2010. december 24., péntek

Az ellenállásról - a szikh példa útmutatása

1920-tól kezdve a gurdvárák reformjáért az Akáli Mozgalom minden követ megmozgatott.
Ez egyfajta szikh vallási restaurációs kísérlet volt, mivel a hindu elemek kezdtek vallásukban felülkerekedni. Egy ideig a britek engedték, hogy a templomaikat (gurdvárákat) a szikhek újra birtokukba vegyék, mivel tartottak attól, hogy a szikhek csatlakoznak Mahátma Gandhí mozgalmához. Amikor ez valamennyire bekövetkezett, a britek már elég keményen léptek fel az Akáli Mozgalommal szemben. 40 ezer akálit letartóztattak, 4000 körüli volt a halálos áldozatok száma, és ezer körül azok, akik igen súlyos sérüléseket szenvedtek el. A konflitkus lényegi része az volt, hogy a szikhek a visszafoglalandó templomukhoz tartozó földterületről fát vittek el a közös étkezéshez (ezeken a közös étkezéseken általában kasztonkívülieket is megvendégelnek, mivel a szikh vallás elutasítja - legalább is a nem hinduizált változata - a kasztrendszert), ezt a brit hatóságok lopásnak mínősítették, és két szikhet bebörtönöztek. A szikhek erre úgy reagáltak, hogy még többen mentek el fát gyűjteni a tiltott területről, sokukat félholtra verték, több mint 5000 embert bebörtönöztek, és sokakat ért maradandó sérülés, mire a britek rájöttek, hogy nem tudják megakadályozni a szikh templom visszafoglaló mozgalmat. Bizonyára nincs elég rálátásom, de a britek megosztó politikája Indiában egy ideig sikeres volt, a szikhekkel szemben kezdetben elég toleránsnak mutatkoztak, szikh katonákban jobban megbíztak, mint a szipojokban, az első világháborúban is helytálltak, később azonban már kezelhetetlenné vált és kiéleződött a brit-szikh viszony és helyzet. Bizonyára a brit-római jog és törvény rugalmatlansága is közrejátszott, hogy több ezer embert börtönöztek be mire rájöttek, hogy nem tudják megtörni az ellenállást. Egy kicsit elszakadva a példamutató engedetlenségtől, egy nacionalizmusában ébredő India állt szemben, egy akkor európai gyarmatosító nagyhatalommal. A törvény értelmében az Akáli Mozgalomnak, ahhoz a templomhoz jogi értelemben nem volt köze, tradicionális értelemben azonban az valójában szikh tulajdon volt.
Önkéntelen a párhuzam 2006 őszétől, Budaházy bebörtönzéséig. A jobboldali radikális szervezetek, legfőképpen a HVIM kiáll Budaházyért és harcol a szabadon engedéséért is, mostanra is szerveznek tüntetést. Az látható, hogy a hatalmat nem ingatták meg a tüntetések, sem pedig a Kozma utcai Börtön elé szervezett éhségsztrájk. Ahhoz, hogy a hatalom, és a hatalom természetéből fakadóan hatalom meginogjon ebben a kérdésben, ahhoz több ezer aktivista bebörtönzése és a nyílt erőszak az állam részéről, tehát további áldozatok kellenek. Látható, hogy a hatalom természetrajza milyen könnyen felvázolható egyetlen történelmi példa alapján.
Természetesen én ebben nemzeti-anarchista nézeteim igazolását látom, a hatalom alapvetően intoleráns és beszűkült természetével kapcsolatban. Az ember nagyon nagy misztérium ebben az univerzumban, nem szabadna önmagunkat megaláznunk , karikatúrává tennünk azáltal, hogy bólogatunk rég meghaladott intézmények szükségességéről, hogy börtönöket hozunk létre. A bankrablót is várták odahaza, nem hiszem, hogy ő lőtt volna, láttam a képet, nem messze az otthonától feküdt letakarva, a lánya, akit Egyiptomba szeretett volna vinni a pénzből, a cipője alapján ismerte fel, hogy az ő apukája fekszik ott (szitává lőve). Szerencsére az RTL klub ezt a történetet nem a rendőri nézőpontból közelítette meg. Már elmondtam, de nem árt ismételni, ha a büntetési tétel nem túl szigorú, ha a magyar börtön elviselhető lenne, ha a szemet szemért elv és a keresztényi kegyelem egyaránt érvényesülne és véget vetne a római jog pilátusi mosom a kezem dominanciájának, akkor senki nem keveredne tűzharcba,(amit kétlek, hogy jelen esetben az volt).
Visszaérve a nacionalizmus kérdésköréhez, egyébként egyetlen egy dolog az, ami a nacionalizmust, vagy annak radikális magyarországi változatát sokak számára elfogadhatatlanná teszi. Ez természetesen az antiszemitizmus, ez az a pont, amiért ez a fajta nacionalizmus sajnos nem tud megszabadulni a rasszizmustól, és ez az a pont amiért marginalizálódni fog. Sok tradicionalista gondolja úgy, hogy a nacionalizmus baloldali tendencia, ezek általában sértett arisztokratizmusuk ressentiment érzéseitől vezérelve inkább kasztfilozófiákba zuhannak, ahelyett, hogy
a rasszizmus kérdéskörében minimálisan figyelembe vennék mondjuk Carl Gustav Jung nézeteit. Jung szerint maga a földrajzi környezet az, ami kialakítja az embertípust, közel áll ehhez jungi filozófiához Hamvas Béla felosztása, a géniuszokról, ha jól emlékszem 5 fő magyar tájegységet határoz meg.
A nacionalizmus nagyon jól meglenne a rasszizmus nélkül. A rasszizmus az, amiben az arisztokratizmus turbát szenved el. És ezért, ha már hamvasi terminus technicust használtam, az igazi nemességet bennünk és mindannyiunkban csak az állíthatja helyre, aki a legnemesebb volt a világon, a bűn sötétségét
csak is az a fajta kereszténység tudja lelkünkben megvilágítani, megváltani és jóvá tenni,amely mentes a hatalomtól és a világtól és nem evilág urait szolgálja. Ámen.

A szikh vallásról és történelemről egy nagyon jó könyvet ajánlok:
Radnóti Alice: India Oroszlánjai - A szikhek (Budapest, 2008. Kelet Kiadó)

Kelet Kiadó oldala

Nem lehet véletlen, hogy Jung és Hamvas Béla is hasonló álláspontokat alakított ki, de Robert Owen is, azzal kapcsolatban, hogy egy egy klíma vagy Owennél a környezeti hatás, hogyan határozza meg, az adott népcsoport külsődleges jellegét. Vagyis azoknak leszármazottai, akik amerikát meghódították, lassan generációkon keresztül visszalakulnak indiánná (Lásd Jung: Föld és LÉlek c. könyvét). Olyan ez, mint amikor a víz leülepedik újra a zavar után.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése