A Szent Korona mint Robert Guiscard legitimáció
A híres normann hadvezér és kalandor Robert Guiscard, aki a korszak meghatározó és megkerülhetetlen alakja volt, egyes források alapján ő maga állította azt, miszerint menedéket adott a trónjáról elűzött Dukász Mihály bizánci császárnak. Ez az információ azért érdekes, mert akár teljesen más összefüggésbe helyezi magát a Szent Koronát is, eltekintve a képlecserélési hipotézisektől. Önkéntelenül fölmerül az a kérdés, ha Dukász Mihály császár megtalálható a Szent Koronán, akkor a felesége, a bizánci császárnő Alániai Mária miért nem? Jó példa a kérdésfölvetés előzményeként az a tény, hogy a Szent Korona legközelebbi rokonán, a Khakhuli-triptichonon Dukász Mihály és Alániai Mária annak központi helyén helyezkedik el és közös zománcképen.
 |
| Dukász Mihály és Alániai Mária |
A kérdésre a válasz egyszerű, Dukász elűzése után a trónbitorló III. Niképhorosz császár nőül vette Alániai Máriát, ami természetesen Bizáncban sem aratott osztatlan népszerűséget az új császárnak. Mivel Robert Guiscard korábban is jó diplomáciai viszonyban volt Dukász Mihállyal, a Szent Koronán is látható, kezében akakiát - ►akakia a Monomakhosz-koronán - tartó Kónstantin Dukász (Dukász Mihály fia) és Guiscard lánya Helené vagy másik nevén Olümpia már jóval ezen puccs előtt eljegyzést kötött. Egyes állítások szerint Guiscardnál csak egy Ál-Dukász talált volna menedéket és nem a valódi, de ennek ellene mond a már korábbi történés, az eljegyzés. Mivel Alániai Mária estében tképp házasságtörés történt, így teljesen logikus, hogy a Dukász- vagy Szent Koronán nem szorítottak neki helyet, és a Szent Korona ezen időszakban Guiscard hatalmi törekvéseit szolgálta volna leginkább. Így azon bármiféle átalakítás történt, pl. a császárnőt egyszerűen vagy valahogy levágták volna a Dukász-lemezről, mielőtt az fölkerült volna a koronára még ez sem elképzelhetetlen. Ami a magyar Szent Korona alaktanát illeti a Hagia Szophia mozaikjain látható Szent Piroska "háromemeletes" koronájának pártázata is teljes hasonlóságot mutat vele.
 |
| II. Ióannész és Szent Piroska |
A Hagia Sophia megkerülhetetlen a Szent Korona-tematikában vizsgálódóknak, hiszen itt egyértelmű, hogy teljesen megegyező ábrázolásokra bukkanunk a Szent Koronán is megtalálható Krisztus-ábrázolásokkal (ezek a trónustól kezdve, a díszítő jelképekig, motívumok alapján is teljesen egyezőséget mutatnak- ez a tény is egyértelműen cáfolja azokat a meredek teóriákat és elméleteket, amelyek a korona görög részének nevezett részt, vagy magát a Szent Koronát még mindig manicheus koronának akarják láttatni vagy Attila hun nagyfejedelemmel kötik össze - utóbbi elterjedt hipotézist korábban is cáfoltam már azzal a dátummal, hogy Gelasius pápa a Szent Koronán látható katonaszent Szent Györgyöt csak jó pár évtizeddel Attila (434-453) regnálása után avatta szentté (493-ban), így itt a Heribert Illig-féle kitalált középkor elméleteket kell előhúznia a fiókból az e teória mellett még mindig kardoskodóknak) azonban valóban további központi kérdést fölvet, a másik Mária-kérdés, hiszen mind a Khakhuli-triptichonon, mind pedig a Hagia Sophia mozaikjain természetes, hogy Szűz Mária mindenütt jelen van és egy olyan erősen vallási szinezetű koronán, mint a magyar Szent Korona, de bármely katolikus templomunkban is elképzelhetetlen, hogy ne volna Szűz Mária szobor. Így tehát ez az érv a képkicserélési hipotéziseket elfogadók között érthető, hogy legerősebb argumentum, ami nem cáfolható. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a Szent Korona talán éppen Alániai Mária koronája volt, mind Zoé császárnő mozaikja (1042-1055 körül - forrás ♦AI) és még inkább, mint fentebb már említettem: Szent László lányának Szent Piroskának a Hagia Sophia mozaikján látható koronájának a pártázata is erre utal.
A Szent Koronát funkcionalista szempontból lehetne úgy is értelmezni, hogy az végül Szent László királynál kötött volna ki, ez esetben mint tudjuk 1095-ben követek keresték föl a magyar királyt és Dömösön felkérték a keresztes hadak vezetésére, tehát az ami VII. Gergely pápa idején már megfogalmazódott, azt a Szent Korona meg is jelenítette, történetesen ez a korona a keresztes hadak vezetőjének készült vagy lett végül azzá és másik szempontból a skizma (1054) utáni egyház-újraegyesítési törekvések szimbóluma (görög-latin) amit VII. Gergely pápa indított útjára.
