A MONOMAKHOSZ-KORONA

A Szent Koronáról - VII. Mikhaél Dukas

VII. Mikhaél Dukas (1071. október 24 - 1078. január 7.)

    Ebben a témában ez  a  második blogposzt. A korábbi blogbejegyzésben a Szent Korona pogány -
keresztény egyezőségeit kerestem leginkább vallástörténeti párhuzamok  és hasonlóságok alapján. Így jutottam el a sokszor főtémának választott Aesculapius-kultusztól a gyógyító szentekig: Szent Kozma és Szent Damjánig. Hozzáteszem: nem vagyok  sem szakavatott koronakutató, sem tudós, az interne -ten fellelhető számos valóságtól elrugaszkodott hipotézis szvsz azonban könnyen cáfolható, ez a cáfolat és kritika itt most nem a  zománcképek lecserélésére (amit nyilván nem lehet kizárni) és egyéb, ehhez  szorosan kapcsolódó,  sokszor okkal  összeesküvés-elméleteknek  tartott hipotézisekre vonatkozik (a képlecserélés  történelmi kontextusa és célja), hanem leginkább arra, hogy nem tartom egyáltalán való- színűnek azt, hogy ez a korona Attila (ur. 434-453)  hun nagyfejdelemé lett volna. Ezt korábban sem feltételez- tem, hiszen  a  Szent Koronán  meglévő ábrázolások még a laikusok számára is kétséget kizáróan nyil- ván valóvá teszik  azt  a  tényt, hogy itt  egy keresztény koronáról van szó, és ennek a  világvallásnak a kultúrtörténeti dominanciája ezen  a tájékon napjainkig  a  Nagy Konstantin  (I. Constantinus)  császár türelmi rendeletétől, a mediolanumi ediktumtól számolható. Mint korábban is írtam a Diocletianus- és nyugati társcsászára a Maximianus-féle keresztényüldözés négy leghíresebb ókeresztény vértanújának az ábrázolása található  a  Corona Graeca-n. Tehát  kultúrtörténeti, vallástörténeti  szempontok alapján egyértelműen  e  keresztény vallási tradíció  vonalába  lehet  és kell illeszteni, és e fölötti dominanciát a Római Birodalom és később Bizánc gyakorolta és vizsgálódás szempontjából ezek szövetségesi, vazal- lusi  és  "utódállamainak" köre jelentheti. Én  úgy vélem, ahogy  a  hivatalos történettudomány  is  egyre inkább ezt gondolja - ez a  korona nem volt  Szent István  koronája sem, hanem  a  Salamon király és Géza herceg közötti trónviszály időszakára tehető a magyar földön való megjelenése. Moravcsik Gyula leírja, hogy a legkorábbi egyik ismert korona-hipotézis az volt, hogy ez a korona Nagy Konstantin római császárhoz köthető, aki I.Szilveszter pápának ajándékozta azt és majd II.Szilveszter lesz az, aki pedig Szent Istvánnak küldi.[1.]
    Én magam is sokáig úgy gondoltam  a  Szent Koronán  ábrázolt  mártírszentek és más vallástörténeti szempontok alapján, hogy ez valóban így lehetett (mármint, hogy valamilyen formában Nagy Konstantin- hoz köthető) - főként azért voltam elfogult ezen irányban, mert  önmagamhoz képest sokat foglalkoztam a  rómaiak vallásosságával  és  vallási sokszínűségével  és  egyértelmű párhuzamokat láttam bele a po- gány és keresztény vallás egymásraépülésében - így abban is, hogy Castor és Pollux Róma védelmezői és egyben jelképei a vallási mitológiában egyfajta megváltásnak, iker-kettősségnek és leginkább Szent Demeter és Szent György katonaszentek formájában véltem őket újra krisztianizált formájukban felfedezni. Én nem is tartom módszertani problémának, ha a történeti gondolkodást és a jelképrendszerekben való másfajta, tehát a szimbólikus analóg gondolkodást is valaki releváns megközelítésként veszi figyelembe. Messzemenő következtetésekhez vezetne most újra felvetni Frazer Aranyág című munkáját és Sigmund Freudot, aki pedig Frazer alapján indult ki és jutott el a "vallás mint kényszerneurózis" következtetéséhez. A kétfajta gondolkodás Frazernél és Freudnál is megfigyelhető, de ott van Comte pozitivizmusában is, igaz nem annyira misztikus jelleggel. Legyen annyi elég, hogy a domináns és recesszív akár mint biologizmus (Freud a lélek biológusa!) vagy az emberi gondolkodás történetének is érvényes modellje lehetne, így az archaikusabb és a modern gondolkodás valójában egyszerre jelenvalósággal bír, ahogy Carl Gustav Jungnál is, bár más-más sémát jelentenek, az apotropaikus (bajelhárító-kényszeres) a par excellence rituális gondolkodás, amit a modernizálódó földrészeken a mágikus gondolkodás (cselekvő és tevékeny kauzalitás - tudatos ok-okokozatiságig) fejlett formája elnyomott. A kényszerneurózis analógia ott rejlik a rómaiak vallási ritusaiban is, mert a vallási szertartások szigorú -rituális előírások alapján zajlottak és ezt a rituálét, ha bármi külső - nem odavaló történés megzavarta (akár egy egér cinogása is), érvénytelenítette az egész szertartást - ezt Köves Zulauf professzor - és más vallástörténészek is - római vallástörténet témájával foglalkozó munkáiban már többször leírta és konklúzióként megállapították.
   Visszatérve az eredeti vezérfonalhoz a mágikus-modern és kényszeres-rituális gondolkodás közötti különbség témája után - igyekszem történeti kontextusba helyezni a Szent Korona témáját, de ezúttal nem a jelképes gondolkodás alapjain állva. A legfontosabb hangsúly azon az „újrafelfedezésen” van, amit a grúz Khakhuli-triptichonon látottak jelentenek. Nagyon nehéz dolga lesz azoknak akik továbbra is Attila koronájának szeretnék látni ezt a bizánci-grúz koronát. A Khakhuli-triptichonon és azon belül is, annak egyik legközpontibb helyén ugyanis VII. Dukász Mihály bizánci császár és felesége a grúz Alániai Mária ábrázolása látható.

VII. Mikhaél Dukas és Alániai Mária  (Khakhuli-triptichon) 

„A korona ábrázolása szempontjából legfontosabb a georgiai Gelati monostorban levő triptychon egyik egykorú zománcképe, amely Michael Dukas és felesége, az alán származású Mária császárné koronázását ábrázolja.” [2.] írja Moravcsik Gyula.

Amit fontos megemlíteni, felfigyeltek már arra, hogy a bizánci női korona pártázati alakja megegyezik a Szent Koronáéval, ez szemmel látható. Makk Ferenc történész - korábban a szegedi klasszika filológia tanszék oktatója - megemlíti egyik munkájában, hogy a korona nem lehetett Synadéné koronája, mert I. Géza halálakor az özvegy visszatért Bizáncba és visszavitte volna magával. Synadéné v Szidónia rokoni kapcsolatban volt a VII. Dukász Mihályt trónjáról elzavaró korábbi sikeres bizánci hadvezér III.Niképhorosszal. Tudunk arról, hogy napjainkban Grúziában ismét felelevenítették a zománckészítés tudományát és elmondásuk alapján nagyjából annyi tudható, hogy a 7-8. századra teszik a kezdeteket. A Khakhuli triptichonnal azonos nevű Khakhuli monostortemplom pedig a jelenlegi Törökország területén található és a korabeli grúz Tao-Klarjeti királysághoz tartozott. Említésre méltó még a görög mitológiai párhuzam is, az Argonauták a Khakhulihoz kicsit hasonló hangzású Kholkhisz területét vagy városát (Iaszón és az aranygyapjú története) szintén Grúziával azonosították. Egyébként valóban az aranymosáshoz az arany kiszűrését a Kaukázus sebes, hegyi vizeiből gyapjúkkal végezték, így az aranygyapjú mítoszának eredetét itt és így vélték realizálódni. Ami lényeges a Szent Koronával kapcsolatban az az, hogy eltérő vélekedés volt arról is, hogy melyik Kónstantin látható a korona hátulsó részén. Nos nagy valószínűség szerint a koronán található Bíborbanszületett Konstantin nem Bölcs Leó fia, aki a DAI-it írta és abban megemlítette a magyarokat többször, mint türköket - hanem VII. Dukász Mihály és a grúz Alániai Mária fia, továbbá a mellette szimetrikusan átellenben található Géza bizonyosan nem Szent István apja, hanem I.Géza királyunk I. (Szent) László bátyja. További kérdés az, hogyan kerülhetett ez a korona magyar földre?

I.Géza király (1074-1077)

Makk Ferenc történész írja a következőket Salamon és Géza közötti trónviszály kapcsán:
„A korabeli felfogás szerint ebben az időben is a keresztény Európában három hatalom ─ a Német-Római Császárság, a Pápaság és Bizánc ─ ura adhatott világi fejedelemnek királyi címet és vele uralkodói jelvényeket (jogart, lándzsát, kardot, zászlót és koronát stb.). E három hatalmi tényező közül a német uralkodó nem jöhetett számításba, minthogy IV. Henrik egyértelműen Salamon támogatója volt.” [3.]

László herceg (I. Szent László) látomása - Képes Krónika[4.]

Géza tehát VII.Gergely pápához fordult koronáért, de mint Makk Ferenc állítja és írja: ezek a tárgyalások 1075 áprilisában megszakadtak, mivel Géza nem kívánt a szentszék vazallusa lenni. „Géza már 1074 folyamán érintkezésbe lépett a bazileusszal. Az egyezkedések végén ─ 1074-1075 fordulóján ─ magyar-bizánci szövetség jött létre, amely mindkét fél részére előnyös volt. VII. Mikhaél Dukas császár Gézának koronát küldött, amelynek Géza képén levő felirata azt mutatja, hogy a basileus elismerte őt Magyarország törvényes királyának. Ezzel a görög koronával 1075 tavaszán Gézát az ország királyává koronázták...Géza ekkor vette feleségül Synadénét, és természetszerűleg e dinasztikus kapcsolat a magyar-bizánci szövetség megerősítését szolgálta.” [5.]

A történészek tehát úgy látják, hogy VII. Dukász Mihály küldte - és a Khakhuli-triptichon alapján is Dukászhoz kötődik azonban én inkább III. Niképhorosz bizánci császárra tippelnék, mivel VII. Dukász Mihály kolostorba kellett vonuljon (Epheszoszba?) és Alániai Máriát III.Nikephorosz is elvette feleségül, de a közfelháborodás nem maradt el (forás wikipédia). Ezért Konstantinoszt, Alániai Mária és VII. Dukász fiát jelölte meg utódjául. De ez is bonyodalmas történet és korántsem tűnik egyszerűnek, de ez az információ és a premisszák épp elegendő ahhoz a konklúzióhoz, hogy hipotézist tegyünk föl és megállapítsuk, hogy a Szent Korona erősen kapcsolódik Alániai Mária és VII. Dukász Mihály frigyéhez és grúz műhelyben készült, így azt Alániai Mária vihette magával Bizáncba és így könnyen lehet, hogy női korona volt. Az is könnyen lehet, hogy az a bizonyos Révai nevű koronaőr, aki Máriát vélte felfedezni a koronán sem tévedett - lehet hogy Alániai Mária ikonja is rajta volt a koronán valahol eredetileg? Egy biztos, bár laikus következtetés, de egy VII. Mikhaél Dukas - és fia Kónstantinos zománcképével díszített korona nem maradhatott III.Niképhoros udvarában és Niképhoros közeli rokona volt Synadéné, I. Géza királyunk második felesége, ami nem a VII. Dukász Mihály koronaküldési-hipotézis mellett teszi le a voksot, hiszen Synadéné és Dukász ellenérdekelt.

Ostrogorsky írja munkájában, hogy 1071-ben a Manzikertnél elszenvedett vereség után újabb csapás éri a Bizánci Birodalmat - Róbert Guiscard elfoglalja az itáliai Barit:
„Szorongatott helyzetében VII.Michaél kormánya VII. Gergely pápához fordult támogatásért, és ezzel hozzájárult a pápa a római világuralom alapjára épített egyházegyesítő törekvéséhez.” [6.]

Ezzel ahhoz a fontos infomációhóz jutunk - akár a Szent Korona vonatkozásában- , hogy a 1054-es Szkizmát követően egyúttal az egyházegyesítő törekvések is felszínre bukkantak.

Ostrogorsky másutt azt írja Alexis Komnénos kapcsán, hogy:  „Feleségül vette Eiréné Dukast, Jóannés caesar unokáját, Manzikert árulójának, Adronikosnak a lányát. Maria császárnő (ti. Alániai Mária) benne ismerte fel kisfiának Kónstantin Dukasnak az őrzőangyalát, aki számára még mindig áhította a császári koronát.” [7.] 

Kónstantin Dukas

    A Szent Koronán  taláható  fordított-szívmotívumok számos más ábrázoláson is megtalálhatóak. A Szent Koronán: Szent Demeter, Géza király, VII. Mikhaél Dukas, Kónstantin Dukas és Jézus Krisztus ábrázolásán[8.]. A feltehetően I. András királyunk időszakának tulajdonított vagy ezen időszak alatt Magyarországra küldött bizánci Monomakhosz-koronán ezen motívumokon kívül életfa és jellegzetesen hasonló madár és növényi inda-motivumokat láthatunk.

Életfa és fordított-szívmotívumok a Monomakhosz-koronán

 ──────────────
[1-2] Moravcsik Gyula: A magyar Szent Korona görög feliratai (Egyetemes Filológiai Közlöny - LIX. évfolyam - 1935.) 113.o., 127.o.
[3.] Makk Ferenc: A turulmadártól a kettőskeresztig (Szeged, 1998. Szegedi Középkorász Műhely) id. in. 156.o.
[4.] „A kortárs Képes Krónika miniátora a Salamon  király (1063-1074) és a vele szemben álló Géza valamint László hercegek összecsapása előtt megfest egy jelenetet, amely a két herceget  ábrázolja.  László látomásában egy  égből leereszkedő angyal koronát helyez Géza fejére, amit aztán úgy értékel, hogy az övék lesz a győzelem. S valóban, a mogyoródi csatában a hercegek vereséget mérnek Salamon csapataira...” 
in. Bertényi Iván: Államcímerünk pajzson kívüli alkotóelemei PDF
[5.] Makk Ferenc: A turulmadártól a kettőskeresztig (Szeged, 1998. Szegedi Középkorász Műhely) 157.o.
[6-7.] Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története (Budapest, 2003. Osiris) 303.o., 306.o.
[8.] vö. Németh Zsolt - Simon Attila: Meglévő és hiányzó szimmetriák a Szent Korona abroncsának zománcképein PDF  37.o. 14.kép
[9-10.] Louis Bréhier: Bizánc tündöklése és hanyatlása (Budapest, 1999. Bizantinológiai Intézeti Alapítvány) 276.o.

Grúziai Szent György ábrázolás 12-15.század 

K r o n o l ó g i a :
+  434-453  Attila hun fejedelem uralkodási időszaka.
+  493  Gelasius pápa szentté avatja Györgyöt.
+ 1021-1096 élt Eudokia Makrembolitissza bizánci császárnő VII Mikhaél Dukas anyja. 
+ 1027-1072 IV Bagrat az egyesült Grúz Királyság királya, Alániai Mária apja.
+ 1046. július 27. Szent László király születése
+ 1063-1074 Salamon magyar király uralkodása
+ 1065 Alániai Mária és a későbbi VII. Mikhaél Dukas (Dukász Mihály) császár házassága
+ 1067. májusa   - X.Kónstantin Dukas halála.
+ 1068. január 1.  - IV. Rómanos Diogenés császár trónralépése (ur. 1068-1071).
+ 1071 Nándorfehárvár és Szerémvár elfoglalása
+ 1071. augusztus 19.v 26. - IV Rómanos Diogenés megsemmisítő vereséget szenved Manzikertnél az Arp Arszlán szultán vezette szeldzsukoktól és fogságba esik.
+ 1071. október 24. - VII. Mikhaél Dukas (Dukász Mihály) császár trónralépése
+ 1071-es év - Bari normann fennhatóság alá kerül.
+ 1073 Géza felvette a kapcsolatot az abban az évben pápai trónralépő VII. Gergely pápával.
+ 1074. március 14. - Mogyoródi csata
+ 1075 tavasza - I.Géza magyar király megkoronázása - Géza Bizáncból koronát kap, ekkor veszi feleségül második feleségét Synadéné (Szünadéné) bizánci hercegnőt.
+ 1077-1095 I.( Szent) László magyar király uralkodása
+ 1078-1081 III. Niképhorosz (Niképhorosz Botaneiatész) bizánci császár uralkodása.
+ 1081. április 4. (húsvétvasárnap) Alexios Komnénos lett a Bizánci Birodalom császára.
+ 1083. augusztus 20.  I. István király szentté avatása.
+ 1083. december 1. Megszületik Alexios Komnénos lánya Anna Komnéné. A császár eljegyezte Kónstantin Dukasszal. [9.]
+ 1088-1134 Szent Piroska I.(Szent) László magyar király leánya, bizánci császárné.
+ 1092 Alexios Komnénos fiát Komnénos Jánost megteszi társcsászárrá és megfosztja Kónstantin Dukast a császári jelvényektől. [10.]

Kapcsolódó oldalak:

Képek a Khakhuli monostortemplomból
Reliefek a Khakhuli monostortemplomból  1 2 3 4 5 6 7 8
Akdamar örmény templomon található lovasíjász díszítés  Törökország - Van-tó
Kovács Szilvia Alán dinasztikus kapcsolatok a 11-12.században PDF

A Szent Koronáról - A sárkányölő Szent György napja

                                               Szent György ábrázolása a magyar Szent Koronán

A Szent Koronával [1]és tanával még igazán nem foglalkoztam, de igyekszem bepótolni itt a blogon is ezt az elmaradást. A magyar Szent Koronán számos kettőség ábrázolás található, Mihály és Gábriel, mint arkangyalok, Szent Kozma és Szent Damján, mint gyógyító szentek, Szent György és Szent Demeter pedig, mint katona(harcos) szentek kerültek rá a korona "bizánci" részére. Ez az ikrek kettősség elgondolásom szerint sejteti és önmagában hordozza már a hármasság kultuszát, így a koronának és a Szent Háromságnak nagyon erős a kapcsolódása, akár didaktikus szinten is. A kettősségre, vagy pontosítva a harcos szentek kettősségére a görög-római mitológiából találunk párhuzamot, mégpedig Castor (Kasztór) és Pollux (Polüdeukész) másnéven a dioszküroszok legendáját, de leginkább a Regillus-tónál lezajlott csatában (i.e.499-ben) Rómában az ikrek, mint segítők, mitológiai előzményei a későbbi katona szenteknek. A rómaiak a latinokkal szemben épp vesztésre álltak, amikor a semmiből megjelent Castor és Pollux lóháton és megnyerte nekik az ütközetet, később a legenda szerint, mielőtt kámforrá váltak volna végleg, elsőként vitték a győzelem hírét Rómába és a Iuturna forrásnál itatták meg az ikrek fáradt lovaikat. Ez a fajta segítségül hívás (invokáció) megtalálható a magyar történelemben is. Korábbi bejegyzésemben írtam: 


"Csanád vezér, miután Ajtony seregei meghátrálásra kényszerítették, tábort ütött és Szent György vértanúhoz azzal a fogadalmával fordult, hogyha győz templomot emel a vértanú tiszteletére. A dombot később oroszlánosnak nevezte el, mivel a vértanú Csanád álmában megjelent egy oroszlán alakjában és harcra buzdította.(vö. Nagy Kostantin látomása a Milvius-hídi csata előtt)"

A középkori magyar szentkultusz néhány kérdése(tartarossz.blog)

Gesztelyi Tamás A római vallás története című munkájában írja a dioszküroszokról, hogy az ikrek kapcsolata Iuturnával feltehetően nem véletlen, "amennyiben Iuturna nevében az etruszk iker jelentésű szó feltételezhető". Írja továbbá azt is, hogy nehéz helyzetekben az emberek az ő segítségükre számítottak és megmentőknek nevezték őket, a hajósok tájékozódását pedig csillagképük segítette. Paksi Zoltán asztrozófus, aki a  Pap Gábor-féle "ezoterikus" magyarság kutatás köreihez tartozik (Dobogó Magazin) a görög mitológiára támaszkodva írja az Ikrek-csillagképről, hogy kettőjük közül Pollux a halhatatlan és Castor pedig halandó. "Karácsony éjjelén, mikor a Megváltó eljövetelét ünnepeljük, ragyog tán legszebben az Ikrek csillagkép. Ezen pillanatban válik érezhetővé, hogy a bűnbeesés összekapcsolódott a megváltással!"  Az ikrek görög mítoszában már fellelhető a megváltás, hiszen Polüdeukész áldozza fel magát (halhatatlanságából ad) tulajdonképpen testvéréért Kasztorért. Felváltva uralkodnak az al- és a felvilágban.. Zeusz hattyú alakját vette föl, amikor szerelmes lett Nemesziszbe, a tojásból lettek a dioszküroszok is. A görög mitológiában Apollón attribútuma is a sárkányölő, mivel gyerekkorában megsebesítette és később elpusztította Delphoit őrző kígyót a Pythont.
Szent György alakjához a sárkány kapcsolódik, úgy kapcsolódik Szent Kozma és Damjánhoz a betegség legyőzése. A betegségek legyőzése pedig a kereszténységet megelőző korszakban Apollón fiához, Aszklépioszhoz kapcsolódik. Aszklépiosz kultuszát a Római Birodalom a Sibylla könyvek tanácsára, az i.e 3.században (i.e 293-ban) honosította meg, mégpedig úgy, hogy szentnek tartott kígyóját Epidaurosi Aszklépiosz szentélyből elhozták és a kígyó az őt szállító hajóról a Tiberis szigetére úszott. Aszklépiosz (Aesculapius) , Szent Kozma és Damján között a párhuzam, az incubatioban való gyógyítás. A katolikus.hu a követlkezőkez írja Szent Kozmáról és Damjánról:
"Konstantinápolyban épített bazilikájuk zarándokhellyé vált, és az a különös szokás alakult ki, hogy a betegek a bazilikában aludtak, mert úgy tapasztalták, hogy álmukban eljön hozzájuk a két szent orvos, és vagy meggyógyítja őket, vagy néha egészen rendkívüli gyógymódot javasolnak, amelynek következtében később valóban elnyerik gyógyulásukat. Ezekről a gyógyulásokról a 6. századig visszamenő följegyzések tanúskodnak!"

                                                                     Szent György                                                      
                                                     Kolozsvári György és Márton szobra
                                                             a Halászbástya közelében  
                                                               (forrás: www.cultiris.com) 

A sárkány legyőzésével kapcsolatban fontos momentum a hindu mitológiában és asztrológiában a sárkányfej Rahu és a sárkányfarok Ketu holdcsomópontok.  A magyar népmesei hagyományban is iniciatikus toposz a népmesei hős és a sárkány küzdelme.

A Szent Koronán található szentek közül Szent György, Szent Kozma és Szent Damján is i.sz. 303-ban halt vértanú halált. A római mitológiai előzmények azt is sejtetik, hogy azok a szent erők, melyek ábrázolásra kerültek a Szent Koronán keresztény szimbolika szerint, már korábban is léteztek, csak más megjelenési formákban. Így a 12 apostol mitológiai párhuzamba állítható azokkal, akik Zeusz születésénél pajzsukkal csapták a zajt, és a 12 Salius pappal (vö. Titus Livius), akik az Ancilét (az égből aláhullott szent pajzsot) őrizték.

───────────────
[1] A Szent Korona alsó részét, amit ún. görög koronának (corona Graeca)  is neveznek Kristó Gyula történész valószínűsítése szerint I. Géza (1074-1077) királynak VII.Dukasz Mikháél (Mihály) konstantinápolyi császár küldte. Bizánc visszakapta Nándorfehérvárt és Szerémvárt, Géza pedig feleségül vette Szünadéné bizánci hercegnőt. A koronán írja Kristó: " a császár és a társcsászár képe mellett fennmaradt Géza ábrázolása, sőt a ""Géza, Turkia hű (pisztosz) királya"" felirat is."
forrás: Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301 (Budapest, 2003. Osiris Kiadó) 126-127.o.

Kapcsolódó linkek:
Az AntiDogma írása szerint a sárkány szimbólum feltétlenül a napszimbólum háttérereje. Én úgy gondolom, hogy a hindu és a magyar népmesei párhuzam is a sárkányt, a hindu  mitológia Rahut, mint a halhatatlanság (amrita nektárja), vagy a Nap (napfogyatkozás okozója a sárkány) a Hold és a csillagok, királylány, elrablójaként , elorozójaként jeleníti meg, a hős mítikus ellenpólusa, ellenfele. Ez egy heroikus belső út során az ember saját ösztönvilágát jelképezi, fiziológiai értelemben pedig a hátsó, azaz a hüllőagyat. Ez az a küzdelem, amit a Szent György jelkép is megjelenít, nem a pogányok öldöklése, hanem a keresztények védelme a Diocletianus alatti üldözések miatt.
Pogány Árpád: "És árulás sujt minden szent hitet" (AntiDogma)
Április 24: Szent György napja (Szent Korona Rádió)
Gemini (Gothard Amatőr-csillagászati Egyesület)
Aszklépiosz Máriaremetén(tartarossz.blog)
Mexikói Cucculatus avagy az Ufó  (tartarossz.blog)
Visszaolvasva  (tartarossz.blog)
Hygieia, Aszklépiosz és Telesphorus (Cucculatus) (Magyar Elektronikus Könyvtár  - jpeg)
Aesculapius és a Cucculatus  (Asklepios és Telesphoros - jpeg)
Szent György (Katolikus.hu)
Szent Kozma és Szent Damján (Katolikus.hu)
Jacobus de Voragine : Legenda Aurea (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Szent György (wikipédia.hu)
Szent Korona  (wikipédia.hu)
A magyar Szent Korona képei


Ajánlott olvasmányok:
Gesztelyi Tamás: A római vallás története (Budapest, 1992.Tankönyvkiadó)
Római regék és mondák (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Róma istenei (szerk. Hahn István) (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Paksi Zoltán : A kígyótartó csillagkép (Dobogó Magazin)

  Paksi Zoltán könyve még a laikusok számára is igen olvasmányos.
  Minden említésre kerülő csillagképről részletes képet találunk a könyvben.
  Paksi Zoltán könyvét és az ahhoz kapcsolódó filozófiát nem lehet a profán
  asztrológián keresztül értelmezni. A földi út egyben szimbólikusan égi út is.
  Beavatás. A szent és a profán párhuzamosan fut bennünk és találkozik.
  Kiemelt jelentőséget kapnak az írásban a beavató vagy rejtett csillagképek.
  A Kígyótartó (Aszklépiosz) és az Orion csillagkép is. Így tulajdonképpen nem
  a 12 jegyről, hanem 14-ről beszélünk. Hamvas Béla felvetette, hogy ő 100
  könyvet vinne magával minden körülmények között, az én 100 könyvem között
  megtalálható ez a könyv is.

Rendkívüli hírek - Tuva sámán szertartása a Szent Koronánál

Úgy gondolom  ez az esemény  mindenképpen elég rejtélyes  és  titokzatos. Magyarország  jelenleg a sámánizmus nem gyakorlati, hanem történeti értelmében legnyugatibb bástyája, bár a hagyomány nem őrződött meg, de fragmentumaiban  mégis megmaradt és fellelhető. A tuvai sámán elmondja, hogy ő családi, vérségi vonalon örökölte a sámánságot. A magyar hagyományból ismert, hogy a sámán fogakkal születik, mindenképpen fölös csonttal (hat ujja van). Kiskorában is meglehetősen furcsán viselkedik, másként, mint a többi gyerek, magányosabb, szemlélődőbb. A sámánok  Szibériában elkülönítve élnek  a közösségtől, kvázi  a közösség perifériáján, de tiszteletben. A Szovjetunió szétesése után  tehát  úgy látszik újra reneszánszát éli és újjáéled ez az ősi tradíció. Tibetben a tibeti jós papok például nem részei a tibeti buddhizmusnak, a lámák mégis kikérik  a jóslataikat minden év kezdetekor egy révüléses szertartás során. Hipotézis, de sokszor teszem fel, globális elterjedtsége okán, hogy a vallások előtti vallás a "sámánizmus" lehetett, persze  mindez  következhet  abból  is, hogy  az  emberiség  akkori  életformája nagyon hasonló volt. Ami mindenképpen megjelenik az a különös képességű személy, antropológiailag pedig túl van az emberen, több annál, hiszen fölös csontja van, ugyanakkor ez a többlet lelki és szellemi is. Így a fizikai valóságban való többlet, valójában a szellemi többlet. Nem csak a sámánizmusra hanem a vallásokra is jellemző, hogy ami az embert többé teszi, azt meghatározzák és szabályrendszert hoznak létre (sivatagi atyák, szerzetesek), ami legjobb példaként a hindu ortodoxia legismertebb irányzatánál, a jógánál jelenik meg, ez egyfajta fiziológiai meghaladása a normál embernek, így táplálkozási szokásoktól, az emberi közösséggel való kapcsolat is erősen szabályozva van, ez pedig egy különös fiziológiai állapotot hoz létre, ami meghaladja az ember képességeit.


Programajánló:Március 25-én, 17 órakor Magyarok Házában (Budapest, Semmelweis utca 1-3. Csontváry-terem) fog Ojun Adigzsi See-Oglu tuva sámán tisztító szertartást bemutatni.
A teljes program:
Adigzsi, tuva sámán Magyarországon (Anahita Jóga- és Szellemi Központ)

Hírforrás:
Tuvai sámán a Szent Koronánál (Szent Korona Rádió videó)

Kapcsolódó oldalak:
Mongus Kenin-Lopszan Tibetet Segítő Társaság
Diószegi Vilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén Terebess Ázsia E-Tár
Diószegi Vilmos: Sámánizmus Terebess Ázsia E-Tár