Aesculapius - Aszklépiosz szentély-erő Magyarországon

Aszklépiosz a mitológia szerint Apollón és Korónisz gyermeke, akit Kheiron a kentaur nevelt fel. Szent állata, az éberség jelképe: a kakas. Az epidauroszi Aszklépiosz szentélyében a betegeknek el kellett aludniuk és álmukban gyógyultak meg. Paksi Zoltán asztrozófus az állítja, hogy ez a csillagjegy, amely a Kígyótartó csillagkép (Ophiuchus),az egyik beavató (rejtett) jegy az ekliptikán. A csillagkép a nyilas (a magyarság megfelelője) és a skorpió (felett) között található. A görög mitológiában Aszklépioszt Zeusz sújtotta halálra haragjában, mert feltámasztotta Hippolütoszt. Mivel megbánta hirtelen tettét, ezért csillagkép formájában az égre emelte, ez a Kígyótartó csillagkép. Rómában kultuszát ie. 293-ban a Sibylla könyvek tanácsára honosították az új gyógyítóistent. Epidauroszból a rómaiak elhozták szentnek tekintett kígyóját, a szent kígyó a hajóról a Tiberis szigetére úszott, ezért itt alapították meg a szentélyt. Magyarországon a szentély, noha emberi szemektől távol, elrejtve, de Máriaremete kegytemplom vonzáskörzetében még ma is működik. Aesculapius kísérője ugyanis megjelent már itt Máriaremetén szemtanúk szerint is. Ő a Cuccullatus vagy görögül Télesphoros, egy csuklyás törpe-alak (akit könnyen téveszthetünk össze szerzetessel), akit Aesculapius ábrázolásokon is láthatunk. Gyermekáldásért és gyógyulásért is folyamodhatunk hozzá. A lényeg az, hogy a templom közelében álomba (inkubációnak is nevezik ezt a gyógymódot)kell zuhannunk (nem messze innen egyébként tálhatóak az un. remete-barlangok !>> tudjuk, hogy Aszklépiosz kultusz lényeges része, hogy a gyógyítás rituáléjához barlangokban aludtak el.
A kegytemplom körzetéből áradó gyógyító erőről csak egy pár példa:
"Kollár Zoltán, egyetemi hallgató, kispesti lakos lábai megbénultak. 1936. május 4-én hirtelen meggyógyult, miután a remetei Szűzanya segítségét kérte."
"Egy Johannesburgban élő magyar házaspár például a remetei Szűzanyának köszöni gyermeke születését." (forrás: Máriaremete kegytemplom Budapest, 2004. Írta Neményi Lajos prépost)
A magyarázat pedig nyilván az, hogy itt már a rómaiak idejében is gyógyíthatott a Cucculatus, az más kérdés, hogy ezekhez a gyógyulási folyamatokhoz később milyen
mitológiát kapcsoltak hozzá, az adott kultúrkörtől függően. Az egyház viszont tudhatta azt is, hova kell építeni a templomokat. 1783-tól folyamatosan alakult a templom létrejötte, amelyet végül 1899. október első napján felszentelték. A Kőrisfa, amelyre a svájci Einsiedeln búcsújáróhely kegyképének másolatát függesztette fel Thalweiser Katalin sváb telepes a 17.század végén, ma már a templomon belül található, és ugyan azon a helyen áll, igaz a kőrisfát elégették és hamuját belekeverték abba a műanyagba, amelyből a jelenlegi fát megalkották. A gyógyulásokat és a csodákat azonban mind a mai napig, - a szó szimbólikus értelmében értendő - számomra kétségtelen tény, hogy maga a Aesculapius és a Cucculatus jelenség hajthatja végre. Vallástörténeti tanulmányaim során döbbentem rá, hogy mi a párhuzam és a lehetséges magyarázat, arra a megmagyarázhatatlan jelenségre, hogy egy gyermekáldásért remetére induló és autójukban alvó házaspár a felébredése után lett figyelmes erre csuhás törpe alakra, akire természetesen nem hatott a földi gravitáció.
Bizonyára erről az összefonódásról maga az egyház is tud, hiszen miért juthatott el az a nézet az én fülembe is, hogy a templom közelében a gyógyuláshoz, gyerekáldáshoz el kell aludni, mert ez módszer nem másra, egyértelműen Aszklépiosz kultuszára utal. Nem találok érthető magyarázatot, hogy miként kerülhetett Rómából a Szent kígyó kultusza magyar földre, talán az Egyház egyszer felfedi titkait.
A másik érdekesség a 4 főangyal jelenléte, amelyből csak kettő látható szobor alakjában, a legrejtettebb Uriel, a másik Gábriel, Raffael és Mihály pedig őrzi a belépést. Számomra úgy tűnt, mintha a templomig nem vezetne egészen egyenes út, hanem természetesen a Szent Korona keresztjéhez hasonlóan, az út a precessziós szöget jelképezi. Maga az angyalkör pedig természetesen arányos a templom bejáratáig
vezető út hosszával. Gondolom ez már a szakrális építészet körébe tartozik.
Egy Pap Gábor tanítvány fedte fel ezeket az arányokat számomra. Mérőeszköz hiányában a lépéseinkkel határoztuk meg Uriel helyét.

Ajánlott irodalom.
Kerényi Károly: Az isteni orvos - Tanulmányok Asklépiosról és kultuszhelyeiről (Budapest, 1999. Európa Könyvkiadó)
Gesztelyi Tamás: A római vallás története (Budapest, 1992. Tankönyvkiadó )kézirat
vö: 31.o. Aesculapius

Létezett a mitológiai Asklépioson és a történeti személy Jézus Krisztuson kívül még valaki, aki képes volt halottakat feltámasztani, a szintén történeti személy Tiánai Apollós.
Könyvajánló:
Tiánai Apollós nuktemeronja
Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei (Budapest,2003. Új Forrás könyvek 2.)
Linkajánló:
wiki pédia Tyánai Apollóniusz-ról