Gondolatnapló - Egy hatalomváltás margójára

Lakótelepi sámánizmus "installáció" fotó: tartarossz

Ma elméletileg Csehov Szökevény című kiskönyvét kerestem, nem tudom merre lehet, elhalmoznak a könyvek olvasatlanul. Napkutyák csaholtak utánam. Az egyik este a régi focipálya mellett mécsesek lobogtak vagy csak a lakótelepi fény játszott rajtuk, nem tudhatom. Az örök fiatalság. Amire hazaértem,  minden kíméletlenül megváltozott, sokan meghaltak azon időkben, amíg letartóztattak és a börtönöm falát kellett néznem, végtelen idő volt és furcsa misztérium egyben, hogy álmodtam ezekkel az emberekkel, megkerestek és elbúcsúztak tőlem, amikor kiléptek ebből a pokoli univerzumból, a gondolataim voltak ők, és tudtam azt is miért jöttek. Szóltak hozzám és üzentek, nem a szavak, hanem a gondolatok formájában. Titokzatos és tízezer szál köti az ember tudatát ehhez a világhoz, olyanok vagyunk mint a fák, ezek a tudati gyökérszálaink át és átszövik a valóságot és kapaszkodnak benne, amíg lehet. Az emberi élet kíméletlen sorsa kellene predesztináljon arra minden vezetőt, hogy olyan szociális rendszerben éljünk, ahol Thomas Hobbes leghíresebb gondolata: a "homo homini lupus" nem kap teret sem. Elszakadtunk a kollektivizmustól és elidegenedtünk a saját társadalmunktól, csak áru és fogyasztás relációkban futószalagon érzékeljük mindezt, amikor a terméket megvásároljuk, nem tudjuk ki tervezte, ki volt az aki nehéz munkával összeállította és bedobozolta, ismeretlen kéz alkotta, ezt Krémer Sándor filozófus a hétköznapi transzcendens fogalmi körébe helyezte, mert valóban az, mert mindez megismerhető az emberi percepciók eszközeivel. Én általában, ha bármilyen tárgyat vizsgálok, mindig van időm afelett merengeni, hogy ki alkothatta, kinek a dolgos és becsületes munkájának az összeredménye ez a világban megjelent forma, ami külső szemmel termék, valójában misztérium. A gondolataink is ilyen természetűek, sokszor nem írjuk le, és ez hiba. A gondolat azért születik, hogy napvilágra jusson. Amikor nyár van, a bolygón kirajzanak a lepkék, a poloskák, a darazsak, előjönnek a jól szervezett hangyabolyok a tél fogságából, és új életet kezdenek, olyan mintha a Föld keringése során egy rovarlényhalmaz-felhőbe kerülne. Az élet számtalan formája számomra szentség, amikor ezt a fogadalmat megsértettem, azonnal börtönbe jutottam. Egyetlen kis élőlényt sem szabad bántanunk, mégha a vérünket szívja, akkor sem. Észre kell venni, hogy a világ királya próba elé állít minket, én elbuktam ismét, aki szellemi utat akar választani magának, annak teljes mértékben alá kell vetnie magát ennek a dzsainista szemléletnek. Egyesek, pl Szántai Lajos és Pap Gábor úgy gondolkoznak, hogy Hamvas Béla az áruló. Pedig Hamvas Béla az, aki megállapította, hogy Magyarországon nincsen papi rétege a társadalomnak, egy ksatriya vezetésű ország, szellemi hagyomány nélkül. Az egész európaiságra kiterjesztette ezt a gondolatot. Vannak elméletek ezrei arról, hogy a felső papi kaszt valójában élősködő, egy ilyen teória is csak bizonyítéka annak, hogy szellemi alapvetés nélkül Európa civilizációja el fog értéktelenedni. Huntington nem tévedett, de a Kelet és Nyugat közötti ellentét szándékos, eddig úgy hittük, a mi civilizációnk önálló kulturális egység, a modern korban azonban sajnos Kelet antitézise lett. Újabb szép nap van és chemtraileznek megint, a kormányzó kivágtat a ladával és elkéri az Országgyűlés kulcsait. Nevetséges akció? A Tejero-puccs is az volt. A sikertelen puccs, mindig vicces. A világon változtatni akaró erő komikus helyzetbe kerül, mert a világ eleve groteszk. Ami ebből hasznos, az az, hogy mi a komolyság.
Komolyság-e törvényeket alkotni, földi titulusokban tiszteletet parancsolni? A mi kormányzónk egy tükör, a puccs pedig csak addig játékforma, amíg vicces. A hatalom nem szereti a nevetést, komor, ha nem tudná megőrizni ezt a komolyságot, elbukna. A színpadi játéknak élethűnek kell lennie, a persona és a személy elválaszthatatlanul eggyé válik.

Hunhír támadás Hamvas Béla ellen

Hamvas Béla 1968 november 7-én hunyt el. A Hunhír internetes portál ezen alkalomból megjelentetett egy írást, amely ifj Tompó László nevéhez fűződik. Hamvast korábban is érték támadások, legfőképpen Szántai Lajos bírálta, az a Szántai, aki többek között "logikai úton" levezette, hogy a magyar zászlóban a zöld szín egyértelműen a zöldborsóhoz köthető. Magyarságunk ellenségei 1. (Szántai Lajos, Pap Gábor) YouTube

Hamvas Béla raktáros

Ifj. Tompó László pedig a hírhedt Gede-kiadó szerkesztője. A metapédián kvázi zsidó beszivárgás szakértőként van aposztrofálva. Az sem zavarja a Hunhír főszerkesztőit, hogy szeretett két vezérük közül az egyik, Vona Gábor legfőbb hobbija a tradicionalista filozófia tanulmányozása. Így vall Vona Gábor kedvenc hobbijáról: " Ezen belül is a tradicionalista irodalom a mindenem. Hamvas Béla, Guénon, Eliade. Magyar részről a kedvenc szerzőim Baranyi Tibor Imre és Buji Ferenc." Szántai és Tompó legfőbb érve Hamvas ellen, hogy a magyar hagyománnyal egyáltalán nem is foglalkozott és Szántai szerint ez az adott korszakban Hamvas ( megjegyzés: szellemi függetlensége) kommunizmusa (értsd: hogy teljes mértékben megfelelt a korszellemnek) miatt történt. A videó felvételen Szántai megemlíti Hamvas 1956-os hozzáállását is, meg természetesen azt is, hogy 56 mártírjai gyerekek voltak. Utóbbi fölött nem szabad elsiklani. Hogyan lehet az, hogy ennyi gyerek, fiatal harcolt vagy miért toborozták őket sokszor kvázi kényszerrel vagy sokszor a kíváncsiság által hajtva sodródtak bele az eseményekbe ? Aztán itt van az említett aknazár esete is. Fel volt már oldva az aknazár az osztrák határon? Meg aztán azt is említsük meg, hogy nekem kétségeim vannak a tiszta forradalom fogalmával kapcsolatban is, hiszen ez legalizált emberölés, lincselés, majd kivégzések, megtorlás, koncepciós perek. Mi a szép abban, ahogyan az egyik ragadozó élet-halál harcot vív egy másik ragadozóval szemben? Szántai és Tompó azzal érvel, hogy Hamvas Béla egyáltalán nem foglalkozott a magyar tradícióval.  Hamvas egyébként bizonyára azért nem tudott a magyar őshagyományhoz visszatérni, mert az akkorra már is nem létezett, egy elveszett hagyományról van szó, amit a kereszténység, a mindenkori hatalom, a történelem már ezerszer felemésztett. A magyar őshagyomány tehát rekonstruálhatatlan volt. Az más kérdés, hogy Pap Gábor és Szántai Lajos ezt a hagyományt megkísérelte felépíteni, de ezt is csak úgy tehetik meg, hogy egy másik értelmezési rendszer szimbólumai alapján építik föl, mivel nincs más eszköz, Pap Gábornál ez az asztrológia, Szántainál pedig egyfajta újjáélesztett történelmi-miszticizmus. Hamvas az egyeditől haladt az általános felé, a különböző kultúrák, civilizációk, világvallások, bűnnel, létromlással való relációjának analógiájában vizsgálva és mentén az aranykort, más kifejezéssel a "létet" igyekezett mindenütt felkutatni és megtalálni. "Jól írja" ifj. Tompó[1], hogy ez nem filozófia. Valóban amit Hamvas művel az nem filozófia, hanem művészet, de leginkább misztérium, mert a művészet szó erre nem a legmegfelelőbb terminus. Rámutat Hamvas arra is (amit Tompó sem fontol meg), hogy a tudományból vallás lett, a filozófiából tudomány, és egyedül a költő őrzi a Temenosz lángját. A Temenosz lángjának őrzése nem politikai ideológia, nem turba, zavar, polgári vagy keresztény filozófia, hanem éberség. A legszervesebb élő, lélekző, élet-halál kapcsolat, lét, híd (Szirat-híd vagy Csinvat) a félelmetes misztériumok világával, beavatás. Hamvas gondolatai valóban nem filozófia, a szó modern értelmében. Nem leredukált szakszemélyiség, nem a rovargyűjtő mániákus attitűdje, hanem a teljességé. Szerintem hiba lenne olyasmivel vádolni, hogy a magyar kultúra iránt közömbös volt. Gulyás Pál Vízöntő című versét említhetem példaként, pontosan Hamvas Bélának ajánlotta és a költő volt az, akiről Hamvas többször  úgy nyilatkozott, mint a költői attitüd és tehetség, a modern korban megjelenő ideális- és valójában archaikussal való lényegibb, organikus kapcsolatban lévő „arche-típusáról”, költészetét a Kalevalához hasonlította, az őseposzok,  és az ősi-tradicionális, a mitológiai mélységű világok megjelenítőjét látta benne (ez a költők valódi küldetése), amely egyben  - Hamvas lényegi nézetei szerint - összeegyeztethetetlen a modern korral, és amely kibékíthetetlen ellentéteként és drámaként jelent meg Gulyás Pál életében, sorsában és a műveiben is. Ezek lehettek tehát főbb vonalakban összefoglalva Hamvas Béla szempontjából és szerint Gulyás Pál költészetének legfőbb jellemzői..

Gulyás Pál:

Az ember káprázat

Az ember tünő káprázat:
olyan, miként a napsugár,
amely ma még szívünkbe árad
és holnap messze-messze jár.

Ó hány halottat láttam én már,
mióta bolygok e poron !
Pályájuk a nagy Óceánnál
lehajlott, mint a napkorong.

Szemük olyan volt, mint a tenger,
mert annyi vész és szírt között
az ő hajójuk győzelemmel
a végtelenbe költözött.

Gulyás Pál életrajzi adatai között figyelemre méltó momentum, hogy  " Világnézete egyre közelebb kerül valamiféle természetimádó panteizmushoz. És éppen ebben találkozik a nagy debreceni elődökkel: Csokonaival, Fazekassal, meg a természettudós Diószegivel."

──────────────
[1.] Ifj. Tompó írásában un. valódi filozófusokra hivatkozik ellenpéldaként, amelyekről rövid áttekintés után is megállapítható, hogy noha módszereikben lehet, hogy konzekvensek, egzaktak, de mint katolikusok sokkal inkább feltételezhető róluk az, hogy filozófia helyett teológiát vagy ami még rosszabb apologetikát művelnek. Ez az írás, csak megerősítette bennem azt, hogy Hamvas autentikusságához nem férhet kétség és függetlenül attól, hogy nem a magyar kultúra volt számára az elsődleges, mivel ott feltételezem csak romokat talált kevés kivétellel, mégis kultúraközvetítő, gondolkodó és inspiráló szerepe miatt is kivételes tisztelet illetné meg és nem ilyen gyalázkodó írások, mint amilyen a Hunhíren megjelent Ifj Tompóé.

Kapcsolódó oldalak:
Ifj Tompó László: Hiába hozsannáznak Hamvas Bélának HUNHÍR.INFO
Hamvas Béla: A nagy ember titka www.mosoly100.hu  
Gulyás Pál: A Biblia siratása Magyar Elektronikus Könyvtár (ebook) 

Magánszféra - Beszélgetés vázlat a sámánnal az őrület határán

A sámánizmus pszichikai energia, nem az amit például a Kurultájon láthattunk, amikor körbedoboltak egy  fát az állítólagos sámánok. A fa ráadásul nem is élő fa volt, csak egy valahonnan kivágott és legyalult darab. Augur (madárjós - divinatio), már etruszkok is művelték. Egy nagy szárnyú madár reppent alá a háztetőről. Max Müller etimológiájából kiindulva Jupiter = Djausz-pitar (szanszkrit) - ég atya. Zeusz, Jézus  és Péter a kő. A kőre épített egyház, Kronosz (Szaturnusz) elnyel mindent, elnyeli a Zeusznak hitt követ. Kronosz az idő. A kő amire felépítették az egyházat, szintén időleges és földi.  Szaturnusz, a fülkeforradalom felfalja saját gyermekeit. Krétán, a Dikté-hegy barlangja előtt, a kurészek zajt csapnak a pajzsukkal, a szent pajzs, az ancilé Numa Pompilius idején száll alá. Janus kapuja zárva van. Miért állt meg Atilla (Italya) Róma kapuinál? Mamurius, a kovács az anciléról 11 másolatot készít. Jupiternek tehát 12 pajzsa van. Jézusnak 12 tanítványa. Romulus a Campus Martiuson átlényegül, ez a szentté avatás egy lehetséges vallástörténeti előzménye. Spartacust keresztre feszítik, Jézus-előkép. A rómaiak a szőlőt keresztekre futtatták. A táltos fogalma a sámán szerint nem kifejező. Próbálták rekonstruálni a külsőt, holott az nem külsőséges ceremónia. A védikus teremtés és az ókori római vallás között a rituális kényszeredettség a közös vonás. Később amikor fellazulnak ezek a merev védikus rituálék, új értelmezést kap a kényszer. A kényszer válik a teremtés első lépésévé, a második tézis a filozófikusabb, szemlélődőbb életformák kialakulása (Buddha mint parivrádzsaka) és a hindu "politeizmus". KR. mint Rózsakereszt Krisztián, Krisztus. A vertikális és a horizontális. Három világ. A jegenyére felmásztak, elől egy lány, mögötte egy fiú - égig érő fa. A napot rúgom a jegenyéknek. Amerika és Róma egy. Medialonumi ediktum (Milánói ediktum). Capitólium és kapitalizmus Sibylla könyvek. Szép Heléné és Klütaimnésztra. Kasztór (Castor) és Polüdeukész (Pollux) - szépség, halhatatlanság, halandóság. Mani (i.sz. 216-276) a paraklétos (a vigasztaló). Jobbra tőlünk az Orion csillagkép ragyogott. Lázár feltámasztása is szóba került, a sámán szerint Judás és Jézus egy személy. A fő vonala a beszélgetésnek a kereszténység első háromszáz-négyszáz éve volt. Ilyenkor a Heribert Illig féle konteók is felmerülnek érintőlegesen. Aztán a szfinx után, az ujgurok is belépnek a képbe, akik buddhisták, manicheus vallás követők és jelenleg iszlám hívek. A Szent Korona, Szent Demetrios. Milvius hídi csata. Pilátustól - Nagy Teodosziuszig mi volt a kereszténység útja? Első (Thébai) Remete Szent Pál +341. Alexandria. Osiris. Szeretem ismételni magam, eszembe jutott Grandpierre Attila csillagász és zenész azon állítása, hogy Galileo Galilei (1564-1642) tévedett, mert ha egy élő verebet és egy követ vitt volna a pisai toronyba föl, akkor láthatta volna, hogy a kő lezuhan, de az élő anyag másként viselkedik. Amikor eszembe jut egy rég elfeledett dolog, az a lélekvándorlás szempontjából olyan mintha ugyanarra az életre születnék vissza. Tehát létezik a dolgok visszatérése.

A Szent Koronáról - A sárkányölő Szent György napja

                                               Szent György ábrázolása a magyar Szent Koronán

A Szent Koronával [1]és tanával még igazán nem foglalkoztam, de igyekszem bepótolni itt a blogon is ezt az elmaradást. A magyar Szent Koronán számos kettőség ábrázolás található, Mihály és Gábriel, mint arkangyalok, Szent Kozma és Szent Damján, mint gyógyító szentek, Szent György és Szent Demeter pedig, mint katona(harcos) szentek kerültek rá a korona "bizánci" részére. Ez az ikrek kettősség elgondolásom szerint sejteti és önmagában hordozza már a hármasság kultuszát, így a koronának és a Szent Háromságnak nagyon erős a kapcsolódása, akár didaktikus szinten is. A kettősségre, vagy pontosítva a harcos szentek kettősségére a görög-római mitológiából találunk párhuzamot, mégpedig Castor (Kasztór) és Pollux (Polüdeukész) másnéven a dioszküroszok legendáját, de leginkább a Regillus-tónál lezajlott csatában (i.e.499-ben) Rómában az ikrek, mint segítők, mitológiai előzményei a későbbi katona szenteknek. A rómaiak a latinokkal szemben épp vesztésre álltak, amikor a semmiből megjelent Castor és Pollux lóháton és megnyerte nekik az ütközetet, később a legenda szerint, mielőtt kámforrá váltak volna végleg, elsőként vitték a győzelem hírét Rómába és a Iuturna forrásnál itatták meg az ikrek fáradt lovaikat. Ez a fajta segítségül hívás (invokáció) megtalálható a magyar történelemben is. Korábbi bejegyzésemben írtam: 


"Csanád vezér, miután Ajtony seregei meghátrálásra kényszerítették, tábort ütött és Szent György vértanúhoz azzal a fogadalmával fordult, hogyha győz templomot emel a vértanú tiszteletére. A dombot később oroszlánosnak nevezte el, mivel a vértanú Csanád álmában megjelent egy oroszlán alakjában és harcra buzdította.(vö. Nagy Kostantin látomása a Milvius-hídi csata előtt)"

A középkori magyar szentkultusz néhány kérdése(tartarossz.blog)

Gesztelyi Tamás A római vallás története című munkájában írja a dioszküroszokról, hogy az ikrek kapcsolata Iuturnával feltehetően nem véletlen, "amennyiben Iuturna nevében az etruszk iker jelentésű szó feltételezhető". Írja továbbá azt is, hogy nehéz helyzetekben az emberek az ő segítségükre számítottak és megmentőknek nevezték őket, a hajósok tájékozódását pedig csillagképük segítette. Paksi Zoltán asztrozófus, aki a  Pap Gábor-féle "ezoterikus" magyarság kutatás köreihez tartozik (Dobogó Magazin) a görög mitológiára támaszkodva írja az Ikrek-csillagképről, hogy kettőjük közül Pollux a halhatatlan és Castor pedig halandó. "Karácsony éjjelén, mikor a Megváltó eljövetelét ünnepeljük, ragyog tán legszebben az Ikrek csillagkép. Ezen pillanatban válik érezhetővé, hogy a bűnbeesés összekapcsolódott a megváltással!"  Az ikrek görög mítoszában már fellelhető a megváltás, hiszen Polüdeukész áldozza fel magát (halhatatlanságából ad) tulajdonképpen testvéréért Kasztorért. Felváltva uralkodnak az al- és a felvilágban.. Zeusz hattyú alakját vette föl, amikor szerelmes lett Nemesziszbe, a tojásból lettek a dioszküroszok is. A görög mitológiában Apollón attribútuma is a sárkányölő, mivel gyerekkorában megsebesítette és később elpusztította Delphoit őrző kígyót a Pythont.
Szent György alakjához a sárkány kapcsolódik, úgy kapcsolódik Szent Kozma és Damjánhoz a betegség legyőzése. A betegségek legyőzése pedig a kereszténységet megelőző korszakban Apollón fiához, Aszklépioszhoz kapcsolódik. Aszklépiosz kultuszát a Római Birodalom a Sibylla könyvek tanácsára, az i.e 3.században (i.e 293-ban) honosította meg, mégpedig úgy, hogy szentnek tartott kígyóját Epidaurosi Aszklépiosz szentélyből elhozták és a kígyó az őt szállító hajóról a Tiberis szigetére úszott. Aszklépiosz (Aesculapius) , Szent Kozma és Damján között a párhuzam, az incubatioban való gyógyítás. A katolikus.hu a követlkezőkez írja Szent Kozmáról és Damjánról:
"Konstantinápolyban épített bazilikájuk zarándokhellyé vált, és az a különös szokás alakult ki, hogy a betegek a bazilikában aludtak, mert úgy tapasztalták, hogy álmukban eljön hozzájuk a két szent orvos, és vagy meggyógyítja őket, vagy néha egészen rendkívüli gyógymódot javasolnak, amelynek következtében később valóban elnyerik gyógyulásukat. Ezekről a gyógyulásokról a 6. századig visszamenő följegyzések tanúskodnak!"

                                                                     Szent György                                                      
                                                     Kolozsvári György és Márton szobra
                                                             a Halászbástya közelében  
                                                               (forrás: www.cultiris.com) 

A sárkány legyőzésével kapcsolatban fontos momentum a hindu mitológiában és asztrológiában a sárkányfej Rahu és a sárkányfarok Ketu holdcsomópontok.  A magyar népmesei hagyományban is iniciatikus toposz a népmesei hős és a sárkány küzdelme.

A Szent Koronán található szentek közül Szent György, Szent Kozma és Szent Damján is i.sz. 303-ban halt vértanú halált. A római mitológiai előzmények azt is sejtetik, hogy azok a szent erők, melyek ábrázolásra kerültek a Szent Koronán keresztény szimbolika szerint, már korábban is léteztek, csak más megjelenési formákban. Így a 12 apostol mitológiai párhuzamba állítható azokkal, akik Zeusz születésénél pajzsukkal csapták a zajt, és a 12 Salius pappal (vö. Titus Livius), akik az Ancilét (az égből aláhullott szent pajzsot) őrizték.

───────────────
[1] A Szent Korona alsó részét, amit ún. görög koronának (corona Graeca)  is neveznek Kristó Gyula történész valószínűsítése szerint I. Géza (1074-1077) királynak VII.Dukasz Mikháél (Mihály) konstantinápolyi császár küldte. Bizánc visszakapta Nándorfehérvárt és Szerémvárt, Géza pedig feleségül vette Szünadéné bizánci hercegnőt. A koronán írja Kristó: " a császár és a társcsászár képe mellett fennmaradt Géza ábrázolása, sőt a ""Géza, Turkia hű (pisztosz) királya"" felirat is."
forrás: Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301 (Budapest, 2003. Osiris Kiadó) 126-127.o.

Kapcsolódó linkek:
Az AntiDogma írása szerint a sárkány szimbólum feltétlenül a napszimbólum háttérereje. Én úgy gondolom, hogy a hindu és a magyar népmesei párhuzam is a sárkányt, a hindu  mitológia Rahut, mint a halhatatlanság (amrita nektárja), vagy a Nap (napfogyatkozás okozója a sárkány) a Hold és a csillagok, királylány, elrablójaként , elorozójaként jeleníti meg, a hős mítikus ellenpólusa, ellenfele. Ez egy heroikus belső út során az ember saját ösztönvilágát jelképezi, fiziológiai értelemben pedig a hátsó, azaz a hüllőagyat. Ez az a küzdelem, amit a Szent György jelkép is megjelenít, nem a pogányok öldöklése, hanem a keresztények védelme a Diocletianus alatti üldözések miatt.
Pogány Árpád: "És árulás sujt minden szent hitet" (AntiDogma)
Április 24: Szent György napja (Szent Korona Rádió)
Gemini (Gothard Amatőr-csillagászati Egyesület)
Aszklépiosz Máriaremetén(tartarossz.blog)
Mexikói Cucculatus avagy az Ufó  (tartarossz.blog)
Visszaolvasva  (tartarossz.blog)
Hygieia, Aszklépiosz és Telesphorus (Cucculatus) (Magyar Elektronikus Könyvtár  - jpeg)
Aesculapius és a Cucculatus  (Asklepios és Telesphoros - jpeg)
Szent György (Katolikus.hu)
Szent Kozma és Szent Damján (Katolikus.hu)
Jacobus de Voragine : Legenda Aurea (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Szent György (wikipédia.hu)
Szent Korona  (wikipédia.hu)
A magyar Szent Korona képei


Ajánlott olvasmányok:
Gesztelyi Tamás: A római vallás története (Budapest, 1992.Tankönyvkiadó)
Római regék és mondák (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Róma istenei (szerk. Hahn István) (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Paksi Zoltán : A kígyótartó csillagkép (Dobogó Magazin)

  Paksi Zoltán könyve még a laikusok számára is igen olvasmányos.
  Minden említésre kerülő csillagképről részletes képet találunk a könyvben.
  Paksi Zoltán könyvét és az ahhoz kapcsolódó filozófiát nem lehet a profán
  asztrológián keresztül értelmezni. A földi út egyben szimbólikusan égi út is.
  Beavatás. A szent és a profán párhuzamosan fut bennünk és találkozik.
  Kiemelt jelentőséget kapnak az írásban a beavató vagy rejtett csillagképek.
  A Kígyótartó (Aszklépiosz) és az Orion csillagkép is. Így tulajdonképpen nem
  a 12 jegyről, hanem 14-ről beszélünk. Hamvas Béla felvetette, hogy ő 100
  könyvet vinne magával minden körülmények között, az én 100 könyvem között
  megtalálható ez a könyv is.