A Szent Koronáról - A sárkányölő Szent György napja

                                               Szent György ábrázolása a magyar Szent Koronán

A Szent Koronával [1]és tanával még igazán nem foglalkoztam, de igyekszem bepótolni itt a blogon is ezt az elmaradást. A magyar Szent Koronán számos kettőség ábrázolás található, Mihály és Gábriel, mint arkangyalok, Szent Kozma és Szent Damján, mint gyógyító szentek, Szent György és Szent Demeter pedig, mint katona(harcos) szentek kerültek rá a korona "bizánci" részére. Ez az ikrek kettősség elgondolásom szerint sejteti és önmagában hordozza már a hármasság kultuszát, így a koronának és a Szent Háromságnak nagyon erős a kapcsolódása, akár didaktikus szinten is. A kettősségre, vagy pontosítva a harcos szentek kettősségére a görög-római mitológiából találunk párhuzamot, mégpedig Castor (Kasztór) és Pollux (Polüdeukész) másnéven a dioszküroszok legendáját, de leginkább a Regillus-tónál lezajlott csatában (i.e.499-ben) Rómában az ikrek, mint segítők, mitológiai előzményei a későbbi katona szenteknek. A rómaiak a latinokkal szemben épp vesztésre álltak, amikor a semmiből megjelent Castor és Pollux lóháton és megnyerte nekik az ütközetet, később a legenda szerint, mielőtt kámforrá váltak volna végleg, elsőként vitték a győzelem hírét Rómába és a Iuturna forrásnál itatták meg az ikrek fáradt lovaikat. Ez a fajta segítségül hívás (invokáció) megtalálható a magyar történelemben is. Korábbi bejegyzésemben írtam: 


"Csanád vezér, miután Ajtony seregei meghátrálásra kényszerítették, tábort ütött és Szent György vértanúhoz azzal a fogadalmával fordult, hogyha győz templomot emel a vértanú tiszteletére. A dombot később oroszlánosnak nevezte el, mivel a vértanú Csanád álmában megjelent egy oroszlán alakjában és harcra buzdította.(vö. Nagy Kostantin látomása a Milvius-hídi csata előtt)"

A középkori magyar szentkultusz néhány kérdése(tartarossz.blog)

Gesztelyi Tamás A római vallás története című munkájában írja a dioszküroszokról, hogy az ikrek kapcsolata Iuturnával feltehetően nem véletlen, "amennyiben Iuturna nevében az etruszk iker jelentésű szó feltételezhető". Írja továbbá azt is, hogy nehéz helyzetekben az emberek az ő segítségükre számítottak és megmentőknek nevezték őket, a hajósok tájékozódását pedig csillagképük segítette. Paksi Zoltán asztrozófus, aki a  Pap Gábor-féle "ezoterikus" magyarság kutatás köreihez tartozik (Dobogó Magazin) a görög mitológiára támaszkodva írja az Ikrek-csillagképről, hogy kettőjük közül Pollux a halhatatlan és Castor pedig halandó. "Karácsony éjjelén, mikor a Megváltó eljövetelét ünnepeljük, ragyog tán legszebben az Ikrek csillagkép. Ezen pillanatban válik érezhetővé, hogy a bűnbeesés összekapcsolódott a megváltással!"  Az ikrek görög mítoszában már fellelhető a megváltás, hiszen Polüdeukész áldozza fel magát (halhatatlanságából ad) tulajdonképpen testvéréért Kasztorért. Felváltva uralkodnak az al- és a felvilágban.. Zeusz hattyú alakját vette föl, amikor szerelmes lett Nemesziszbe, a tojásból lettek a dioszküroszok is. A görög mitológiában Apollón attribútuma is a sárkányölő, mivel gyerekkorában megsebesítette és később elpusztította Delphoit őrző kígyót a Pythont.
Szent György alakjához a sárkány kapcsolódik, úgy kapcsolódik Szent Kozma és Damjánhoz a betegség legyőzése. A betegségek legyőzése pedig a kereszténységet megelőző korszakban Apollón fiához, Aszklépioszhoz kapcsolódik. Aszklépiosz kultuszát a Római Birodalom a Sibylla könyvek tanácsára, az i.e 3.században (i.e 293-ban) honosította meg, mégpedig úgy, hogy szentnek tartott kígyóját Epidaurosi Aszklépiosz szentélyből elhozták és a kígyó az őt szállító hajóról a Tiberis szigetére úszott. Aszklépiosz (Aesculapius) , Szent Kozma és Damján között a párhuzam, az incubatioban való gyógyítás. A katolikus.hu a követlkezőkez írja Szent Kozmáról és Damjánról:
"Konstantinápolyban épített bazilikájuk zarándokhellyé vált, és az a különös szokás alakult ki, hogy a betegek a bazilikában aludtak, mert úgy tapasztalták, hogy álmukban eljön hozzájuk a két szent orvos, és vagy meggyógyítja őket, vagy néha egészen rendkívüli gyógymódot javasolnak, amelynek következtében később valóban elnyerik gyógyulásukat. Ezekről a gyógyulásokról a 6. századig visszamenő följegyzések tanúskodnak!"

                                                                     Szent György                                                      
                                                     Kolozsvári György és Márton szobra
                                                             a Halászbástya közelében  
                                                               (forrás: www.cultiris.com) 

A sárkány legyőzésével kapcsolatban fontos momentum a hindu mitológiában és asztrológiában a sárkányfej Rahu és a sárkányfarok Ketu holdcsomópontok.  A magyar népmesei hagyományban is iniciatikus toposz a népmesei hős és a sárkány küzdelme.

A Szent Koronán található szentek közül Szent György, Szent Kozma és Szent Damján is i.sz. 303-ban halt vértanú halált. A római mitológiai előzmények azt is sejtetik, hogy azok a szent erők, melyek ábrázolásra kerültek a Szent Koronán keresztény szimbolika szerint, már korábban is léteztek, csak más megjelenési formákban. Így a 12 apostol mitológiai párhuzamba állítható azokkal, akik Zeusz születésénél pajzsukkal csapták a zajt, és a 12 Salius pappal (vö. Titus Livius), akik az Ancilét (az égből aláhullott szent pajzsot) őrizték.

───────────────
[1] A Szent Korona alsó részét, amit ún. görög koronának (corona Graeca)  is neveznek Kristó Gyula történész valószínűsítése szerint I. Géza (1074-1077) királynak VII.Dukasz Mikháél (Mihály) konstantinápolyi császár küldte. Bizánc visszakapta Nándorfehérvárt és Szerémvárt, Géza pedig feleségül vette Szünadéné bizánci hercegnőt. A koronán írja Kristó: " a császár és a társcsászár képe mellett fennmaradt Géza ábrázolása, sőt a ""Géza, Turkia hű (pisztosz) királya"" felirat is."
forrás: Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301 (Budapest, 2003. Osiris Kiadó) 126-127.o.

Kapcsolódó linkek:
Az AntiDogma írása szerint a sárkány szimbólum feltétlenül a napszimbólum háttérereje. Én úgy gondolom, hogy a hindu és a magyar népmesei párhuzam is a sárkányt, a hindu  mitológia Rahut, mint a halhatatlanság (amrita nektárja), vagy a Nap (napfogyatkozás okozója a sárkány) a Hold és a csillagok, királylány, elrablójaként , elorozójaként jeleníti meg, a hős mítikus ellenpólusa, ellenfele. Ez egy heroikus belső út során az ember saját ösztönvilágát jelképezi, fiziológiai értelemben pedig a hátsó, azaz a hüllőagyat. Ez az a küzdelem, amit a Szent György jelkép is megjelenít, nem a pogányok öldöklése, hanem a keresztények védelme a Diocletianus alatti üldözések miatt.
Pogány Árpád: "És árulás sujt minden szent hitet" (AntiDogma)
Április 24: Szent György napja (Szent Korona Rádió)
Gemini (Gothard Amatőr-csillagászati Egyesület)
Aszklépiosz Máriaremetén(tartarossz.blog)
Mexikói Cucculatus avagy az Ufó  (tartarossz.blog)
Visszaolvasva  (tartarossz.blog)
Hygieia, Aszklépiosz és Telesphorus (Cucculatus) (Magyar Elektronikus Könyvtár  - jpeg)
Aesculapius és a Cucculatus  (Asklepios és Telesphoros - jpeg)
Szent György (Katolikus.hu)
Szent Kozma és Szent Damján (Katolikus.hu)
Jacobus de Voragine : Legenda Aurea (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Szent György (wikipédia.hu)
Szent Korona  (wikipédia.hu)
A magyar Szent Korona képei


Ajánlott olvasmányok:
Gesztelyi Tamás: A római vallás története (Budapest, 1992.Tankönyvkiadó)
Római regék és mondák (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Róma istenei (szerk. Hahn István) (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Paksi Zoltán : A kígyótartó csillagkép (Dobogó Magazin)

  Paksi Zoltán könyve még a laikusok számára is igen olvasmányos.
  Minden említésre kerülő csillagképről részletes képet találunk a könyvben.
  Paksi Zoltán könyvét és az ahhoz kapcsolódó filozófiát nem lehet a profán
  asztrológián keresztül értelmezni. A földi út egyben szimbólikusan égi út is.
  Beavatás. A szent és a profán párhuzamosan fut bennünk és találkozik.
  Kiemelt jelentőséget kapnak az írásban a beavató vagy rejtett csillagképek.
  A Kígyótartó (Aszklépiosz) és az Orion csillagkép is. Így tulajdonképpen nem
  a 12 jegyről, hanem 14-ről beszélünk. Hamvas Béla felvetette, hogy ő 100
  könyvet vinne magával minden körülmények között, az én 100 könyvem között
  megtalálható ez a könyv is.