhelyzetüknél fogva is szükségletük volt a mechanisztikus világkép. Ezért nem csodála- tos, hogy éppen azok a gondolkodók, akik már ebben  a korszakban kezdték balról bírálni  a  kapitalizmust, mint például Rousseau, sokkal nagyobb érzéket mutattak  a kérdések dialektikus megragadásához is. Ez is mutatja, hogy a mechanika és a dialektika közötti ellentmondásnak a maga idejében megvolt a társadal- mi oka, alapja  is. Ezért  nem  véletlen, hogy  a  materializmus, amely  a  feltörekvő polgárság világnézete, csak azért is, mert  a  feltörekvő polgárság világnézete, a mechanizmussal kapcsolódott szükségszerűen össze, akkor is, ha helyenként bizonyos dialektikus elemek ezekben a filozófiai rendszerekben is megtalál- hatók.
    Hobbesnak filozófiájáról még annyit, hogy  ő is, mint  Descartes, igen nagy szerepet tulajdonít a mecha- nikának és a geometriának. Tudják, hogy Hobbes  az  euklidesi geometria  elolvasását élete egyik legna- gyobb eseményének tartotta és ő is igyekezett filozófiáját geometriai exaktsággal kifejteni. Persze, abszurd dolog filozófiai kérdéseket geometriai exaktsággal kifejteni, mert  a filozófia nemcsak mennyiségi viszonyo- kat tükröz vissza, mint a geometria, hanem sokkal bonyolultabb minőségi jelenségeket. Az, hogy Hobbes a geometriát tekintette  az exaktság és  a tudomány mintaképének, szintén azt mutatja, hogy az egész való- ságot visszavezethetőnek tartotta mennyiségi viszonyokra, amelyeket a geometria kifejezhet.
    Rátérek Hobbes társadalmi nézeteire, amelyek legalább olyan fontosak, mint természettudományos né- zetei, mert az egész újkori  társadalom-filozófiára  központi hatású volt. Hobbes az abszolút monarchiának
híve volt  és társadalom-filozófiájának kiindulópontja az abszolút monarchia igazolása. Hobbes azt állította, hogy az emberek régen  egy teljesen kaotikus, anarchikus  társadalmi állapotban éltek  ahol - mint kifejezte magát  - homo homini lupus (az ember embernek farkasa), az egyik ember arra törekedett, hogy a mási- két elrabolja, minden ember gyűlölte egymást, mint az állatvilágban, állati harc alakult ki az emberi társada-lomban is. Híres hobbesi kifejezés  bellum omnium contra omnes (mindenki harca mindenki ellen). Most azonban - mondta Hobbes - az embereknek eszükbe jutott a gondolat: nem lehetne-e jobban élni. Rájöttek arra, hogy  élhetnének egymással békességben is, ha lemondanának  u.n. természetjogukról, az az  arról, hogy mindenki csinálhat, amit akar. Összeültek tehát a régi társadalom emberei és társadalmi szerződést kötöttek egymással, amelyben  a társadalom minden egyes tagja lemondott a veleszületett természetjogá- ról  és azt  egyetlen emberre, az  állam  szuverén  képviselőjére, a királyra ruházta. A királynak tehát millió- szoros természetjoga van, mert minden ember  a királyra ruházta át  a maga természetjogát. A király tény- leg azt tehet, amit akar, mert szerződésileg  minden ember  megbízta ezzel. Az egyes emberek most már nem tehetik azt, amit akarnak, hanem csak azt, amit  a király akar, akire  ráruházták természetjogukat. Így alakult ki Hobbes szerint a polgári társadalom, az  a társadalom, amely lehetőséget ad az ember számára békés életmódjának kialakítására, amelynek tehát szükségszerűen a feje az abszolút uralkodó, mert szer- ződésileg az uralkodó kapta meg  minden ember  természetjogát. Felvetődik  Hobbes számára  a  kérdés: van-e joga az egyes embernek arra, hogy  a  társadalmi szerződést megszegje? Hobbes azt feleli, hogy a társadalmi szerződés felbonthatatlan, csak egyetlen eset van, amikor jogosult az egyes embernek a szer- ződéssel szembeni cselekvése: ha önéletét akarja megmenteni az abszolút monarchiával szemben, tehát ha az uralkodó az életére tör, akkor joga van felbontani a szerződést. Azonban csak az egyes embereknek van joguk ilyen esetben is felbontani a szerződést, szembe fordulni az uralkodóval, népeknek, tömegeknek kollektíven felbontani  a  szerződést  nem lehet. Ez annyit jelent, hogy  a  szerződéselmélettel  azt  igazolja Hobbes, hogy helytelen volt  a  Cromwell-féle forradalom, mert felbontott  egy szerződést, amelyet  nem  lehet felbontani, lenyakazott  egy uralkodót, akit  nem lehetett volna  lenyakazni. Hobbes szerződés-elméle- tével nyíltan kiállt az abszolút monarchia szentsége mellett és a forradalom ellen is.
    A  társadalmi szerződés-elmélet azonban  nem  emiatt  érdekes elsősorban, hanem  amiatt, ahogyan Hobbes a szerződés előtti  társadalmi állapotokat  leírja. Marx helyesen állapította meg, hogy Hobbes saját korának kapitalista viszonyait, amikor  az  ember valóban farkasa  az embernek, amikor mindenki harca fo- lyik mindenki ellen, vetítette  vissza  a  történelemelőtti időkbe, hogy  a  hobbesi  történelemelőtti idők  rajza zseniális tükröződése  a Hobbes korabeli kapitalizmus viszonyainak. Döntően fontos ez azért, mert ennek a társadalomnak a rajzában fejti ki Hobbes  az önzés, az egoizmus elméletét, amelynek az egész későbbi polgári társadalmi és erkölcsi elméletekre hatása van. Hobbes azt mondja, hogy a régi társadalmi korszak- ban minden ember  a  saját önzését követte. Saját önzésének követése  éppen azért, mert nem volt állam, mindig más emberek önzése ellen irányult és ezért értelmetlen volt. Mióta van állam  és van uralkodó, azó- ta is minden ember saját önzését követi, minden ember  született egoista, de éppen azért, mert van állam, minden embernek veleszületett egoizmusa  végső soron magának az államnak javát fogja szolgálni, tehát spontánul kövesse minden ember  saját érdekét, fütyüljön mindenki másra, mert azzal, hogy spontánul sa- ját érdekét követi, az egész társadalom, az egész állam érdekét fogja követni.
    Ez a burzsoá egoizmus-elméletnek első kifejtése, amely kétségkívül reálisan tükrözi  a kapitalista társa- dalom status quo-ját, ahol  a tőkések valóban saját egyéni gazdasági érdekeik követésekor spontánul vég- ső soron, szinte a hátuk mögött képviselték saját osztályérdekeiket. Az osztályérdek mint egy eredő jelenik meg az egyéni érdekek követése mögött. Persze, Hobbes  egoizmus-elmélete olyan burzsoáziának az el- mélete, amely nem készül forradalomra, csak gazdasági hatalmat akar  és nem politikait. Amennyiben po- litikai érdek kerül előtérbe, akkor kétségkívül módosítani kell azon a hobbesi elméleten, hogy minden ember saját hasznát követve, csak arra gondolva spontánul az egész érdekében fog hatni, hiszen mindenki tudja, -  még egy burzsoá számára is kétségtelen tény  -  hogy  az  osztály politikai érdekét követve nagyon sok- szor még bizonyos egyéni érdekről is  le kell mondani. Ha az osztály érdeke háború folytatása, akkor néha egyes burzsoá saját gazdasági helyzetéből veszít is, ha osztályának érdeke ezt vagy azt kivánja.
    Biztosan tudják, hogy  Adam Smith  teljes egészében ökonómiai alapjává tette  a hobbesi önzéselméle- tét. Etikájában ugyan elveti, de  közgazdaságtani alapelvévé teszi  az  önzéselméletet, abból indul ki, hogy minden ember saját hasznát keresi  és  ez végső soron  az  egész hasznára van. Itt megint arról van szó, hogy Hobbes egy évszázaddal korábban kifejtett egy tételt, amit a szaktudomány később tükrözött.
    Hobbes önzéselméletét rendkívül heves vita követte az angol közvéleményben és úgyszólván évszáza- dokon keresztül folyt a vita az  egoizmus és az  altruizmus elmélete között. Mindkettő ebben a formában kétségkívül burzsoá elv, a burzsoázia tudatának tükröződése a filozófiában, de meg kell mondani, hogy az altruizmus szemforgató elv volt, tagadta  a burzsoá társadalom ellentmondásait, míg az egoizmus elve ő- szinte kifejeződése volt annak, hogy az ellentmondások tényleg megvannak a polgári társadalomban, en- nek ellenére az egoizmus-elv a polgári társadalom igenlése volt.
   A hobbesi egoizmus elméletet  Mandeville  fejlesztette tovább és bővítette ki  «Történet a méhekről»  című költeményében és a költeményhez fűződő elvi magyarázatokban. Különben  Mandeville-t  «kávéházi Hobbesnek» nevezték, mert kávéházakban népszerűsítette az elvont hobbesi gondolatmenetet.







─────────────
[1.] A buddhizmus általános és alapfelfogása szerint nem létezik valós Én (ego) és nincsen atman sem. A jelenség- világ  egy kauzális (ok-okozati) univerzum, és az ember is része ennek, így az emberi Én is kauzális -Én. A szánkhja ind ortodox darsana (iskola) szerint a jelenségvilág a "prakriti tánca" és a "prakriti-énnel"  való téves önazonosítás kö- vetkeztében különböző fokozatokban mutatkozik meg  az emberi érzékek számára, sőt  az ember és  az emberi érzé- kek, az érzékelés is prakriti, minden manifeszt  és  nem manifeszt, de elgondolt  jelenség  és lehetőségi lét és annak abszolút omnipotens formája, ami szintén nem azonos a purusával, az én független princípiumával.
    Arisztotelész ontológiai felfogása *szerint, a jelenség anyag és forma, itt esetünkben a forma princípiuma vagyis kissé platonikusabban a hajó ideája az amit az ember megvalósít a hajó kijavításával, kicserélésével, megépítésével az idea nem változik, vagy állandóbb, mint az anyag.
* Turay leírja, hogy az élőlény elveszíti a formáját, amikor elpusztul. A következetes hülemorfizmus alapján, ami nem csak arisztotelészi, hanem  szánkhja alapú is, fel kell tenni, hogy  az  élőlény  nem csak  a formáját veszíti el, hanem ami lényegesebb: az anyag ontológiai princípiumát, ami valójában  a  lehetőségi lét. Ennek alapján  az élettelen anyag nem más, mint puszta forma - lehetőségi lét nélkül, így a szánkhja és Arisztotelész hülemorfizmusa az élő anyagra vo- natkozó észrevétel. Fontos kiigazítani, hogy az anyag, mint princípium Arisztotelésznél és az ind szánkhja irányzatban (avjakta) vagy Hamvas Béla nézeteiben is a prima materia, a nem manifeszt teremtő omnipotencialitás.



Kapcsolódó oldalak:
Filozófiatörténet - Thomas Hobbes (1588-1679) - 1.rész   tartarossz.blog

C O V E N A N T - Brave New World ♫

Covenant - SKYShAPER (LP/CD 2006)

01. Ritual Noise	06. Sweet & Salty
02. Pulse	07. Greater Than The Sun
03. Happy Man	08. 20 Hz
04. Brave New World ►	09. Spindrift
05. The Men	10. The World Is Growing Loud

Hírajánló (37 - 42.hét) - A kapitalizmus disztópia

fotó forrása: MUNKÁSOK ÚJSÁGA

HÍREK:

A MI IDŐNK          2.3 millió londoni él mélynyomorban 
                               Megyeri Ferenc (Hétköznapi Csalódások) az ATV-ben! (+videó) 
                               Kettős mérce! A magyar sajtó tudósítson objektíven a koreai konfliktusról!

Simicska megzavarodott?

Kínai Népköztársaság: Tovább!

               Ágyútűzben (Под огнём - документальная хроника войны)
               Bankcsapda Egyesület - A mai kilakoltatás 2 kisgyerekkel
                               Catalonia Independence Referendum (01/10/2017) - Police brutality
SLEJM                    Terrorizmus Európában 
        1956-os hőst és több kisgyereket dob utcára a feudalista Orbán-kormány
        ...bűnöző Spanyolország, katalán szabadságharc, kilakoltató hóhérok
                               Tamás Gáspár Miklós autoritáriusnak és munkásellenesnek nevezte Macront
 hvg.hu                  Beteg gyermekével együtt lakoltattak ki egy nőt Pécsen

          Megszületett a fideszreál festészet főműve
          Rettegnek a nyugdíjasok, országszerte vadásznak rájuk

         Eltűnnek a magyar gyümölcsök?
         Munkáspárti üdvözlet a kínai pártkongresszusnak
         A Nagy Október eszméje ma is él

     Észak-Korea is Oroszország részeként ismeri el a Krímet
     Az oroszok elleni etnocídiummal vádolta meg Kijevet az Állami Duma
Latin-Amerika Társaság  „Olyannak lenni, mint Che”
A terméketlen Costa Rica-i földet burjánzó erdővé változtatták a narancshéjak

A Börtönellenes Társaság híreiből:
„Örömhírt viszünk a bűnösökhöz” - Porté Takács Ferenc börtönmissziósról                                                 mandiner
Kidobták a Helsinki Bizottságot a börtönökből            24   




Publicisztika & blog (+TV):

Szabadfogás      103.adás  104.adás  105.adás  106.adás  107.adás  108.adás

Bahái Lótusz-templom  (Újdelhi) /fotó: www..bahai.hu

Kitekintő (vallás, történelem, kultúra és civilizáció):
Tenigl-Takács László             A buddhizmus alaptanításai a szent iratok tükrében
Sámánok és Entheogének    Gyógyító és tanító növények - interjú egy perui sámánnal
FALANSZTER                         Az Osztrák-Magyar Monarchia kínai gyarmata
K a g y l ó k ü r t                     Az aranymetszés története    
[o]rigo                                      Helyreállították a palmürai oroszlánszobrot

                      Elhunyt Mészáros István (1930-2017)



Életmód, idegen életformák:

                Nemesmedves - Vasszentmihály Ikarus 250-essel
                Bartos Cs. István birkatrágyát eszik
hvg.hu                    drMáriás: Mészáros Lőrinc boldoggá avatja magát
Ripost                     Életveszély a pesti panelben: csoda, hogy nem szakadt le a betontömb
   Fejszével és botokkal támadtak meg egy családot a IX.kerületben
  




Kapcsolódó oldalak:
Hírajánló (31 - 36.hét) - Agórafóbia  tartarossz.BLoG

RED LORRY YELLOW LORRY - Heaven ♫

Buddhizmus - A nem mahajána iskolák

Buddha-szobor földet tanúságul hívó kéztartásban

HÍNAJÁNA ►                         1. SZTHAVIRAVÁDIN - 2. MAHÁSZANGHIKA
                                                             PÁTALIPUTRAI ZSINAT (I.E. 308)                                                   

1.1. SZAMMITÍJA (PUDGALAVÁDIN)    1.2 SZARVÁSZTIVÁDIN   1.3 VIBHADZSJAVÁDIN
                                                                 1.2.1  VAIBHÁSIKA           1.3.1 MAHISÁSZIKA
                                                                 1.2.2  SZAUTRÁNTIKA     1.3.2 THÉRAVÁDIN




Mahászanghika iskola

A mahászanghika iskola, Buddha parinirvánája után megközelítőleg 100 évvel (97) tartott Pátaliputrai zsinaton (i.e. 308) szakadt el a szthaviravádin iskolától (lásd  Mahadéva öt tétele  az arhattal kapcso- latos vita volt feltehetően a szakadás oka). Az iskolát, mind kánonjuk nagy részét elpuszította a középkori muszlim invázió.
Elterjedése: főként Magadhában, ezen belül pedig különösen Pátaliputrában, de megtalálható volt még Mathurában is (i.e. 120) - erről feliratos bizonyíték tanúskodik. Később Dél-Indiában terjed el, a Guntur-övezetben (Amarávatí, Nágárdzsunakonda, Dzsaggajapéta). Az iskolának saját kánonja és számos al- szektája alakult ki.
Tantétele:  fő tantételük a Lókóttaraváda, a „Világfeletti” Buddha tantétele volt. Lokottara = „ami e világon túl van”. Buddha teljességgel mentes volt az evilági élet tisztátalanságaitól. A lókóttaraváda vagyis a világ feletti Buddha tana először a mahászanghika művekben, a Mahávasztuban (i.e. 2.század) és a Lókán-uvartana-szútrában jelenik meg (bár hasonló jelentésű kijelentések találhatóak a Páli Kánonban, pl. az Árijaparijészana-szuttában Buddha azt állítja magáról, hogy ő „szennyezetlen minden dolgok között”). A tantétel fejlődésére valószínűleg igen nagy hatással lehetett a Dzsátakák megjelenése (születésregék), ez a népszerű irodalmi műfaj Buddha előző életeit mesélte el.
    Noha  a modern théraváda tanítások  nem ezt mondják, fontos  hangsúlyozni, hogy  Buddhát soha- sem tekintették pusztán emberi lénynek, leírják hogy rendelkezett a (mahápurusa) a  „nagy ember”  32 nagyobb és 80  kisebb  jelével. Buddha tagadta, hogy ember  vagy  isten lett volna, de tudunk  kimagasló mágikus képességeiről is. A korai szövegekben a lokottara kifejezés az Árja-Szangha tagjaira és  a nir- vánára vonatkozott és a laukika - „világi” vagy „meg nem szabadult” kifejezéssel szembeállítva alkalmaz- ták. A világon túli  vagy világ-feletti természet tanát  erősíti, hogy négyféle születési módot különböztettek meg:
- 1. spontán születés
- 2. anyaméhben való születés
- 3. tojásból való születés
- 4. nedvességből
A spontán születés - ahogyan Buddha megszületett - a születés  legnemesebbik fajtája, ez  a dévák, az istenek kiváltsága. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy ez  egyfajta  deifikációs folyamat  lenne, hiszen az istenek éppúgy kiszolgáltatottak  a keletkezésnek és  az  elmúlásnak, mint az emberek  és az élőlények. Ez  a tanítás érthetően  egyfelől  Buddha szellemi  rangjának megnövekedésével járt, másfelől viszont  az arhat tekintélyének csökkenésével járhatott. A  mahászanghika  egyes  aliskolái  a  dharma-súnjata [1.] tanát vallották, amely a későbbiekben nagy jelentőséggel bírt mind az Abhidarma, mind a ma- hájána  szempontjából. A  másik újító jellegű  tanítás  Buddha bódhiszattvai pályafutásainak  leírása  volt.
Ezek szerint Buddha, mielőtt Gautama Sziddhárthaként megkezdte utolsó életét tíz bhúmit - szintet járt be egymás után (ez az út mások számára is járható). Ezeket  a bhúmikat hosszasan ecsetelik a Mahá- vasztuban, s később ezeket alkalmazták - bár más formában - a mahájánában.


Szthaviravádin iskola és a théravádin iskola

Mivel  a  páli théra szó  a szanszkrit  szthavira  megfelelője, így  a nyugati vallástörténészek  sokáig  azt hitték, hogy  a  két iskola azonos. Azonban  Asóka idejére  már  a szthaviravádin iskola  három részre szakadt. Később a vibhadzsjavádin iskola is kettévált: a mahísászika iskola Délkelet-Indiában honoso- dott meg, a théravádin pedig  Srí Lankán vetette meg  a  lábát, amikor  Asóka fia Mahinda odalátogatott. A  théravádin iskola  különleges jelentőségének oka  az, hogy  ez az  iskola őrizte meg  az egyetlen ere- deti nyelven fennmaradt  buddhista kánont. Ez a nyelv  a páli. A théravádin iskola alapvetően  megőrizte a szthaviravádin iskola alapvető tanításait, jellemzőit és az egyetlen máig fennmaradt nem mahájána iskola.
Tantétele: Buddha közönséges ember volt, akiből  Buddha (arhat) lett. Az arhatok minden szempontból tökéletesek, nem  eshetnek vissza  a közönséges ember  szintjére  és ugyanazt az állapotot valósították meg mint Buddha. Buddha  és  az  arhatok  között  tehát  nincs  lényegi különbség. Ennek ellentmondani látszik kánonjukban található példa: ti. jelenleg csak  egy bódhiszattva van, Maitréja (Maitreya), aki jelen- leg a Tusita égben („mennyországban”) tartózkodik  és akkor fog az emberi világban  megszületni, ami- kor a Dharma kihal. Mint a vibhadzsjavádin alszektájára (vibhadzsja szó felosztást, analízist jelent) a thé- ravádin iskolára is jellemző az elméleti analízisre, különösen a dhammák tanulmányozására, elemzésére fektetett hangsúly. V. századi skolasztikus Buddhagósza művei, (különösen a Viszuddhi-magga) egyes meditációs gyakorlatokat (brahmá-vihára), tantételeket igyekszik kizárni, olyanokat amelyek szerinte nem férnek össze az általa előnyben részesítettektől. Ennek alapján  egyes kanonikus szövegrészekhez deg- radáló megjegyzéseket fűztek. Az ösvény számukra  egyfajta  „józan belátás” (pragmatikusabb), amelyet analitikus meditációval lehet bejárni.


Pudgalavádin (szammitíja) iskola

Doktrinális  nézetletérés  alapján jött létre  a  szthaviravádin iskolán belül az  i.e. 3. században, és az i.sz. 9-10. századig maradt fenn. Tanítójuk Vátsziputra (az iskolát vátszíputrijának, később szammitíjának ne- vezték).
Elterjedése:  az i.sz. 7.században, a  nem  mahajána  szerzetesek többségét  ők  alkották  (forrás: kínai
zarándokok).
Tanításuk:  A fennmaradt négy hiteles Abhidharma  típusú mű alapján 16 olyan különleges tantételük volt, amely  a többi iskolától megkülönböztette őket. Buddha  anátman tana (tri laksana) elgondolásuk szerint csak hétköznapi értelemben  helytálló, mivel  mégis  van  egy személy = Pudgala (ez  heves ellenkezést váltott ki a többi iskola részéről). Ez  a  személy  valós létező (szubsztrátum=jelenséget hordozó lényeg), amely biztosítja az újjászületések között  a  folytonosságot, az emlékezést, valamint  a  jelenben, múltban végrehajtott szándékos cselekedetek (karman) későbbi beérését, megtapasztalását. A pudgala sem nem azonos a szkandhákkal, sem nem különbözik tőlük, nincs bennük, sem rajtuk kívül.

Az öt szkandha (upádánaskandhas):

1. anyag, forma vagy testiség (rúpa)
2. érzés, érzelem (védaná)
3. érzékelés         (szamdnyá) 
4. diszpozíciók (szamszkárasz)
5. tudat, percepció (vidnyána)

A pudgálát csak a buddhák képesek érzékelni. A pudgála nem átman és mégis ez az ami a tudatnak az ént adja, ami cselekszik és viseli a cselekedetek következményeit is.


Szarvásztivádin iskola

A  szthaviravádin iskola  már  Asóka  idején  (i.e. 265-238 körül)  három részre szakadt, tehát egy újabb egyházszakadás következményeként és ennek egyik új irányzataként jött létre a szarvásztivádin iskola (az i.e. 3.század folyamán), az nem tisztázott, hogy ez a III.buddhista zsinat, vagy esetleg Asóka Gandhárába küldött missziójának a következménye-e.
Elterjedtsége:  Északnyugat-Indiában korán  megvetette a lábát. A  IV. zsinatot  Kaniska pártfogása alatt tartották, ekkor 500 szarvásztivádin szerzetes gyűlt össze, hogy rögzítsék a kánont és összeállítsák a vib- hásáknak nevezett kommentárokat. Ettől kezdve  ez volt  az  elterjedt, uralkodó iskola  Észak- és  Észak-nyugat-Indiában legalább  egy évezreden  keresztül; és  mivel Kasmírban, Közép-Ázsiában is elterjed, a szarvásztivádinok tanai voltak azok, amelyek először Kínába eljutottak.
TAN:  1. A mahászanghikához hasonlóan az arhatok abszolút sátuszát megkérdőjelezik.
           2. A dharmák tana [2.]. A dharmák a létezés oszthatatlan elemei, pillanatnyiak, de ugyanakkor a há- rom időben (múlt /jelen/ jövő) léteznek (innen a nevük: sarvastiváda = sarvam asti  „minden létezik”).

Az idő múlása  ►  az egyes dharmák mozgása  egyik modalitásból  a másik modalitásba (múltat, jelent és jövőt modalitásnak kell tekinteni), amit  a megfelelő feltételek kényszerítenek ki. Ha  pl. egy múltbéli tett már nem létezik, de  annak „lenyomata”,  - tehát dharmái még léteznek -  az kihat  a későbbiekre. Ez  a tantétel magyarázatot ad  az emlékezésre (dharma ►  a dolgok ugyan már nem léteznek, vagy nem úgy léteznek, mint amikor léteztek, de a dharmák még mindig léteznek).
          3. Az Oltalomért folyamodás kritikája: Buddha Ékkővet nem lehet a tanítások összességével azono-sítani, mert akkor megegyezne a Dharma ékkővel. Azt vallották és tanították, hogy a Buddha Ékkő azokból a tiszta dharmákból áll, amelyek  a megvilágosodott lényt  alkotják (A Buddha tudásából  és szkandháiból), ez fontos előzménye a mahájána Buddhával kapcsolatos tantételeinek.
         4. A HAT TÖKÉLETESSÉG ÖSVÉNYE:
4.1 Adakozás
(forradalmi tett  a hindu viszonyokat tekintve, ahol  az éhezőknek, koldusoknak  nem  adakozott senki sem, csak a szerzeteseknek)
4.2 Az erkölcsösség
4.3 A türelem
4.4 Az erőfeszítés
4.5 A meditáció
4.6 A bölcsesség gyakorlásából áll

    A szarvásztivádin iskolából  további aliskolák jöttek létre: a vaibhásika iskola  és a szautrántika iskola. A vaibhásika az egyre terjedelmesebbé váló vibhásákat  (kommentárokat) helyezte előtérbe, amelyek az i.sz. 2. század körül keletkeztek a szarvásztivádinok köreiben. Mivel igen erős hangsúlyt fektettek az Abhi- dharmára (tan magyarázata), ezért az iskola a korai buddhista skolasztika mintaképe lett.


Szautrántika iskola

A szauitrántika  a  vaibhásikák skolasztikus  és  abhidharmikus tendenciája elleni reakciót képviselték, aho- gyan  a nevük  is  sugallja:  a  „szútrákkal végződő” . Számukra  a  Kánon, a második  kanonikus gyűjte-ménnyel véget is ér. A legnagyobb szautrántika  filozófus Vasubandhu írt  egy  alapvető  értekezést (Abhi-dharmamóksa-bhásjá) amelyben ismerteti a vaibhásika tanokat és egyúttal pontról-pontra kritizálja is azo- kat. A vaibhásika nézet szerint  a nirvána dharmája különbözik a többitől, nem bír múlttal, jelennel, jövővel - októl független  (aszamkrita)  dharma. A szautrántika tagadja, hogy a nirvána dharmája aszamkrita dhar- ma lenne. A nirvána szerintük a dharmák nem-manifesztálódása. A vaibhásikák szerint a dharmák szá- ma végtelen, de 75 kategóriába sorolhatóak. A szautrántika lecsökkentette  a  dharmák számát, a dharma elgondolásuk szerint  csak pillanatnyi léttel rendelkezik. A szarvásztivádin iskola háromidejű dharmáját is tagadták, tehát tagadták, hogy  a dharmák modalitásban és minden időben léteznek (múlt, jelen, jövő). A dharma a szautrántika iskola tanítása szerint csak (ksanikával)  pillanatnyi léttel rendelkezik ► ez ahhoz a filozófiai állásponthoz vezetett, hogy egy tárgy közvetlen érzékelése nem lehetséges. A tudati képek szük- ségszerűen késésben vannak magukhoz  a pillanatnyi tárgyakhoz és érzékszervekhez képest (tudatikép= tárgy+érzék kapcsolata - megjegyzés: ugyanakkor a tudati kép valójában többlet információ, hiszen rend- elkezik az adott tárgy szubsztanciájával is, ami  a tudati tárgy  és  az arról való tudás bekapcsolódása a tudatba).
    A karman problematikájára a szautrántika  a három idejű dharmák elméletével szemben azt vallja, hogy a tettek áthatják, átitatják az ember tudatfolyamatát  és  ily módon determinálják, hogy mi lesz a következ- ményük. A nehézségek, ami ebből  a  nézetből  adódott, arra késztették őket, hogy kifejlesszék a magvak (bidzsák) elméletét. Egy mag, amit az ember cselekedetével elvet, az kicsírázik, majd a megfelelő gyümöl- csöt meghozza. A szautrántikához közelálló iskola az un. bahusrutija, a Szatjasziddhisásztra című érte- kezésben olvasható, hogy a  „ múlt és a jövő: nem valóságosak, csak  a  dharmák jelen állapota a létező - mintha valóságos volna. Minden dharma létező és egyben nemlétező, mivel a dharmák valóságos állapota az állandó változás, hiszen eltűnnek abban a pillanatban, amikor keletkeznek”. A lét nem más eszerint te- hát, mint pillanatnyi tudatállapotok egymásutánja, innen csak egy lépés ama megállapításig, amely szerint a lét illúzió (ez a mahájána tanításban már megjelenő felfogás).








──────────────
[1.] dharma-súnjatá: a világban nicsenek valós dolgok, de kétféle üresség van a lokottaraváda (mahászanghiká eredetű iskola) tanai szerint, az egyik az én üressége (súnjatá), a másik pedig a dharma-súnjatá: a jelenségek üressége.
[2.] dharma jelentése: dharmáknak nevezik azokat a szubsztanciákat, amelyek nem bonthatóak tovább. Alapelemei egy tapasztalható és egy azon túli világnak. Tulajdonképpen lételemek. A dharma-tan áthatja a buddhizmust, legfőképpen a hínajána irányzatot.



Felhaszált irodalom és forrás:

Andrew Skilton: A buddhizmus rövid története         (Corvina, 1997. Budapest)    

 Hetényi Ernő: Buddhizmus a buddhológia tükrében (Laude Kiadó, 1989. Debrecen)








Letölthető EBOOK:
Buddhista eszmetörténet PDF

Kapcsolódó oldalak:
A harcos útja - a buddhizmus alaptanítása (5.rész)  tartarossz.BLoG

The SOUND - Hothouse (LIVE in 1980) ♫

Hírajánló (31 - 36.hét) - Agórafóbia

Szrogh György: Budapest körszálló    /fotó: FORTEPAN

HÍREK:

       Z. Kárpát Dániel és Varga-Damm Andrea sajtótájékoztatója
       Közös Ország Mozgalom - Agóra megnyitó
                       Agóra - Szolidaritási demonstráció a kárpátaljai magyar oktatásért

Nem vagyunk a kormány alárendeltjei! (Kilakoltatási dokumentumfilmünk)
Balogh Béla életveszélyes állapotban intenzív osztályon
!!444.hu!!!     Észak-koreai propaganda-csatornákat kapcsolt le a YouTube 
                      TGM bekóstolta Török Gábort...
VilágLátó Hírmagazin  Kadhafi Líbiája: Ingyen áram, 30 forintos benzin ár
Magyar Nemzet     Felgyorsul a kilakoltatási hullám az év végéig 

                   1100 kilakoltatás várható - A kormány függessze fel a kilakoltatásokat!
                   Balog Zoltán miniszter feküdjön be a patkány vizeletfoltos kórtermekbe!
SztárklikkR            Rágyújtották a Ligetvédőkre a sátort éjszaka
                                Egyre több a hajléktalan

           Orosz-belarusz hadgyakorlat: ennek fele se tréfa
           100 éves a Nagy Október 
           Porosenko háborút akar  

 Ma 69 éves a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
 Donbassz 2017-09-06
A MI IDŐNK        Két év után végre vádemelés történt a szovjet emlékmű megrongálása miatt
                                Kádár János a kambodzsai Pol Pot rezsimről



Publicisztika & blog (+TV):

Szabadfogás   100.adás  101.adás  102.adás  




Kitekintő (vallás, történelem, kultúra és civilizáció):
V.I. Lenin                               Előadás az 1905-ös forradalomról │Eszmélet
Sámánok és Entheogének  Indonéz sámánizmus (kejawen)
Hoppál Mihály                      Sámán szertartások: sámánének, sámándob és gyógyítás        
Barangó BLOG                    Ma délután el kellett mozdítanom egy szekrényt...
Garaczi László                     Körbezuhanás

                   Dobrovits Mihály: Afganisztánt a halálba táncoltatták

drMáriás: Tállai András megvédi a kisded Tállai Andrást a kortárs művészettől (2017)

Életmód, idegen életformák:
!!444.hu!!!            Lepd meg egy rénszarvassal a csodálatos evenkiket
                             Ilyen volt, amikor a modern művészet megjelent itthon a köztereken 
                             Lelőtték Argentína egyik leghatékonyabb dílerét, a droggalambot 
24                         15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisból
                             Zseniális sci-fi sorozat érkezik Philip K. Dick műveiből         

            Most Tállai államtitkárról készített festményt drMáriás



Kapcsolódó oldalak:
Hírajánló (25 - 30.hét) - Bálványosi rémek  tartarossz.BLoG

The KVB - White Walls ♫

The KVB - Of Desire (LP/CD 2016)

01. White Walls ►       07. In Deep 
02. Night Games          08. Awake
03. Lover Depths          09. V11393
04. Silent Wave            10. Unknown
05. Primer                    11. Mirrors
06. Never Enough        12. Second Encounter

Gondolatnapló - Kvótanők

Pártok hajója. A rovarbetegségekről kerestem magyar nyelvű szakirodalmat, de nem találtam. A poloska- irodalom hiányos. A jelenleg invazív márványpoloskáról és az egyéb honos mezeipoloska-fajokról is azt állítják a tudósok, hogy nincsen természetes ellenségük. A denevérek ezek szerint nem rovarokat, hanem drazsécukrot és dunakavicsot ropogtatnak. A poloskaröptetők figyelmét felhívom, hogy sötétedéskor semmiképp ne engedjék szélnek a poloskát. A röptetés nappal sem kockázatmentes, a fecskék jóval jobban navigálnak ezeknél a rovaroknál. Vámpírok földje. A pókok szintén az ellenségeik közé tartoznak, ez leginkább a vedlési időszakban mutatkozik meg, ekkor a poloska keres egy olyan helyet, ahová beakaszt- hatja vagy letapaszthatja a lábait, erre általában a pókháló a legalkalmasabb és kibújik a bőréből  - ezt sem örömében teszi, hanem mert eljött a bőrből való kibújás időszaka. Minden élőlény vedlik, a kövek nem vedlenek. A hajkorpa, az elhalás ezért természetes. A pusztulással a hit, a vallás sem tud mit kezdeni, ezért megnyugtató magyarázatot akar, ez pedig kognitív disszonanciát okoz (Brahma, Siva, Visnu -त्रिमूर्ति vagy a bűn zsoldja Pál apostolnál). Erkölcsi paradoxon a lombikbébi program - nincs helyes válasz. Ha ünneprontó akarnék lenni a reformáció évében, Luthert lerugdosnám a Gellért-hegyről. Nietzsche úgy vélte, Luther egy nihilista, egy vérszívó parazita, egy mérges pók, aki az utolsó pillanatban megmentette a kereszténységet, miközben a reneszánsz megszabadította volna Európát ettől a vallási csandála dekadenciától. Zsidókeserű és kereszténység - írja egy helyen megkeseredvén. Luthert azért kell a helyén kezelni, mert Thomas Müntzer parasztlázadóira támadott a földesurak védelmében: ti. hogy "agyon kell ütni ezeket, mint a veszett kutyákat". Mellesleg azért terjesztik, hogy a márványpoloskának nincsen természetes ellensége, hogy te magad legyél az. Ne legyél ellenséges az élővilággal, ez a nap legfontosabb axiómája. Azon is gondolkodtam a napokban, hogy létre kellene hozni egy vallási közösséget: a Maga Módján Vallásos Emberek Egyházát. Ez egy statisztikai kategória volt mostanáig. De mostantól már nem csupán ezen konnotációja lesz érvényes, hanem az egyházi is. Mormonok járják kettesével a fővárost fehér ingben. Ott jönnek az elderek, egyet én is elverek. Jehova Tanúi immár soha többé nem kopogtatnak, lejárt "az ímé ajtód előtt állok" kopogtatás evangéliumi időszaka. Megint beugrik a körúti jelenet, Lukács György egy nagyszerű művével a kezemben araszolok a Nyugati pályaudvar felől, három Jehova tanúja áll körbe, mint a Volt egyszer egy vadnyugatban, hogy tegyem vissza a Lukács könyvet a pisztolytáskába, mindannyian a másik mozdulatát figyeljük, a háttérben az Oktogon felől harmonika szól. Várjuk, hogy a gong delet üssön és a Sátán marakodjon a Krisztussal. Nyílvessző csapódik a szomszéd ház falába, azt suttogják a szomszédok és a környékbeliek, hogy  4 éves kora óta készül a harmadik világháború túlélésére, amikor elfogy minden élelmiszer és az ember lészen a köret, a nyersanyag, ahogy a Lovasi megénekli Kispál és a Borz - Zsákmányállat YouTube Augusztus 20. Ma ismét körbehordozzák a gyarmaton Koppány vezér levágott és mumifikálódott jobb karját. A jobb kéz nem tudja mit csinál a bal. A Venyige BV 3732-es zárkából kifelé jövet, miután babonából kirugdostak a zárkatársak, hogy a börtönbe vissza soha ne térjek, nos kaptam egy casio márkájú vízhatlan karórát is ajándékba. Ez a karóra legalább olyan fontos epizódszerepet kapott az én nem is létező, de méltán híres életrajzomban, mint a Ponyvaregényben az a bizonyos aranyóra, ami szintúgy felbecsülhetetlen értékkel bírt. Aki ezt az órát hordta, az soha nem kerülhetett be/vissza a Kozma utcai börtönbe. Korábbi tulajdonosi láncolatáról azonban meglehetősen keveset tudunk. Arról sem tudunk eleget, ez az óra mennyit töltött előzetes letartóztatásban. Kicsit néha még szokatlan, hogy nem hordom, nincs meg az a könnyed súly vagy a szorítás a bal csuklómon, de a tárgyaknak is van sorsa, így (nevezzük) Eriknek adtam, aki akkoriban került elő újra, miután az ügyem végleg lezárult és mellesleg megemlítette, hogy neki soha nem volt még órája (a rendszerváltás óta él az utcán) és azt is, hogy nem hadonásztam kalapáccsal a Múzeum-kertben. Az ügyem szempontjából ezek ugyan már egyáltalán nem releváns információk, viszont a piros nyelű kalapács - amit önkényesen lefoglaltak tőlem -  megérne még egy misét, ha nagyon kötni akarom a karót az ebhez, akkor ideje hivatalos úton visszaszerezni a BRFK bűnjel-archívumából (elvégre mi a francnak kellene olyan tárgyat lefoglalni, és évszázadokig, évezredekig tárolni, amivel nem követtek el semmiféle bűncselekményt - nonszensz). Az eseményre piros szőnyeget gurítok és meghívom a köz- és alternatív médiát,  Áder János köztársasági elnököt és Orbán Viktor miniszterelnököt is, és a történelmi egyházak vezetőit is, hogy legyenek jelen a rendkívüli ünnepi eseményen. Jelen lenni a legfontosabb. Csak a jelenünket veszíthetjük el.
     A rendőr patkányokkal keveredett vitába, ezért lőtt és gyógyszerre ivott előtte - ez derült ki a hírekből egy fura esetről. Egy másik patkány a Merényi kórház álmennyezetén ugrál - a delirium tremens árnyai. Csak látogatni jött egy kórházba került barátját, de máris nagy balhét csapott az ellenzék. Biocönózis, ebből vagy te is Svetaketu. Létezőnek tekinthető-e a hallucináció? Van-e élet a qvantum-elméleten túl vagy létezik-e az anyag? Vagy az anyag csak egy bizonyos érzékelési tartományban bír számunkra megbízható anyagi tulajdonságokkal, azonban ezen tartományon kívüli és a további vizsgálata már elanyagtalanodást eredményez. Ősz van. Ázottfejű dolmányos varjak uralják újra a belvárost. Figyelik, hogy figyeled őket. Várom a  beharangozott márványpoloska inváziót, de ez is elmarad. A Deák téren egy hajléktalan fekszik hanyatt kiütve az aluljáró kanyarban, koszos lábán még koszosabb mamusz - a hajléktalanok fekete lyukak a nemlétező és boldogtalan társadalmon. Kapitalizmus  ebből vagy te is. Egyre több a neandervölgyi ősember (Homo sapiens neanderthalensis) a fővárosban. A legmodernebb kor és a kőkorszak itt nálunk együtt és egy időben létezik és virul. Jönnek a kvótanők. A kvótanők is csak a láncaikat veszíthetik el. A kvótanők legfontosabb és egyetlen problémája a női kvóta. Mintha ez lenne a világ legégetőbb problémája, miközben kihalnak a bálnák a japán és norvég bálnavadászok miatt, a delfinek lassan megzavarodnak és elfogy a levegő, mert apokalipszis van, ami nem most kezdődött el.

The ZZIPS - Bomber instrumental ♫

Vers mindenkinek - Mao Ce-tung

Pejtajho




I.

Zápor zuhog észak felett,
tajték csapkodja az eget,
túl Csinghuángon kis csónak lebeg.
A tenger végtelen, semmit se lát a szem.
Hova tart, ki mondhatja meg?


II.

Ezer évnél is több lehet,
hogy Vej császár nyergeltetett
s keletre jött, emléke leng a Csiesö felett.
Ma is úgy zúg a zordon őszi szél -
de mások lettek már az emberek.








Kapcsolódó oldalak:
Mao Ce-tung versei      Terebess Ázsia E-Tár

C O D E - Breaking the Sound Barrier ♫

A drúzokról - (Pásztor Zoltán / Világvevő Rádió - 2000.november 4.)

Kapcsolódó oldalak:
Előző életek őrzői: a Drúzok (Keepers of Previous Lives: The Druze) TARR Bence László

A Hezbollah - (Pásztor Zoltán / Világvevő Rádió - 2002.április 20.) tartarossz.blog

Julian Casablancas & The Voidz - Human Sadness ♫

Ezen a napon történt - Custer tábornok utolsó csatája Little Bighornnál (1876)

Little Bighorn Battlefield National Monument / fotó: jasperdo  Flickr

Ekkoriban Ulysses Simpson Grant volt az Egyesült Államok elnöke (18.elnök). Egy 1868. évi egyezmény tiltotta, hogy fehérek lépjenek az indiánok engedélye nélkül az általuk szentnek tartott területre, amit az indiánok Paha Szapa-nak neveztek, ami angol nyelven Black Hills (Fekete-hegyek). A konfliktus forrása az aranyláz volt, mivel a fehérek csillapíthatatlan aranyláza ezt a területet is elérte, ezért George Armstrong Custer tábornokot bízták meg az aranykereső expedícióval. Custer tábornok jelentésében arról számolt be, hogy a Fekete-hegyek tele vannak arannyal. A fehérek a hír hallatán sáskarajként özönlötték el a területet. Az indiánok a Tolvajok Útjának nevezték el azt az ösvényt, amelyen az aranyásók a Missouri folyó mentén a területükre kirajzottak. Dee Brown azt írja: a Fekete-hegyek a világ közepe volt, ide tértek meg a harcosok,hogy a Nagy Szellemmel társalogjanak, látomásokra várjanak. A Fekete-hegyek része a Rushmore-hegy is, ahol az amerikaiak nemzeti emlékhelyet alakítottak ki és a hegy oldalába a sziklákba faragtatták négy nagy amerikai elnök George Washington, Thomas Jefferson, Abraham Lincoln, Theodore Roosevelt gigantikus arcmását. „Az indián őslakosok képviselőinek nyomására 2012-ben az ENSZ emberjogi képviselői azt javasolták az amerikai kormánynak, hogy adják vissza az indián őslakosoknak a Rushmore-hegyet, benne az emlékművet, de ez eddig még nem valósult meg” olvasható a Wikipédián. Obama elnök 2009-ben hivatalosan bocsánatot kért az őslakosoktól az Egyesült Államok polgárai által okozott kirekesztésért és szenvedésekért.
   Custer tábornok és 7. lovasezrede korábban, 1868-ban a Washita folyónál mészárolta le a déli csejenneket. Little Bighornnál viszont az Egyesült Államok hadserege a legsúlyosabb vereségét szenvedte el az indián háborúk történetében és maga George Armstrong Custer is elesett az ütközetben. Az AIM (American Indian Movenment) ezzel a képpel emlékezett meg facebook oldalán Custer tábornokról:

A csatát megelőző egyeztető tárgyalások érdekessége, hogy indián ügyekben a fehérek delegációjában a misszionáriusok állandó szerepet kaptak. [1.], így Samuel D. Hinman tiszteletes, aki a szantik megtérésén fáradozott.

A csatáról és az eseményekről bővebben:

1876. június 25. │ Custer veresége Little Bighornnál




──────────────
[1.] Dee Brown: A Vadnyugat története indián szemmel  (Budapest, 1975. Kossuth Könyvkiadó) 276.o.

Könyvajánló:

Kapcsolódó oldalak:

Ezen a napon történt - A Wounded Knee incidens tartarossz.blog 

RED LORRY YELLOW LORRY - Cut Down ♫

DEPEChE MOdE - Where's the Revolution ♫

Gondolatnapló - Hatalmi kérdések

Lelőtt postagalamb, Zugló │fotó:tartarossz

Napjaink: elhatalmasodott a neoliberálisokon a Moszkva-ellenes propaganda. A Soros és CEU mellett tiltakozókhoz ismert anarcho-occupy arcok is odacsapódtak, sőt mi több ők maguk koordinálják a tüntetéseket. A 4-es 6-os villamost többször feltartóztatták már a sínekre fekvő harcos oktogoni ellenállók. Furcsa skizofrénia ez, hiszen elég a pár évvel ezelőtti oaklandi eseményekre gondolni és Amerika-szerte is ott volt az Occupy Wall Street, vagy Párizsban a Nuit Debout ezek egyfajta antikapitalizmust és antiglobalizmust képviseltek, de Magyarországon az antiglobalisták a globalisták oldalán rántottak kardot.
Az oroszok pedig már régóta a Svájcban vannak, vagy a svájci sapkában?. Orosz álhír-oldalakról képzelegnek a beképzelődők. Pap Gábor ezoterikus magyarságkutató véleménye korunkról, hogy az egyéni és a csoportérdek képviselete még nem az ember, az ember ott kezdődik, pontosan ezen szint felett, amikor az ellenségével is jót tud tenni valaki, (vagy legalább a kötelező tiszteletet megadja számára) mondjuk az ellenséges frontoldalon álló katonák, amikor felismerik a másikban az embert. Véleménye szerint az embervilágot igyekeznek visszasüllyeszteni (zülleszteni) az emberalatti szintre. Ha így folytatódik a kormány és az ellenzéki propaganda hamarosan én is félig neandervölgyivé züllök le és félig cro magnonivá vagy tán egészen azzá. Még pár év és így lesz, tudom. Zuglóban is sétálgattam a hétvégén, ez az a városrész, ahol az alattomos, gerinctelen, sötét és gyáva alakok néha nyakon lövik a postagalambokat, kipukkasztják az életet, mint egy léggömböt. Durr. Volt galamb nincs galamb. Nem éltem soha kertesházban, nem tudom mi zajlik le és nem tudom lemodellezni, hogy adott egy ártalmatlan élőlény, egy postagalamb, az miként is veszélyezteti az ott élők életterét (ha nem ragadozó?) Lebensraum?, vagy elég ha egyszerűen ráprüszköl a zuglói elmebeteg tanya-tulajdonosra, a galamb akkor nyilván a madárinfluenza-járványok óta biológiai fegyver és nem pusztán a galamb jelentéstartalommal bír. Ez a galamb nem tudom mikor fogott fegyvert valakire, a Biblia is leírja, hogy aki kardot fog az kard által vész, de ezekszerint az is kard vagy légpuska által vész el, aki soha nem fogott légpuskát vagy kardot.
    Egy részeg ember próbálja átverekedni magát egy zebrán, át a piroson, át mindenen ferdén szédelegve és mégis egyenesen, a részeg átgázol mindenen, majd egy bokorba dől. Kamikáze rózsabogár repül és táncol a svábhegyi napfényben, eközben egy sportautó majdnem elcsapja, hiába ugrálok, mintha röplabdáznék a kerítés és az út között a járdán, hogy letérítsem, talán annyit tudok segíteni rajta, hogy kicsit magasabbra emelkedik és ez már életmentés. Az ember mindig azzal foglalkozzon, ami felett hatalma van. Itt van a Kárpát-medence teleszülésének gondolata. Egy férfi maximum a jelenkorban csak elszenvedője a párkapcsolati elmebajnak, és természetes ha a Szél Bernadettek kikérik maguknak. Zala megyében egy férj feltartotta a feleségét, hogy ne érjen oda a válóperre, észre sem veszik egy ilyen jelenetben rejlő könyörtelenséget. A férj ellen természetesen büntetőeljárás indult, akár hét évet is kaphat pár perc kellemetlenség okozásáért, de a Szél Bernadettek ezzel sem elégedettek, ők teljes befolyást és hatalmat akarnak, Isztambulit, egyezményt és a hét évvel való fenyegetettség kevés, legyen az csak életfogytiglani fekvő nyolcas. A hatalom kérdése mindig ontológiai. Amikor Horst Mahler - ex Baader-Meinhof csoport tag, a RAF ideológusa és az egyik fő csoportalapító - felvetette a kiadatási őrizetéről döntő magyar törvényszék előtt témába hozta G.F.W. Hegel-től a Világtörténet filozófiáját, és kifejtette, hogy  a német klasszikus filozófia a kisujjában van, a Budapesti Törvényszék bírónője leintette. Németországban nem tűrik a szólásszabadságot. Magyarországon kizárólag a kapitalizmus bűneit lehet büntetlenül letagadni. Egy normális országban Horst Mahler nem csak menedékjogot, hanem egyetemi katedrát is kap, és filozófiát oktathat - másodállásban pedig terror-szakértőként a magyar államnak is bedolgozhat, hiszen ki ne ismerné jobban egy terrorszervezet belső működését, mint annak egyik alapítója és létrehozója, aki ráadásul még a RAF-korszakában tartotta a kapcsolatot az arab terrorizmussal is, igaz nem a neoszalafista-szunnita fundamentalista ággal, hanem a palesztínokkal.
A tutiblogon olvasom TGM kapcsán, hogy "az ideológia alkalmatlan a valóság leírására". Nietzsche egészen a phüzisz-nomosz vitáig visszament ebben a kérdésben, ha jól emlékszem volt egy híres falevél hasonlata, amivel azt szemléltette, hogy a fogalmaink valójában gyűjtőfogalmak, így tehát nemhogy az ideológia képtelen a valóság leírásra, hanem az a szókészlet is, amivel rendelkezünk, tehát maga az emberi nyelv is. Általánosságokat azonban meg tudunk fogalmazni és törvényszerűségeket is. Az ideológia, akár a vallás is, némi marxi remineszenciával a világ nyomorúságára adott reflexió. A kommunistát általánosságban és korszakunkban úgy képzelik el, hogy irigy a sikeresebb emberekre és ezért lázít. Ezt Nietzsche ressentimentnek definiálja, és leginkább Lutherre és a papságra érti. Hamvas Béla szerint, aki szintén vélekedett a kérdésről, úgy látta Európában soha nem is volt, papi-kaszt, csak valami pszeudo-papság, ennek okaira azonban nem tért ki tudtommal, és én sem tudom a választ rá, talán éppen a jelenkorban is tapasztalható, az ideoógiát hibáztató magatartások mögött is, túlzottan pragmatikus és racionális és ebből fakadóan kegyetlen európai faj vagyunk.
A mainstream szerint a sikertelen ember fegyvere az ideológia, az ideológus az, aki az ideológiába menekül az alkohol, a nikotin és egyéb durva kábítószerek élvezete helyett. Az ember életében mindig lesznek olyan időszakok, amikor az emberiség lehetséges megváltoztatásáról sző majd ábrándokat. Az igazság az, hogy jelenleg a férfitársadalomnak nincs hatalma, pusztán a női szeszélynek van kiszolgáltatva. Én a nők által megalázottaknak és megszomorítottaknak mindig azt tanácsolom, hogy várják ki a patriarchátus újjáéledését. Úgy látom hősiesen ellenálltam azon kártékony áramlatoknak, amelyek az életem feletti irányítást is át akarták venni. Az egész kérdést pusztán a politikai demagógiává lezülleszteni, azt a rosszszándékot mutatja, hogy a nőjogi szervezetek nem megoldást keresnek, hanem a kíméletlen bosszú lehetőségét. A visszatartó erővel lehet a végtelenségig játszani, de a társadalmat befolyásoló erők az elsődleges felelősök. Egyébként sokan azért bűnöznek, mert azokhoz a javakhoz, amivel megvásárolhatnak egy nőt maguknak normál esetben nem férnek hozzá. A kapitalista társadalomban a párkapcsolatok statisztikailag mindig is több háborút mint békét, mindig is több embertelenséget, az ember legalantasabb ösztönénjét és a pusztítást hozhatják magukkal (minden második magyar házasság válással végződik). A trendi szimbólikus javak megszerzése sokszor együtt jár a nő megszerzésével is; két módja van a nőszerzésnek a szabin nők elrablásán kívül: a pénz vagy a szerelem.A profánul elanyagiasodott imperialista társadalomban sokan nem tudják magukat kivonni a tárgyak birtoklásának illúziója alól. Ezért is szeretnék mostanában a sivatagi anakhóréták életével is kicsit többet foglalkozni, mint antitézissel. Az is igaz, ha élt valaha is legmagasabbrendű megtagadása a pénzhatalomnak, az a 19.században élt nagy indiai misztikus-szent Sri Rámakrisna Paramahamsza lehetett, aki fogadalmat tett, hogy nem érint többé pénzt, de egyes szufi nézetek szerint a pénznek egyetlen egy funkciója van, keringenie kell, és a pnznek el kell jutni mindenkihez. Ez a Szél Bernadett-téma egyébként Molnár F. Árpád nyomán vetült fel, ő írt egy cikket róla mostanában. A feminista szélsőségesek Puzsér szerint éppúgy ideológiát képviselnek, mint mondjuk a marxizmus-leninizmus (ez az összehasonlítás a marxizmus puzséri lenézése és ledegradálása, megalázása) , én azonban úgy vélem a feminizmus csak pszeudoideológia, a szublimáció szintjét nem éri el, hiszen ahhoz, hogy az élet ezen területe ne a puszta ösztönnek legyen alávetve és szublimálódjon, akkor ott patriarchátusból maradt survivor szabályok jelennek meg és elnyomás, jelen világunkban azonban nincs semmiféle elnyomás, ami a társadalom részéről megjelenne akár a szokás akár a jog és a közmorál oldaláról (utóbbi nem is létezik). Az is jellemző, hogy a társadalom egy részét nem foglalkoztatja egy távoli magyar jövő demográfiai válsághelyzete. Én pont ebből fakadóan úgy látnám igazságosnak, ha a bolygónkon 100-150 éven belül végleg elpusztulna minden élet, ezzel a megoldással mindenki elégedett lehetne,  a reprodukcióból kizártak is, hiszen ők belátnák, hogy erre a pár évre már nem is lett volna értelme bármiféle reprodukciónak, ami esetleg esetleges árnyék-ittlétük legitimációs forrása lehetett volna, és ugyanakkor a földi élet teleológiája egyfajta önmagáért való értelmetlen létként értelmeződhetne át. Egyébként visszatérve Horst Mahlerre, aki immáron történelem: panaszkodott a soproni fogda ágypoloskáira, a körülményekre - a hajléktalanok kriminalizációja vezetett ide, mindenféle lepusztult alakot bevágnak a fogdára, az ágypoloskái meg átvándorolnak Horst Mahler gatyájába, onnan meg a bírósági ülnökök és a rendőrség gatyájába is, jól kitaláltátok ezt is, hát vakaródzatok, ez a kapitalizmus te is az vagy Svetaketu.