GONDOLATNAPLÓ - DILIHÁZI KVINTESSZENCIÁK

 

Szent Kristóf szobra (Városliget /fotó: tartarossz.blog)

 Amikor a Városligetben járok, akkor egy helyet mindenképpen érint a zarándoklatom, az pedig a Szent Kristóf-szobor. Aznap is, amikor a trollvadászat nagy napja volt  - erre vitt utam a keresztény Atlasz irányába gyalogoltam. Útközben már a Benczúr utcánál jártam, amikor egy kétségbeesett járókelőt kellett útbaigazítanom, aki nem találta a Városliget fasort, bár valóban van egy titkos átjáró a Benczúrtól a Városliget fasor között, de inkább nem ebbe az irányba tereltem, hanem a Dózsa György út felé, ami kerülő, de biztos. A Kristóf-szobortól nem messze volt egy botrányt kiváltó szobor, egy láthatóan erigált péniszű alakot ábrázolt, amit kubista jelleggel öntöttek fekete kőformába ,viszont ami még botrányosabbá tette a szobrot, az, hogy egy új konteom szerint talán az sem volt véletlen, hogy az a Fidesz-székház felé volt fordítva. Amikor a Nyírő pszicihiátria vendégszeretetét élveztem, az igazságügy rendelte el az observatiomat volt egy feng-shui szakértő a páciensek között, hozzá kell tennem, hogy valaki tollal (ismeretlen elkövető) egy farkasembert rajzolt a kórtermünk tapétájára, ez a feng-shui szakértő az erigált péniszű farkasembert nagyon negatív jelképnek tartotta, ami akadályozza a szabad energiák szabad áramlását ,ezért valami vajszerű anyaggal lekente, mi pedig megköszöntük neki ezt a fajta magasrendű spirituális védelmet. Korábban írtam, hogy kórházi tartózkodásom alatt nem egy titkosszolgálati ügynök is volt az emeleten, legalább is ars poetica-juk alapján, ez egyikük fennen hangoztatta, hogy a CIA a KGB-hez képest csak Mickey egerekből áll: „ -Azok Mickey-egerek” mindig így mondta az öreg. A pszichiátrián egy szem gyógyszert nem kaptam, mivel a bíróság csak a megfigyelésmet rendelte el - viszont jóval félelmetesebbnek találtam, mint a börtönt - egyik reggel például arra ébredtem, hogy valami törpeszerű alak a lábamnál alszik és horkol és amikor felébresztettem, hogy talán mégsem ebben az ágyban kellene aludnia, hanem a sajátjában, akkorát vonyított, hogy beleremegett az épület. A bizonyára ismerős vonyításra azonnal otttermett az egyik kezelőorvosa néhány ápoló társaságában és alig győzött elnézést kérni tőlem -  "- már keresték a kórházban mindenütt". El is mondta az orvosa, hogy a páciens betegségének ez az egyik jellegzetes tünete, hogy a saját ágyában nem tud aludni. Szóval voltak azért kellemetlenségek, de úgymond blogger vagy íróember legnagyobb tanítója nem a börtön, hanem a pszichiátria, itt történt a Nyírőben egy süteménylopási ügy is:  a betegszobánkban, az egyik új beteg, akit a zártról hoztak át rájárt a követségi sofőr szobatársunk süteményeire, amikor a tolvajt rajtakapta, az utazóböröndjének a fogantyújával jó nagyot rávágott a kezére, a zártról hozott páciens azonban azzal a teológiai jellegű érvvel védekezett, hogy "minden", az egész világ is, nemcsak a sütemény, de "Isten ajándéka" - erre a követségi sofőr már nem reagált semmit - csak annyít mondott:  "- hogy majd adok én neked Isten ajándékát", és elkezdte püfölni - szerencsére az ápolókülönítmény is hamar megjelent a kíméletlen apokaliptikus összecsapás csatazajára, amit ugye alapvetően egy teológiai jellegű felfogás, vagy nézeteltérés váltott ki, még egy kés is előkerült  a harcban - az összecsapás legvégül azzal végződött, hogy a zártról kiengedett embert valahogy visszatették a "kényszerzubbonyba". 

A pszichiátrián valóban csak tanul az ember, amikor a SOTE klinikán voltam a nyílton szintén a  zártosztályról jött át egy ember, aki a résnyire nyitott kórterem ajtón át benézett rám katatón tekintettel, én épp borotválkoztam és talán meg is vágtam magam ijedtemben. A zártról a kórtermünk ajtajához sétált katatón alak három egyértelmű vitathatatlan dolgot közölt velem, az egyik az volt: hogy "- nekünk mindenképpen lelket kell cserélnünk", a másik hasonlóan fontos momentum az volt, hogy "- ő az Antikrisztus", mondjuk ezt az első pillanattól sejtettem - a harmadik pedig, hogy "- a 666 a sátán telefonszáma", de általában nem veszi föl a kagylót, mert kurva sok dolga van; itt tanultam meg a Balassa utcában azt a hegelianus filozófiai alaptételt is, hogy az ember lábujja nem felel, hiába kérdezzük bármiről is. Igen komoly gond volna, ha az ember egyik vagy a nagylábujja mondjuk visszaszólna valamit egy kérdésre vagy mondjuk feleselne velünk vagy a beszélő lábujj riportot adna köztévének vagy az RTL klubnak. 

Visszatérve a farkasember feng-shui tematikához, vannak ilyen elhárító jellegű - talán Priaposz-kisszobrok. Amúgy a mai napig nem tudom mi célt szolgálnak, talán hogy a szemmelverést elhárítsák, tehát apotropaikus jellegűek - de azt sem tudom, hol lehet ezeket megvásárolni, tabakban, trafikban, tescoban, ezo-boltban? 

Egy költő ismerősöm azt mondta, "neki szemmel verik a csajok". A priapizmus a legkellemesebb betegség, amiben szívesen szenvednének az emberek. A SOTE Balassa úti intézményében egy notórius öngyilkosra is nekem kellett figyelnem, az ápolók a felügyeletemre bízták (azt mondták én vagyok "a legnormálisabb őrült") és figyelmeztettek, hogy "folyamatosan tartsam rajta a szememet, mert bármelyik pillanatban öngyilkosságot követhet el" - én azonban nemnagyon hittem nekik, de csak pár perce mentem ki a kórteremből, mire visszajöttem, delikvensünk, aki igen sovány volt, megpróbálta a biztonsági okokból igen keskeny ablakrésen átpréselni magát a túlsó világba, tervei szerint megpróbált volna lezuhanni háromemelet magasságból a mélybe, úgy kellett visszarángatnom. Magam sem hittem el, hogy ilyen kis résen át fogja magát tudni préselni, és úgy láttam ez a páciens az öngyilkosságban nem ismer lehetetlent, ezért valahol tiszteltem.  Az OPNI-ban történt meg az a fura eset a szerdai foci után, hogy az egyik épületnél megálltunk, ahol ilyen  kisüvegablakos lépcsőház-folyosó volt, és ott egy lefelé jövő beteg, az ismerősömnek annyit mondott intve az ablakon keresztül, de csak az árnyéka látszott, - hogy "mindjárt jövök!". Mondani sem kell az ismerősünk megmakacsolta magát, és közel egy vagy több mint egy órát várakoztunk a diliház ezen épületénél - mindhiába, próbáltuk meggyőzni, hogy az illető nyilvánvalóan nem az ismerőse volt, hanem csak egy őrült, aki mondott valamit, azt sem tudhatjuk ki volt az illető, hiszen a homályos üvegablakok mozaikjain át csak egy nagy integető árnyék látszott. Mindenesetre a mester egy dolgot megtanított nekünk, ha egy diliház épülete mellett haladnánk el,  és onnan kiszól valaki, hogy "szia" "mindjárt jövök" - semmiképpen ne várakozzunk rá egy percet sem!

 

────────────

kvintesszencia (latin= ötödik létező): Valaminek a lényege, veleje, sűrítménye, tömény kivonata. "Néhány sorban összegezte a hosszadalmas és bonyolult ügy kvintesszenciáját", "A bölcsesség kvintesszenciája ez a kis könyv". Az ókorban feltételezett négy elemhez (föld, víz, tűz, levegő) az ún. Püthagóreus filozófusok egy ötödiket tételeztek fel, a világteret átható és mindennek lényegét alkotó "étert". Választékos szó.  

(forrás: Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára)

 

 

 

Gondolatnapló - Egy mondat a jelenségekről és a múltról

Városmajor utcai Buddha /fotó: tartarossz.blog/

A   J E L E N S É G E K R Ő L

Egy igazi buddhista az "önént" is jelenségként fogja föl, nem csak mások személyét vagy az általa érzékelt külvilági valóságot. Valójában nem arról van szó, hogy maga a jelenség látszat volna, hanem egy olyan valóság amelynek számunkra emberi fejjel érthető-fölfogható jellege valójában egy vezérfonal, a közös nevezője a jelenségeknek, a lényege, a substantiája: az állandótlanság. Persze vannak állandóbb jelenségek és vannak változóbb jelenségek, az életjelenségek általában gyorsabban változnak - a tiszavirágzás például egy napig tart, az univerzum életkora pedig 13,8 milliárd év - azt viszont nem tudom, hogy miért nem pirosbetűs ünnepnapként ünnepeljük  az univerzum születésnapját! A szolipszizmus (mint filozófiai attitüd) viszonya az énhez megérzésem szerint maga lehetne az arcátlan "buddhizmus" iskolája. A szolipszizmusban az a  szemtelenség, hogy az ember minden jelenséget önmagára vezet vissza, a szolipszizmusban az univerzum és a tiszavirág is mind az én önénemmé alakul. Két alapvető irány vagy alapállás látható az ortodox ind védánta, szánkhja és a heterodox buddhizmusban. Az első alapállás a Cshándógja-upanisadból közismert formula, a "tat tvam aszi" mahávakja. A "tat tvam aszi" tanítása egyszerű. Minden egy közös láthatatlan magból fejlődik ki, a valóság is. Ez a valóság a szemmel nem látható tartományból növi át magát az érzékszerveinkkel már felfogható tartományba. Ez az upanisadok és az advaita védánta tanítása sokban hasonlít a szolipszizmushoz, de nincs önénre vonatkoztatás benne. Azonban mindent egy közös substanciának tulajdonít, nevezzük azt prima materiának, léleknek vagy átmannak. Ez az egyik alapállás. A másik alapállás a lehasítás, ez az amikor az átmant úgy keresi a neofita, hogy "sem nem ez, sem nem az" "neti, neti". Ez az a tudatállapot amelyben példaként mondjuk a jóga ékagrata-pratjahára (érzékek visszavonása az objektívről) jóga-lépcsőfokának elve vagy Buddha dhzsána-meditációjának jellege is érvényesül.
Buddha tanításában ez a reláció a belső jelenségvilághoz való érzelmi kötődés felszámolásának módszertana - a tudat visszavonulása, az ind ortodox irányzatokban pedig az átman-keresés attitüdje. Az arisztotelészi hülémorfizmusban két princípium van: a prima materia és a forma. A szánkjához hasonló hülémorfizmus által a világ jelenségei alapkategóriákba sorolhatóak, az emberi érzékelésünk alapján - utóbbit, hogy ez emberi fontos hangsúlyozni mert egy kavics, egy oroszlán vagy egy ufó teljesen másképp érzékelheti az érzékelhetőt.

A hülémorfizmus szerint/alapján megkülönböztethetünk két princípiumot:
1. élettelen anyagot (formát - érthető szerkezet)
2. prima materia

A formákat, amelyet a jelenségek felvesznek magukra (ezeket nevezhetjük: rész-substanciáknak). A nyelvünk logikai szerkezete is erre a lényegiségre irányul, hogy nem egyedi, hanem általános fogalmaink az elsődlegesek - Nietzsche falevél-hasonlata erről szól, hogy magának a falevél szónak nincs konkretuma, nem konkrét, hanem általános jelenséget határoz meg. Osho szerint, ami változik vagy megváltozhat, az nem lehet valóság - az igazi (isteni) valóságnak ugyanis állandó jellege van.

Konklúzióként lezárhatjuk tehát, hogy noha mi magunk, emberi mivoltunk változó, mulandó fenomén, de az emberiséghez köthető vagy általa létrehozott általános jelenségek ennél állandóbb jelenség-formát hoznak létre - pl. a történelem, a civlizáció, a vallások, a társadalom, államok,
a beszélt nyelvek és nyelvjárások, a szerelem érzése, népek-etnikumok és maga az emberi faj.



Z A R Á N D O K L A T O K   A   M Ú L T B A


Az emberi "szubjektum" számára a legfontosabb tanítás mindezekből az, hogy amikor a múltra visszaemlékezünk - a saját érzéseinket tiszteljük meg általa. A múlthoz való kötődéseket, az elveszített lehetőségeket és magának az életnek a misztériumjátékát. Egy költő vagy pszeudo-költő számára a múlt lényeges és azért lényeges, mert annak a múltnak vannak fragmentumai, emléknyomai és az információ-flow világában egyre több ilyen fragmentumra válunk érzékennyé. Samuel Beckett ír író mondja ki valamelyik idős karakter által a művében, talán a Godotra várva vagy az Előre vaknyugatnak c művében, hogy "nagyon keveset beszéltünk önmagunkról". Ezt akkor nemrég még fiatalon nem értettem, így több mint félévszázad terhével atlaszi vállamon már értem. Minden misztérium és ezért lényeges Horváth Róbert tradicionalista szerző és gondolkodó meglátása, hogy vannak sötét misztériumok, romboló misztériumok ,a világ negatívitásának misztériumai és a napnál is világosabb "apollói", tehát a jó misztériumai. Amikor az ember emlékezik, nem a múltban él (nyilván nem azt jelenti, hogy az ember folyamatosan a saját múltjával legyen elfoglalva, de az sem megoldás, ha egyáltalán nem szakít időt az emlékezésnek), hanem a "szent" múltból merít erőt és egyben meditációs objektumként éli meg a visszaemlékezésben benne rejlő pantha rei vezérelvet. Ez a "szent" múlt.

Téglagyárdűlő - Hajnal a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakiskolánál
/ fotó: tartarossz (2020)

A szerelem az egyik olyan legjelentősebb "lélek-misztérium", ami ezen személyes zarándoklataimat motiválta és egyben tematizálja. Nullkötetes pszeudó-költőként vagy versalkotó segédmunkásként ezeket a helyszíneket fel is szoktam keresni.  Amiről már írtam a blogon, az egyik "szent emlékhely" a Szeged Dóm terén található Kőrösi Csoma Sándor-emlékmű. Ennek szegedi otttartózkodásom idején különös jelentőséget tulajdonítottam, vallástudomány-szakos hallgatóként mellesleg mi mást is tehettem volna. A másik Kőrösi Csoma Sándor zarándokhelyszín Kőbányán van, a Liget téren, az egykori Zalka Máté téren. Számomra egy régi szerelem emléke is egyben [1.] - hosszú időket várakoztam itt. Szegeden eltöltött időm másik számomra jelentős helyszíne a Tiszavirágzás-szobor. Esti sétáim, különösen a vizsgaidőszakban az Ady tér, Boldogasszony sugárút, Korányi fasor, Dóm tér, Oskola utca Milkó-ház internetezője Bermuda-sokszögben zajlottak. Később jelentőséget kapott a szegedi Szent Borbála szobor is és a Hősök kapujának Szent Borbála freskója is (Aba-Novák Vilmos alkotása) és természetesen az Alsóvárosi Ferences-templom, ahol 2007 decemberében életem talán legemelkedettebb karácsonyi szentmiséjén voltunk.



A  P O L I T I K U M R Ó L

Láthatóan az utóbbi időben depolitizálódtam, ennek fő oka, hogy unom már a "kapzsitalista" pártszínházat. Gumicsontról-gumicsontra jár a nép, a politika népe. Amit Orbán Viktor vagy táskahordozói hivatalosan kimondanak manapság a nép-nemzet nevében - azt valójában nekünk kellene tennünk és kimondanunk, amíg egy politikus mondja ki konklúzióit, addig azt az "összetartozást" nem mi cselekedtük. A verbalitás azonban nem nemzet, sem nép és mégcsak nem is tett, hanem csak propaganda. A nemzetfogalom súlyos változása ez, hogy Benedict Anderson nemzet-definiciós fogalmának fogalmi kritériuma szerint a magyar nemzet és társadalom már nem is eszerinti imaginárius közösségként létezik, hanem csak a politikai verbalitás létszinvonalán. A fogyasztói cellájába vagy túlélési érdekközösségekbe visszavonult és atomizálódott, fragmentált hitét és identitását veszített tömegtársadalom szavai ezek.

───────────
[1.] Lehet, hogy tévesen írtam, hogy a Kőrösi Csoma Sándor-szobor még nem volt itt, ugyanis 1984-ben avatták föl (születésének 200. évfordulóján) - bár azt nem tudom, hogy akkoriban 1987-ben és az 1988-as  évben a jelenlegi formájában már pontosan itt állt-e vagy valamivel arrébb - a végtelenséget szimbolizáló egymásra épülő koncentrikus lépcsőkörök nekem nem ugranak be vagy az emlékezetemből törlődött", másirányú volt a koncentrációm tárgya - az "ezüstpillantás"[2.] az átjárót figyeltem és vártam valakit.
Más források szerint viszont a szobor készült 1984-ben és 1990-ben avatták fel. Egy helytörténet-guru majd tisztázza.

[2.] A "reménytelen", az "egyoldalú szerelem", ha "ezüstpillantásról" beszélünk, akkor akár egy életre meghatározó, belső szakrális élménnyé válhat.  A szufik és az indiai misztikusok az abszolútumhoz, a transzcendenssel való kapcsolatukat sokszor a szerelem érzésével írják le és ebben a metafórában élik át, sőt olyan mítoszok is felbukkannak, ahol a legintenzívebb, tehát az egy életreszóló szerelmi érzés szublimálódik a felismerésben, hogy ez valójában már nem pusztán szerelem, hanem ez a dimenzió a mindenség lelkének (átman) és a természet szimbólikus kommunikációja velünk. Egyszóval nagyon sokat veszít az az ember, aki elveszíti a szerelem emberi dimenzióját és nagyon sokat nyer vissza, amikor ráébred, hogy az egyetemes szeretet határterületének avatott vándorává válik, és végső felismerésként rájön arra is, hogy az elszakadás volt az igazi illúzió, és hogy valójában nincs viszonzatlan pillantás, valójában nincs egyoldalú szerelem, hanem egy szakrális beavatás van az amiben tudtán kívül részesült. Ezért is nem furcsa ez számomra, amikor a nagy költők megéneklik - hiszen mindig valami kozmikus dimenzóbavetülés, távlat jelenik meg ezekben a nagyszerű és csodálatos versekben (Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú  / József Attila: Mikor az uccán átment a kedves / Mihail Eminescu: Kint megremeg a nyárfaág) - ez nem azért van, mert szerelmük egy bálvány volna vagy valami traumatizált idealizálás zajlana - nem, mindez azért van, mert teljes mértékben átélik ennek szakrális jelentőségét és vonatkozásait. Tehát az egyszerre profán és szent emberi tudatállapotot, egyszerre élik meg a "paradicsomból való kiűzetésüket" és kommunikációjukat az őket vigasztaló természet, mint a mindenütt jelenvaló transzcendessel és életmisztériummal.

Kapcsolódó oldalak:

Szatmáry Ildikó  A Lélek művészete: a szerelem, avagy: megpillantás – bensőségesség – beteljesülés 

Ha már a szerelem a témája a posztnak - akkor ennél számomra sorsszerűen megfelelőbb szerzőt nem is találhattam volna a net-óceánon szörfölve, mint a (A Tan Kapuja Egyház 108 alapítója)-nak egyikét. Sajnos úgy látom az írás nincs már fent az oldalon amire reagálok, de a kapitalizmusban megszokott egyfajta jóval nagyobb állandótlanság, ha már a három laksanánál tartunk. Az állandótlanságot azért tekintsük rendszerkritikának, hiszen ez az emberi szenvedés egyik fő oka. Szóval az ezüstpillantás az úgy általában nem kölcsönös, sőt a legritkább esetben kölcsönös. A másik "gyenge" pontja a cikkben a felvetésnek Sigmund Freud élet-halálösztön dichotómiája, ami Freud redukcionizmusa. Freudot általában nem lehet vádolni redukcionizmussal, mint modern kritikusai teszik és állítják ellene, viszont ebben az egy teóriájában sajnos erősen jelen van a következetlenség és a redukcionizmus. Olyan hogy halálösztön valójában nincsen, fogalmi képtelenség. Maga a fogalom, hogy ösztön eleve elválaszthatatlan az élettől. A modern ember egészséges ösztönei is a fajfenntartásra, az önfenntartásra irányulnak és az életbenmaradásra. Az ember társdalmi lény - ahogy Arisztotelész is meghatározza mai napig érvényes definicióval - de nem feltétlenül társas. Fogalmi következetlenségről van szó, de nyilván maga a pusztítás, az agresszió jelen van, sőt szublimálódik már a görög mitológia is félelemetesen jó szimbólikus és misztériumjellegű leírást ad erről, pl  a Pelopsz-mítoszkörben, ami egyben az olimpiák eredetmítosza (sport mint a marsi erők szublimációja) és ezt a két ellenerőt valójában mint Mars (Árész) és Pallasz Athéné küzdelmeként jelenítik meg. Tehát Freud felvetése zseniális helytálló észrevétel, de a fogalom félrevezető és van benne egyfajta redukcionizmus, ami ha kicsit gondolkodunk a témán, hamar elpárolog. A lényeg az, hogy itt ösztön-princípium szintjén egy rész-egész fogalmi reláció volna helyes. Az életösztönt kell természetesen egészként posztulálni (tételezni) és az agressziót pedig ennek rész-jelenségeként.
    A lényeg, hogy részemről nem személyes indíttatású e kritika, ez egy jó írás-vitanyag (arra kiválóan alkalmas, hogy felkeltse az érdeklődést a téma iránt) - de nyilván könyvtárakat lehet megtölteni a szerelem témájával. A másik érdekesség az, hogy a cikk szerzője nem pusztán elméleti dimenzióban, hanem gyakorlati, autentikus spiritualitásban is magasszinten jártas. Ezt még hozzá akartam tenni, mert manapság az információ-flow időszakában mindenféle próféták és ellenpróféták jönnek, ezo-teóriák, összeesküvés-elméletek és gyakorlatok és persze ember legyen a talpán, aki kiigazodna a mostani zűrzavaros helyzetben.



Ha már a prófétáknál tartottunk, ez a video mindenképpen "TOPLISTÁS". Köszönet a szerzőnek, akit manapaság méltánytalan támadások érnek - főként Szent Korona Rádióhoz tartozó ZugTáltos facebook oldalon.

Gondolatnapló - Öntörvényűségünk túszai...

Hiba a  MATRIX-ban

Öntörvényűségünk túszai kiléptek a fényre. Megreggelizték a holnapot és továbbálltak. A szürkületben hallották szárnyaikat átsuhogni az időn.Gyakorta megmetszették az emberi fajt, fájt - nagyon file - József Attila parafrázis. Eltörölték a lázadók a kormányfileoket, írta a Nemzeti Robogó. Hűvös csillagfény hasította ketté a ködtudatot. A torokban alakuló gomboc, nem gombóc volt - hanem pszichikai tudatburok, vagy tudatbürök. Mi lehet az álom ellentéte? A csillagos ég. Gondolatgomolyag száll talajmenti ördögszekérként. A sivatagban megtalálni a korábbi tengeróceán kapuit. Kinyitni nyári reggel az ablakokat, ez a levegőzés. Ha a levegő velünk, ki lehet ellenünk? A jógi így gondolta. A gondolatok színeiről tartottak pszichedélikus előadást. Akik későn találtak világra, már nem találtak semmit. úgy őrizzük a kincseit ennek a fénynek, ami a reménysugarunk. A főpolgármester-jelöltünk az Alfa Centauriról származik és emberi aurával táplálkozik. A szú nem hasonlít a sziúra, van-e a hangyáknak lárvája. A mezeipoloska keresztény páncéloslovag vagy rovartank. Kimentek a tankok és bejöttek a punkok. No Future! Magányban töltött életidőmet elcserélném egy pornófilmért. Nudista könyörtelenség -a meztelenség könyörtelensége -  a király meztelen önreflexiók. Jönni, látni és mindent veszíteni. Mi az életkockázat, ha leterítenek úgyis - az ámokfutó önreflexióját adják az 1-es tévén. Hazámat elcserélem egy üregi nyúl-köpönyegért, golgotai hajléktalan-M.A.T.R.I.X. A koldusmaffia nélkül nem működne a civilizáció - veti föl a kormánypárti média. Médeia médium média médek. A Keselyű három apját adják a mozikban, elveszett minden. ‚Nap az apa". Kapára! Lapátra ! Kaszára pátria! Akinek hat anyja van - az genetikai kísértet. Nyúlszőr kalap, a kalapság lényegisége a zárt fejtetőtér: A koronacsakra és a "kalapgumitartó" vagy "gumikalaptartó" írja Karinthy a modális logika szerint. Saját napunk körül keringünk. Helitropisták zaja és a trapista sajtok zaja. az univerzum zenéje. Rákontrázok: Trumpista sajtó. Pista a tegnapi priapista sztárszatír. Börtönlevél blues. Metszőfogakkal szobanövényt metszeni. Elmetszeni az életszálat - ezt lehet? Teher alatt nő a nyomor. Három fogalmi tényezőnk van: az élettelen és élő anyag és a semmi. Négy tudatállapotunk, amely közül három lefokozott és egy valósan valós csak: ez a turiyam az indiai-vallási nézetek szerint. Irni talán annyi mint inni. Ez az én hétköznapi kocsmám. Kavicsot találtak a nyúl tüdejében. idén megint és megint csak a Nyulak-szigetén nyaraltam a Hajós-sportuszodában és én és az agyarok évek óta a Langerhans-szigeteken nyaralnak. A cukor bűvöletében kinyúl a nyúl és kilóg a nyúlláb - nyúlcipőben aludni alapvetően bűnözői attitüd. Aki cukorbeteg az ne bűnözzön, mert hűtőszekrény nincs a zárkában az inzulinnak, csak két és háromajtós közlekedő szekrények. Menekülő ember és a menekültek embertelenek, nem a kormányok - ez evidencia. A nyúl viszi a puskát szoborkompozició is megszületett. Nincs már semmi új a nap alatt amit föl ne találtak volna, le ne írtak volna, és meg nem alkottak volna. Egyetlen egy értelmes párbeszéd van, de az is értelmetlen: a monológ. A dialógus tagadók szerint csak monológ létezik. Diavetítés. Majmok bokszolnak az agyában - 3. menet technikai K.O.. Mielőtt letartóztattak volna a Horánszky - Makarenkó utcát rendszeresen bejáró hajléktalan a kezembe nyomott egy sárgarézlemezt, azon egészen véletlenül a görög istenek ábrázolata volt  - a görög istenek arcképcsarnoka Zeusztól Hermészen át Apollónig vagy Dionüszoszig. Ebből értettem meg, hogy minden isten vétó nélkül elfogadta, hogy börtönbe fognak vetni. Másnapra meg is rendelték a leszálításomat a Gyorskocsi utcába. Speedcar. Héphaisztoszban pedig bíztam, igaz mindig a krisztusi célkereszten tartotta az egyik szemét. Manapság atomrakétátat kovácsol. Dionüsszosz tegnap megsértődött. Ezek nem jó jelek. A Városmajor utcai japán boltból pedig eltűnt a Buddha-szobor, nincs több bhúmi sparsa. És ami hab a tortán, vagy a jéghegy csúcsa vagy soha nemlátott gerenda a szemünknek - egy fordított beavatás történt - egy kard van a helyén. Olvassunk az egyetlen írásból, amit a teremtő ír, ez egy non-verbális kommunikáció: a gyerekkor időszaka a békét a háború helyett, manapség háborúk a béke helyén, de mi lesz a Földdel. Műanyag granulátum és mindenhol egy Dalai Láma a bálnák és pingvinek gyomrában. A kormánypártok és híveik pedig cinikusan tagadják az éghajlatváltozást, a jégkorszakokat - az is kommunizmus szerintük. A komfortzónák elszigetelődések - amikor az utcazaj túl erős, akkor a külső harsány aurák felsebzik a meditáló lélektestét és éterikus könny keletkezik. Egy szabadkőműves hangyaboly elfoglalta a fürdőkád és környékét, ezért manapság ritkábban zuhanyzok, ha mégis - kénytelen vagyok asztali USB ventilátorral életet menteni. Budán történt meg, hogy a vonuló hangyaraj miatt meg kellett volna állítanom a hegyvidéki kis utca forgalmát pár évvel ezelőtti kirándulásomkor, de nem tehettem meg, mert kényszerzubbonyban vittek volna el. A pszichiátriai múlt egyrészt előnyös a bíróságokon, bár valóban puszta tényük is megerősítheti egy cselekmény valószínűsíthetőségét, másrészt hátrányos a legtöbb esetben. Egy normális ember manapság kétféle hivatalos papírral kell rendelkezzen, egy papírossal arról, hogy egyáltalán nem normális, és egy másikkal ami kifogástalan elmeműködését taglalja és igazolja normalitását. A pszichiáterek amikor kizuhannak az ablakon, mindig fejjel lefelé érkeznek meg és csapódnak a városi bitumenbe a macskákkal ellentétben, azok mindig talpra érkeznek.

Gondolatnapló - Jogában áll jógázni

Karácsonyi galambfiókák  /fotó: tartarossz

Jogomban áll jógázni és hallgatni. Tandori szelencéjében veréblábnyom és gombfocilabda. Remény nélkül nem lehet írni sem. A teremtés önreflexió. A Loch Ness-i szörny sajtótájékoztatójáról jövök. Az ember mindig az idillre rendezkedik be. OTP kocsmai takarékbetétkönyv. Degra daráló sürgősen eladó! A szekrénybe toloncolt múlt. Egy fragmentum él tovább belőlem, az idő mindenkit szétmarcangol. Szent István öröksége? A pogányokat állammá lapították. Ó mítosz! Magyarországon az ember alap tudatállapota mostanság a jogos felháborodás, mindenki folyamatosan fel van háborodva valamin. Bombamódra szaporodnak a terroristák. Nem szenvedek írásdühben, grafomániában - hanem annak az ellenkezőjében:  írás fóbiám van. Fiatalkorában egy nyíl fúródott a hátába, ezért fura gondolatai voltak (a szervezetbe került idegen anyag és a paranoid gondolkodás és a természetes kilökődés összefüggéseiről már írtam) . A mozgás és az öröm dinamikus. A sejtek tánca. Gombfoci trainerként még lehet jövőm. Galambok ülnek a párkányon, Cukor és Bogyóka december huszadikán repült ki a fészekből. Nem voltam soha nagy galambrajongó, mivel hasonlóan a kormányhoz ez az állat idős embereket képes befolyásolni és hipnotizálni, ott van rá példaként Bohumil Hrabal halálos balesete is. Tandori valójában vizivárosi verébsámán volt. Egész lényében hordozhatott valamit a totemállata manájából. Amikor az ember mindent elveszít, akkor valójában visszatér a természethez, ugyanazon elveszített sorserők más életformákban manifesztálódnak számára. Ez a kulcsa a madáretetőknek. A minap Sütő Andrást olvastam, kiváló írónak tartom - Teheránban állítólag egyetlen székely éldegélt akkoriban, aki kalandos körülmények között került Csíkszeredáról Teheránba, túl nagyot vágott rá a lovára. Hasonlóképp mint a nemesmedvesi Mayer volt határőr sorkatonaságunk idején, kalandos körülmények között motorháton vágtatott át Ausztriába, részegen - átszakított minden drótót áttört minden sorompót minden határon és árkon-bokron keresztül, tankcsapdákon át szinte repült majd a józanódás időszaka után Rábafüzesnél jött volna vissza, de iratok nélkül - alig akarták visszaengedni Magyarországra - pedig esze ágában ne votl disszidálni. Disszidálni vagy leszedálni. Ki lovon, ki pegazuson, ki buszon, ki hallucinogéneken, ki alkoholon, ki biciklin és a legjózanabbak gyalog és vízszintmérővel, nehogy lejtőre kerüljenek. A hagymányos aszfaltjárdákon akár napi 20-40 kilométert is mindenfajta lágyéktáji fájdalom nélkül simán legyalogoltam még szórólaposként is, manapság ezek a díszkő-burkolatok nagyon megviselik az embert - teljesen rugalmatlan felület és ami a legkárosabb bizonyos, hogy a fájdalom oka az lehet, hogy ezen új díszjárdák burkolata pontosan be van mérve vízszintezővel is, ha hepén és hupán kell az embernek átgylaogolnia, vagy félméteres gyökérbe botlik a félhomályban, ami a magyar aszfaltot felgyürvén megcsavarintotta, még akkor sem fájdul és sajdul meg a láb. Régi mesterem aki a híres futvafestő, mindig úgy mondta, hogy ki kell lábalni a betegségből - ezért futott ultramaratonikat. Amikor valaki elhunyt az ismerősei köréből, annak az emlékére is futott egy pár kilométeres kört. Magyarországon a rendetlenséghez és az egyenlőtlenségekhez szoktunk hozzá, a közterület a senki földje vagy a pápuáké. LSD hallucinációnál arról számoltak be többen a bad tripnél, hogy a szórakozóhelyen egyre ellenségesebb arcokat vizionáltak. A droghasználók egyik bevett kliséje, hogy barátokkal kell körülvegyék magukat (vagy báránybőrbe bújt farkasokkal), ha egyik nap meggondolatlanul pszichonautának csapnának föl és akkor védve vannak. Jó, és a pszicho-nóta! Nehezen vettem rá magam, hogy megnézzem a dokumentumfilmet erről (munkanélküliként maradok inkább az "ékszer tévénél" és a déli harangszónál) - mert tudtam, hogy nagyon sok lesz a közhely és nagyon kevés olyan kérdés vetül fel, ami esetleg a transzcendens témájába vágna (pl. a már többször említett prekolumbiánus emlékek feltörése a kollektív tudattalanból - maya írás!). Racionalizálni a hallucinációkat. Volt valami videó a Youtuben, ahol Pécsen bocsánat Szombathelyen egy démon elől menekült egy ember, a sivatagi anakhóréták leírása és vélekedése szerint teremtőnk atekintetben nagyon kegyes az emberiséghez, hogy nem teszi láthatóvá ezen démoni élőlényeket - így óvva minket a súlyos rémülettől. A démon helye és kiűzetése a Bibila szerint amúgy is a sivatag. A böjti időszak is a sivatag jelképe és Jézus Krisztus megkísértése a hatalommal. Jézus azonban nem hajlandó a sziddhire, nem változtat csak úgy köveket kenyérré. A jógi célja sem a sziddhi, hanem a megszabadulás. Cukor egyébként visszajött és egy napott a fészekben aludt, regresszió? Bogyóka sajnos eltűnt. Egyes nézetek szerint a galambok amikor kirepülnek, már nem jönnek vissza - ezt cáfolom. Az biztos, hogy tavasszal talán kénytelen leszek az életterüket csökkenteni - nem hiszem, hogy az én feladatom lenne a dimenziókaput továbbra is fenntartani számukra (az élet a tér egy meghatározott pontján lép be ebbe az univerzumba - Kemény Katalin / Hamvas Béla). Egy biztos, komoly dilemma, hogy kié a tér. Az is bizonyos, hogy határterületen élünk. Abban is biztos vagyok, hogy a marxisták és hegeliánusok hülyeségen vitatkoztak, amikor ez a materializmus vs idealizmus vita időszaka volt - a börtönökben ilyen viták nincsenek és az indiai ortodox darshanák fel is oldják az első ok körüli vitát, főként a szánkhja darshana, hiszen két ős-principium van - egyik sem volt előbb és noha a világ részei, mégsem azok, hiszen alapállapotuk a középpont nyugalma, a nem-manifeszt, a láthatatlan. Egyetlen filozófiai alapkérdés van ebben a "Lenin-Hegel" vitában, mi az anyag és mi a szellem - miután ez nincs definiálva - nyugodt lélekkel fordulhatunk kelet felé, hogy valójában vita sincsen, pusztán valamiféle elmélet önigazolása. Persze érthető ha a szellemtörténet és a teremtés ideája, ami még sokak számára a nyomorúságos és sötét emberi létezés elfogadásának és nemlázadásának, a hatalom és a világ rendjének és legitimációjának, a keresztény-vallási analógiáját jelentette - tehát érthető ha az új politikai és társadalmi ideológia elöször mindenképpen szembehelyezkedett ezzel. Az egyén megszabadulása szempontjából ezek nem lényeges vitapontok, de ha erős argumentum van arra, hogy az anyag dialektikájában történelmi analógiát láttassanak - az sincs olyan távol a fejlődésben hívő, modern pozitivizmustól, holott erre sincsen garancia. Jelképei vannak ennek is, hiszen az emberi egyedfejlődés a két félsejt egyesülésétől végighalad az evolúciós skálán. Még a tudósokat is meglepi, hogy az egyideig egyforma homogén sejtek, hogyan rendeződnek és szerveződnek különbözőségekké. Nagyjából ennyi, a galambokat hagyjuk békén napozni - az anyagnak nevezett valaminek pedig számunkra érzékelt két formája bizonyosan van: az élő és az élettelen. És megismétlem magamat, hogy Grandpierre Atilla csillagász és sámán szerint Galilei kísérlete nem érvényes, hiszen az élő anyag másként viselkedik az élettelennél, maradva a madaraknál. Ami pedig a Szatja-jugát (az aranykort) illeti és az eljövetelében hívőket, tképpen itt arról van szó, mert  Európában ez egy vallási szinkretizmusból eredő hiedelem, ezért releváns megemlíteni, hogy a Kali-yuga maga 432 000 évig tart. Arról is tudunk, hogy ez időszámításunk előtti 3102 év (február 9.) volt a kezdete (Mahábhárata: a pándavák és kauravák mítikus csatája), tehát legjobb esetben is csak 5 000 évet tudtunk le a legsötétebb korszakból. 428 000 év még hátra van, ami nem lesz könnyű: évente már most a Kali-korszak kezdetén járva Magyarországon jelenleg csaknem 3000-3500 kilakoltatás van és 200 ember fagy halálra. Hamvas Béla szerint már csak a költő őrzi a Temenosz lángját, ezért Tandori Dezső költő tisztelete és emlékezete a gombfocipálya és a gombfocicsapatok, leginkább az angol liga! Érdekesség hogy az atv-n megpróbálták politikai kontextusba helyezni a nagy magyar költőt - persze sikertelenül - de létezik-e annál nagylelkűbb politika mintsem, hogy kismadarakat oltalmazunk és nevelünk fel - és ezáltal a világgal való relációnkat példamutatás nélküli példamutatással fejezzük ki. A világhoz való viszonyunk és világnézetünk akkor is megjelenik, ha nem politizálunk - ehhez képest a jelenkor politikai értékrendje és antiszociális attitüdje Nietzsche szavaival élve pusztán "irtóztató barbárság" (az ember- vagy istenáldozat) által és bizonyos, hogy évezredekkel van visszafejlődve és elmaradva egy költői szemléletmódtól. Az egyik kedvenc mudrám (kézjelem) a Garuda-mudra. Garuda születésének mítikus legendáját pontosan most ezkben az időkben volt alkalmam egy kiváló 1970-es években készült magyar tévéjátékban újra felfedezni (Szávitri, az asszonyi hűség története - a Youtube-ról sajnos régebben letörölték / mítosztalanítás). Jogunkban áll tehát vegetáriánusnak lenni, vagy akár gyümölcsevőnek, muslincának és hallgatni és nem aláírni semmit és hogy az ahimszát legalább részben betartsuk - sokan lenézik és megkérdőjelezik, ha valaki valamiféle indiai hagyományt követ. Kérdés az, hogy melyek akkor a magyar tradicionalizmus félreismerhetetlenül bizonyos és követhető tanai. Szegeden a Kőrösi Csoma Sándor síremlék-szobor felirata is arra figyelmeztet minden magyart, hogy keresse és kutassa Indiát. Ha valaki nem keres, bizonyára nem fog találni szellemi kincseket, egyáltalán nem a követés a lényeg, hanem a saját álláspontunk és integritásunk kialakulása - ami egyáltalán nem bizonyos, hogy kialakul és végül Swámi Vivékánanda, aki Sri Rámakrishna Paramahamsza elsőszámú tanítványa volt többször kifejtette, hogy az emberi élet célja a tudás és nem a boldogság. Ez valahol racionális álláspont a körülményeket és az emberi lehetőségeket figyelembevéve. Ami pedig a munkásosztály kérdéskörét illeti, már a 19.században sem volt más lehetőség és küldetése a proletariátusnak, mint a hatalom megszerzése - Marx sem látta másként az I. Internacionálé idején - nem feltétlenül azért mert ez történelmi szükségszerűség (vitatható a szükségszerűség, mert az hipotézis vagy posztulátum), hanem azért mert a valós többség védelmét és képviseletét csak a néphatalom és nem a sztrájkbizottság garantálja. A sztrájk annak a jele, hogy háború van és válság, ahogy a többpártrendszer és a kapitalizmus súlyos válságtünet. Manapság soteriológiai értelemben alkalmazotti osztályöntudat nemigen van, vagy csak ébredezik - nyugat modern megváltástana és tradíciója a marxizmus. A marxizmust elnyomták, a kereszténységet folyamatosan felfalták saját élére állt gyermekei - két oroszlánfóka viaskodik közben a tévében ez is valahol a szociáldarwinizmus és a társadalmi kispolgári narancsfasizmus legitimációját segíti elő) Ha valaki erős legitimációt érez kispolgári fideszesként, mennyivel erősebb legitimáció és szélesebbkörú világnézet, egy társadalmi megváltástan elkötelezett hívének lenni, a marxizmus-leninizmus arra jó, hogy újraértelmezzük, azt a lehetőséget amit ez az ideológiai irodalom és filozófia rejt, soha nem szabad kiaknázatlanul hagyni - aktualizálni kell, közérthetően mert tartozunk a korszaknak ezzel a felelősséggel, hogy felelevenítjük a munkásosztály harcait és történelmi küldetését. Meg kell értetni a világgal, hogy nincs a Bismarck-féle társadalombiztosítási rendszer és a Rerum Novarum sincs, ha nem volna marxizmus. Azok akik a marxizmust manapság felszámolták első lépésben azonnal megvesztek és megölték Bismarckot is, majd a pápára is rátamadtak. Luther szavaival élve, aki Münzer parasztlázadóit látván felhorkant egyfajta antilutherként mit is tehetnénk ezekkel: "agyon kell ütni ezeket, mint a veszett kutyákat".

Gondolatnapló - Lángoló szánkók éjszakája

Boldog karácsonyt ! /fotó forrás: BLIKK

Most miután alaposan megzavarodtam és a tévétávkapcsolóval próbáltam meg a számítógépemet is lekapcsolni, rádöbbentem, hogy írni fogok, mert elmebaj kerített hatalmába. Arra gondoltam legyen az az alcím, hogy: Egy mondat a lángoló szánkókról, mert tudjuk jól és sokan Illyés Gyula után szabadon, Hol lángoló szánkók vannak, ott lángoló szánkók vannak, és nemcsak a bal és jobb sarokban, az árokban, az ország karácsonyfája körül, és nemcsak a szánkódombon, de ott van a Fidesz-nyüszítésben, a narancs-obégatásban, ott lángol velünk a szorongásban, hol a lángoló szánkók vannak!  Nem akarunk több lángoló szánkót látni. Legyen ez a poszt egy kiáltvány, ma amikor a lángoló szánkók kísértete járja be Európát és a hazát!
Szánkósirató Georg Spöttle költő és biztonságpolitikai szakértő is azonnal megnyilatkozott a botrányos szánkó-ügyben, és a szánkógyújtogatás biztonsági kockázatait elemezte, eközben Bayer Zsolt is előmászott már az ágyneműtartójából, de az is lehet, hogy nem a saját, hanem a szomszéd ágyneműtartójában töltötte mostanában éjszakáit, de legalább is a lángoló szánkók éjszakáját bizonyosan. Nem akarom elviccelni, mert kellemetlen ez, én maximálisan megértem, hogy Bayer Zsolt nincs hozzászokva az ilyesmihez - hasonló kellemetlen érzés lehet ez, mint amikor a Nyírő Gyula kórház pszichiátriáján egyik ködös reggelen arra kellett ébrednem, hogy egy "kutyaszerű alak" arccal a takaróba fúrva magát ott vonyít az ágyam végén, a lábaimnál, az ember azt gondolja, hogy ha már máshol a világon nincs is rend és biztonság - mert már mindent felborítottak a felborítók - legalább a pszichiátria az egyetlen biztonságos hely egy rám veszélyes társadalomtól kellőképpen elszeparáltan. Egy ismerősöm is, mint írtam hamar elhagyta az OPNI-t, mert a kórteremben éjjelente 20 percenként felült az ágyán valaki és megkérdezte tőle, hogy "figyelj, te nem félsz?" és egy idő után valóságosan félni kezdett, aztán akkor telt be nála a pohár, amikor reggelre az éjjeliszekrényen úgy találta a tiszta és üres poharát, hogy valaki belevizelt. Látható, hogy a szánkógyújtogatás átlépte a határt, mondhatni a kocka el van vetve - itt most már szankciók jönnek. Bayer szerint eddig tűrték a Soros által szervezett csőcseléket, de holnaptól feltűrik az ingujjat, székely különítmény is bejelentkezett rendet tenni és a Betyárkörte-sereg is! Nyilvánvalóan egy ilyen rendkívül válságos politikai időszakban egyedül C.Ö.F. Békemenet lehet képes arra, hogy felszabadítsa a vörös várost, Budapestet a felforgatástól, a fizetett Soros-különítményektől.
A felszabadítókat a rettenthetetlen sósavas bácsi fogja vezetni, aki korábban a HaHásokkal szemben egymaga is képes volt a bátor és nyílt küzdelemre. A lángoló szánkók körül mellesleg egyre több baj van: egy vadhajtások nevű weboldal egyik tagját példának okán hátulról, sunyi módon ütötték meg a szánkóégetők, mert beleszólt, talán az is meglehet, hogy pont egy szánkóval vágták nyakon, és gyülölködő kommentek százezrei árasztották el a facebookot is, olyanokat is olvasok a neten mostanában, hogy „Orbán Viktor szarjon sünt!”, és hogy „Bayer Zsolt házhoz ment a lófaszért”.  Az ellenzék tehát, a szakszervezetek, a ballibsik kinyították a Janus-kaput és a kormány megmondó- emberei és a savas bácsi válaszcsapást ígérnek. Semmiképpen nem nézünk unalmas karácsony elé, én mindenképpen veszek egy ilyen hagyományos szánkót, kihúzom a Kossuth térre és elégetem; a szánkó lett ennek a lázadásnak a szimbóluma, ha Orbánt és eretnek keresztény kormányát egyszer valamikor máglyán égetik meg, ahhoz bizonyára a faanyagot ezek a Kossuth téri szánkók biztosítják majd, de ha nem is mindenképpen szánkókból fogják összerakni. Nos ezért félnek ezek ennyire a szánkóktól, régebben azt mondták, úgy fél mint az ördög a tömjénfüsttől, manapság azt mondják fél mint a nersevik (vagy fidesznyik) a lángoló szánkótól. Ha nemzetbiztonsági tiszt lennék, és rendelkeznék a megfelelő paranoid rálátással, mint Spöttle, én még azon is elgondolkodnék, hogy minek az ürügyén vittek oda szánkókat. Végezetül egy kérdés maradt még, hogy mikor lesz terrorcselekménnyé nyilvánítva végre a nyilvános szánkóégetés? Kértek egy kis túlórát a pofátokba?


Kapcsolódó oldalak:
KDNP irodával mocskolták be a sz@rt  A MI IDŐNK
Zavargások Budapesten! Molnár F. Árpádot is lefújják könnygázzal! YouTube

Gondolatnapló - Kohlensäure

Ősz a Karczag-villánál (fotó:tartarossz)

Az úr a szennyvízcsatornában is úr. Nem iszok több Ramszeszt. Ahol sok a buborék, ott kevés az eszkimó. Az amrita is bugyborékos. Egy degenerációváltáson vagyunk túl, egy focipálya peremén ahol élek, élesen kanyarodnak a denevérek, és lerakodnak a teraszon: vastagon. Tele van a loggia pókokkal, lógnak ott ahol nincs perpsektíva. Siva. Nincs rossz vicc, csak kevés alkohol. Illegális vándorolló. Rivaldó combbal felpattintotta a labdát, és csakúgy ollózott egy gólt. Elvándorló. Hollóvándorlás. Sorosvándorlás. Az albánokkal még magam is elbánok. Pusztaságba űzik a kecskét a barbárok - kommunikáció a transzcendessel? Megkopottak és elfásultak már a régi degeneráltak, a hosszú rendszerváltás alatt - pusztában vándorolni 30 évig manna nélkül - elfakultunk a sok politikai pofázástól, frázisoktól. Szamárvágta Jeruzsálemig fráziskéséssel. A degeneráltak magabiztosságával sistergek egy állatkereskedés kirakata előtt a város peremén ahol élek. Pályaválasztási tanácsadóhoz fordult egy ismerősöm 50 évesen. Pusztaságba űzik a kecskét, egy tablet pont egy kecske ára. Új idők vannak. Az úr a szennyvízcsatornában is úr, terített asztalka, kámadhénu. Csatabárdos Ráma álnéven írta arisztokrata-ellenes ellenkölteményeit, de cukorbeteg volt - írja a helyi újság a költőről. Legyen világosság! Olaj és léggömb. Iraqosdit játszunk, te vagy Szaddam Husszein, a diktátor. Ufót látok, de elreppen. Nem a forma 1, hanem a tömegközlekedés a száguldó cirkusz. A reverenda - neverending. Osho írja egy helyen, hogy ő nem látott még depressziós madarat. Kérdés az, milyen specifikus emberi szemnek is észlelhető tünetei vannak a madárdepressziónak, depresszó kávé. Kánaán van, lasszóval fogják a lumpeneket. Állásdömping és templomba járó materialisták. Tokeito visszatér. A skizofrénia legfőbb tünete Magyarországon, a 21.században: a beteg gondolkodik. A Kásler prof. által ajánlott gyógymódi szerint, ne a kezelőorvosával, hanem a teológusával konzultáljon elsődlegesen, hogy a betegség-baj alapokát felismerjék. Munka helyett mimika. Untat a mimika. Jön a bubópestis, hátrafele rohanó mongolfutóegerek a Kossuthon. Metrózók haza, csőbehúztak. Skuló vagyok Isten géppisztolyában. Bedobom az időkapszulát, megszólal a gramafon az óvóhelyen. Kint géppityú és madárricsaj. A pultnál még reklamálnak, hogy "lukas volt a dobozos sör". Kitör a világháború. Én nem ilyen rendszerváltást akartam. Soha többé kapitalizmust. A tüntetők között egyre több a koreai és a japán harcművészeti iskolák egykori tanítványa. Osztálytalálkozó vagy osztályellenség. Eközben lekaratéznak egy lódarazsat az uszodában. Beugrik az emlékmás, amikor egy szitakötőt lerúgnak a BKV buszról, fogalma nincs, hogy ez védett lélek-élőlény. Utolsó útjára kíséri egy piros köpenyes uszómester és két idősebb bejárati portáskarakter, a lódarazsat. Tovább zajlik a vízilabdaedzés. Egy fullánkkal kevesebb van a világegyetemben. Rám szólnak, hogy ne álldogáljak a lépcsőn a vízben (baszki 40 fok van). Még hallom a szárnyakat zümmögni, a vízért jöttek a lódarazsak is a zuhanyhoz, de már nincsenek. széttaposták őket az emberek. Mégis visszajárok ide, mert mentőöv kölcsönzéssel foglalkozok - a buszon akkora tömeg van hétköznap 11 órakor, mintha mindenki közveszélyes munkanélküli vagy nyugdíjas volna. Nem vagyok tömegpárti, a nézeteim szerint a tömeg a stresszelésen kívül övsömört is okoz, ha felosztanánk egyenletesen a Kárpát-medencénk ránk eső részét, mindenkinek jutna legalább egy focipályányi alapterület, mindenki lehetne úr a saját szemétdombján, de inkább szolga akar lenni a másén. A Rig-Védát olvasom, a Purusa-szuktat, majd három mondatot Nietzsche-től, majd a Garibaldi életéből írott könyvből is, és még egy kicsit pihenek az árnyékban, én a kétharmadrész Isten mielőtt megnősülnék, de a nők közben hazaindulnak az első viharfelhő láttán, sem napozni sem lapozni nem lehet már, én azért maradok itt és beállok az eső elől a vízilabda kispadra. A plexi jól szigetel. Majd később megnézem a felújított focipályát, és átlépdelek azon a füvön, ahol mindig előjönnek az árnyékos fák között, azok a régi szép emlékek, itt kosaraztak ki még 1995-ben - kiállok a depoba, a strandpapucsomat focicsukára cserélem, 10mp és aztán elkezdek dekázni, a világkörön túljutok, de közel az ötvenhez, már nem úgy hajlik a téridő. Még két Matthews-cselt bevetek és Elastico-kombinációval, aztán vissza a zuhanyhoz és a medencébe, ahol nem árthat az eső. A gumirozott pálya mellesleg azért elég rossz ötlet, a legkisebb eső és nem lehet hasraesés nélkül megúszni, tudniillik, hogy a FINA VB miatt felújították az egész Hajós Alfréd Sportuszodát és a régi aszfaltos kispályát is. Még napelemek is vannak a tetőn, a börtön ablakából is rá lehetett látni a venyigei napelemekre, nem tudom egy fogvatartott vagy egy egykori fogvatartott hangulata jobb lesz-e a napelemek láttán. Talán egy ezrelékkel. A koszttól semmiképp, a Bajnok csak a gyorskocsi utcai mákosgubát tudta megenni, ezenkívül csak csomagban beküdött téli- és paprikás szalámit evett, mintha maximálisan bizalmatlan lett volna a börtönök legjobb kosztjával szemben is több évi gályarabság után. Aki volt fogvatartott a Gyorskocsiban, az akár elkérhette a reggeli kakaónak még túlzott jóindulattal sem nevezhető meghatározhatatlan zavaros híglé receptjét is, ami leginkább valóban zavaros vízre hajazott, mintsem emberi fogyasztásra alkalmas reggeli kakaóitalra, de az adófizetők pénzéből mi ne legyünk telhetetlenek vagy maximalisták. Ami a Gyorskocsiban valóban emlékezetes volt, az nem a reggeli kakaónak látszó kakaós víz, hanem a szabadulásom, mondjuk a 2009-es, de 2015-ben már beértem kevesebbel, hogy Rezesovát fixirozhattam a folyosón, Rezesova és pont a Gyorskocsiban ez már önmagában külön büntetés. De maradjunk a vallástörténetnél Nos a három monoteista világvallás számomra túl monoton és túl monoteista. Aton számomra a Balaton, függetlenül attól Freudnak Aton mit jelentett, a fideszesek Jobbatonra fogják átkeresztelni a tavat, ha nem figyelünk. A nemesmedvesi szovjet emlékművet is (T-34es tank) a helyi Fidesz akarta elbontani, de aztán a buzgómócsingok megelégedtek a csillag átfestésével - ez is nagyon beteges, kényszeredett perverzió - nekem eszembe nem jutott volna a vörös csillag elmázolása, főként mert az emlékmű jelentéstani és történelmi lényegéhez az is szervesen hozzátartozott A régi úszómesterek még azt tanácsolták bölcs udvariassággal a gyereknek, ha rosszul úszott, hogy "te ne ússzál háton, mert nem neked való, inkább próbáld meg kisfiam a melluszást vagy a gyorsot". A maiak a legkisebb kihágásra leüvöltik az uszodavendég fejét a helyéről, akik a vízben elsüllyednek a szégyentől. Bugyborékok. Amióta ellpoták a biciklimet logikus, hogy nem biciklizek, de ha egyszer lesz munkahelyem és biciklim mindig a Korong utcán fogok áthajtani Zuglón, mint régen a szép időkben a Városliget felé, amit most az arisztokratáknak építenek, mi bokorbahugyozó prolik, csövingerek, outsiderek, páriák és dombák ki leszünk tiltva a szent Fidesz-kertből, és azon a környéken, amihez olyan nevek kapcsolódnak mint Törőcsik, Puskás öcsi, vagy Huszárik, József Attila és Hamvas Béla, na ez a skandalum. Simán megcsinálok a betonon egy sírsászanát, aztán irány a tüntetés. Keményfejű sportnemzet vagyunk. Erősíti a fejet. Horkolás 10 óránál, a ping-pong asztalok felől. A Vérmezőn az egykori asztaliteniszező stílszerűen egy beton ping-pong asztal alatt húzza a lóbőrt, az egykori spiller és kerületi focista-hajléktalan pedig a régi grundon alszik . A kapitalizmust nem építgetni kell, hanem rombolgatni. Már tesztelik a NAV-szondát az adócsalók ellen. Na viszlát a fényben!

Gondolatnapló - Egy mondat az idegösszeomlásról

Eljött, a vízcseppek közé

Nem látom a párttól az erdőt! ISIS veteránokat keres a BKV jegyellenőrnek. Egy mondat az idegössze-omlásról. A közhangulat a városban, mint vaddisznótúrás és szarvasbőgés után egy széttiport kertváros. Egy mondat az idegösszeomlásról: pár év elejei leszámolás, kilakoltatás télvíz idején, tolakodás tömeg-közlekedés címén és idején és ketrecharc a sporttévén. A TEK-gálán egy közlekedési rendőr hülyére pofozott egy hivatásos kommandóst, vértócsa és K.O. 21 napja nem ittam alkoholt. A Coca-Colás pa- lackokon mert nem üveg, csak palack, fénytörik és kirajzolódik egy jövendő cukorbetegség pszichedé- likus Szibylla-jóslata. A vég palackozott formája már nem riasztó. A vörös és a fekete szín a kollektív tudatalattiban átértelmeződik. Fogyasztható nácizmus. Hitler stilizált képe előbb-utóbb a colán, a neszesszereken, utazótáskákon, blúzokon, tetkókon át egyetemes női divat is lesz, egyszer, ha vége a #metoo-kampánynak. Hitlerről 200 év múlva is mindenki tudni fogja, hogy ki volt, de a helyi kocsmák híres kocsmanautáiról, sarki cipészekről, proletárokról már nem sokat őriz majd meg az írott történelem, most lokálpatriótaként egy helyi, pestújhelyi szakemberről beszélek, aki az élet nagy dolgairól anno és általában lazán csak azzal a kocsmai gondolat-fordulattal nyilatkozott, hogy:

                                           „még egy-két hajvágás és hamarosan vége”

Ahogyan már nem feltétlenül egy, hanem akár két hajvágásnyi hossz is lehet még az élet, úgy egy másik korszakalkotó kijelentés (sőt ilyenek ezek az egy mondatos Illyés Gyula alkotások és parafrázisok is - végtelenített mondatok egy ismerősöm szerint) is végigkísérte az életemet, mert mindig eszembe jut ez is, ez a másik mondat az öreg "rádiósé" volt, aki miatt mellesleg önként vállalt száműzetésként a közeli pincébe költözött le a veje és sokáig, évekig égette a lépcsőház mellett éjjelente a pincevillanyt. Az öreg rádiós spontánul szólt bele a vitánkba - éppen az volt a téma, hogy én önként vonultam be a diliházba és nem bevittek. Ezt az önként bevonulást aztán valóban megszépítette a történelem és az idő, és mindig valamiféle dicsőségként, triumfálásként élt, a dicsőséges bevonulásként a képzeletvilágomban: diadalívek alatt, miként a háborúból és elmeháborúból győztesen diliházba tért vagy hazatért hadaké és diliházól hazatérőké, amúgy a rádiós békés ember  volt, nem szólt bele semmibe, rádiót hallgatott éjjel és nappal, de ez egyszer nem tudta megállni, mert a Lipótmező állandó téma volt közöttünk, főként hogy egy-egy pszichiátriai zárójelentővel, költő igazolvánnyal lehetett igazán hatékonyan és autentikusan kilincselni az Írószövetségben. Az öreg panaszolta az OPNI bánásmódot, ami nem véletlen:

 „ A Lipóton? Ott nagyon kegyetlenül bánnak az emberrel, ott voltam nyolc hónapig, utána meg egy évig, ott jobbra fönt ”

A "jobbra fönt" egyáltalán nem jelentett semmi jót a gyakorlott Lipótmező-járók számára, függetlenül attól, hogy általában vannak önkényes jobb és bal magyarázók, hogy a jobb a jó és a bal a rossz. Mivel én kétkezes vagyok ebben is kompromisszumra törekedtem. Persze kérdés mi jöhet még Betlehemből, Jeruzsálemből és támad-e új magyar próféta vagy költő a Lipótról? És persze itt ez a cipész is, az egy-két hajvágás után bekövetkező végről. Ezek egy vallásos vagy vallással foglalkozó számára destruktív realista mondatok. Valóban vége?

Vége? És jön a parinirvána és Buddha nem szól többet. Maradnak utána a vitatkozók. Övék a jövő, amíg eldöntik, hogy egy sörösüveget balról vagy jobbról kell-e megkerülni univerzumok törnek ketté, madarak zuhannak alá a párkányokról, és fagyott kisvarjút találok a TIK-nél. A városi legenda szerint a közeli kocsmában sokan végezték el az egyetemet. A kocsmában Háry Jánosok ülnek. Végtelenül kicsik és végtelenül nagyok (minden sziddhi urai) - egyszerre tézisek és antitézisek, pro és kontrák. Belváros: a nyitvahagyott kontinert megtámadja két hajléktalan, az egyikük egy triplacsavarral szaltózik egy romlott szendvics után, a másikuk karja méterekre megnyúlik és egy fél műanyagpohárnyi kávét szürcsöl. A hajnali, fagyos, őszelői fényben, a baktériumos, seborrhoea-s, borvirágos, elszürkült arcukban próbálok valamiféle felcsillanó reményt megkeresni. Itthon eltörlöm a zsarnokságot, a pókhálókat: a hit hiteget, a bizonyosság nem. Tenni kell. A pókokat kihajigálom a lépcsőházba. A költők a rendszerváltás után egyre vékonyabb kötetekben adták ki magukat. Az adóbevallás és a verskötetek is söralátét méretűek lettek. Hajszálvékony a keskeny út, és nehéz, ezért kurva sokan járnak rajta, de a kárhozatba vezet.  Az üdvösséget nem adják csak úgy oda bárkinek. A világháló rabjai című költeményt még nem írták meg. A világháló Hamvas szerint nem a történet része. A történés megszűnt létezni. Már csak reflexiók vannak, tettek helyett valami kapitalista, burzsujsusorgás. Egy korty tequilát bedobok én is. Általában sózott szotyolát szoktam vásárolni és szeretek órákon át érdektelen dolgokról pofázni. A sózott szotyola tasakjáról a promót hiányolom, azt a közkézen napraforgó képet, amin Felcsút isteni Maradonája - aki kézzel ütötte be a kétharmadot az angolok kapujába - , és a felcsúti gázszerelő együtt szotyolázik egy idilli Makovecz-stílusú stadionban.  Ha volt olyan, hogy organikus építészet, akkor az organikus költészet királya biztosan Juhász Ferenc volt. Megkönnyítette azt, hogy szimultán olvassunk orvosi lexikonokat, verseket, regényeket, napi- és hetilapokat - a környező információkat egyszerűen belesajtolta egy szövegbe. Azon szövegeket, amelyek megtámadták. A szövegben felismerni a támadót,  a csendet nem tűrő kérlelhetetlen önmagunk tengelye körül perdülést. Aki nem látott még melaszszeparátort, az nem is ember. A műszaki zseniket már 4 éves korukban felvilágosítják, hogy a vízcsap nem is csap, hanem vízszelep - de milyen nehéz is lenne vízszelepnek, vagy víztolózárnak átnevezni a csapot:

                                                  „ A szerelvény lehet csap, szelep vagy tolózár.” 

Reményszürcsölőnek gúnyolták a háta mögött. Occam borotvájával megvágtam magam. A skizofrén focista pont ekkor benézett a kórterembe. Ez egy másfajta időszemlélet - nem diszkontinuitás van, hanem ugyanazon hatások, más és rejtett formájában való időnkívülisége és egyszerre hatása. Ezt a mondatot nem értem. Egyszerre hat egy három egy hét és egy tizenöt évvel ezelőtti mondat. A három idő egy. Az idő uraiban is van ilyen vagy hasonló. Amikor a sámánnőtől eljöttem, a rendőr azt mondta: „ menjen a rákba innen” - mit lehet itt tenni,  mi az állampolgári kötelesség - a rendőr egy behódoló és megtört cérnahangú és erőtlen motyogásos "igenis kéremet" vár el - mert ez adja a szakmája legitimációját és hosszútűrését is. Ilyenkor az állampolgár általában nem kockáztat. Felméri, hogy a rendőrség ezúttal erősebb nála vagy ha nem is, legalább álcázza, hogy törvénytisztelő nyállampolgár és nyárspolgár és kispolgár. Nyárspolgári pártot alapítok. Magyarországon a wiskhys lesz majd az az első bankrabló, aki majd egy futurista-monumentalista szobrot kap egy OTP főfiók előterében. Ha balliberális ellenzéki lennék, nem hungarocell Orbán-másolatokkal állnék elő, hanem megépítenék Felcsúton egy Húsvét-szigeti szoborkonstellációt a frakció arcaiból. Segélykiáltás a világűrbe. A légicsapás humanitárius cselekedet. Az utolsó csatlós megtörölte mandarinos csápjait, majd a parinirvánába repült. Parinirvána és paradicsom. A paradicsom túl sok vizet tartalmaz. Tálib biztonsági szakértője van az LMP-nek. Ossza Bin Ladin klánjához tartozik. Találtam egy régi Pesti Estet szomorú elmék és emlék. Nem látod a párttól az erdőt! Magyarország addiktológiai paradicsom. Az Együtt külön indul. A Külön együtt. Közösségi portál, ahol nem csak az ismerőseidet jelölheted ismerősnek, hanem az ellenségeidet is ellenségnek, na ésatöbbi variációk. Trollhírek: Imre Kalapis Bibliáját ellopták a Zenta melletti elmegyógyóban. Délvidék visszatér! A kortás költők manapság már nem írnak kávé-szonetteteket, hanem red-bull szonettet írnak. A red-bull és más vezető energiaital átvette a Pegazustól a stafétát, na viszlát a fényben!

Gondolatnapló - Kvótanők

Pártok hajója. A rovarbetegségekről kerestem magyar nyelvű szakirodalmat, de nem találtam. A poloska- irodalom hiányos. A jelenleg invazív márványpoloskáról és az egyéb honos mezeipoloska-fajokról is azt állítják a tudósok, hogy nincsen természetes ellenségük. A denevérek ezek szerint nem rovarokat, hanem drazsécukrot és dunakavicsot ropogtatnak. A poloskaröptetők figyelmét felhívom, hogy sötétedéskor semmiképp ne engedjék szélnek a poloskát. A röptetés nappal sem kockázatmentes, a fecskék jóval jobban navigálnak ezeknél a rovaroknál. Vámpírok földje. A pókok szintén az ellenségeik közé tartoznak, ez leginkább a vedlési időszakban mutatkozik meg, ekkor a poloska keres egy olyan helyet, ahová beakaszt- hatja vagy letapaszthatja a lábait, erre általában a pókháló a legalkalmasabb és kibújik a bőréből  - ezt sem örömében teszi, hanem mert eljött a bőrből való kibújás időszaka. Minden élőlény vedlik, a kövek nem vedlenek. A hajkorpa, az elhalás ezért természetes. A pusztulással a hit, a vallás sem tud mit kezdeni, ezért megnyugtató magyarázatot akar, ez pedig kognitív disszonanciát okoz (Brahma, Siva, Visnu -त्रिमूर्ति vagy a bűn zsoldja Pál apostolnál). Erkölcsi paradoxon a lombikbébi program - nincs helyes válasz. Ha ünneprontó akarnék lenni a reformáció évében, Luthert lerugdosnám a Gellért-hegyről. Nietzsche úgy vélte, Luther egy nihilista, egy vérszívó parazita, egy mérges pók, aki az utolsó pillanatban megmentette a kereszténységet, miközben a reneszánsz megszabadította volna Európát ettől a vallási csandála dekadenciától. Zsidókeserű és kereszténység - írja egy helyen megkeseredvén. Luthert azért kell a helyén kezelni, mert Thomas Müntzer parasztlázadóira támadott a földesurak védelmében: ti. hogy "agyon kell ütni ezeket, mint a veszett kutyákat". Mellesleg azért terjesztik, hogy a márványpoloskának nincsen természetes ellensége, hogy te magad legyél az. Ne legyél ellenséges az élővilággal, ez a nap legfontosabb axiómája. Azon is gondolkodtam a napokban, hogy létre kellene hozni egy vallási közösséget: a Maga Módján Vallásos Emberek Egyházát. Ez egy statisztikai kategória volt mostanáig. De mostantól már nem csupán ezen konnotációja lesz érvényes, hanem az egyházi is. Mormonok járják kettesével a fővárost fehér ingben. Ott jönnek az elderek, egyet én is elverek. Jehova Tanúi immár soha többé nem kopogtatnak, lejárt "az ímé ajtód előtt állok" kopogtatás evangéliumi időszaka. Megint beugrik a körúti jelenet, Lukács György egy nagyszerű művével a kezemben araszolok a Nyugati pályaudvar felől, három Jehova tanúja áll körbe, mint a Volt egyszer egy vadnyugatban, hogy tegyem vissza a Lukács könyvet a pisztolytáskába, mindannyian a másik mozdulatát figyeljük, a háttérben az Oktogon felől harmonika szól. Várjuk, hogy a gong delet üssön és a Sátán marakodjon a Krisztussal. Nyílvessző csapódik a szomszéd ház falába, azt suttogják a szomszédok és a környékbeliek, hogy  4 éves kora óta készül a harmadik világháború túlélésére, amikor elfogy minden élelmiszer és az ember lészen a köret, a nyersanyag, ahogy a Lovasi megénekli Kispál és a Borz - Zsákmányállat YouTube Augusztus 20. Ma ismét körbehordozzák a gyarmaton Koppány vezér levágott és mumifikálódott jobb karját. A jobb kéz nem tudja mit csinál a bal. A Venyige BV 3732-es zárkából kifelé jövet, miután babonából kirugdostak a zárkatársak, hogy a börtönbe vissza soha ne térjek, nos kaptam egy casio márkájú vízhatlan karórát is ajándékba. Ez a karóra legalább olyan fontos epizódszerepet kapott az én nem is létező, de méltán híres életrajzomban, mint a Ponyvaregényben az a bizonyos aranyóra, ami szintúgy felbecsülhetetlen értékkel bírt. Aki ezt az órát hordta, az soha nem kerülhetett be/vissza a Kozma utcai börtönbe. Korábbi tulajdonosi láncolatáról azonban meglehetősen keveset tudunk. Arról sem tudunk eleget, ez az óra mennyit töltött előzetes letartóztatásban. Kicsit néha még szokatlan, hogy nem hordom, nincs meg az a könnyed súly vagy a szorítás a bal csuklómon, de a tárgyaknak is van sorsa, így (nevezzük) Eriknek adtam, aki akkoriban került elő újra, miután az ügyem végleg lezárult és mellesleg megemlítette, hogy neki soha nem volt még órája (a rendszerváltás óta él az utcán) és azt is, hogy nem hadonásztam kalapáccsal a Múzeum-kertben. Az ügyem szempontjából ezek ugyan már egyáltalán nem releváns információk, viszont a piros nyelű kalapács - amit önkényesen lefoglaltak tőlem -  megérne még egy misét, ha nagyon kötni akarom a karót az ebhez, akkor ideje hivatalos úton visszaszerezni a BRFK bűnjel-archívumából (elvégre mi a francnak kellene olyan tárgyat lefoglalni, és évszázadokig, évezredekig tárolni, amivel nem követtek el semmiféle bűncselekményt - nonszensz). Az eseményre piros szőnyeget gurítok és meghívom a köz- és alternatív médiát,  Áder János köztársasági elnököt és Orbán Viktor miniszterelnököt is, és a történelmi egyházak vezetőit is, hogy legyenek jelen a rendkívüli ünnepi eseményen. Jelen lenni a legfontosabb. Csak a jelenünket veszíthetjük el.
     A rendőr patkányokkal keveredett vitába, ezért lőtt és gyógyszerre ivott előtte - ez derült ki a hírekből egy fura esetről. Egy másik patkány a Merényi kórház álmennyezetén ugrál - a delirium tremens árnyai. Csak látogatni jött egy kórházba került barátját, de máris nagy balhét csapott az ellenzék. Biocönózis, ebből vagy te is Svetaketu. Létezőnek tekinthető-e a hallucináció? Van-e élet a qvantum-elméleten túl vagy létezik-e az anyag? Vagy az anyag csak egy bizonyos érzékelési tartományban bír számunkra megbízható anyagi tulajdonságokkal, azonban ezen tartományon kívüli és a további vizsgálata már elanyagtalanodást eredményez. Ősz van. Ázottfejű dolmányos varjak uralják újra a belvárost. Figyelik, hogy figyeled őket. Várom a  beharangozott márványpoloska inváziót, de ez is elmarad. A Deák téren egy hajléktalan fekszik hanyatt kiütve az aluljáró kanyarban, koszos lábán még koszosabb mamusz - a hajléktalanok fekete lyukak a nemlétező és boldogtalan társadalmon. Kapitalizmus  ebből vagy te is. Egyre több a neandervölgyi ősember (Homo sapiens neanderthalensis) a fővárosban. A legmodernebb kor és a kőkorszak itt nálunk együtt és egy időben létezik és virul. Jönnek a kvótanők. A kvótanők is csak a láncaikat veszíthetik el. A kvótanők legfontosabb és egyetlen problémája a női kvóta. Mintha ez lenne a világ legégetőbb problémája, miközben kihalnak a bálnák a japán és norvég bálnavadászok miatt, a delfinek lassan megzavarodnak és elfogy a levegő, mert apokalipszis van, ami nem most kezdődött el.

Gondolatnapló - Hatalmi kérdések

Lelőtt postagalamb, Zugló │fotó:tartarossz

Napjaink: elhatalmasodott a neoliberálisokon a Moszkva-ellenes propaganda. A Soros és CEU mellett tiltakozókhoz ismert anarcho-occupy arcok is odacsapódtak, sőt mi több ők maguk koordinálják a tüntetéseket. A 4-es 6-os villamost többször feltartóztatták már a sínekre fekvő harcos oktogoni ellenállók. Furcsa skizofrénia ez, hiszen elég a pár évvel ezelőtti oaklandi eseményekre gondolni és Amerika-szerte is ott volt az Occupy Wall Street, vagy Párizsban a Nuit Debout ezek egyfajta antikapitalizmust és antiglobalizmust képviseltek, de Magyarországon az antiglobalisták a globalisták oldalán rántottak kardot.
Az oroszok pedig már régóta a Svájcban vannak, vagy a svájci sapkában?. Orosz álhír-oldalakról képzelegnek a beképzelődők. Pap Gábor ezoterikus magyarságkutató véleménye korunkról, hogy az egyéni és a csoportérdek képviselete még nem az ember, az ember ott kezdődik, pontosan ezen szint felett, amikor az ellenségével is jót tud tenni valaki, (vagy legalább a kötelező tiszteletet megadja számára) mondjuk az ellenséges frontoldalon álló katonák, amikor felismerik a másikban az embert. Véleménye szerint az embervilágot igyekeznek visszasüllyeszteni (zülleszteni) az emberalatti szintre. Ha így folytatódik a kormány és az ellenzéki propaganda hamarosan én is félig neandervölgyivé züllök le és félig cro magnonivá vagy tán egészen azzá. Még pár év és így lesz, tudom. Zuglóban is sétálgattam a hétvégén, ez az a városrész, ahol az alattomos, gerinctelen, sötét és gyáva alakok néha nyakon lövik a postagalambokat, kipukkasztják az életet, mint egy léggömböt. Durr. Volt galamb nincs galamb. Nem éltem soha kertesházban, nem tudom mi zajlik le és nem tudom lemodellezni, hogy adott egy ártalmatlan élőlény, egy postagalamb, az miként is veszélyezteti az ott élők életterét (ha nem ragadozó?) Lebensraum?, vagy elég ha egyszerűen ráprüszköl a zuglói elmebeteg tanya-tulajdonosra, a galamb akkor nyilván a madárinfluenza-járványok óta biológiai fegyver és nem pusztán a galamb jelentéstartalommal bír. Ez a galamb nem tudom mikor fogott fegyvert valakire, a Biblia is leírja, hogy aki kardot fog az kard által vész, de ezekszerint az is kard vagy légpuska által vész el, aki soha nem fogott légpuskát vagy kardot.
    Egy részeg ember próbálja átverekedni magát egy zebrán, át a piroson, át mindenen ferdén szédelegve és mégis egyenesen, a részeg átgázol mindenen, majd egy bokorba dől. Kamikáze rózsabogár repül és táncol a svábhegyi napfényben, eközben egy sportautó majdnem elcsapja, hiába ugrálok, mintha röplabdáznék a kerítés és az út között a járdán, hogy letérítsem, talán annyit tudok segíteni rajta, hogy kicsit magasabbra emelkedik és ez már életmentés. Az ember mindig azzal foglalkozzon, ami felett hatalma van. Itt van a Kárpát-medence teleszülésének gondolata. Egy férfi maximum a jelenkorban csak elszenvedője a párkapcsolati elmebajnak, és természetes ha a Szél Bernadettek kikérik maguknak. Zala megyében egy férj feltartotta a feleségét, hogy ne érjen oda a válóperre, észre sem veszik egy ilyen jelenetben rejlő könyörtelenséget. A férj ellen természetesen büntetőeljárás indult, akár hét évet is kaphat pár perc kellemetlenség okozásáért, de a Szél Bernadettek ezzel sem elégedettek, ők teljes befolyást és hatalmat akarnak, Isztambulit, egyezményt és a hét évvel való fenyegetettség kevés, legyen az csak életfogytiglani fekvő nyolcas. A hatalom kérdése mindig ontológiai. Amikor Horst Mahler - ex Baader-Meinhof csoport tag, a RAF ideológusa és az egyik fő csoportalapító - felvetette a kiadatási őrizetéről döntő magyar törvényszék előtt témába hozta G.F.W. Hegel-től a Világtörténet filozófiáját, és kifejtette, hogy  a német klasszikus filozófia a kisujjában van, a Budapesti Törvényszék bírónője leintette. Németországban nem tűrik a szólásszabadságot. Magyarországon kizárólag a kapitalizmus bűneit lehet büntetlenül letagadni. Egy normális országban Horst Mahler nem csak menedékjogot, hanem egyetemi katedrát is kap, és filozófiát oktathat - másodállásban pedig terror-szakértőként a magyar államnak is bedolgozhat, hiszen ki ne ismerné jobban egy terrorszervezet belső működését, mint annak egyik alapítója és létrehozója, aki ráadásul még a RAF-korszakában tartotta a kapcsolatot az arab terrorizmussal is, igaz nem a neoszalafista-szunnita fundamentalista ággal, hanem a palesztínokkal.
A tutiblogon olvasom TGM kapcsán, hogy "az ideológia alkalmatlan a valóság leírására". Nietzsche egészen a phüzisz-nomosz vitáig visszament ebben a kérdésben, ha jól emlékszem volt egy híres falevél hasonlata, amivel azt szemléltette, hogy a fogalmaink valójában gyűjtőfogalmak, így tehát nemhogy az ideológia képtelen a valóság leírásra, hanem az a szókészlet is, amivel rendelkezünk, tehát maga az emberi nyelv is. Általánosságokat azonban meg tudunk fogalmazni és törvényszerűségeket is. Az ideológia, akár a vallás is, némi marxi remineszenciával a világ nyomorúságára adott reflexió. A kommunistát általánosságban és korszakunkban úgy képzelik el, hogy irigy a sikeresebb emberekre és ezért lázít. Ezt Nietzsche ressentimentnek definiálja, és leginkább Lutherre és a papságra érti. Hamvas Béla szerint, aki szintén vélekedett a kérdésről, úgy látta Európában soha nem is volt, papi-kaszt, csak valami pszeudo-papság, ennek okaira azonban nem tért ki tudtommal, és én sem tudom a választ rá, talán éppen a jelenkorban is tapasztalható, az ideoógiát hibáztató magatartások mögött is, túlzottan pragmatikus és racionális és ebből fakadóan kegyetlen európai faj vagyunk.
A mainstream szerint a sikertelen ember fegyvere az ideológia, az ideológus az, aki az ideológiába menekül az alkohol, a nikotin és egyéb durva kábítószerek élvezete helyett. Az ember életében mindig lesznek olyan időszakok, amikor az emberiség lehetséges megváltoztatásáról sző majd ábrándokat. Az igazság az, hogy jelenleg a férfitársadalomnak nincs hatalma, pusztán a női szeszélynek van kiszolgáltatva. Én a nők által megalázottaknak és megszomorítottaknak mindig azt tanácsolom, hogy várják ki a patriarchátus újjáéledését. Úgy látom hősiesen ellenálltam azon kártékony áramlatoknak, amelyek az életem feletti irányítást is át akarták venni. Az egész kérdést pusztán a politikai demagógiává lezülleszteni, azt a rosszszándékot mutatja, hogy a nőjogi szervezetek nem megoldást keresnek, hanem a kíméletlen bosszú lehetőségét. A visszatartó erővel lehet a végtelenségig játszani, de a társadalmat befolyásoló erők az elsődleges felelősök. Egyébként sokan azért bűnöznek, mert azokhoz a javakhoz, amivel megvásárolhatnak egy nőt maguknak normál esetben nem férnek hozzá. A kapitalista társadalomban a párkapcsolatok statisztikailag mindig is több háborút mint békét, mindig is több embertelenséget, az ember legalantasabb ösztönénjét és a pusztítást hozhatják magukkal (minden második magyar házasság válással végződik). A trendi szimbólikus javak megszerzése sokszor együtt jár a nő megszerzésével is; két módja van a nőszerzésnek a szabin nők elrablásán kívül: a pénz vagy a szerelem.A profánul elanyagiasodott imperialista társadalomban sokan nem tudják magukat kivonni a tárgyak birtoklásának illúziója alól. Ezért is szeretnék mostanában a sivatagi anakhóréták életével is kicsit többet foglalkozni, mint antitézissel. Az is igaz, ha élt valaha is legmagasabbrendű megtagadása a pénzhatalomnak, az a 19.században élt nagy indiai misztikus-szent Sri Rámakrisna Paramahamsza lehetett, aki fogadalmat tett, hogy nem érint többé pénzt, de egyes szufi nézetek szerint a pénznek egyetlen egy funkciója van, keringenie kell, és a pnznek el kell jutni mindenkihez. Ez a Szél Bernadett-téma egyébként Molnár F. Árpád nyomán vetült fel, ő írt egy cikket róla mostanában. A feminista szélsőségesek Puzsér szerint éppúgy ideológiát képviselnek, mint mondjuk a marxizmus-leninizmus (ez az összehasonlítás a marxizmus puzséri lenézése és ledegradálása, megalázása) , én azonban úgy vélem a feminizmus csak pszeudoideológia, a szublimáció szintjét nem éri el, hiszen ahhoz, hogy az élet ezen területe ne a puszta ösztönnek legyen alávetve és szublimálódjon, akkor ott patriarchátusból maradt survivor szabályok jelennek meg és elnyomás, jelen világunkban azonban nincs semmiféle elnyomás, ami a társadalom részéről megjelenne akár a szokás akár a jog és a közmorál oldaláról (utóbbi nem is létezik). Az is jellemző, hogy a társadalom egy részét nem foglalkoztatja egy távoli magyar jövő demográfiai válsághelyzete. Én pont ebből fakadóan úgy látnám igazságosnak, ha a bolygónkon 100-150 éven belül végleg elpusztulna minden élet, ezzel a megoldással mindenki elégedett lehetne,  a reprodukcióból kizártak is, hiszen ők belátnák, hogy erre a pár évre már nem is lett volna értelme bármiféle reprodukciónak, ami esetleg esetleges árnyék-ittlétük legitimációs forrása lehetett volna, és ugyanakkor a földi élet teleológiája egyfajta önmagáért való értelmetlen létként értelmeződhetne át. Egyébként visszatérve Horst Mahlerre, aki immáron történelem: panaszkodott a soproni fogda ágypoloskáira, a körülményekre - a hajléktalanok kriminalizációja vezetett ide, mindenféle lepusztult alakot bevágnak a fogdára, az ágypoloskái meg átvándorolnak Horst Mahler gatyájába, onnan meg a bírósági ülnökök és a rendőrség gatyájába is, jól kitaláltátok ezt is, hát vakaródzatok, ez a kapitalizmus te is az vagy Svetaketu.

Gondolatnapló - Összehasonlító kavicstudomány

Szent Kristóf (Reprobus) / Városliget

Meghívót kaptam a 24. Budapesti Könnygázfesztivál-ra. Az Oktogonon tartják. Herbert Marcuse Ész és forradalom című munkáját olvasom, ebből megtudom, mi a kő. "Ej mi a kő!" A kő kő marad az esőben. A kő tulajdonságait kőként, nem tudatos szubjektumként gyakorolja. Marcuse megállapítja, hogy a kő nem rendelkezik önreflexióval. A kő tehát nem tud arról, hogy ő kő. A kő és a kavics közötti különbség egy újabb filozófiai és jogfilozófiai bukfencet problémát vet fel. Honnan kezdődik a kavics és mi az ami már kőnek számít? Annak idején a VIII.kerületi Rendőrkapitányságon a gyanúsítást ki kellett javítanom, úgy szólt a szöveg, hogy a sértett ablakát kővel dobáltam. A rendőrségen azzal érveltem, és nem alaptalanul, abban az esetben, ha én kővel dobáltam volna, akkor az az ablak betört volna, briliáns és logikus érvelésémet elfogadta a rendőrség. Így tehát sikerült arra a kompromisszumra jutni, hogy a gyanúsításom ne úgy legyen írva, kőbevésve, hogy kővel dobáltam a sértett ablakát, hanem az, hogy kaviccsal. Ezt nevezik érdekérvényesítő képeségnek. A rendőrség bűnmegelőzési osztálya felszólította az akkori házmestert a lefolyó körüli kavicsos terület megtisztítására, rendezésére és a nyári monszunesőzések miatt egy esővízterelő mobilgát megépítésére, mivel ezek a kavicsok voltak azok, amelyek zümmögve nekirepültek az ablakoknak, ezeket eltüntették. Szárnyas kavics. Szárnyas Pszükhokomposz. Szárnyas Hermész. Lélekvezetés. Lélekmegvezetés. Vezetékek a falban, pontosan mint egy Nagy László versben. Leszaggatott vonalak. Megszünt vonalak. Nazca-fennsík. Egy mondat a szakításról: hol szakítás van, ott szakítás van. Fal, zsiger és csontok. Valójában Pompei él és mi vagyunk halottak. A tévében szoroszoznak, sorosoznak, szorzótábla, smaragdtábla, tabula rasa, balatoni donald kacsa. Swingelő Donald kacsás matricás pohár víziója Metz Tibor beat költő versében. Donald Trump elmebeteg állapítja meg egy facebook komment. A macskákat kivágják szarni: Echo TV sajtóklub. A fákat is kivágják szarni. Hogyan szarnak a fák? Hova szarnak? A fák nem szarnak. Mi ne legyünk USA gyarmat. A macska és a kukorica egy bolygóról származik a hangyával a Három Próféta könyve szerint (Trisong Decen testamentuma). Tavasz van, a hajléktalanok kikukázott kis portékáikat a rongyokra rakják. Számológép, régi mobilmaradványok, moszatok, tengericsillagok, kagylók, halott tárgyak csillannak meg a pokol mélyén. Egy szemétdombon élünk, te szemétláda. Nappal a fővárosunk szinte elviselhetetlen. Köpés, csula, takony, csikk, "elmúlás ebből vagy te is" csoda hogy ebből a koszból születik meg az az új generáció, amelyik semmivel nem lesz különb az előzőnél?  Sok amerikai városban nincs is belváros, pont a kosz miatt, csak van valami üresnégyzetháló, üres kirakatokkal, átlókkal amit a yenkigyerekek torpedójátékra használnak. Talán pont ezért, biztonságpolitikai megfontolásból: az ember állat. Egy ortodox munkakerülő munkanélküli számára a gyártósorok zaja a leggonoszabb szirénhang, ezért azóta nemigen hallgatok ipari zenét (Test Department), amióta a burzsujpatkányok szétmarták a szocializmust. Ha meghallom az a szót, hogy munkahely én rögtön a revolveremért nyúlok. Ha író lennék, pusztán azért, hogy megfigyelhessem, hogyan és mennyire kisszerűen nyomorítgatja egy mai modern kapitálnáci munkahely az emberiséget, egy időre talán mégis érdemes lenne dolgozni, kutatási szempontok miatt megfigyelni azt, hogy a dolgozó emberek viselkedése az utóbbi 10 évben hogyan változott meg. Mi a félelmeik forrása, van-e jövőképük és vannak-e az átlagostól eltérő egyedi gondolataik, - ET a kasztonkívüli -  vagy valamiféle globalo-masszává lettek átnyomorítva, átpépesítve. Népesítsétek be a kontinenst, mondotta Al-Bagdadi a fekete seregeinek. Az Iszlám Állam nem indul az Olimpián és a Labdarúgó-világbajnokságokon sem. Amikor Jézus Krisztus megjelent közöttünk, a Római Birodalom gazdasági- vallási- civilizációs csúcspontjához érkezett. Nem furcsa ez, hogy Jézus Krisztus nem az amazonasi indiánok közé jön el, hanem oda, ahol már történelem van, ahol már történetírás van, ahol már mítosz van, ahol már kultusz van, ahol már megjelenik az az államszerveződési forma, amit jelenleg is államnak nevezünk a szó európai értelmében? Az Iszlám Állam nem állam. Államnak egy sajátos szerveződést nevezünk, az Iszlám Állam az államok anti- és ellenállama. Ez az egyetlen "pozitívuma", persze nincs ilyen, de tény: hogy megtagadja az államokat. Ezért nem egyetlen állam ellen irányul, hanem minden egyes állam ellen és éppúgy legitimálja az államokat egy szörnyállam, mint a marginalizált szélsőséges csoportok a mainstream kapitalizmust. Az államok például nem szerették soha a bennszülött lakosságot. Ahol egy nyugati állam megvetette a lábát, ott a bennszülöttek addigi életformájának végleg befellegzett. A bennszülött életforma, ahogy manapság a kommunizmus - nem lehetett mainstream. A mainstream mindig a "Coca-Cola, rágógumi", ami ezen kívül van, az lesajnálandó, az fejletlenség, az nem modern, az kommunizmus. " -Te kommunista vagy?" néznek rád lesajnálóan a gyarmatosított hugyagyúak, hogy te mennyire nem vagy mainstream 48 évesen.  Ha én lehetnék ennek az országnak a vezetője, az újszocializmusban, akkor Hamvas Béla, aki most, a burzsujkapitalizmusban csak egy nyolcadik kerületi kukákból, koszos bakterológiailag beterítet narancshéjakat rágicsáló hajléktalanpária volna, újra raktáros lehetne Tiszapalkonyán. Ha Jézus Krisztus a jelen Magyarországra látogathatna, akkor szerintem csak is labdarúgóedzőként, később szövetségi kapitányként és egyben labdarúgó-világmegváltóként manifesztálódhatna. Állapítsuk meg, Jézus legutolsó parúziája az lesz, hogy nem kétélű karddal jön el a felhőkön át, hanem egy narancssárga adidas focialbadával a hónaalatt a Felcsúti fociakadémián. Régi idők focija, Régi idők zoknija. Régi idők gombfocija. Minarik Ede pályabérlő !!!