 |
| Maalulá (Damaszkusztól pár km-re) fotó forrás:facebook |
Szíria kislexikon
alaviták (nuszairiták)
" Az irányzatot a IX.században Nuszairi [1.] alapította. Az iszlám dogmatikáját, vallási rítust a drúzokhoz hasonlóan alig veszik figyelembe. Sok mindent átvettek a régi vallásokból és a kereszténységtől.
Hisznek a lélekvándorlásban: a lelkek valamikor csillagok voltak, és a jók lelke haláluk után ismét azzá válik összeolvadva az isteni Alival, a bűnösöké pedig állatokba kerül. Szertartásaik jobban emlékeztetnek a kereszténységre, mint az iszlámra (áldozás kenyérrel és borral stb.).
A Koránt teljes egészében jelképesen, belső értelme szerint magyarázzák. Követői Szíriában, Libanonban és Törökországban ma is megtalálhatók. Szíria mai hivatalos vezetése Háfez el-Aszad elnököt is beleértve, az alavitákhoz [2.] tartozik, ami számos konfliktus forrása, mivel ez az irányzat csupán a lakosság kevesebb mint 10%-át magába foglaló kisebbséget alkot. A szunnita többség ugyanakkor bizonyos megvetéssel, lenézéssel kezeli őket nem utolsósorban azért is, mert mindig is ők voltak az ország legszegényebb, kisemmizett rétegei.
Éppen ezért tömegével léptek be a hadseregbe, számukra ugyanis az érvényesülés egyetlen útját a hadsereg, a katonai pálya jelentette. Ez vezetett viszont ahhoz, hogy mostanra, miután a hadsereg magához ragadta a hatalmat, az alaviták ellenőrzik a kulcspozíciókat." (Rostoványi Zsolt*)
────────────
[1.] Alapítójuk a nagy teológus, Muhammad ibn Nuszair. A nuszairiták 872-ben Irakban elválnak az iszmáilitáktól és kivándorolnak Szíriába.
[2.] A francia közigazgatás viszont az alaviták nevet ragasztotta rájuk. Ma (kb. 1986-1990 közötti adat)
1 138 000 nuszairita él Libanon völgyeiben és Szíriában.
A francia mandátum idején a szír alaviták 1920-1944 között önálló "état des Alaouites"-ot (francia: Alavita állam") alkottak, amelynek Latakia volt a fővárosa. (Gerhard J.Bellinger*)
* *
Idézett források és források:Rostoványi Zsolt - Mit kell tudni az iszlámról? (Budapest, 1983. Kossuth) 94-95.o.
Gerhard J. Bellinger - Nagy valláskalauz (Budapest, 1993.Akadémiai Kiadó) 206.o.
Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Baath Párt)
" Az arab szocializmus egyik legjellegzetesebb irányvonalát, a Baath (Újjászületés) Párt képviseli. A párt a negyvenes évek[1.] elején Szíriában jött létre három különböző politikai irányzat egyesüléséből, amelyek vezetői Michel Aflak, Szaláh ed-Din al-Bitár és Zaki al-Arszuzi voltak. Ettől kezdődően a pártot a különböző irányzatok egymás elleni küzdelmei jellemzik. 1952-től, az Arab Szocialista Párttal történt egyesülés óta viseli mai nevét. 1963-ban a párt Szíriában és Irakban is hatalomra került.
Hármas jelszava: egység, szabadság, szocializmus. Az idők folyamán a hangsúly az egységről egyre inkább a szocializmusra tevődött át. Az egység arab egységet jelent, amelynek alapja a nacionalizmus. A párt fő ideológusa, Aflak számos művében az arabság küldetését hangsúlyozza. (Ezt tükrözi a párt egyik fő jelmondata: "Ummatun arabíjatun váhida dzátu riszálatin khálida" ─ szabadon fordítva: egy az arab nemzet, és örökkévaló az ő küldetése.) Az arab nacionalizmus hátterében ugyanakkor az iszlám áll, az arabság alapvető vallása, alárendelve azonban a nacionalizmusnak. Aflak az iszlámot elsősorban nem is mint vallást, hanem mint nemzeti kultúrát és civilizációt, mint az arabizmus legmagasabb fokú megtestesítőjét szemlélte. Szerinte az iszlám "az a hajtóerő, amely mozgásba hozza az arab nemzet rejtett erőit". Aflaknál a vallás a nemzeti lét szellemi oldalaként, a lelki erények kifejezőjeként játszik nagy szerepet. Az iszlám bekapcsolása a Baath ideológiájába ezért is fontos volt, hiszen a pártnak kezdettől fogva a keresztény arabokon kívül sok, különböző iszlám irányzatokhoz tartozó tagja volt.
A pártra mindazonáltal a fokozatos szekularizáció volt jellemző. Az 1947-es alkotmányban az iszlám közvetlenül nem is kerül említésre, szerepel benne azonban számos, az iszlámra közvetetten történő utalás, így az uzsora tiltása, a nem kizsákmányolható magántulajdon garantálása, valamint egy olyan közös kultúra támogatása, amely "arab, szabad, progresszív, mindent átfogó, mély és humanista". A szocializmus Aflaknál még romantikus szinezetű "etikai szocializmus", amelyben a "jó" és a "szeretet" érvényesül. Az 1947-es alkotmány ezt a felfogást már meghaladja. Deklarálja az alapvető termelési eszközök állami tulajdonát, a néphatalmat és az alkotmányos képviseleti rendszert. Síkra száll az "igazságos társadalmi rend" megvalósítása, az osztálykülönbségek és privilégiumok felszámolása, a társadalom elnyomott osztályainak felszabadítása mellett. Leszögezi, hogy az alapvető célok: az imperializmus elleni harc és az arab haza felszabadítása, az arab egység megvalósítása és a korrupt rend megdöntése ─ csakis forradalom útján érhetők el.
Később a párt fokozatosan balra tolódott. Az 1963-as hatodik nemzeti kongresszuson elfogadott program már az arab egységet minden dolgozó osztály egységeként értelmezi, elveti a magántulajdonnak még a korlátozott formáját is és deklarálja a dolgozó osztályokhoz szorosan kapcsolódó forradalmi párt vezető szerepét.
A párt Szíriában és Irakban hatalomra kerülve még tovább szekularizálódott. Szíria jelenleg az arab világon belül azon kevés országok közé tartozik, ahol az iszlám nem államvallás. Egyebek mellett az iszlám szerepének az iszlám szerepének túlzott háttérbe szorulása miatti elégedetlenség vezetett a Muzulmán Testvériség kormányellenes szervezkedésére. A vallás a hetvenes évek közepéig Irakban is egyre jobban háttérbe szorult. Az 1974-ben nyilvánosságra hozott "Politikai jelentés: forradalmi Irak 1968-1973" egy szóval sem tesz említést az iszlámról. A hetvenes évek végére a helyzet megváltozott. Szaddam Husszein 1978-ban megjelent "Egy pillantás a vallásra és a tradícióra" című munkájában már világosan érzékelhetők az újraiszlámosítás hatásai.
"Ideológiánk a maga teljességében nem foglaltatik benne a múlt örökségében és a vallásban, hanem továbbfejlődést jelent... Mivel azonban a tradíció és a vallás életünk realitásának két fontos és élő komponense, hatásukat ideológiánkra mindenképpen figyelembe kell venni... Pártunk az ateizmus és a vallásos hit között nem semleges. Mindig is a hit oldalán áll anélkül, hogy teokratikus lenne vagy azzá kellene lennie... Az ateista értelemben vett vallásellenességet visszautasítjuk."
Emellett felhívja a figyelmet arra, hogy mindez nem jelentheti a vallás politizálódását és azt sem, hogy a vallás az államot hatalmába kerítse.
Szíriában és Irakban a vallás és politika különvált egymástól. Az arab világon belül ez az a két ország, ahol az iszlám talán a leginkább háttérbe szorult. Éppen a legutóbbi évek eseményei mutatták meg azonban, hogy a politikai vezetés itt is rákényszerül az iszlám szélesebb körű figyelembevételére." (Rostoványi Zsolt*)
────────────
[1.] "A német ideológiák náci változata a nacionalista körökre gyakorolt befolyást, különösen a szíriai és iraki Baath Párt alapítóira és híveire. Miután Franciaország 1940 júniusában megadta magát Németországnak, a szíriai és libanoni francia mandátumterületek a Vichy-hatóságok felügyelete alatt maradtak, s ezzel megnyíltak a németek előtt, akik innen kiindulva fejtették ki tevékenységüket az arab világban." (Bernard Lewis *)
* *
Idézett források és források:
Rostoványi Zsolt - Mit kell tudni az iszlámról? (Budapest, 1983. Kossuth) 190-192.o.
Bernard Lewis - Az iszlám válsága (Budapest, 2004, Európa Könyvkiadó) 104.o.
Kapcsolódó oldalak, aktuális hírek:
Vallások és kultúrák az ókor romjain (Szíria) YouTube user:tartarossz
Célkeresztben Szíria - Lugossy Győző és Sógor Dániel előadása YouTube user: vagatlan /SoDI/
Maalulá (Legendás szíriai település, ahol Jézus arámi nyelvét beszélik) YouTube
Damaszkusz elfogadta az orosz kezdeményezést Hirado.hu
Magyarország beszállt a Szíria elleni koalícióba Index
Budapesti béketüntetés - Hírösszefoglaló Magyar Szociális Fórum
Simó Endre beszéde a béketüntetésen Magyar Szociális Fórum
Szombati béketüntetés - Dr Bchara Joul a szíriai helyzetről YouTube user: vagatlan
Szombati béketüntetés - A lázadók kolostorokat pusztítanak YouTube user: 66masodperc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése