Gondolatnapló - Poliateista mélabú (születésnapomra)

Mediterráneum / fotó: tartarossz

 
Poliateista mélabú gyötör hónapok óta. Bizonyára sokakban felvetődik és kézenfekvő feltenni a kérdést, hogy hány lába is van a poliateista mélabúnak. Véleményem szerint és nem ex cathedra kijelentve: megszámlálhatatlan. A pápai tévedhetetlenség engem nem érint. Tegnap bekapcsoltam a tévét és Stephen Hawkingék rájöttek arra,  hogy nem nagy, hanem egészen kicsi űrszondát lehetne eljuttatni egy lézer bizbasszal a legközelebbi  csillagrendszerbe. Ez egyébként nem nagyképűség, de nekem is eszembe jutott már még évekkel ezelőtt, jóval Stephen Hawkingék ötlete előtt a plafon bambulása és a tapéta kielemzése közben, egyszerre csak bevillant a gondolat, de ez eszébe juthatott volna bármelyikünknek - megjegyezem itt több variáció is van, mondhatni  ma már a tudomány fejlődésének, az ötleteknek kizárólag csak az emberi képzelet szab határt, arról pedig jól tudjuk, hogy határtalan. A napokban amerikai és japán tudósok megfejtették a rövid élet titkát is. Egyre kevesebb titok lappang és vesz körül minket, a miszticizmus, a maradi mágikus gondolkodási sémáknak, tévéjósoknak, auguroknak bél- és lapocka jósoknak már rég befellegzett, az evolúció szigorú törvényszerűsége és automatizmusa miatt, ami a maga könyörtelen útját tapossa, ezért ezek az erők lassan meghátrálnak és kiszorulnak a modern és felvilágosult társadalmunk világos és racionális tudatából, ezért a pszichoanalízis és maga a zseni Sigmund Freud is idővel egyre jelentéktelenebbé válik (a kereskedelmi tévécsatornák háttérhatalmi céljáról sokan tévesen vélekednek úgy, hogy azt a tudat lepusztítárára alkalmazzák, az alattomos cél egyértelműen a tudatalatti elpusztítására irányul). Nem lesznek már komplexusaink, minden leegyszerűsödik, nincs már a rémisztő tudattalan, amivel lehet népeket lehet riogatni és mivel a komplexitás (a bonyolultság) ma már egyáltalán nem jár semmiféle előnnyel az életbenmaradás szempontjából, ennek legfőbb oka az, hogy aki gondolkodik, az kételkedni kezd, és a kételkedés pedig felszámolja az embert, ez mindig a lábujj válságánál keződik, főként hegeliánusoknál  ez a bizonyos gondolkodási-szindróma, amikor a lábujj már  nem felel többé a feltett kérdésekre, ekkor a pszichiáterek azonnal közbeavatkoznak, továbbá bárki aki nem elég sovány az is dilemmák közé szorulhat,  ez pedig valójában valljuk be a babonás gondolkodásmód, csak rejtett, "modernített" formában, még akkor is ha annak inverzéről beszélünk.
   Várakozok az orvosi rendelőben, egy Maradona-szerű alakot látok, aki Habony Árpád kokainjából szippant egyet, majd kézzel beüti a gólt az angoloknak és a következő pillanatban egy gurulós börönddel és egy Che Guevara tetkóval a vállán és elvonókúrára indul Kuba boldog szigetére, körülötte argentin zászlók, a szabadság földje. Aztán itt szétszakad a pillanat, mint egy eltépett önkormányzati újság. Azt olvasom benne, a lisztharmat újra támad. Mostanában, amióta egymás torkának ugrottak ez ellenérdekeltek. a szakállas favágók és a  környezetvédők is a Városligetben a növényvédelemre jóval nagyobb hangsúly helyeződik szent társadalmunkban, és a 10 millió labdarúgó szövetségi kapitány országában egyesek már belátják, hogy a focihoz habár értenek is mindannyian, viszont nem értenek a fák és a virágok nyelvén, a növényvédelemhez sokan csak annyit értenek, hogy ismerik a füves cigit; én speciel nem is látok kiutat a rendszerváltók által jól megépített társadalmi labirintusból sem, nem mellékesen vagy mellékvese, nos ebben fogunk elveszni, vagy evezni, mint a C-vitamin (vagy citromsavciklus) - de ez most direkt képzavar volt. A növényvédelem fejedelmét, Megyeri Szabolcs kertészt a klubrádión is hallhattuk a Városligettel kapcsolatban nyilatkozott, most azt írja, támad a lisztharmat. Teljesen kiszolgáltatott helyzetben vagyunk tehát, mert egy nagyon erős kártevővel állunk szemben, (az első kérdés mindig az, hogy ehető-e a kártevő vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan). A lényeg az írásból, hogy a lisztharmat a növény trollja, akadályozza a nyugodt és harmónikus fotoszintézist. Filozófiai a kérdés, hogy valójában támad-e a lisztharmat, leírható-e egy cikkben, hogy támad, egzaktul és idézőjel nélkül. Tehát lehet-e valahogy a növények, gombák közötti ősi rivalizálást és érdek-ellentéteket elsimítani, vagy egyszerűen nem támadásról van szó, hanem provokációról vagy terrorizmusról?. Azok az emberek soha nem voltak nekem szimpatikusak, akiknek mindig csak válaszaik vannak és nem kiváncsiak semmire, nem merül fel bennük semmi, én riporternek alkalmaznám őket, közönyös haltekintettel monoton,  és teljesen köz-érdektelen kérdéseket tehetnének fel az általunk is igen szeretet és nagyrabecsült politikusainknak.
Megkérdezhetnék  az ország vezetőit például, hogy mit gondol Ön arról tisztelt és nagy politikus úr, hogy mi a gondolat? Gondolkodnak-e a gondolatok, és hogyan keletkeznek? Mekkora a gondolat sebessége? A minuszos hírekben azt a címet olvasom, hogy "Asszonyverő lakat alatt"; egy "törött biciklikormánnyal" ütötte a nőt.  Volt olyan önfeledt és vidám osztrák turista aki a 90-es években idejött turistáskodni, azt hitte kaiser-kolbászból van a kerítés az újkapitalista Magyarországon, aztán arra ébredt a Lágymányosi-híd alatt, hogy bizony igencsak elaltatták, később szúró fájdalmat érzett a jobb hátoldalán, valami rosszat sejtett ami beigazolódott, az őt vizsgáló orvosok megállapították, hogy egyik veséjét szakszerűen kiműtötték és ellopták, viszont tény, hogy az a pohár nem félig üres, hanem teli, a másik veséjét humanitárius okokból meghagyták azért neki, mindezek ellenére soha többet nem jött Magyarországra. Most olvasom mumifikálódott chupachabrát találtak a Kárpátokban, és nyolc fogsora volt, nem egy. Felvetül a kérdés, ha valóban vérszívó, akkor minek neki ennyi fog? Én a chupacabrát mindig is az ufók kedvtelésből tartott pitbulljának tartottam (a felbukkanása óta), szerintem ez az állatfaj kizárólag növényevő és az állatokra teljesen ártalmatlan  mert a fák kérgével és földdel táplálkozik, az ufók mészárolják le a baromfiólakat nem a chupachabra, azért járnak a bolygónkra, itt buliznak. Láthatjuk a hódokat, azoknak is nagyon fejlett a foguk és mégse mragadozók, ugyanakkor az idő és a kutatások engem fognak igazolni, szerintem a foguk is képes az absztrakt gondolkodásra (a gondolkodó fog világtörténetét még nem írtam meg),  ha én történetesen asztalos lennék vagy fanyűvő, inasként csak is domesztikált hódot tartanék. Persze ezeket az állati gépeket a The Flinstones rajzfilmsorozat is már régen feltalálta. Na „viszlát, és még egyszer kösz a halakat !” a végső kérdésre a válasz a 42.