Robert Owen

Itt és most Robert Owen-re, a jóindulatú gyártulajdonosra megemlékezünk, aki 1858. november 17-én hunyt el.
Owenizmus fő gondolata: a környezet alapvetően determináló hatással van az ember jellemére és jellemfejlődésére, ezért minél korábban megfelelő környezetben fejlődő emberek később jellemes emberekké válhatnak. Owen ezen összefüggés alapján igyekezett munkásai helyzetén javítani. Apósa gyárát vásárolta meg New Lanarkban, amely sokáig sikeres gyakorlati terepnek bizonyult elméletei gyakorlati megvalósításában. 1815-ben Glasgow-ban összehívta a gyapotmágnásokat, javasolta, hogy szólítsák fel a kormányt, a nyers gyapot behozatali vámjának megszüntetésére. Ez a javaslata osztatlan támogatást nyert a mágnások részéről, ellentétben az a törvényjavaslata, hogy a textilüzemekben tiltsák be a 10 éven aluli gyermekek foglalkoztatottságát és hogy a 18 éven aluliak munkaidejét napi 10 és fél órára csökkentsék, és tiltsák el a fiatalkorúak éjszakai munkáját és mindezt még egy felügyeleti rendszer is ellenőrizze, nos ezek után Owent azzal vádolták meg, hogy országa termelőerejének csökkentése a célja, hogy a nagy létszámú családokat meg akarja fosztani a jóléttől. A javaslat ellenzői továbbá azt mondották - semmi jó nem származik abból, ha kora este ellepik a várost a tétlen és fegyelmezetlen gyerekek. A parlament 1819-ben ugyan elfogadta a törvényjavaslatot, de az már régen nem az Owen által kidolgozott javaslat volt. A napóleoni háborúk véget értével a munkanélküliség rohamosan növekedett, megszűnt a háború jótékony hatása az angol gazdaságra. A szegények támogatása egyházközségi-területi alapokon történt, minden plébánia felelősséggel tartozott a területén élő nincstelenek ellátásáért. 1816-ban szegényügyi értekezletet hívtak össze, sok püspök és arisztokrata is részt vett, de Owen is jelen volt. Owen ekkora már hírnevet szerzett
első könyvével is, az Új társadalomszemlélet címmel. Bizonyára alapvetően politikai megfontolások miatt lett Owen is az értekezlet eredményeként annak a bizottságnak tagja, akik megbízást kaptak a válságos helyzet megoldására. Owen ekkor dolgozta ki a később paralelogrammáknak nevezett gazdasági egységeit, egyfajta önellátó, és termelő gazdasági szövetkezeteket a szegények számára. Owen tervét a bizottság elutasította, arra hivatkoztak, hogy a bizottság feladata a jótékonykodás és Owen elképzelései ezen a célon messze túl vannak, ezért áttanácsolták a szegénytörvénnyel foglalkozó parlamenti bizottsághoz, ahol terveit természetesen elutasították. Paralelogrammái 1200 személy részére biztosítottak volna lakóhelyet, a körülöttük lévő művelhető földterület 1000-1500 hektár között váltakozott volna. Owen úgy gondolta a szűkölködők támogatása kidobott pénz, amely nem oldja meg a problémákat,ezért a kormány inkább létesítsen alapot ezen önellátó falusi telepek létrehozására. Ez a javaslat 1917-ben látott napvilágot angolul a Report to the Committee for the Relief of the Manufacturing Poor (Jelentés a szűkölködő gyári munkások megsegítésére alakult bizottság részére).
Owen így ír a bizottság reakciójáról: "a Canterbury érsek és a bizottság nagyon meglepettnek látszottak, és azt sem tudták mit szóljanak".
Nem csoda ha előzményként Owen szavait is idézzük a paralelogrammák lakóiról szólva:
" Helyzetükön radikálisan javítani csak akkor leszünk képesek, ha megszabadítjuk őket
környezetük hatásától, ha megváltoztatjuk az életkörülményeiket; és helyette az emberi természetnek és társadalomnak sokkal jobban megfelelő viszonyok közé helyezzük őket, amelyek következtében biztosan megjavulnak, márpedig ez kivétel nélkül minden osztály érdeke..." Ebben a válságos időszakban Owen tervezetét elutasították és a kormány egyre inkább a nyílt erőszakhoz nyúlt. Spionokat alkalmazott és provokátorokat a forrongás leverésére. Owen élete végéig úgy értelmezte, hogy nem értették meg, holott nagyon is értették, hogy mit akart. Függetlenül attól, hogy valóban megelőzte a korát, az uralkodó rétegek privilégiumaikat és hatalmukat féltették és egyáltalán nem törődtek és vesződtek társadalmi és humanitárius célokkal csak pozíciójukból fakadóan a látszat szintjén.
New Lanarkban sikereket Owen számára is csak a harmadik társulás hozott, melynek tagjai között ott volt Jeremy Bentham és a quakerek is. A quakerekkel is nehézségei támadtak, mivel a gyermekeket táncra és énekre is tanították, ezt ők a halhatatlan lélek elleni támadásnak minősítették. Owen volt az, aki a világon az első óvodákat és napközi otthonokat létesítette.
forrás:
Robert Owen válogatott írásai (Budapest,1965.Gondolat)
A gépek forradalma (Budapest, 1976. Móra Ferenc Könyvkiadó)