GONDOLATNAPLÓ - TÖREDÉKEK

 

Pléhkrisztus (Budapest, Istenhegy Diana u.) fotó: tartarossz

 A szabályrendszer a jógában is elég kötött, jó példa rá az első két lépcső: Yama-Niyama, a Patanjali által leírt nyolcfokú jóga (arya astanga), Surya a napisten a hindu pantheonban.

Hamvas Béla, Nietzsche fogalmai alapján az apollói és dionüszoszi princípium lényegét próbálta felvázolni. Mármint azzal, hogy ezen két jelképet princípiumként értelmezte, ez szerintem nagyon jól alkalmazható a Puzsér Róbert által felvázolt rituális vajákosság vs surya namaskar gyakorlat, mint a Nap nyilván a szikrázó Apollón, a világos, a harmónikus világ, addig a Dionüszoszé a sötét, a titkos, a sámánikus, Freudnál a kényszerneurózis mint  vallás nyilván utóbbi princípium lehetséges analógiája. A rítus egy meghatározott formája a vallásnak szerepe a vallási mitoszhoz kötődik, annak ceremoniális bemutatása,  A védikus korszakot Indiában felváltotta az Upanisadok és Áranjakák világa, amelyeket kvázi  Véda-kommentárokként értelmezhetünk, ez pedig elindította a rituális központú merev védikus-vallás átalakulását a szellemi-spritiuális útkeresés irányába és valóban a klasszikus ókori görög filozófusok szintjére Szókratész, Platón, Arisztotelész emelte az ortodox és heterodox darshanákat.

Ez a dualizmus nyilván az európaiak gondolkodási evólúciójának fejlődésének is jellemzője, hiszen a babonás kényszeres hiedelemvilágot felváltja a felvilágosodás során egy más tipusú világosabb jellegű gondolkodási mód. Erről már írtam, Frazer Aranyág c munkája az archaikus gondolkodás felvázolása és Freud egyenes folytatása Frazernek, tehát a gondolkodási-formák szintúgy kétprincipiumúak, van a recesszív, ami akár az emberiség történetisége, feltételezett haladása által háttérbe szorul (Freud alapján az egyén szintjén elfojtásra kerül - társadalmi evolúciós szinten szintúgy - ez a harc látható a vallásos vs ateista dichotómiákban.)

                                                                     * * *

  Ezen gondolatok lényegét tavaly osztottam meg egy pszichiáterrel, aki eléggé támadóan lépett föl ellenem és méltánytalanul, mivel közvetítő volt, vagyis tolmácsolta valaki személyes aggodalmát irányomban de, az alapkonfliktus lényegét tekintve elszomorító, ha közel két évtizednyi távlatból képtelen valaki megbocsájtani az egyáltalán nem megbocsájthatatlant - így tehát muszáj volt visszavágnom, prezentálva azt a szellemi fejlődést ami az elmúlt húsz évben meghatározta az életemet és amiért sohasem lehetek elég hálás a szüleimnek. Mindenesetre a recesszív gondolkodási minták is velünk élnek, éppúgy mint a neandervölgyiek fosszíliái. E tekintetben értelmezve az amit manapság patológnak tekintenek ebben a hanyatló civilizációban és pszichiátriai műfajban nem más, mint egykor ortodoxnak és dominánsnak számító gondolkodási sémák, amelyek korábban uralták a homo sapiens tudatát lásd B. Dunham: Hősök és eretnekek című munkájának alapgondolatát. Egyáltalán nem töltöttem a három hét rehabilitációt sem haszontalanul, egyrészt a Rókus kórház kardiológiai osztályának szerény könyvtárát kicsit rendszereztem, mert ráértem - különös érzés volt abban a könyvtárszobában tartózkodni - ami ebédlőként is funkcionált az orvosok és pszichológusok és más jeles vagy kiemelt alkalmazottak számára - főként, hogy tisztában voltam a helyszín misztikus dimenzióival valamint a személyes, szubjektív érzetek ezen konfliktus lényegét tekintve sem kizárólag profán, világi értelmezést kaptak. Így tehát ezen érzeteket nem fejthetem ki bővebben, de meg vagyok győződve róla, hogy az én értelmezésem és intuícióm helytálló, főként, hogy ellentétben a tudósokkal én nem racionalizálok, hanem misztifikálok - tehát a rejtett, nem kézenfekvőt keresem mindenütt. A segítséget tehát megkaptam, mert álmomban újra átéltem az infarktust és egy rájaszerű élőlény úszott vagy repült fölém és valamiféle léghullámot lökött a tüdőmbe. Azt is tudni kell, hogy pont ezen a napon hunyt el Domján Tibor a Hírháttér Multimédia és Híraréna főszerkesztő mecénása akit én abszolút jó emberként ismertem meg. A versoldalalom is megjelent a Poszeidon-érzet és jó pár versemben dominál, mint a tengerek istene és világa ami valójában analóg a szárazföldiekével. Analóg atekintetben, hogy szárazföld valójában nem létezik, csak mint a vizivilág álomszerű projekciója.

A Remete-hegy és a Hosszúerdő-hegy a Remete-hegyen található kilátópont közeléből

Remete-völgyi Felső-barlang /fotó: tartarossz

A Remete-völgyi Felső-barlang ugyanazon sziklabordában helyezkedik el, csak a hegy tetejénél, mint a Remete-barlang, sokan azonban a Remete-szurdokban járva csak a Remete-barlangot nézik meg vagy a Remete-hegyi-kőfülkét és sokszor össze is keverik a két barlangot (lásd Google.map fotók). Ezek az Ördög-árok irányából könnyen megközelíthetőek. Az Ördög-árokban a Remete-szurdoknál található  tanösvény falépcsőzeten túl kezdődik egy ösvény balirányban (is), ezen a Remete-hegyi-kőfülke néhol erős emelkedővel, meg néhol sűrű növényi akadállyal hamar közelíthető meg, a kiindulópontunktól jobbra pedig a Remete-barlang található. A Remete-barlangot közvetlenül balról megkerülve a sziklák tövénél találunk egy ösvényszerűséget, így a kősodrás (törmeléklejtő) mellett kaptatva a sziklák mellett tudunk feljutni a barlanghoz, ami nagyjából három-négy  "terasznyi" magasságban van. A barlang az egyik sziklaterasznál található a kősodrástól 10-15 méterre, jobbra taláhatóak ezek a sziklakiugrók, mint a sziklabordázat része, az első ilyen kiugró szintje a Remete-barlang teteje, itt például egy tűzrakóhely található. A szintén elég jelentős (18 méter hosszú) Remete-hegyi 7.számú barlangot pedig a kősodrás útját követve találjuk meg valamivel följebb és srégen a Remete-völgyi Felső-barlangtól, mégpedig azon útvonalon, hogy a kőterasz vagy kiugró szintjén visszasétálunk a kősodrásig és elindulunk a hegyen ugyanúgy felfelé, maga a kősodrás 7.számú a barlangnál nagyjából véget is ér. A 7.számú barlang belseje egy viszonylag szűkebb, de elég könnyedén kúszható kúszójáraton át közelíthető meg, amin keresztül egy nagyobb barlangterembe érünk. A híres Hétlyuk-zsombolyt úgy találhatjuk meg, amely ezen barlangoktól kissé messzebb, kvázi keleti irányban található (jobbra) hogy a hegy tetejét elérve találunk egy ösvényt és azon jobbra fordulunk Budaliget-Máriaremete irányba.

Hétlyuk-zsomboly (panorámakép / google.map)

A térképen Nagykovácsi területéhez van csatolva a Remete-hegy, ami tévedés szerintem, hiszen Remeteszőlősről és körzetéről beszélünk, Remeteszőlős egy láthatóan a budai agglomerációhoz tartozó újgazdag kistelepülés, ami ezen ténytől eltekintve is igen hangulatos - itt található egy kulturális könyvmegálló és pihenő, az Örkény Istvánról elnevezett park is, ahol egy telefonon keresztül hallgathatjuk a novelláit a kiváló írónak . Találtam is a hangulatos település szélén, a Hosszúerdő-hegy közelében egy elhagyott, bakancslistás ingatlant, ami az internetes nyomok alapján egy időben még eladó is volt - A Remete-szurdok és barlangjai valójában ha sötétedés fenyegetne, gyorsabban megközelíthető (mivel közelebb van) Remeteszőlős, mint Máriaremete irányából. Ami Remeteszőlős hangulatát illeti, egy a Magyarországon található burzsoá rezervátumok közül. A hely mítoszának megfelelő pálos vagy ágostonrendi remetékkel nem találkoztam, de buddhisták sem jöttek az úton alamizsnát kéregetve. Ellentétben a felújított Blaha Lujza térrel itt nem találkoztam ismeretlen narkotikumoktól bekábult szédült vízcsap-nyitógatóval, sem erőszakos fellépésű lejmolóval vagy a vadnyugatot idéző új forgószékeket forgószél erejét megszégyenítő forgószék-pörgető szabadnapos közmunkásokkal, és a szüntelenül magaelé hányó és okádó meditálóval, aki elérve a hetedik mennyországot azonnal oldalba hugyozta a közvagyont talán épp a krónikus közwécé-hiány okából. Akik összeesküdtek a Kádár-szocializmus ellen, azok most lebontották a Corvin áruház aluminium díszburkolatát, hogy az épület igazi szépségét bemutassák a hálás köznek. Igazán nem hangsúlyozták, de a szocializmus elpusztíthatatlanságára jellemző, hogy azok a reliefek - amelyek az áruház falát díszítették és most újra napvilágot láttak Beck Ö. Fülöp szobrász munkái, azé Beck Ö. Fülöpé aki a Magyar Tanácsköztársaság pénzérme-mintáit is tervezte. Utóiratként pedig annyit, nem kizárt hogy lokális asszociáció, hogy az Ördög-árok valamikor Thébai Remete Szent Pálról volt elnevezve és Remete-barlangban egykor szereztesek éltek.