A Város Mindenkié csoport facebook oldalán értesülhettünk a hírről, hogy tiltakozás lesz pénteken, csak azt nem tudtuk, mi akiket nem avattak be, hogy hol. A szervezők sms-ben értesítették egymást a helyszínről. Én előző nap sétáltam el arra, mert megint feljelentettek, ezúttal és megjósolhatóan nem utoljára, megint a barátnőm anyja volt a tettes. Miután számon kértem a rendőrséget elég nagy vehemenciával, tapintható volt a düh és a félelem amikor a kihallgatásról megérkezett Bori és az előadó, elég rossz aurával jöttek le a lépcsőn, félelemet éreztem, mert jó a szimatom, ekkor kérdőre vontam az előadót, megéreztem, hogy támadni kell, mert valami nem tiszta körülöttük és hogy mi a fenének annyira sürgős nekik ennyire az ügyem, hogy mobiltelefonon akarnak kihallgatásra behívni, mert nem kergeti őket a tatár, láthatóan ideges volt és nem igazán akart semmit sem válaszolni. Ekkor történt az, hogy a rendőrségről jövet heves szitkok közepette köptem egyet a szabálysértési iroda elé. Igazság szerint, ha ma letartóztatnák a barátnőm anyját, már az is késő lenne. Mindig kérdéses az, hogy ki a nagyobb bűnelkövető, aki betartja teljes mértékben a törvényeket, és feljelentget, de saját életével és hozzáállásával csak a saját vállalhatatlan poklát és embertelenségét bizonyítja be,
aki köszönni és egyetlen értelmes mondatra és megbocsájtásra képtelen 4 éven át, az ne is panaszkodjon kérem semmiféle bíróságon és rendőrségen. Annak nem feljelentenie kell, hanem mélyen magába köll néznie és talán nyugton maradnia.
Itt van az én saulizmusom, a reménykedő és fanatikus saulizmus, a mindig bocsánatra hajló saulizmus, Saul a "zaklató" és "zaklatott lelkű", mint a zsidók első királya, aki végül legtöbbször úrrá lett a haragon és meg is tudott bocsájtani. A saulizmus tehát több a puszta bosszúvágynál, az már egy magasabb és királyibb dimenziója az embernek. Sajnálatos az, hogy nekem, mint "bűnözőnek" kell megállapítanom azt a siralmas tényt, hogy emberek, akik jogászként, bürökrataként éltek, vakon és semmit meg nem látva a világból, olyan fejletlen erkölccsel rendelkeztek, hogy ezek csak első látszatra voltak emberek. Minden cselekedetem ellenére soha nem éreztem magam rossz embernek, nemesi jellememről most nem fogok értekezést írni, de legközelebbi barátom és fő mentorom annak idején már kijelentette rólam azt, hogy jellemes ember vagyok. De kérdezzenek meg bárkit pl hogyan viselkedek a sportpályán, nem igazán hiszem, hogy sűrűn láttak volna lökdösődni, odarúgni, vagy akár a test test elleni küzdelemben is alattomosan, de szabályosan lökni. Én a tiszta játékot szeretem, ezért számomra, mint magyar nemesnek soha sem a büntetőtörvénykönyv, vagy a betokosodott kispolgári hisztéria fogja előírni azt, hogy hogyan és mint cselekedjem. Mélyen megvetem és semminek tartom a feljelentgetőket. Mélyen megvetem és semminek tartom azokat is, akik kriminalizálják a hajléktalanokat, akik szabálysértési irodákat hoznak létre, vagy börtönöket. Ilyenkor köpök egyet, mert köpni kell. Van aki tiltakozik, én köpök, mert a megvetésem jele ez. Én már nem férek bele a nyugodtan tiltakozók sűrűjébe, olyan feszült és halált megvető állapotban vagyok, hogy képes lennék Nándorfehérvárnál bármelyik ellenségemet magammal rántani a mélybe. Kétségtelen tény, hogy a magánéletben felhalmozódott méltánytalanságok, fájdalmak okozzák ezt is. Nem zaklató vagyok, hanem lakmusz papír, én csak megmutatom és bebizonyítom, hol lakik az ördögnek nevezett szándékosan elantropomorfizált, de szimbólikus erő.
Linkajánló:
Börtön helyett lakhatást: tüntetők sátoroztak a szabálysértési irodánál(Népszabadság online)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése