2025. április 11., péntek

KÁVÉSZÜNET │►│

2 megjegyzés:

  1. Petőfi Sándor:

    SZERELEMNEK RÓZSAFÁJA...

    Szerelemnek rózsafája...
    Árnyékában heverek,
    Hulldogálnak homlokomra
    Illatozó levelek.

    Szerelemnek fülmiléje
    Csattog a fejem fölött,
    Képzetemben minden hangja
    Egy-egy isten-álmat költ.

    Szerelemnek poharában
    Ajkamat fürösztgetem,
    Nem oly édes másból a méz,
    Mint ebből a gyötrelem.

    Szerelem fejér felhői
    Errefelé lengenek,
    Mintha engem látogatni
    Jőne egy angyalsereg.

    Szerelemnek holdvilága
    Rám aranypalástot vet,
    Eltakarja, felejteti
    Vélem szegénységemet.

    Pest, 1848. január

    VálaszTörlés
  2. Kosztolányi Dezső:

    ÜLLŐI-ÚTI FÁK

    Az ég legyen tivéletek,
    Üllői-úti fák.
    Borítsa lombos fejetek
    szagos, virágos fergeteg,
    ezer fehér virág.
    Ti adtatok kedvet, tusát,
    ti voltatok az ifjúság,
    Üllői-úti fák.

    Másoknak is így nyíljatok,
    Üllői-úti fák.
    Szívják az édes illatot,
    a balzsamost, az altatót
    az est óráin át.
    Ne lássák a bú ciprusát,
    higgyék, örök az ifjúság,
    Üllői-úti fák.

    Haldoklik a sárgult határ,
    Üllői-úti fák.
    Nyugszik a kedvem napja már,
    a szél búsan dúdolva jár,
    s megöl minden csirát.
    Hová repül az ifjúság?
    Feleljetek, bús lombu fák,
    Üllői-úti fák.

    1906

    VálaszTörlés