Hírháttér Multimédia legújabb riportja Dr Náday Gyulával

Értékes, de idealista megközelítése a problémakörnek. A szomorú valóság pedig az, hogy idealizmus pedig akkor jelenik meg, ha valami nem úgy van, mint lennie kéne. Az egy másik kérdés, hogy megvalósítható-e egy elidegenedő és a vadkapitalizmus által végletekig megosztott és szétdarabolt társadalomban bármiféle kultúrmisszió és történelmi testvériség. Nem a kultúrától függ a bűnözés, a legkulturáltabb emberek is éppúgy lehetnek terroristák és bűnözők. A bűnözés leginkább egy életstratégia, egy olyan forma elsajátítása az életlehetőségek kibővítésére, amelyik leginkább a ragadozókra jellemző, ezért leginkább a közvetlen társadalmi, szociális viszonyok változásától a törzsi és nemzeti kollektivizmusig és legfőképpen pedig az életfeltételek változása és az a kultúra tud gátat szabni neki, aminek morális üzenete van és nem széttagolt. Kétségtelen tény, hogy egy aranykori civilizációban a ragadozókra jellemző életstratégia megvalósíthatatlan. A jelenkor birodalma azonban
az evoluciós mintát követve, az erősebb életben marad elvét teszi kizárólagossá.
Mindez a szociáldarwinista botrányos rendszer, egy mesterségesen előállított, fenntartott és az állat és növényvilágra jellemző élet-halál harcot akarja az egész emberre és az emberi kapcsolatokra és a civilizáció egész viselkedésére kötelező érvényűvé tenni. Amikor az ember kiemelkedett az állatvilág ösztöni és félelmetes gyilkos éjszakai őshomályából, akkor az ész volt az, a ráció és nem az idea, ami világot gyújtott. Most társadalmi szinten a modern állam teremti meg mesterségesen fenntartva az ezzel analóg kereteket. Ezért, ahogyan az embert az ész emelte föl a természeti vadság állapotából, a ratio, ezért a mesterségesen fenntartott hasonlóan gyilkos társadalmi homályból, kizárólagosan csakis a mesterséges intelligencia megjelenése fogja felemelni.