2016. március 29., kedd

Gondolatnapló - Ceresa Bubalus Fabricius


Stictocephala bisonia

Csak megjegyzem elég fura élőlény, ez az a falevél ami ránkugrik, váratlan és megtévesztő és meglepetés erejével hat, pont ebben rejlik a veszélyessége.

                                                                               *


Ceresa Bubalus Fabricius, rövidebb (középső) nevén a bölény kabóca nem reneszánsz festőművész és nem is költő, de még csak nem is az oktogoni bankrabló, sőt mi több nem migráns, ráadásul csak egy szinonima és nem a hivatalos elnevezése egy élőlénynek a rovar- és bogárhatározóból. A Sci-fi tehetséggondozó írótáborokban egyenesen ajánlott sőt kötelező és rákontrázok, nélkülözhetetlen olvasmány Tóth József: Erdészeti rovartan című munkája (2014). Újabban a mezei poloska kolóniát zöld páncélos lovagoknak látom, amely fajnak azonban vannak aggodalomra okot adó leágazásai, alvariánsai. Így tudtam meg a rovartanból, nem pusztán járóláb, hanem rablóláb is kialakulhat egyes rovar fajtáknál, gondolom ez az elveszett határ-diszciplína a kriminológia és a rovartan közös fejlődés-területén még számos tudós elmét fog erre az ismeretlen területnek a bejárására, a felfedezésére ösztökélni. Filozófiai a kérdés, de metafizikai is, hogy az élőlény egy adott ponton lép be az életbe, ez Hamvas Béla szerint a pont, ami nem tér, nem második dimenzió, tehát nem sík, ezt a nagy gondolkodó a hindu bhinduval azonosította. Természetesen a kilépés, az exit is, egy pont, ezt nem említette, talán érthető okokból. Legyetek okosabbak, mint a galambok és szelídebbek, mint a kígyók - ez az emberré válás egyik lehetséges és szimbólikus útja a kapitalizmus által sújtott területeken.  Eközben szerelmi bánatában valaki letérített a ciprusi Larnakába egy utasszállító repülőgépet, minden elismerésem az övé, ez teljesen újszerű terrorizmus, ami várható volt, hogy bekövetkezik és aminek közvetett előzményoka a XX.század legjelentősebb vívmánya, a női emancipáció és nem a szunnita iszlám terror-szervezetté fanatizálódott ága. Sajnos nem egy atomrakéta-kilövő állomáson dolgozott, vagy egy atomerőműben, így az akció sikeressége megkérdőjelezhető, a bolygó már amúgy is régóta útban van nekem is meg a vogonoknak, Orbánt már meg sem említem. Visszatérve tehát az evangéliumokhoz, a húsvéti üzenetekhez, húsvéti bölcsességekhez, a szinonima kifejezésről nekem a szinoptikusok ugrottak be. Őket nevezik együttlátónak. Lukács, Márk és Máté, de a szünagoga is hasonló elnevezés. Visszatérve a bolháknak is van bölényalakja. Zseniális elgondolás volt, hogy az észak-amerikai indiánok megfékezésére csak fő táplálékukat, a bölényeket kellett kiiktatni (olyan ez mint a mogyorós pelétől elkobozni a mogyorót), ez az ok-okozati gondolkodás emelt ki minket az állatvilágból állítólag - jelképes értelemben arról van szó, hogy a világ egy része felett rendelkezhetünk bizonyos mértékű befolyással a történésekre. Számomra az, hogy egy rovart bivalynak és nem bölénynek neveznek hivatalosan, egyértelmű eufemizmus, talán nem kizárt, hogy éppen a lelkiismeretfurdalás egyik jele, bár lehet, hogy túl optimistán látom a világunkat. Mindenesetre az, hogy az ember egy ponton lép be a világba és ki, és sok rovar ezzel szemben, mint a mezei poloskák, a méhek is hatszög alakú kaptárokat építenek, valóban elgondolkoztató. Az is, hogy pont a kaptár, sokszög, hatszög és a pont körül forogtak a gondolataim, eközben elfogták az oktogoni (nyolcszög) bankrablót is és természetesen már a kaptárban van és az sem véletlen, hogy a brüsszeli merényletben megsérült magyarnak a lépe lett oda és azok a bombák szöges bombák voltak. Mostmár minden világos, tehát őrült vagyok, ezért a saját és rovarvilág iránti tiszteletem jeléül elfogyasztok egy mézes-vajas kenyeret.
   A rovarhatározóban a rablóláb alvariánsok mellett, álcákról, nyakhólyagokról, bűzmirigyekről, combtüskékről és lábszártüskékről is olvashatunk, mindenképpen még a májusi rovarkirajzások előtt a lehető leghasznosabb olvasmány, egy gladiátor lendületével vessük bele magunkat az élővilág tanulmányozásába, és dekódoljuk mielőtt ők maguk dekódolnak minket, időt kell nyernünk a bolygón. Fejtegetéseim komolyságának hangsúlyát dr Semjén Zsolt elgondolásával is megerősíteném:


„ Az evolúció egy hipotézis. Logikai problémák is vannak vele. Azok a fajok maradtak fenn, amelyek alkalmazkodtak a környezethez. Mely fajok alkalmazkodtak a környezethez? Azok, amelyek fennmaradtak”[1.]

Briliáns gondolatok.

────────────
 [1.] Az idézet forrása : A Szabadság IX. (XXV.) évfolyam, 34.szám, 3.oldal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése