Ezen a napon történt - A Wounded Knee incidens (1973)

AIM [1.] logó

"1973. február 27-én a dél-dakotai Pine Ridge rezervátumban fegyveres indiánok megszállják Wounded Knee-t - az utolsó indián mészárlás színhelyét - , és március 16-án kikiáltják az önálló oglala-sziú nemzetet.
A Wounded Knee-i események túlnőnek a rezervátum határán, Richard Wilson, a korrupt és diktatórikus vezető eltávolításának követelésén, és általános indián üggyé válnak. Russel Means, Dennis Banks s a többi indián vezető ugyanis olyan követelésekkel lép fel az amerikai kormánnyal szemben, melyek az indiánok státusának megváltoztatását jelentenék. Követelik mindenekelőtt, hogy a kormány térjen vissza az 1868-ban Fort Laramieban kötött szerződéshez, ismerje el az oglala-sziú nemzet önállóságát, és biztosítsa a szerződésben kijelölt és meghatározott nagy sziú rezervátumot..
Az amerikaiak mozgósítják a speciális fegyveres alakulataikat és az FBI-t, fegyveresek és páncélos járművek veszik körül Wounded Knee-t - mely másodszor kerül bele a történelembe.
Hetvenegy napon keresztül tartja magát a kis fegyveres csoport, és arra kényszeríti a világ színe előtt az amerikai kormányt,, hogy leüljön tárgyalni az indiánokkal.
 Közben az ostromgyűrűbe zárt Wounded Knee-ben megszervezik a szállásokat, a közös konyhát, a belső biztonságot, az orvosi és információs szolgálatot. Még újságot is adnak ki. 182 oglala-sziú, 160 egyéb törzsbeli indián és hét fehér amerikai megkapja az ""önálló oglala-sziú nemzet"" állampolgárságát. Sor kerül az első indián esküvőre, megszületik az első gyerek, a pow-pow-k hangulatában folynak a táncok. Időnkint rövid tűzpárbajra kerül sor, halálos lövés ér két indiánt. Az egyik Buddy Lammon[2.] - vietnami veterán.
A ""senki földjén"" felállított tipiben, a békepipa-szertartás után folynak a tárgyalások az indiánok és az amerikaiak között. Ám Wounded Knee-ben elfogy az élelem, a muníció, és május 8-án összeomlik az ellenállás. Még egyszer megszólal a dob, aztán a harcosok leteszik a fegyvert."


Kutasi Kovács Lajos: A mohikánok visszatérnek (Budapest, 1986. Magvető Kiadó) 138-139.o.

──────────
[1.] Marlon Brando maga helyett Sacheen Littlefeather apacs származású indán-aktivistát küldte fel a színpadra az Oscar-díj átadásra, aki tiltakozásul apacs viseletbe öltözve utasította vissza a díjat. Beszédében az 1973-as Wounded Knee incidens is elhangzik. Marlon Brando egyébként tagja volt és aktívan részt vett az AIM-ban (Amerikai Indián Mozgalom).
[2.] Lawrence "Buddy" LaMont (+29), a helyi oglala lakotát megölte egy lövés egy kormányzati mesterlövész fegyverétől halt meg. Április 26-án temették el a helyszínen sziú szertartással.

Kapcsolódó oldalak:
Wounded Knee incident WikipediA