 |
| Little Bighorn Battlefield National Monument / fotó: jasperdo Flickr |
Ekkoriban Ulysses Simpson Grant volt az Egyesült Államok elnöke (18.elnök). Egy 1868. évi egyezmény tiltotta, hogy fehérek lépjenek az indiánok engedélye nélkül az általuk szentnek tartott területre, amit az indiánok Paha Szapa-nak neveztek, ami angol nyelven Black Hills (Fekete-hegyek). A konfliktus forrása az aranyláz volt, mivel a fehérek csillapíthatatlan aranyláza ezt a területet is elérte, ezért George Armstrong Custer tábornokot bízták meg az aranykereső expedícióval. Custer tábornok jelentésében arról számolt be, hogy a Fekete-hegyek tele vannak arannyal. A fehérek a hír hallatán sáskarajként özönlötték el a területet. Az indiánok a Tolvajok Útjának nevezték el azt az ösvényt, amelyen az aranyásók a Missouri folyó mentén a területükre kirajzottak. Dee Brown azt írja: a Fekete-hegyek a világ közepe volt, ide tértek meg a harcosok,hogy a Nagy Szellemmel társalogjanak, látomásokra várjanak. A Fekete-hegyek része a Rushmore-hegy is, ahol az amerikaiak nemzeti emlékhelyet alakítottak ki és a hegy oldalába a sziklákba faragtatták négy nagy amerikai elnök George Washington, Thomas Jefferson, Abraham Lincoln, Theodore Roosevelt gigantikus arcmását. „Az indián őslakosok képviselőinek nyomására 2012-ben az ENSZ emberjogi képviselői azt javasolták az amerikai kormánynak, hogy adják vissza az indián őslakosoknak a Rushmore-hegyet, benne az emlékművet, de ez eddig még nem valósult meg” olvasható a Wikipédián. Obama elnök 2009-ben hivatalosan bocsánatot kért az őslakosoktól az Egyesült Államok polgárai által okozott kirekesztésért és szenvedésekért.
Custer tábornok és 7. lovasezrede korábban, 1868-ban a Washita folyónál mészárolta le a déli csejenneket. Little Bighornnál viszont az Egyesült Államok hadserege a legsúlyosabb vereségét szenvedte el az indián háborúk történetében és maga George Armstrong Custer is elesett az ütközetben. Az AIM (American Indian Movenment) ezzel a képpel emlékezett meg facebook oldalán Custer tábornokról:
A csatát megelőző egyeztető tárgyalások érdekessége, hogy indián ügyekben a fehérek delegációjában a misszionáriusok állandó szerepet kaptak. [1.], így Samuel D. Hinman tiszteletes, aki a szantik megtérésén fáradozott.
A csatáról és az eseményekről bővebben:
──────────────
[1.] Dee Brown: A Vadnyugat története indián szemmel (Budapest, 1975. Kossuth Könyvkiadó) 276.o.
Könyvajánló:
Kapcsolódó oldalak:
Ezen a napon történt - A Wounded Knee incidens tartarossz.blog
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése