A Google keresőbe beírtam, Tamás Gáspár Miklós Csurkával kapcsolatos nekrológját, és az Amerikai Népszavát adta ki első találatra. Azonban onnan az írást már kitörölték. Kíváncsi lennék az okokra, de sejtem. Az Amerikai Népszava annyira szélsőséges, hogy már Tamás Gáspár Miklós írását is kitörölték. Nem engedhetik meg maguknak, hogy Csurka Istvánról nekrológ legyen fent. Tamás Gáspár Miklós írása nekem speciel nem tetszik, elsősorban azért, mert érthető dolgokról beszél komplikáltan. Garaczi László írta egykoron, hogy "mit ér a tudás zsenije, a megértés zsenije nélkül". Az biztos, hogy Tamás Gáspár Miklós ezt az írását a szellemi elit felé nyomatékosította, én is tudnék a keleti filozófiáról, egy laikusok számára teljesen értelmezhetetlen írást produkálni, noha nem fejeztem be egyetemi tanulmányaimat, de számomra mindig is a plasztikusság az elsődleges. Kevés olyan oktató volt az SZTE-BTK-n, aki erre törekedett, vagy tehetsége volt, de az ő előadásaikat kedveltem a leginkább. Dr. Szántó Richárd : Régiók kialakulása Európában kollokvium, nos 2005-ben jelesre vizsgáztam a tárgyból.Az érthetőség művészete és a kifejezésben rejlő erő és a logikai szövevények, tisztán premisszákból összeállítva és a problematikus részek letisztázva. 7 év telt el azóta, pedig mintha tegnap történt volna. 4 év múlva megkaptam a hallgatói jogviszonyom megszüntetésére vonatkozó papírost. Ezt már csak az előzetes letartóztatásom után kaptam kézhez, mivel akkora magánéleti káosz vett körül, hogy nem adták oda a hivatalos levelet. Dr. Szántó Richárd írta alá, a tanulmányi bizottság elnöke. Ez nem leckekönyv volt, elméletileg, tehát 2009 március 9-én letartóztatásomkor még egyetemi hallgató voltam, csak mást hallgattam, nem TGM-t az Auditorium Maximumban, hanem azt, hogy készüljek fel a sétára, bár nem tudom miért kellett annyira készülni a szürke falak közé, a szürkére festett pin-pong asztal és a falak, a halállal és a végső keserűséggel egy zárkába bezárva és a reménytelen végkifejlettel, hogy mikor engednek ki. Visszatérve Tamás Gáspár Miklós nekrológja után elolvasni Csurka utolsó üzenetét az Új Színház felé. És látva ugyanakkor a tiltakozást, hogy ő ott bármiféle intendánsi szerepet kaphatna. Egy ember, aki nagyon közel van már az utolsó napjához, beteg és a tüntetők egy része bizonyára tudja ezt is, és mégis képtelen megbocsájtani. Csurka utolsó üzenete mindenképpen a pártoskodáson magason felülívelő valós, krisztusi tendenciát mutatja, a nemzetért való aggódást, ez az egy mondat értette meg velem, hogy igaz ember volt, hogy meghalt egy MAGYAR. Meg kellett halnia, hogy értsük, mert életében megkísérelte a nemzetet egy tetőszerkezet alá hozni, de nem sikerült neki. Csurka István, ahogyan TGM írja, életünk része volt, a gondolatai, a szellemisége ugyanonnan eredt, a rendszerváltozás után kérlelhetetlenül elvadult magyar káosz és sorsközösségből. Az is igaz, hogy amikor a MIÉP bejutott a parlamentbe, a FIDESZ rendkívül szemét módon diszkriminálta a MIÉP frakciót. Nem reagáltak egyetlen egy MIÉP felszólalásra sem, válaszra sem méltatták Csurkáékat, és a MIÉP-ről mégis lepergett minden, nem hadakoztak ez ellen, hanem mondták a magukét töretlenül. "Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar" így határozta meg magát a MIÉP. Nem volt antiszemita, hanem egy szűk lobbi ellen tiltakozott amely a zsidóságot is saját politikai céljai szerint hergelte és minden más nemzetalkotó vallási vagy etnikai kisebbséget az oszd meg és uralkodj elve szerint. Ezek a nézetek leginkább Fernando Pessoa portugál költő és gondolkodó háromszázakról vallott nézeteihez állnak a legközelebb. A háromszázak egy mindenek felett álló titokzatos csoport, amely a világuralmat gyakorolja.
Utólagos megjegyzésként pedig azt gondolom, és ezzel nem vagyok egyedül, hogy az Új Színházat mindenképpen Csurka Istvánról kellene elnevezni. Egy olyan emberről van szó, aki utolsó üzenetében a pártoskodás ellen szólt és minden épeszű embernek ezt tényként kellene elfogadnia és belsővé tennie lehetőségeihez mérten ezt az üzenetet, amely noha a színház csoportjához szólt, de itt egy sokkal nagyobb színházról is szó esett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése