2011. január 13., csütörtök

JOGI KONTRASZT : Gupta-kor vagy európai sötét

1600 éve nem rozsdásodó vasoszlop Indrapraszthában (A pándavák városában)
A Gupta-korszak emberközpontú törvénykezése és a sötét 21.századi gyilkos európai megtorló intézmények. Ég és Föld.

A Gupta-korszakot (i.sz. 4-5.század) India klasszikus korának nevezik. A Gupta Birodalom a maga korában a világ legfejlettebb és legvirágzóbb állama volt.
A Gupta nemzetség felemelkedése a Maurja-korszak történelmét idézi. A dinasztia eredetéről annyit tudunk, hogy a vaisja kasztból származtak, s első uralkodói még a hanyatló Kusán Birodalom hűbéresei lehettek. Az állam megalapítójaként I. Csandraguptát (i.sz. 320-335) tekinthetjük. II. Csandragupta (i.sz. 380-415) uralkodásának idején az őshonos tradíciók - hinduizmus, buddhizmus, dzsainizmus - virágkorukat élték. Isvarakrisna a legjelentősebb szánkhja mester a Gupta-kor táján élt. Indrapraszthában (Delhiben) ekkor öntötték a híres, 1600 éve nem korrodeáló 7 méter magas vasoszlopot is. Erre az eredményre az európai vaskohászat egészen a 19.századig nem volt képes. (Az európai jog pedig a mai napig nem volt képes megközelíteni sem a Gupták humanista, emberközpontú büntető törvénykezését)

Fa-hien (Fa-hszien) kínai buddhista zarándok 388-401 között járt Észak-Indiában:
"A lakosság számos és boldogságban él. Az embereknek nem szükséges háza népét bejegyeztetni vagy követni bárminemű hivatalnokok előírásait. Csak az tartozik termésének egy részét beszolgáltatni, aki királyi földeken gazdálkodik.
A király halálbüntetés vagy más testi fenyítés nélkül uralkodik. A bűnösöket pénzbírsággal sújtják kisebbel vagy nagyobbal az esetnek megfelelően. Visszaeső, gonosz pártütőknek is csak a jobb kezét csapják le. Az egész országban nem ölnek élőlényeket és nem isznak bódító italokat. Ezen a földön nem tartanak sertést és szárnyasokat, nem árusítanak vágómarhát, a piacokon nincsenek mészárszékek."

A Gupta-korszak emberközpontú törvénykezése és a sötét 21.századi gyilkos európai megtorló intézmények. Ég és Föld.


Link:
Szent László blog
Isvarakrisna: szánhkja-kárika
A Delhi vasoszlop
forrás:
Tenigl-Takács László: India Története (Medicina - Tan Kapuja Buddhista Főiskola)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése