Említettem a guru tiszteletet a gítában, bár legfőképpen a Mahábháratában található meg a guruk tisztelete, tudjuk az eposz VI. része a Bhagavad-gítá. Azt is tudjuk, hogy
a sötét kor kezdetének mitíkus időpontja egybeesik ezzel a csatával. Ez az ütközet pedig azt is tudjuk, hogy egy hatalmi harc miatt tör ki, ahol rokon-rokon ellen támad és guru tanítványára ront és tanítvány mesterét öli meg. Látnunk kellene, hogy a cselszövés, a gyilkos ármány, mindezek a hibák, bűnök, emberi hitványságok, a kali-yuga legfőbb természetét fejezik ki, ami most történik velünk, a hatalom bűnei, a pártoskodás, az egyik oldalra és a másik oldalra való állás is a harcban, én ennél jövőbelátóbb szent művel nem találkoztam. Egész hitvány demokrácia korszakunk bele van kódolva, és ez a csata azóta is tart. Azt gondoltuk a harc lezáródott, mindenki meghalt, de közben a viszály mind a mai napig folyamatosan tart. Tartarossz. A guru egyébként tehát itt már megölhető, sőt egyenesen kötelező is a tanítókat is megölni a végső csatában. A guru is keret amit el kell hagyni, fátyol ugyanakkor ami elrejti a felszabadulást, ezért a szamurájok hitvallásáról írja Julius Evola , hogy megdöbbentő de ha egy buddhával találkozol, még azt is meg kell ölnöd. Egyébként ez az Öld meg a Sógunt c filmben egészen a fanatizmusig terjedt, mivel szerintem alapvetően szó szerinti tanításnak vették. Nem csak a gurutól kell elszakadni, a tisztelettől is és a niskáma karma szerinti életformát betartva a kali-yugában is el lehet érni a felszabadulást. A gítában Arjunának el kell szakadnia a rokonsági vérségi kötelékektől, kötelessége Bhísma és Dróna ellen is fegyvert fognia, hiába tiszteli őket, mint gurukat és ősatyákat.
A mű fontos része, hogy ismertesse a hagyományos szánkja és yóga lényegi tanait is.
A yóga, mint heroikus út itt is alapvetően mint önlegyőzés, tehát ksatrya ösvényként jelenik meg. Egyik hipotézisem, hogy a jóga gyakorlata pl. az egyik legfőbb a ászana a sírsászana például bizonyára a fej erősítését szolgálta, hogy a nagyobb ütéseknek is ellent tudjon állni, sokkal szorosabb lehet a harcművészetek és a yóga kapcsolata mint gondoltuk.
A mű másik célja, hogy az aszketizmust elítélje vagy legalább is értelmetlennek tartsa a világtól való elvonulást, mert abban a tettektől való lemondást látja.
Itt is inkább az lehet döntő, hogy a négy életszakaszt figyelembe véve, az utolsó életszakasz az elszakadásé és nem szabad más, fiatalabb korszakban elszakadni az élettől( ilyen szempontból hívtam fel a figyelmet a yóga káros hatásaira fiatalabb korban - androgünitás), vagyis amit Hamvas Béla is látott, lehet a sorsot siettetni, vagy teljesen inadekvát, nem megfelelő időben ott lenni, előre szaladni vagy lekésni a sorsot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése