Megérkezett a vádirat a VIII.kerületi Ügyészségtől, talán természetes, hogy rögtön hazugsággal kezdődik, és másrészt még arra sem voltak képesek, hogy a pontos címemet leírják, ezért kiigazításképpen nem a Drégelypalánk utcában lakok, ha köröznek már most felhívom a figyelmüket, hogy nem létező személyt fognak keresni egy nem létező utcában, és mindezt az adófizetők pénzén mert ilyen utca nem létezik igen mélyen tisztelt ügyész úr! A büntető ügyek 99%-ban a vádirat 99%-ában szabnak ki szabadságvesztő ítéleteket, (ha az információim megfelelőek és miért ne lennének azok, mert nem a levegőbe beszélek), vagyis amit az ügyész bizonyítottnak talál, arra a bíró általában rábólint. Mert bólintani kell, ez része a karriernek és az egyetemes humanizmusnak. Azt azért oda kell szögeznem, hogy ez az elv köszönőviszonyban sincsen a Montesquieu-i elvekkel, és alapjaiban kérdőjelezi meg a bírói függetlenség intézményét. Maga a büntetés-végrehajtás, főként jelenlegi formái és kapitalista túlburjánzásai (akinek volt része benne az tudja, és bizonyos benne és bizonyos vagyok benne, hogy akinek volt része benne az bizonyos benne, tehát kétséget kizáróan) horribile dictu: egy perverzió, mondhatni az állam nagyon súlyos és gyógyíthatatlan perverziója annak polgáraival szemben, maga a leggonoszabb és legmegátalkodottabb bűncselekmény. Tudjuk, hogy az állam és szerkezete, és abban az állampolgárok, akik természetesen önként vállalják, a társadalmi szerződést, és ezért önként is kell kilépniük (vagyis legyen lehetőségük kilépni) ebből a társadalmi szerződésből, ha azt valamelyik fél, az állam vagy az egyén felrúgja. Én a mai napon lemondok magyar állampolgárságomról, nem vagyok hajlandó egy olyan állam polgára lenni, amelyik túllépi és áthágja a társadalmi szerződés kereteit. Egyetlen egy állam tagja sem kívánok lenni a továbbiakban, lemondok a nevemről, az ujjlenyomatomról, a fele királyságról, a lelkemben élő démonokról és az istennőkről is.
"a vádlott 2007 novemberében ismerte meg P.B.-t" van egy pad, azon pedig régi bevésése a szerelemnek, ahol köttetett, nem akármilyen körülmények között, hiszen egy sámánszertartás részeként mint iniciatikus cselekményként történt, ha kell padbevésési szakértőkkel igazolom a dátum valódiságát, sőt c-24 izotóp vizsgálatot kérek!!! Tanúként kérem beidézni az a két platánt és zebegényi szőlőbokrot is ahol ama koitusz megtörtént, a dátum pedig 2007 szeptember 21 . Mi a cél a fals információk tömkelegével, nyert az ügyész két hónapot ?
És a kapcsolat,( amely a mai napig is tart asértett és a vádlott között), annak idő intervallumát igyekeztek ügyészileg elbagatellizálni? Ez sajnos több mint rosszindulat. Bizony 2008 december elején összevesztünk, de nem szakítottunk, szakításra pontosan 2009 január 10-én került sor, P.B anyja és két rendőr és egy fikusz jelenlétében, tehát abszolút értelemben hivatalosan. Az összeveszés és a szakítás az két külön fogalom. Nagyon fontos a magyar nyelv ismerete, a disztingválás, az árnyalatnyi különbségek felismerése, mert enélkül buta és sötét tuskók maradunk mindörökre és az örök tévedés viszontagságos labirintusában fogunk heverni, egészen a Minotaurusz felüvöltéséig, amikor a tuskókkal befüti majd ama labirintust
ami maga a halál. Ezért jobban tennénk, ha eleddigi életünk alatt már megkeresnénk azt az aranyfonalat, Ariadné fonalát, amely kvezet minket a (Káoszból).
Ezért érdekes az, hogy a vádirat szerint 2008 júliusától zaklattam, nem tudom hogy csináltam, hiszen együtt voltam vele, sőt akkor jött vissza hozzám pár hetes-napos viszontagságos veszekedés után a saját lábán, önként és dalolva semmiféle lelki és testi presszió nem történt.
A szakítást közvetlenül megelőzően pedig 2009 decemberében még sétáltunk a nagy télben, és együtt melegedtünk két kávé társaságában a Múzeum kávéházban...
