22 év telt el a rendszerváltás óta, és egy valami nem változott azóta: a Munkáspárt politikája.
Munkanélküliek jöttek és lettek, kilakoltatások, gyarmati lét, minimálbér, közüzemi számlák, devizahitelek, hajléktalanság és fagyhalál és öngyilkosságok a kilakoltatások miatt. Bár én magam nem tekintem felszabadulásnak április 4-ét, de a szovjet megszállók erkölcsi és nemzetmegmaradást tekintve korántsem végeztek ekkora rombolást, mint a sápadtarcú kapitalista nyugatiak. A kapitalizmus ma úgy pusztít, hogy észre sem veszed. Nem kell hozzá kivégző osztag, de ha így folytatódik a "rendszerváltás", akkor lesz az is, ne legyenek illúzióink.
Természetes, hogy elítélem az 1956 utáni megtorlást, viszont jelen leszek tiltakozásul azért, mert a jelen rendszer, a múlt rendszer bűneivel takargatja a saját leprafoltjait. Tehát nem az ún "felszabadulás" miatt leszek ott, hanem azért, hogy a kapitalista propaganda tendenciája ellen tiltakozzak. Ez persze nem lesz rám írva. De itt és most leírtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése