Néhány gondolat a 2006-os események kapcsán
reagálás a Göncöl-jelentésre
csak, hogy tovább fokozzuk a dolgokat...
1.2
egy-egy esemény...alkalmas ürügy. Alapvetés és sztereotip előfeltevés az őszödi-beszéd" ürügy
nem kiváltó ok. Alapvetés az őszödi-beszéd szándékos politikai bagatellizációja.
Csepeli az ATV-ben interegionalitásról beszél, (holott interregnum következik, Gyurcsány utolsó
évértékelője volt) a trianoni problémát nem fogja megoldani az interegionalis együttműködés.
Az angol megszálló és gyarmatosító törekvések jogszabályi háttere előkészítette a Tibet elleni kínai expanziót.
Elítélendő, hogy a bizonyos mozgalmak és a média Kína kizárólagos negatív szerepét
hangsúlyozzák, nyilván politikai okoktól vezérelve és hanyag eleganciával megfeledkeznek
az angol expanzió előbb említett rendkívül káros befolyásától.
Ha ma Magyarországon korlátozzák a szólásszabadságo, megfélemlítik az embereket és mindezt
jogszerűnek állítják be, akkor nem zárható ki egy hasonló jellegű, bár nem ennyire manifesztálódó háttér-folyamat.
A bizottság a kötelező bizalom elvéből indult ki. A kötelező bizalmatlanságról, Buddha tanainak
kritika nélküli elfogadásától óva intett. Ha a bizottság a kötelező bizalom elvéből indul ki, akkor
részint nélkülözi az egészséges szkepszist főként a fennálló hatalom és jogrend mibenlétét,
nem kérdőjelezné, nem tartja meg a megfelelő objektivitáshoz szükséges távolságot. Ez pedig
semmikép nem nevezhető és értelmezhető tabula rasa-nak.
2.1.1.2
Bibóra hivatkozni, a mélylélektant és a pszichoanalízist és jellemtipológiát (inkább nemzeti
karaktert) is érintő kérdésekben több mint dilettantizmus.Ugyanis kifejezetten naiv és
közhelyszerű és meglehetősen felszínes ismeretek jellemzik e tekintetben.
Ugyanakkor meg kell látni az itt felsorolt 4 pontban, a közösség mint organizmus
mint szerveződés jelenik meg, minden tekintetben egy magasabb létforma védelmében,
amely mint Benedict Andersson is vallja, a nemzet imaginarius közösség. Más szóval
a nemzet magasabb organizáció és a nemzeti életér védelme, nem hiszterikus, és az örök
történelmi vesztes megtört lélektani attitüdje(mint azt e tanulmány írói láttatni szeretnék),
hanem a mulandónál, a profánnál örökebb kategóriához való felelős és mértéktartó hűség
és nem a hisztéria megnyilatkozása. Vagyis nem formai, hanem a profán nézőpont számára
metafizikai lételvről van szó, amely mivelhogy a történelem folyamata
sem más, mint az imaginárius életterek védelme vagy expanziója így egészen Herakleitosz
háborúval kapcsolatos alapgondolatáig vagy meglátásáig gond nélkül visszavezethető.
Illene ezt a jelentéstartalmat interorializálni a nemzettel kapcsolatban, hiszen a
nemzetkarakterológia nem nélkülözheti a mélylélektan és a filozófiai gondolkodás minimális
ismereteit. Sajnálatos, hogy Bibó talán a kor divatos tudományos előítélettől vezérelve
nélkülözte ezt a nagyon specfikus de ugyanakkor az emberismerethez nélkülözhetetlen
ismeretet. (Közhely de Marxot, Freudot és Jungot nem lehet megkerülni) Ugyanakkor a hisztéria
kitermeli a verőlegényeit, írja Bíbó, ez valóban igaz, láthattuk a véres október kapcsán, hogy
az emberek szemevilága mennyire nem lényeges kérdés, vagy a földönfekvő magatehetlen
emberek véresre rugdosása. Idevezet az a téves demokrácia értelmezés, amikor a
az amúgy masszaként alakítható jogértelmezések egyszercsak dogmává válnak . EZ az involutiv
és igen hasonló jelenség a vallásban a fundamentalizmus (általában a hatalom vagy hatalmi
kérdés körül mozog és szintúgy jogalkotó). Része a kialakuló csoport vagy csorda öntudatnak,
és az önértékelés hiányában az önmeghatározásnak ez jellegében politikai hatalom is,
amely nyilván a médián keresztül is folytat elfedőtevékenységet . Ezt mutatkozik meg fokozottan
hazánkban a hazugságban, a torzított valóságképek és a pénzkultusz papjainak nyomasztóan
profán jelenségében is.Kétségtelen tény jelenleg kísérlet folyik ma Magyarországon egy új
uralkodó osztály erőszakos elfogadtatására. Ez alapvetően kivülállóként diktatórikus
tendenciának tünik, mivel valójában diktatórikus tendencia. Az ország berendezkedése
antidemokratikus, leginkább az ókori róma timokratikus berendezkedésére hasonlít. Félig
leplezett, magát nevetségesen kiváltságosnak képzelő pénzkultuszt majmoló patríciusok
irányítása alatt álló erőszakszervezet.
A tanulmány hivatkozik a hamis világképek kialakulására. Ez újfent kérdéses, ha ez
az aktualizáció része akar lenni. Szubkulturális fragmentumok nem azért alakulnak ki, mert
kudarc van (ez meglehetősen primko álláspont ha kudarc van menekülök egy nekem tetsző
világképbe) Alapvetően az emberek számára a média által sugalmazott mátrix szerűen kivetített
konzum világképpel van kudarc. Ez a média hatalom megtört. A tv székház elleni támadás
ezért nem a legsötétebb nap, amiként ezt jól fizetett firkászok megírták, hanem a megvilágosodás
békéjét hozta el, de csak a szabad szellemeknek. Aki szolgálni akar, és merő szervilizmus
az élete az megdöbben, hiszen számára nincs világkép, csak utasítás van és parancs és
a talpnyalással járó megalkuvótekintet és magas fizetés. A feltételes reflexből feltétlen reflex.
Kondicionálás.
Visszatérve nem kudarc-hisztéria tengelyről van szó hanem egy nemzet túlélését jelentő
alternatív, a globális-nemzettelen kommercializált pszeudó-világképek kizárásáról és
szubkulturális és ugyanakkor alternatív világképről. Ez szintúgy a nemzet önvédelmi reakciója
, hogy számtalan életstratégiát és ideológiai áramlatot is képes integrálni, ha ez az integráció
széleskörűvé tud válni, meg tud szólítani embereket és a mesterségesen fenntartott világkép
összeomlik, akkor a timokrácia haszonélvezői számára csak az erőszakos fellépés marad
ha pedig ez is kudarcot vall akkor elárulják az országot és katonai intervenció következik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése