Tamás Gáspár Miklós 2006

Visszatérve Tamás Gáspár Miklós FILOZÓFUS, egykori liberális, ma már nem az - a 2006 őszén történt rendőri terror miatt arra kérte az szdszt, hogy oszlassák fel a pártot.
Erről videofelvételt őrzök. Ne feletjsük el mindezek ellenére Demszky kitüntette Gergényit. Az új városvezetésnek még eszébe sem jutott, hogy hivatalosan megfossza a 2006-os kitüntetésétől Gergényit, miközben 2006 állítólagos elítélése már folyamatban van. És még valami, szívesen belinkeltem volna Heller Ágnes filozófus
legújabb reakcióját az mtv ma reggel c. műsorából, de sajnálatra csak egy nevében is holokauszt tagadó Auswicc nevű felhasználó volt eddig, aki feltöltötte a youtube-ra. Nem szívesen linkelnék veszett nácik és antiszemiták oldaláról hiszen az antiszemitizmust terjesztő propaganda, mint írtam egyáltalán nem nemzet kompetens, kártékony befolyás, sőt alvilági tendencia és kifejezetten károsan hat arra, hogy a magyarországi zsidóságról objektív képet alkothassunk. De mi magunk is ki vagyunk téve ennek, hogy politikai sztereotípiák szerint reagáljunk. Tehát vannak kifejezetten káros oldalak a magyar nemzettudat tisztaságát megőrizni kívánó elmék számára. Ilyen a kuruc.info is. A propaganda pedig, mint jól tudjuk, azért propaganda, mert hatni képes, befolyásolni a tudatot, nézzük csak meg a háborús propaganda filmeket bármelyik csatornán, ahol győz a "jó" és veszít a "rossz". Mire vagyunk hangolva általa.
Azért is fontos tisztázni, mert mindenképpen a tudat tisztasága első lépés lehet
a végső megszabaduláshoz, másrészt a szatja-elv (igazság szeretet) erősítése fontosabb a gyűlölködésnél, annak aki tradícionális utat választ a labirintusból való kilépéshez.
Egyébként még így sem értek feltétlenül egyet Tamás Gáspár Miklóssal, de a videorészlet legalább alapvetően objektív véleményt tükröz, nem vált ki indulatokat, mint Heller Ágnes 2006 aspektusa. Két vélemény és két különböző reakció, az egyik a hatalommal szemben fogalmaz meg kritikát mindazok ellenére, hogy nem eszmetársait ütötték-verték, a másik a hatalom mellett. Az egyik elismeri egyetemes humanizmusa révén a romlást, a másik filozófusunk tagadja, hogy bármiféle romlás történt volna. Az egyik a hatalom ellen van, nem kizárt, hogy viszonylagos anyagi nélkülözésben, a másik a hatalom szolgálatában van mind a mai napig.