Összefoglaló - Életmódfilozófia és a jógakönyv

Széchenyi kilátó

Ma még szép nap volt, az idő is jó, tegnap pedig erőltetett menetben felkapaszkodtam a Széchenyi kilátóhoz is, az igaz, hogy erőltetett menetről nem lehet szó. Egyedül képtelenség erőltetett menetben haladni. Az erőltetett menet fogalmát és gyakorlatát még Csorba Simon László futvafestő pszichoterapeutától tanultam meg. A sírsászana helyes végrehajtását szintén ő tanította az OPNI-ban. Ő alkalmazta az OPNI-ban, a betegek betegségből való kilábalásához. A futást is úgy tekintette, mint a láb általi gyógyulást, szó szerinti kilábalást. A betegség és egészség fogalmak azóta is változnak. Az én táplálkozásom pedig arra irányul, hogy a legegészségesebb táplálékokat fogyasszam. A legegészségesebb táplálékok, tápanyagok pedig mind afrodiziákumok elgondolásom és tapasztalataim szerint . Túlzás volna kijelenteni, hogy a labdarúgás, vagy a hosszútávfutás az én érrendszeremnek olyan jót tett volna. Annál inkább egészséges mozgás, sőt a legegészségesebb mozgásnak bizonyult például tegnap a Svábhegy megmászása. Talán a futás engem túl nyugodttá tesz, sportszívet csinál és jócskán 60/perc alá viszi a pulzusomat. Ahhoz pedig, hogy jól teljesítsünk fizikálisan és az életben és a szerelemben is, túl alacsony a 60/perc alatti pulzus. A diasztolés vérnyomás is hasonlóan hat, ha túl magas, akkor érdemes légzőgyakorlatokat is beiktatni. Régebben én is eljutottam a félmaratoniig, 27 km volt az, amit egyhuzamban le tudtam kocogni megállás nélkül. Havonta kétszer-háromszor Újpalotától elfutottam Hűvösvölgyig, a Moszkva téri szakaszt szerettem a legjobban, átszlalomozni a tömegen 14 km-rel a lábban. Mindig este kocogtam, esti ember vagyok a mai napig is, ilyenkor mélyülök el a gondolataimba, vetek számot az életemmel, leltározok. Ma is futnék, ha annyira egészségesnek tartanám a futást. Inkább úgy gondolom, hogy túlzott igénybevételnek teszi ki a szervezetet. A teljesítmény mánia még amatőr szinten is rovására mehet az egészségünknek. El kell ismernem, mert nem az én találmányom, hogy a hosszan tartó emelkedőkön való séta a legjótékonyabb hatású a vérkeringésre, kénytelen-kelletlen lépcsőkkel is találkoztam, mert azért mégiscsak a Svábhegyről van szó, de ha lehet a lépcső és emelkedő között választani, én mindig az emelkedőt ajánlanám. Magát a Széchenyi kilátót én azért kedvelem, ha lehet ilyet mondani, mert egy sztúpára hasonlít -  eredetileg a Városligetbe szánták és Ybl Miklós tervezte kút lett volna  A kilátónál megnéztem a felejtés kőpadját, én nevezem így, mert ha erre járok Thészeusz jut róla az eszembe és Heraklész. Thészeusz mítosz és a Fehérló fia mese között látható a hasonlóság. . Thészeusz legyőzi a vasbunkós Periphétészt (magy. Vasgyúró) Aztán a korinthoszi földszorosban bűnözői tevékenységet folytató gonosz Fanyűvő óriást is, a fenyőhajlító Pitüokamptészt. Természetesen megtörténik az alászállás is a mélységekbe, a labirintusban (labrüsz - bárd) Krétán. A görög-magyar párhuzamok okán érdemes lapozgatni Grandpierre K. Endre: Aranykincsek hulltak Hargitára c. könyvét.  Itthon folytattam Feuerstein Yoga Tradíció című könyvének tanulmányozását. Az oldalakkal nehezen haladok, mert lefekvés előtt szoktam lapozgatni, néha ki is jegyzetelek belőle, mert értelmetlennek tartom, ha jegyzetelés nélkül olvasnék el bármit is. Tény az, hogy igazán az első érdekes résznél tartok. A szent őrülteknél. Az előző fejezetben Jézus Magvető példázata villant be, mint párhuzam, mivel a guru-tanítvány viszony nagyon hasonló, a Siva-szanhitá megkülönböztet
4 féle tanítványt Dr. Georg Feuerstein szerint:
- gyenge gyakorlót (mridu)
- közepes (madhya)
- a kivételes (adhimátra)
- a rendkívüli (adhimátratama)
A szent őrültek fegyvere az, hogy megzavarják szokatlan viselkedésükkel a bevett vallási rituálét, ezáltal szerintem egyfajta vallás feletti szemléletmódot hoznak be ezekbe az elmerevült rendszerekbe.
Guru Nának (1469-1539)  गुरु नानक, a szikh vallás alapítója  is egy ilyen szent őrült volt. Nának guru a történet szerint Mekkában nem a szent Kába irányában hajolt le, ezért a felvigyázó ütlegelni kezdte:
- Miféle gyalázat ez? Hogyan fordulhatsz lábbal Isten háza felé?
- Fordítsd hát lábaimat abba az irányba ahol nincs Isten háza! - válaszolta Nának.

Szent őrülteknek tekintik a szufikat, az iszákos bektasi derviseket, akikre nem vonatkozik az iszlám alkohol tilalma, Feuerstein ír Szent Simonról, egy hatodik századi őrült keresztény szerzetesről, aki övére egy döglött kutyát kötött, és úgy ment keresztül a városon, ezzel figyelmeztette a híveket a szeretet és a bölcsességük hiányára. Többek között azt is megtudtam egyetemi jegyzeteim között kutatva, hogy a ramadán állítólag a manicheus böjt átvételéből eredt. Meg kell említenem azt is, hogy a könyv újfent rávilágított egy fontos összefüggésre, hogy azok az emberek, akik szellemi életet élnek, a környezetükre katalizátorként hatnak. Nem kell megszólalniuk sem, hiszen egyfajta energiamezőről van szó.

Felhasznált és ajánlott irodalom:
Görög regék (Budapest, 1976. Móra Ferenc Könyvkiadó)
India bölcsessége (Budapest, 1994. Gandhi Alapítvány - A Tan Kapuja Buddhista Főiskola)
Dr Georg Feuerstein: Yoga Tradíció I-II. (Budakeszi, 2001. Mandala-Véda Könyvkiadó)