Összefoglaló - Gondolatok az eltüntetett tüntetésről

V.kerület, Városháza Park, a kilakoltatási moratórium miatti otthonvédő tüntetés záróakkordja (fotó: SoDI)

Nagyon súlyos válság elé nézünk. Ez a válság elsősorban morális és ebből fakadóan válik egzisztenciális válsággá is. Herbert Marcuse filozófus írja, hogy a tőkés társadalom nem más, mint "demokratikus rabság". Úgy gondolta, hogy a munkásosztály már integrálódott a társadalomba, így a felszabadító harc kirobbanásához az első lökést csak a tőkés társadalom outsiderei adhatják meg. Bár igazán nem tanulmányoztam Herbert Marcuse-t, aki közel állt a marxizmushoz is és Heideggertől sem állt távol, bár igazából a munkásosztályt sem tartom megfelelő definíciónak a jelenre nézve, mégis ebből a pár mondatból leszűrve megállapítható, hogy társadalom- és rendszerkritikája megfelelő éleslátásról tanúskodik. Valóban forradalmi változást egy napi médiába és 8 órába beleszorított alkalmazotti- vagy munkásréteg nem fog tudni megvalósítani. Egyrészt azért, mert a napi média kiválóan be van kalibrálva arra, hogy megfossza őt a jelen továbbgondolásától, annak felvetései (premisszái) általában már tartalmazzák a megnyugtató "rendszerhű" konklúziót is. Másrészt életvitele alapján sem tud kitörni azon egzisztenciális félelmei alól, hogy részt vegyen bármilyen rendszerellenes vagy rendszerkritikus demonstráción. Ezért is tartom Marcuse megállapítását zseniálisnak, hogy kizárólag a tőkés társadalom outsiderei azok, akik katalizátorként tudnak hatni és kitörési pontot tudnak létrehozni a rendszerből. Én magam is többször definiáltam a létemet ezzel a szóval, hogy outsider és előfordult az is, hogy mások is így jellemeztek. De az outsider jelenség mostani egyik megjelenési alternatívája és szócsöve az internet világa lett és az alternatív médiák, civil szerveződések is jelentős szerepet visznek ebben a rendszerkritikában, mint például a Hírháttér Multimédia. Az internet egyelőre egy olyan felület, ahol az oszd meg és uralkodj facebook elv érvényesül. Ezért is vannak hatalmi, megfélemlítő próbálkozások, hogy valamiféle cenzúra alakuljon ki, sőt Papcsák Ferenc, a hajléktalanok kunyhóinak lerombolásával már antiszociálisként elhíresült polgármester elsők között indított pert egy komment miatt személyiségi jogaira hivatkozva. Ma reggel Tarlós István pedig éppen azon volt felháborodva, hogy Sárospatakról is beszóltak neki a facebookon a Római-partra tervezett természetpusztító gát miatt. A hajléktalan-ügyekben pedig, amikor a polgári engedetlenség elvitte a hajléktalanok ellen emelt kordonjait, többször is felforgató anarchistákat (outsidereket) emlegetett. Itt arról a téves értelmezésről, szereptévesztésről van szó, hogy a fent nevezett polgármesterek úgy gondolják, hogy az adott területükön, ők szavazatokkal vannak korlátlanul felhatalmazva arra, amit tesznek és outsiderek és számukra hozzá nem értők pedig ne szóljanak bele a közügyekbe (mert nekik nincs 2/3-os és semmilyen jelentékeny támogatásuk) csak négyvévente a fülkeforradalmak idején. Ez a problémakör, a felhatalmazás kérdésköre könnyedén lezárható lenne azzal, hogy nem megyünk el szavazni, mert értelmetlen bárkit is megbízni a saját képviseletünkkel és jó lenne, ha ezt végre belátnák a megvezetett birka néptömegek is, hogy szavazatukkal egy embertelen rendszert legitimálnak a fejük fölé emelve vagy a nyakukra. A Koppány Ott(hon)védő csoport mai autós tiltakozó tüntetése a médiákban szinte alig vagy egyáltalán nem kapott semmiféle hangsúlyt, holott maga a kilakoltatás, mint a magyar társadalmat mélyen érintő probléma súlya ezt indokolta volna. A nyugati típusú demokrácia azonban soha nem volt annyira fejlett sem morálisan sem kulturálisan sem szociálisan, hogy egy szociális jellegű tiltakozásra a hatalom ne a probléma szinte 100%-os elhallgatásával és látszatintézkedésekkel vagy látszatnyilatkozatokkal, hanem az érintett felek bevonásával (közművek képviselői, kilakoltatottak, banki képviselők, otthonvédők, szakemberek, politikusok) valós közéleti vita megindításával válaszoljon. Ezért a felmerülő problémát vagy elferdítik (lásd hírTV, ahol nem kerül elmondásra az sem, az 5 másodperces hírek között, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbításának elmaradása miatt volt lebénítva Budapest Belvárosa a mai napon), vagy jelentéktelenítik a problémát olyan nyilatkozatokkal, hogy a "kilakoltatási moratórium meghosszabítása nem megfelelő megoldás", sejtetve azt, hogy a bölcsek köve az ő kezükben van, pedig nincs. Ez az elhallgatási módszer és látszat cselekvés és látszat jótettek pedig már Robert Owen idejében is a kapitalizmus hipokrita és századok alatt mitsem változó negatív természetét jellemezték. "A valóság elpereg, és megmarad a látszat". A másik probléma pedig abból adódik, hogy a média és a vezető politikus és felső gazdag réteg eltávolodik a valóságtól, és egy nem objektív valóságot sugároz a médián keresztül az emberek felé. Ez a frazeológia aztán lassan elidegenedik és diktatórikussá változik abban, hogy semmiféle közéleti párbeszédet nem folytat már, rövid, logikus és látszólag megnyugtató hazug válaszokat ad ("minden rendben van", fejlődünk, harcolunk az IMF ellen stb..) és egyre keményebben üldözi a szegényebb rétegeket a szociális taigetosz felé űzve őket. Ez a szegényüldözés és hajléktalan koldusüldözés aztán az elkasztosodás miatt a morálisan és szociálisan vészesen leromló fogyasztói társadalmunkban támogatókra is talál, és egyre több önmaga sikerére büszke, de morálisan nulla, lelkiismeretlen és jellemtelen alak áll a mindenkori burzsoá kormány-frazeológia támogatására. Mondhatni, hogy a burzsoá "aszocialitás", az aszociális individualizmus a társadalmi különbségek miatt szinte lángra kap. Azonban az ellenkező erők is csoportosulnak, de mivel elhallgatják őket és a hatalom részéről semmiféle kompromisszumot nem ajánlanak föl nekik, és teljes mértékben semmibe is veszik majd az általuk felvetett társadalmi problémákat és kérdéseket és legvégső stádiumában miután úgy érzékelik, hogy tüntetéseik süket fülekre találnak: fennáll a veszélye , hogy radikalizálódni fognak. Nagyon sok terrorszervezet története árulkodik arról, hogy kezdeti lépései a politikai konglomerációból a terrorizmus irányába pontosan az állammal való konfliktus elmélyüléséből, és a hatalom azon természetéből fakadtak, hogy az állam velük szemben kizárólag elhallgató és megtorló, elnyomó politikát folytatott. Ez a kompromisszum képtelenség vezetett részben a 2006-os eseményekhez is. Egy médián keresztüli valós közéleti vita és kilakoltatási moratórium meghosszabbítás ezzel szemben pontosan a radikalizálódás ellenében hatna, de egyetlen kormány sem akarja majd a közeljövőben gyengíteni a hazai és nemzetközi felső tízezertől, mint munkaadójától való függését. Az ETA például amikor politikai szervezetből terrorszervezetté vált, ezt úgy fogalmazta meg, hogy "a terrora, a terror a válasz". A jelenlegi folyamat attól függ, hogy mennyien lesznek érintettek a kilakoltatásokban, ha lesz társadalmi felháborodás vagy lázadás, azt milyen mértékben fogja elnyomni az államhatalom és milyen lesz az alkalmazott ellenlépések vagy az erőszak mértéke vagy ha nem lesz erőszak, képes-e a fellépő erőkkel majd az akkori burzsoá kormányzat ezt megelőzendő valós kompromisszumokat is kötni. Azért szögezzük le, jelen esetünkben jelen van az elnyomás is, hiszen a rendőrség számos kilakoltatásnál már szabálysértési eljárásokat indított a polgárjogi aktivisták és emberjogvédők ellen. Természetesen további pszichológiai tényező az, hogy a tiltakozás sikeres legyen, társadalmilag támogatott, mint például a mai demonstráció, így ez a legjobb útja a politikai marginalizációk és a káros influenciák, a lehúzó erők elkerülésének. Aggasztó jeleket jelenleg én csak a jelen kormányzat erőből való politizálásában látok. Úgy látszik, hogy nincs meg a részükről a politikai hajlandóság sem és kizárólag a látszatot akarják fenntartani, amely látszat fenntartása egy idő után már visszafordíthatatlanul lehetetlenné fog válni. El fog múlni az az idő, amikor média túlsúllyal, látszatintékedésekkel, ügyes logikai szófordulatokkal, tehát a szokásos burzsoá megvezető frazeológia eszköztárával a hatalmat meg lehet tartani majd. Akkor a lemondások ideje jön el, esetleg a fasizálódás vagy az állam részéről a nyílt erőszaké, mint az történt egy időben 2006 őszén. Magyarországon a kapitalista liberális parlamentáris "demokrácia" jelen helyzetben nem tudja a lakosságot a bevándorlók ellen hangolni, azok csekély száma és megfelelő magatartása miatt sem, a szociális feszültségek eltereléséhez  így kizárólag a marginalizáló hatású antiszemitizmusnak, a leszakadó cigányrétegek rossz helyzetéből is fakadó kényszerbűnözése miatti haragnak, szegények és hajléktalanok elleni gyűlöletnek és hibáztatásnak és a tőkés réteg maximális elégedettségéhez vezető erős és állandó, a jelen rendszer mosdatásához és fényezéséhez elengedhetetlenül szükséges antikommunista propagandának adnak állandó "erőteret", bár tény az, hogy iszlámellenes meddő félelem hangolások már történtek az utóbbi időkben, röpcédulák, falragaszok formájában is.

Kapcsolódó oldalak:
Otthonvédők bénították meg ismét, a budapesti Belvárost Hh Alsóörsi-Hírhatár
Autós blokád 2013.03.01. 1/3 YouTube user: SoDI közvetítő
Autós blokád 2013.03.01. 2/3 YouTube user: SoDI közvetítő
Autós blokád 2013.03.01. 3/3 YouTube user: SoDI közvetítő
Második Bankzár 2013.03.01. 6/4 YouTube user: Sandor Kovacs