 |
| Az egyik legérdekesebb Indus-völgyi lelet, Síva előképe (i.e. 3. évezred) |
A yóga rendszer szorosan kapcsolódik a számkhya filozófiai rendszeréhez, ugyanakkor sokan kutatják a kérdést, hogy mikor alakulhatott ki a yóga, nos a yóga kezdetei a mítikus idő homályába vesznek. Egy régészeti lelet a Pasupati pecsételő "tanúsága" szerint már az időszámításunk előtti 2500-3000 év körül is gyakorolhatták a yógát. Ezen a pecsételőn ugyanis egy szabályos padmászanában ülő alak látható, mint az állatok ura. Körülötte vadállatok, az alaknak szarvai vannak - 1500 évvel később a Siva-szimbolika ugyanezen elemekkel ábrázolta Sivát, mint yogesvarát, mint a yoga isteni mesterét.
"Sok néven nevezik őt
aki valójában EGY"
/Rig-Véda/
A Rig-Véda egyik legkésőbbi részében, a teremtés himnuszában (i.e 9. század) már megjelenik a rejtélyes egy, a Legfelsőbb Lény. A legfelsőbb lény eszméje lesz az, amely ugyan módosult és számtalan formában, átalakult és rokonértelmű fogalomként, de felismerhetően a posztvédikus filozófiai irányzatok ortodox és heterodox rendszerek ihletőjévé válik. Az Upanisadok tanításában a lélegzet és a köré kapcsolódó misztikus tantörténetek már hangsúlyosan megfogalmazódnak, csakúgy mint a brahman és az atman - abszolútum és a belső természet - egységének az elképzelése is.
A karma-tant vagy az ok és okozat törvényeit a Brihadaranyaka-upanisadban (Hosszú erdei upanisad) Yajnavalkya a mitikus bölcs tanmeséje által fejtik ki először. A Cshándogya-upanisad (Örömteli himnusz upanisad), a szent szótag, az OM kifejtésével kezdődik. OM a brahman első megnyilvánulása - a logosz, az ige, az egyetemes rezgés.
A yóga szó jelentése a fő és általános elgondolások szerint a yudj=igába fogni kifejezésből származik. Sokkal inkább célszerűbben értelmezhető azonban a yuddha szóból eredeztetni, ami a harcnak a szanszkrit megfelelője. (Ez a kettőség ami Sákyamuni megszületésekor is felvetődött mint prófetikus-szójáték vagy buddha lesz vagy yuddha). A yóga tehát az elme legyőzésének a harcosi útját jelenti, amely győzelemnek a természetes velejárója a móksa (felszabadulás) a lét szenvedései alól és össszekapcsolódás a Legfelsőbb Létezővel.
Ez az atman egyesülése a brahmannal. Pontosabban annak a felismerése, hogy az atman és a brahman mindig is egy volt. A móksa maga a karmikus tényezőknek a felszámolásával és azok hatásainak a teljes megszűnésével jár. A yóga tehát a létforgatagból való kilépés tudománya.
A yóga legfontosabb központi tanítása, a tudat örvénylésének a megfékezése (Patanjali Yóga-sútra). Már az upanisadok korában megjelent az a felfogás, hogy az önvaló (atman) megismerése nem pusztán gondolati, intellektuális cselekmény.
"Aki előtt az abszolútum értetlen marad, az megértette, aki megértette, az nem ismeri" /Kéna-upanisad II.3/
"A yóga-praxis az ind kulturális élet legeredetibb jelensége" írja Schmidt József Az Ind filozfia című művében. Schmidt elképzelése szerint a yóga rendszer nem más, mint a számkhya teisztikus vagy inkább deisztikus alakja. Következtetését abból vonja le, hogy Isvara nem teremtő istenség, hanem csak külön lélek (purusa vivésa), amely csak az anyaggal (Prákriti) való kapcsolatában különbözik a többi purusától, nem hat rá ugyanis a Prákriti (anyagi természet) tánca.
Georg Feuerstein úgy látta, hogy a Patanjali féle yóga-sutra két yóga hagyomány találkozási pontja, a nyolcfokú yóga (asta-anga) és a cselekvés yógája (kriya-yóga).
A hindu hagyomány úgy tartja Patanjaliról, etimologizálva nevét, hogy Ananta vagy Sésa, a kígyó nemzetség ezerfejű uralkodójának az inkarnációja volt, akiről azt mondták, hogy a föld rejtett kincsét őrzi. Ananta a mennyekből egy Goniká nevű erényes asszony tenyerére (anjali) esett (pat). Ananta ábrázolása: gyakran ábrázolják fekhelynek, amin az úr Visnu nyugszik. A kígyó (kobra) isten sok feje a végtelenséget és a mindenütt jelenvalóságot érzékelteti.
Linkajánló:
Ananta-Sesa (Terebess lexikon)
A kígyókról, nágákról
Kozmikus Kobralégzés
Szabadulás a halál kultúrájából
A harcos útja - a yóga (2.rész) tartarossz.blog
Könyvajánló:
Schmidt József - Az ind filozófia
Georg Feuerstein - Yoga Tradíció I.-II. (Mandala Véda Kiadó)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése