A Jóga

A jógával való találkozásom nekem is, mint legtöbbünknek az országban Salvarajan Yesudian könyveinek olvasásával kezdődött. Gyakorlati szempontból pedig Csorba-Simon László futvafestő, ultramaratonista, terapeuta és mester avatott be sokunkat, akik az OPNI területén lézengtünk a Sírsászana szabályos végrehajtásába.(OPNI-s pályafutásom nekem ott kezdődött, hogy speciel fociztunk szerdánként a székely hegyi emberekkel, akik szerelők voltak, meg az ápolók és ápoltak akik nem szedtek erős gyógyszert és viszonylag normális állapotban voltak, és a visszajárók. 4 évente rendeztek egy spartakiádot a betegek részére, én egy napot sem töltöttem bent, ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna pszichiátriai múltam, vagy jelenem akkor, mivel akkor éppen antidepreszánsokat szedtem sikertelen lúzer életem miatt, de elmémet gyógyszerekkel a kerületi ideggondozó intézet látta el, szóval az országos focibajnokság idejére az OPNI leigazolt egy napra a kerületi ideggondozótól, ez komoly papírmunka volt, nevezhetnénk átigazolási csalásnak is, sajnos nem a Reál Madrid vagy az Fc Barcelona jelentkezett értem, noha kvalitásaimat soha senki nem vonta kétségbe - vagy nem merte :-) ) Sajnálatos tény,
hogy Csorba-Simon az elméleti tudást mintha elfelejtette volna megosztani velünk, de a fiziológiás tudása erről a jóga-gyakorlatról bámulatosan magasszintű volt.
A legtöbbet és főként a leglényegesebb "tudást" a jógáról azonban Dóka Róbert - Szegeden a bölcsészkaron, az Auditor Maximumban tartott - népszerű egyetemi előadásain sajátíthattam el. Az előadások után támadt az a gondolatom, hogy Gandhi ahímszához (erőszaknélküliség) való ragaszkodása, talán nem azért alakult ki benne, mert a dzsainizmusból merített (ez ma a hivatalos álláspont), kézenfekvő lévén, hogy Porbandar (indiai falú a Kathiavár-félszigeten Gandhi szülőfaluja)és maga a Kathiavár-félszigeten is jelentős dzsaina vallási kisebbség élt és Mahátma Gandhi rokonai között is. Gandhi a Patanjali-"féle" árja-astanga jógából merített, és pontosan a béke érdekében tette, mivel úgy vélte, hogy a jóga alapját képező yama első lépcsőjét betartva majd megszűnik körülötte az ellenségeskedés. Mit is jelent mindez? Azt, hogy a jóga első pontja a nem-ártás. E nélkül el sem érdemes kezdeni yogázni, tehát pl sültcsirkével a gyomrunkban teljesen felesleges.
Dóka Róbert oldala
Az előadások vázlatai megtalálhatóak a weboldalán, innen emeltem be a yamara vonatkozó
részt alább >>
1. Jama (a jógát elõsegítõ dolgok követése)
- Erõszaknélküliség, nem ártás (ahinszá) => Környezetében megszûnik a gyûlölködés
- Ragaszkodás az igazsághoz, õszinteség (szatja) => Szavainak teremtõ ereje lesz
- Lopás kerülése (asztéja) => Minden (bensõ) kincs feltárul elõtte
- Nemi önmegtartóztatás (brahmacsarja) (nem feltétlenül egy életre) => Hõstettek végrehajtásához elegendõ erõre tesz szert
- Mentesség a vagyonhoz, tulajdonhoz való ragaszkodástól (aparigraha) => Megérti születése célját

Fordítsuk meg >>
-erőszakosság, ártás (hinszá) > környezetében tombol a gyűlölködés
-ragaszkodás a hazudozáshoz, szemétség (aszatja)> szavainak rothasztó és pusztító ereje lesz
- lopás (sztéja) > a legszebbnek vélt kincsek kiperegnek a tenyeréből, mint a homokszemek
-nemi promiszkuitás > gyáva, alattomos, megalkuvó tettekhez elegendő ereje lesz
- ragaszkodás a vagyonhoz > soha nem fogja megérteni a seggfej, hogy miért született ide

A yógáról vallott nézeteimhez tartozik az a rögeszmés tény is, hogymivel a hinduk négy életszakaszt élnek, ezért a yóga leginkább a 4. életszakaszhoz tartozik.
A yóga veszélye az androgünitás, egy hindu a negyedik életszakaszában már lemondott mindenről, családot alapított, gyermekeit felnevelte, tehát legfontosabb életszakaszait karmikus feladatait teljesítette és végső remeteségbe vonul.
Ez az amikor a yógának helye van. Hiszen a férfiakat nőiesítik a gyakorlatok, a nőket pedig férfiasítják. Ezért egy korábbi, nem megfelelő szakaszban való elkezdése
szerintem csak szomorú testi-lelki káoszhoz vezet. Tudom, hogy a jógaiskolák most meg fognak kövezni ezért, de nem hallgathatom el az általam vélt vagy valós igazságot.