Összefoglaló - magyarok a könnyek ösvényén és Internacionálé a Szabadság téren

Fel is tehetném magamnak a kérdést, ha már senki nem kérdezi meg, hogy miért nem énekeltem együtt az elvtársakkal az Internacionálét, ha már odamentem a Szabadság téri szovjet emlékműhöz. Furcsa és groteszk érzés ez, odamenet belebotlasz Ronald Reaganba, a második felszabadítóba, abba a Reaganba, akiről tudjuk azt, hogy későbbi kampányfőnöke akkor vezette a CIA-t, amikor egészen véletlenül John Lennont lelőtték a Dakota-háznál. Donald Rumsfeld védelmi miniszter pedig vezette azt a céget, amelyik az aszpartam nevű rákkeltő édesítő vegyületet gyártotta, a cég Reagan elnökségét támogatta, amúgy ez az az anyag, amit a szinte minden valamire nem való vitamin pezsgőtablettába a mai napig belevegyítenek. A Canada Dry nevű üdítőital is tartalmazza, de más üdítőitalok is.

Kép forrása: Tárgyiasult dolgaink(art-ificial)

Én tiltakozásul a kapitalista propaganda ellen, amelyik a kommunizmus bűneivel takargatja magát, bizony mondom néktek két könyvet is magammal vittem. Természetesen Galeano: Latin-Amerika nyitott erei című könyvről van szó. Ez az a könyv , amit Hugo Chavez venezuelai elnök Obamának hivatalosan adott "ajándékba" egy diplomáciai találkozójuk során. Így nem április 4 kapcsán, hanem leginkább az Amerikai Nagykövetség közelsége miatt szorongattam a kezemben. Ja és én mellesleg nem Chaveztől kaptam olvasásra, de mégcsak Kádár Jánostól sem. A másik könyv váteszi szimbológiája miatt is aktuális volt, ez Kutasi Kovács Lajos: A mohikánok visszatérnek című könyv a gyorsuló idő sorozatban. Ez a könyv remek áttekintést ad a kezdetektől a 20.századig bezárólag USA indián politikájából. A könyv idézi Pete Hamil az Onaway című folyóirat 1983-as téli számában megjelent Reagan-időszak eredményeinek rövid összegzését.
Reagan a választási kampányában az indiánoknak természetesen mást ígért, mint amit megvalósított. Ez a "demokrácia" természetrajza, a hazugság és a gerinctelenség. Végül Pete Hamil végső következtetése a Reagan politikáról összegezve az, hogy Reagan célja nem lehet más, mint az indián törzsek szétbomlasztása:

"A könnyek ösvényének soha nincs vége"
/Pete Hamil/

És végezetül jómagam antikapitalista vagyok, ez nem jár azzal, hogy elénekeljem az Internacionálét, viszont azzal jár, kihasználva az alkalmat, hogy zászlók helyett könyvekkel tiltakozzak az amerikai imperializmus ellen is a követségük árnyékában. A Szabadság tér tulajdonképpen a megszállók tere lett. A szovjet emlékmű és a feléje induló Ronald Reagan szobra kifejezőbb mindennél. Nem szándékosan alakult így, hanem kollaboránsok intézték, de tökéletes az összhang. És végezetül mindezek ellenére Thürmer szónoklatának végső szavaival és konklúziójával bizony egyetértek. Független, (szó szerint értendő) demokratikus és szociális Magyarországot !

Linkajánló:
A demonstráción képviseltette magát, a belorusz, az orosz és a kubai nagykövetség is.
Magyarország felszabadulására emlékeztünk(Munkáspárt)

"De a történetnek nincs is vége, hisz ott van még az aszpartamba beépülve 10% metanol is. A metanol (faszesz) közismerten idegméreg..."
Szendi Gábor: Keserédes tanulságok (az aszpartámról)