Bácsfi Diána - Aranykormítoszok és visszatérés avagy a karlendítés és politika

Szegedről hazatérve, a Nyugati Pályaudvarról vallástudományi elméle- tekbe gabalyodva,  egy kis sétát  szerettem volna tenni   hazafelé  a Városligeten át "félig Sankara-ként vagy Buddhaként", de az Oktogonnál Siva Isten helyett igazoltató rendőrökbe botlottam és kordonok álltak. Már a körúton is teljesen szokatlan dolgot izoláltam el a kavalkádban és tapasztaltam, egy Trójai Faló nyerített, eltöprengtem a jelkép üzenetén és eszembe jutott a mondás: bizony "félem a görögöt, még ha ajándékkal is jő!" A kordonok mögött, esernyőjükkel fenyegetőző valósan sokkoló történelmi traumákat átélt öregemberek uszították rá a rendőröket egy békésen italozó Lakoon punk-csoportra.
Ha nincs nyilasnáci, jó lesz a punk is, azon is bakancs van üssük őket!!!
Hatalmas csődület alakult ki, amelynek központjában a Terror Háza nevű labirintus és annak állandó tartozéka egy emberevő bikafejű fantomszörnyeteg állat, maga a minotaurosz szónokolt (értsd politikus). Egy bizonyos Bácsfi Diána vallásmitológus beígért nyilassuhintására vártak (a titkosszolgálatok) kiélezett bolgáresernyőkkel és vad tombolással. Minden elő volt készítve már egy teátrális letartóztatásra, csak maga Bácsfi Diána lemondta a közszereplést, de későn lépett vissza, ő is első számú közellenség lett, akárcsak Barangó. Kortünet, hogy az ehhez hasonló rendezvényeken prezentálni kell az ellenséget, ha nincs akkor ők maguk Zoltai Gusztáv vezérletével kijelölnek valakit, például Molnár F. Árpádot, aki fokozza az adrenalint és látványosan kivezethető a rendezvényről. A megkövezés és a keresztrefeszítés csak technikai okok miatt marad el, Hollywood. Bácsfi Diána túl van már a dackorszakon, a bírósági tortúrán, és levetette a nyilasföveget is a fejéről és természetesen "megvilágosodott",mondhatni a nyilas intermezzo után visszatért a magyarság valós(?) vagy lelkes kutatóihoz és képviselőihez, Aradihoz és Paksi Zoltán asztrozófus köréhez, vagyis a mítikus-szimbólikus Pap Gábor-Szántai Lajos jellemezte magyarságkutatáshoz, ez a vonal az, amelyik kísérletet tesz más hagyományok és szimbólumrendszerekkel az elveszett magyar őshagyományra vonatkozó és rejtett szellemi erővonalak feltérképezésére, hozzájárulva a nemzeti önmegértéshez és a magyar szellemiség rekonstrukciójához és öndefiníciójához. Nézeteiben a döntő pont talán az lehetett, hogy azóta szakított a birodalmiság eszméjét részben hordozó nyilas nézetekkel, és mindent az aranykori szemléletnek vetett alá. Egyébként én nézeteit, vagy az akkori Bácsfi Dianát egy kicsit Mircea Eliade-epigonnak tartottam. Sok embernek van vagy lehet ilyen korszaka, amikor bizonyos emberek gondolatainak vagy élettörténetének a hatása alá kerül. Ez a momentum Bácsfi Diána szempontjából bizonyára nem is ennyire leegyszerűsíthető. Azt azonban illenék megállapítani, hogy a birodalmiság (az európaiság is) az ókori Róma romjaiból táplálkozik (jogelvek, timokrácia, plebejus-patrícius ellentét), a magyarság pedig sámán-táltos, tehát metafizikai (szellemiségében-) értelemben nomád-Próteusz [1.]. Ez két ellentétes világ és elv, valaki vagy "náci" és a birodalmiság vezérli és a kirekesztő másokat leigázó angolszász- és kasztíliai eredetű európai rasszizmus jellemezi (enyhébb formáiban a kapitalizmus-szociáldarwinizmus), vagy magyar és akkor a dogma nélküli szabad nézetek "révülete" és megfoghatatlanság és szellemi szárnyalás a jellemzője, és a legfontosabb: a meggyőződések-nélküliség vezérli (a meggyőződések túlhaladásának képessége). Akkor pedig mi marad, az Aranykor.

───────────────
[1.] A nomád-elv gondolata dr Baranyi Tibor Imre-től származik (Hamvas Béla > dr László András)