GONDOLATNAPLÓ - DILIHÁZI KVINTESSZENCIÁK

 

Szent Kristóf szobra (Városliget /fotó: tartarossz.blog)

 Amikor a Városligetben járok, akkor egy helyet mindenképpen érint a zarándoklatom, az pedig a Szent Kristóf-szobor. Aznap is, amikor a trollvadászat nagy napja volt  - erre vitt utam a keresztény Atlasz irányába gyalogoltam. Útközben már a Benczúr utcánál jártam, amikor egy kétségbeesett járókelőt kellett útbaigazítanom, aki nem találta a Városliget fasort, bár valóban van egy titkos átjáró a Benczúrtól a Városliget fasor között, de inkább nem ebbe az irányba tereltem, hanem a Dózsa György út felé, ami kerülő, de biztos. A Kristóf-szobortól nem messze volt egy botrányt kiváltó szobor, egy láthatóan erigált péniszű alakot ábrázolt, amit kubista jelleggel öntöttek fekete kőformába ,viszont ami még botrányosabbá tette a szobrot, az, hogy egy új konteom szerint talán az sem volt véletlen, hogy az a Fidesz-székház felé volt fordítva. Amikor a Nyírő pszicihiátria vendégszeretetét élveztem, az igazságügy rendelte el az observatiomat volt egy feng-shui szakértő a páciensek között, hozzá kell tennem, hogy valaki tollal (ismeretlen elkövető) egy farkasembert rajzolt a kórtermünk tapétájára, ez a feng-shui szakértő az erigált péniszű farkasembert nagyon negatív jelképnek tartotta, ami akadályozza a szabad energiák szabad áramlását ,ezért valami vajszerű anyaggal lekente, mi pedig megköszöntük neki ezt a fajta magasrendű spirituális védelmet. Korábban írtam, hogy kórházi tartózkodásom alatt nem egy titkosszolgálati ügynök is volt az emeleten, legalább is ars poetica-juk alapján, ez egyikük fennen hangoztatta, hogy a CIA a KGB-hez képest csak Mickey egerekből áll: „ -Azok Mickey-egerek” mindig így mondta az öreg. A pszichiátrián egy szem gyógyszert nem kaptam, mivel a bíróság csak a megfigyelésmet rendelte el - viszont jóval félelmetesebbnek találtam, mint a börtönt - egyik reggel például arra ébredtem, hogy valami törpeszerű alak a lábamnál alszik és horkol és amikor felébresztettem, hogy talán mégsem ebben az ágyban kellene aludnia, hanem a sajátjában, akkorát vonyított, hogy beleremegett az épület. A bizonyára ismerős vonyításra azonnal otttermett az egyik kezelőorvosa néhány ápoló társaságában és alig győzött elnézést kérni tőlem -  "- már keresték a kórházban mindenütt". El is mondta az orvosa, hogy a páciens betegségének ez az egyik jellegzetes tünete, hogy a saját ágyában nem tud aludni. Szóval voltak azért kellemetlenségek, de úgymond blogger vagy íróember legnagyobb tanítója nem a börtön, hanem a pszichiátria, itt történt a Nyírőben egy süteménylopási ügy is:  a betegszobánkban, az egyik új beteg, akit a zártról hoztak át rájárt a követségi sofőr szobatársunk süteményeire, amikor a tolvajt rajtakapta, az utazóböröndjének a fogantyújával jó nagyot rávágott a kezére, a zártról hozott páciens azonban azzal a teológiai jellegű érvvel védekezett, hogy "minden", az egész világ is, nemcsak a sütemény, de "Isten ajándéka" - erre a követségi sofőr már nem reagált semmit - csak annyít mondott:  "- hogy majd adok én neked Isten ajándékát", és elkezdte püfölni - szerencsére az ápolókülönítmény is hamar megjelent a kíméletlen apokaliptikus összecsapás csatazajára, amit ugye alapvetően egy teológiai jellegű felfogás, vagy nézeteltérés váltott ki, még egy kés is előkerült  a harcban - az összecsapás legvégül azzal végződött, hogy a zártról kiengedett embert valahogy visszatették a "kényszerzubbonyba". 

A pszichiátrián valóban csak tanul az ember, amikor a SOTE klinikán voltam a nyílton szintén a  zártosztályról jött át egy ember, aki a résnyire nyitott kórterem ajtón át benézett rám katatón tekintettel, én épp borotválkoztam és talán meg is vágtam magam ijedtemben. A zártról a kórtermünk ajtajához sétált katatón alak három egyértelmű vitathatatlan dolgot közölt velem, az egyik az volt: hogy "- nekünk mindenképpen lelket kell cserélnünk", a másik hasonlóan fontos momentum az volt, hogy "- ő az Antikrisztus", mondjuk ezt az első pillanattól sejtettem - a harmadik pedig, hogy "- a 666 a sátán telefonszáma", de általában nem veszi föl a kagylót, mert kurva sok dolga van; itt tanultam meg a Balassa utcában azt a hegelianus filozófiai alaptételt is, hogy az ember lábujja nem felel, hiába kérdezzük bármiről is. Igen komoly gond volna, ha az ember egyik vagy a nagylábujja mondjuk visszaszólna valamit egy kérdésre vagy mondjuk feleselne velünk vagy a beszélő lábujj riportot adna köztévének vagy az RTL klubnak. 

Visszatérve a farkasember feng-shui tematikához, vannak ilyen elhárító jellegű - talán Priaposz-kisszobrok. Amúgy a mai napig nem tudom mi célt szolgálnak, talán hogy a szemmelverést elhárítsák, tehát apotropaikus jellegűek - de azt sem tudom, hol lehet ezeket megvásárolni, tabakban, trafikban, tescoban, ezo-boltban? 

Egy költő ismerősöm azt mondta, "neki szemmel verik a csajok". A priapizmus a legkellemesebb betegség, amiben szívesen szenvednének az emberek. A SOTE Balassa úti intézményében egy notórius öngyilkosra is nekem kellett figyelnem, az ápolók a felügyeletemre bízták (azt mondták én vagyok "a legnormálisabb őrült") és figyelmeztettek, hogy "folyamatosan tartsam rajta a szememet, mert bármelyik pillanatban öngyilkosságot követhet el" - én azonban nemnagyon hittem nekik, de csak pár perce mentem ki a kórteremből, mire visszajöttem, delikvensünk, aki igen sovány volt, megpróbálta a biztonsági okokból igen keskeny ablakrésen átpréselni magát a túlsó világba, tervei szerint megpróbált volna lezuhanni háromemelet magasságból a mélybe, úgy kellett visszarángatnom. Magam sem hittem el, hogy ilyen kis résen át fogja magát tudni préselni, és úgy láttam ez a páciens az öngyilkosságban nem ismer lehetetlent, ezért valahol tiszteltem.  Az OPNI-ban történt meg az a fura eset a szerdai foci után, hogy az egyik épületnél megálltunk, ahol ilyen  kisüvegablakos lépcsőház-folyosó volt, és ott egy lefelé jövő beteg, az ismerősömnek annyit mondott intve az ablakon keresztül, de csak az árnyéka látszott, - hogy "mindjárt jövök!". Mondani sem kell az ismerősünk megmakacsolta magát, és közel egy vagy több mint egy órát várakoztunk a diliház ezen épületénél - mindhiába, próbáltuk meggyőzni, hogy az illető nyilvánvalóan nem az ismerőse volt, hanem csak egy őrült, aki mondott valamit, azt sem tudhatjuk ki volt az illető, hiszen a homályos üvegablakok mozaikjain át csak egy nagy integető árnyék látszott. Mindenesetre a mester egy dolgot megtanított nekünk, ha egy diliház épülete mellett haladnánk el,  és onnan kiszól valaki, hogy "szia" "mindjárt jövök" - semmiképpen ne várakozzunk rá egy percet sem!

 

────────────

kvintesszencia (latin= ötödik létező): Valaminek a lényege, veleje, sűrítménye, tömény kivonata. "Néhány sorban összegezte a hosszadalmas és bonyolult ügy kvintesszenciáját", "A bölcsesség kvintesszenciája ez a kis könyv". Az ókorban feltételezett négy elemhez (föld, víz, tűz, levegő) az ún. Püthagóreus filozófusok egy ötödiket tételeztek fel, a világteret átható és mindennek lényegét alkotó "étert". Választékos szó.  

(forrás: Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára)

 

 

 

Gondolatnapló - Jogában áll jógázni

Karácsonyi galambfiókák  /fotó: tartarossz

Jogomban áll jógázni és hallgatni. Tandori szelencéjében veréblábnyom és gombfocilabda. Remény nélkül nem lehet írni sem. A teremtés önreflexió. A Loch Ness-i szörny sajtótájékoztatójáról jövök. Az ember mindig az idillre rendezkedik be. OTP kocsmai takarékbetétkönyv. Degra daráló sürgősen eladó! A szekrénybe toloncolt múlt. Egy fragmentum él tovább belőlem, az idő mindenkit szétmarcangol. Szent István öröksége? A pogányokat állammá lapították. Ó mítosz! Magyarországon az ember alap tudatállapota mostanság a jogos felháborodás, mindenki folyamatosan fel van háborodva valamin. Bombamódra szaporodnak a terroristák. Nem szenvedek írásdühben, grafomániában - hanem annak az ellenkezőjében:  írás fóbiám van. Fiatalkorában egy nyíl fúródott a hátába, ezért fura gondolatai voltak (a szervezetbe került idegen anyag és a paranoid gondolkodás és a természetes kilökődés összefüggéseiről már írtam) . A mozgás és az öröm dinamikus. A sejtek tánca. Gombfoci trainerként még lehet jövőm. Galambok ülnek a párkányon, Cukor és Bogyóka december huszadikán repült ki a fészekből. Nem voltam soha nagy galambrajongó, mivel hasonlóan a kormányhoz ez az állat idős embereket képes befolyásolni és hipnotizálni, ott van rá példaként Bohumil Hrabal halálos balesete is. Tandori valójában vizivárosi verébsámán volt. Egész lényében hordozhatott valamit a totemállata manájából. Amikor az ember mindent elveszít, akkor valójában visszatér a természethez, ugyanazon elveszített sorserők más életformákban manifesztálódnak számára. Ez a kulcsa a madáretetőknek. A minap Sütő Andrást olvastam, kiváló írónak tartom - Teheránban állítólag egyetlen székely éldegélt akkoriban, aki kalandos körülmények között került Csíkszeredáról Teheránba, túl nagyot vágott rá a lovára. Hasonlóképp mint a nemesmedvesi Mayer volt határőr sorkatonaságunk idején, kalandos körülmények között motorháton vágtatott át Ausztriába, részegen - átszakított minden drótót áttört minden sorompót minden határon és árkon-bokron keresztül, tankcsapdákon át szinte repült majd a józanódás időszaka után Rábafüzesnél jött volna vissza, de iratok nélkül - alig akarták visszaengedni Magyarországra - pedig esze ágában ne votl disszidálni. Disszidálni vagy leszedálni. Ki lovon, ki pegazuson, ki buszon, ki hallucinogéneken, ki alkoholon, ki biciklin és a legjózanabbak gyalog és vízszintmérővel, nehogy lejtőre kerüljenek. A hagymányos aszfaltjárdákon akár napi 20-40 kilométert is mindenfajta lágyéktáji fájdalom nélkül simán legyalogoltam még szórólaposként is, manapság ezek a díszkő-burkolatok nagyon megviselik az embert - teljesen rugalmatlan felület és ami a legkárosabb bizonyos, hogy a fájdalom oka az lehet, hogy ezen új díszjárdák burkolata pontosan be van mérve vízszintezővel is, ha hepén és hupán kell az embernek átgylaogolnia, vagy félméteres gyökérbe botlik a félhomályban, ami a magyar aszfaltot felgyürvén megcsavarintotta, még akkor sem fájdul és sajdul meg a láb. Régi mesterem aki a híres futvafestő, mindig úgy mondta, hogy ki kell lábalni a betegségből - ezért futott ultramaratonikat. Amikor valaki elhunyt az ismerősei köréből, annak az emlékére is futott egy pár kilométeres kört. Magyarországon a rendetlenséghez és az egyenlőtlenségekhez szoktunk hozzá, a közterület a senki földje vagy a pápuáké. LSD hallucinációnál arról számoltak be többen a bad tripnél, hogy a szórakozóhelyen egyre ellenségesebb arcokat vizionáltak. A droghasználók egyik bevett kliséje, hogy barátokkal kell körülvegyék magukat (vagy báránybőrbe bújt farkasokkal), ha egyik nap meggondolatlanul pszichonautának csapnának föl és akkor védve vannak. Jó, és a pszicho-nóta! Nehezen vettem rá magam, hogy megnézzem a dokumentumfilmet erről (munkanélküliként maradok inkább az "ékszer tévénél" és a déli harangszónál) - mert tudtam, hogy nagyon sok lesz a közhely és nagyon kevés olyan kérdés vetül fel, ami esetleg a transzcendens témájába vágna (pl. a már többször említett prekolumbiánus emlékek feltörése a kollektív tudattalanból - maya írás!). Racionalizálni a hallucinációkat. Volt valami videó a Youtuben, ahol Pécsen bocsánat Szombathelyen egy démon elől menekült egy ember, a sivatagi anakhóréták leírása és vélekedése szerint teremtőnk atekintetben nagyon kegyes az emberiséghez, hogy nem teszi láthatóvá ezen démoni élőlényeket - így óvva minket a súlyos rémülettől. A démon helye és kiűzetése a Bibila szerint amúgy is a sivatag. A böjti időszak is a sivatag jelképe és Jézus Krisztus megkísértése a hatalommal. Jézus azonban nem hajlandó a sziddhire, nem változtat csak úgy köveket kenyérré. A jógi célja sem a sziddhi, hanem a megszabadulás. Cukor egyébként visszajött és egy napott a fészekben aludt, regresszió? Bogyóka sajnos eltűnt. Egyes nézetek szerint a galambok amikor kirepülnek, már nem jönnek vissza - ezt cáfolom. Az biztos, hogy tavasszal talán kénytelen leszek az életterüket csökkenteni - nem hiszem, hogy az én feladatom lenne a dimenziókaput továbbra is fenntartani számukra (az élet a tér egy meghatározott pontján lép be ebbe az univerzumba - Kemény Katalin / Hamvas Béla). Egy biztos, komoly dilemma, hogy kié a tér. Az is bizonyos, hogy határterületen élünk. Abban is biztos vagyok, hogy a marxisták és hegeliánusok hülyeségen vitatkoztak, amikor ez a materializmus vs idealizmus vita időszaka volt - a börtönökben ilyen viták nincsenek és az indiai ortodox darshanák fel is oldják az első ok körüli vitát, főként a szánkhja darshana, hiszen két ős-principium van - egyik sem volt előbb és noha a világ részei, mégsem azok, hiszen alapállapotuk a középpont nyugalma, a nem-manifeszt, a láthatatlan. Egyetlen filozófiai alapkérdés van ebben a "Lenin-Hegel" vitában, mi az anyag és mi a szellem - miután ez nincs definiálva - nyugodt lélekkel fordulhatunk kelet felé, hogy valójában vita sincsen, pusztán valamiféle elmélet önigazolása. Persze érthető ha a szellemtörténet és a teremtés ideája, ami még sokak számára a nyomorúságos és sötét emberi létezés elfogadásának és nemlázadásának, a hatalom és a világ rendjének és legitimációjának, a keresztény-vallási analógiáját jelentette - tehát érthető ha az új politikai és társadalmi ideológia elöször mindenképpen szembehelyezkedett ezzel. Az egyén megszabadulása szempontjából ezek nem lényeges vitapontok, de ha erős argumentum van arra, hogy az anyag dialektikájában történelmi analógiát láttassanak - az sincs olyan távol a fejlődésben hívő, modern pozitivizmustól, holott erre sincsen garancia. Jelképei vannak ennek is, hiszen az emberi egyedfejlődés a két félsejt egyesülésétől végighalad az evolúciós skálán. Még a tudósokat is meglepi, hogy az egyideig egyforma homogén sejtek, hogyan rendeződnek és szerveződnek különbözőségekké. Nagyjából ennyi, a galambokat hagyjuk békén napozni - az anyagnak nevezett valaminek pedig számunkra érzékelt két formája bizonyosan van: az élő és az élettelen. És megismétlem magamat, hogy Grandpierre Atilla csillagász és sámán szerint Galilei kísérlete nem érvényes, hiszen az élő anyag másként viselkedik az élettelennél, maradva a madaraknál. Ami pedig a Szatja-jugát (az aranykort) illeti és az eljövetelében hívőket, tképpen itt arról van szó, mert  Európában ez egy vallási szinkretizmusból eredő hiedelem, ezért releváns megemlíteni, hogy a Kali-yuga maga 432 000 évig tart. Arról is tudunk, hogy ez időszámításunk előtti 3102 év (február 9.) volt a kezdete (Mahábhárata: a pándavák és kauravák mítikus csatája), tehát legjobb esetben is csak 5 000 évet tudtunk le a legsötétebb korszakból. 428 000 év még hátra van, ami nem lesz könnyű: évente már most a Kali-korszak kezdetén járva Magyarországon jelenleg csaknem 3000-3500 kilakoltatás van és 200 ember fagy halálra. Hamvas Béla szerint már csak a költő őrzi a Temenosz lángját, ezért Tandori Dezső költő tisztelete és emlékezete a gombfocipálya és a gombfocicsapatok, leginkább az angol liga! Érdekesség hogy az atv-n megpróbálták politikai kontextusba helyezni a nagy magyar költőt - persze sikertelenül - de létezik-e annál nagylelkűbb politika mintsem, hogy kismadarakat oltalmazunk és nevelünk fel - és ezáltal a világgal való relációnkat példamutatás nélküli példamutatással fejezzük ki. A világhoz való viszonyunk és világnézetünk akkor is megjelenik, ha nem politizálunk - ehhez képest a jelenkor politikai értékrendje és antiszociális attitüdje Nietzsche szavaival élve pusztán "irtóztató barbárság" (az ember- vagy istenáldozat) által és bizonyos, hogy évezredekkel van visszafejlődve és elmaradva egy költői szemléletmódtól. Az egyik kedvenc mudrám (kézjelem) a Garuda-mudra. Garuda születésének mítikus legendáját pontosan most ezkben az időkben volt alkalmam egy kiváló 1970-es években készült magyar tévéjátékban újra felfedezni (Szávitri, az asszonyi hűség története - a Youtube-ról sajnos régebben letörölték / mítosztalanítás). Jogunkban áll tehát vegetáriánusnak lenni, vagy akár gyümölcsevőnek, muslincának és hallgatni és nem aláírni semmit és hogy az ahimszát legalább részben betartsuk - sokan lenézik és megkérdőjelezik, ha valaki valamiféle indiai hagyományt követ. Kérdés az, hogy melyek akkor a magyar tradicionalizmus félreismerhetetlenül bizonyos és követhető tanai. Szegeden a Kőrösi Csoma Sándor síremlék-szobor felirata is arra figyelmeztet minden magyart, hogy keresse és kutassa Indiát. Ha valaki nem keres, bizonyára nem fog találni szellemi kincseket, egyáltalán nem a követés a lényeg, hanem a saját álláspontunk és integritásunk kialakulása - ami egyáltalán nem bizonyos, hogy kialakul és végül Swámi Vivékánanda, aki Sri Rámakrishna Paramahamsza elsőszámú tanítványa volt többször kifejtette, hogy az emberi élet célja a tudás és nem a boldogság. Ez valahol racionális álláspont a körülményeket és az emberi lehetőségeket figyelembevéve. Ami pedig a munkásosztály kérdéskörét illeti, már a 19.században sem volt más lehetőség és küldetése a proletariátusnak, mint a hatalom megszerzése - Marx sem látta másként az I. Internacionálé idején - nem feltétlenül azért mert ez történelmi szükségszerűség (vitatható a szükségszerűség, mert az hipotézis vagy posztulátum), hanem azért mert a valós többség védelmét és képviseletét csak a néphatalom és nem a sztrájkbizottság garantálja. A sztrájk annak a jele, hogy háború van és válság, ahogy a többpártrendszer és a kapitalizmus súlyos válságtünet. Manapság soteriológiai értelemben alkalmazotti osztályöntudat nemigen van, vagy csak ébredezik - nyugat modern megváltástana és tradíciója a marxizmus. A marxizmust elnyomták, a kereszténységet folyamatosan felfalták saját élére állt gyermekei - két oroszlánfóka viaskodik közben a tévében ez is valahol a szociáldarwinizmus és a társadalmi kispolgári narancsfasizmus legitimációját segíti elő) Ha valaki erős legitimációt érez kispolgári fideszesként, mennyivel erősebb legitimáció és szélesebbkörú világnézet, egy társadalmi megváltástan elkötelezett hívének lenni, a marxizmus-leninizmus arra jó, hogy újraértelmezzük, azt a lehetőséget amit ez az ideológiai irodalom és filozófia rejt, soha nem szabad kiaknázatlanul hagyni - aktualizálni kell, közérthetően mert tartozunk a korszaknak ezzel a felelősséggel, hogy felelevenítjük a munkásosztály harcait és történelmi küldetését. Meg kell értetni a világgal, hogy nincs a Bismarck-féle társadalombiztosítási rendszer és a Rerum Novarum sincs, ha nem volna marxizmus. Azok akik a marxizmust manapság felszámolták első lépésben azonnal megvesztek és megölték Bismarckot is, majd a pápára is rátamadtak. Luther szavaival élve, aki Münzer parasztlázadóit látván felhorkant egyfajta antilutherként mit is tehetnénk ezekkel: "agyon kell ütni ezeket, mint a veszett kutyákat".

Aranykor és hinduizmus - nácizmus és Kali-yuga कलियुग

   A Swayambhunath sztúpa Nepál fővárosában, Katmanduban [1]

(forrás: fotóguru)

Nietzsche übermenschét sokan tartják olyan elképzelésnek, amely a nácizmus ideológiájához táptalajul szolgált. Az is tény, hogy kézzel-lábbal tiltakoznának a filozófusok ezen a mondaton, ha kinyilatkoztatnám, hogy Nietzsche filozófiája valójában közvetlen előzményoka a nácizmusnak.
Azt gondolom azonban, hogy nyugat számára kelet felfedezése adta meg az ideológia táptalaját a nácizmusnak,  leginkább az indoárjákról és a varnarendszer-ről alkotott zavaros nézetek kaptak benne helyet és alakítottak ki egy torz, európai pszeudoideológiai formát. Más megfogalmazásban a keleti filozófia sorsa az lett Európában, hogy valójában a végletekig "dualizálódott" üdvtörténeti és politikai szempontok alapján, jóra és rosszra, értékesre és értéktelenre, ördögire és istenire, azért mert a keresztény világkép és kultúra által determinált világkép valójában egy kettős és meghasadt antitradicionalista világnézetet takar, amely az ember integritásának szempontjából támadás az arany középút tanítása és az igazságos Istenbe vetett ősbizalom ellen. A hinduizmus erősen hatott a német filozófiára. Schopenhauer, Hegel és Nietzsche filozófiájában is felfedezhetünk hindu terminusokat, vagy a hindu vallásfilozófiához hasonló elképzeléseket. Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról című munkájában egy szakaszt Indiának szentel és hangsúlyos könyvében magának a kasztrendszernek a leírása is, már-már antropológia. Schopenhauer filozófiájában az akarat (A világ mint akarat és képzet címmel) központi helyet foglal el. Nietzsche Antikrisztusában kitér a buddhizmus szelídségének az okaira és néhány hindu vallási fogalmat is alkalmaz, leginkább a csandála terminológiáját. Bár az sem elhanyagolható tény, hogy jóval korábbi  kapcsolódási  pont is létezik kelet és nyugat között, ez pedig Arisztotelész ontológiája, amely  nem más, mint  a szánkhya ortodox vallásfilozófiájának az átvétele.

A szvasztika eredetileg a 4 varnát (kasztot) jelentette, és a Rigvéda Purusa-szúktamjának ábrázolása lehetett. Általában  szeritnem tévesen napszimbólumnak értelmezik. A Purusa egyébiránt embert jelent, az ember teremtés előtti ősállapotára utal vissza. Ilyen értelmezésben a szvasztika eredeti jelentése, az én védám, sva(saját) asztika(véda igenlőket jelenti - tehát az ortodox hindukat), magyaríthatnánk talán úgy is, hogy az én törvényem. A szvaasztika tehát az ember egységét, primordiális állapotát, teremtését fejezi ki és különbségét is a társadalmi egységben. Maga a mítosz, az ember sokféleségének a látszólag kezdetleges magyarázatának tűnhet is egyben. Azért látszólag, mert a négy rend (ami a csandálákkal öt) valójában megfelel a négy(öt) tudatállapotnak is.

0) Az alaktalan káosz fiai és lényei - démonok (ráksaszák), ragadozók, lázadó gonosz lények, semmirekellők (csandálák)

A négy tudatállapot:

1) Álomtalan mély alvásnak (szusputi)  - szolgák (súdrák)

2) Az álomnak (szvapna)                     - kereskedők (vaisják)
3) Az ébrenlétnek (dzságrita)               - harcosok (ksatriyák)
4) legmagasabb tudatállapot a (turiyam vagy szamádhi) - papok, parivrájakák, yógik és yóginík, szannyászik

A négy életcélnak:
1) kötelességek, igazságosság (dharma) - a kötelesség útja
2) anyagi javak szerzése, jólét (artha) -
3) érzéki örömök élvezete (káma) - a szerelem, a szeretet és a szenvedély
4) móksa (megszabadulás)  - megszabadulás az újjászületések óceánjából

És a hinduk négy életszakaszának is:
1)tanítvány (brahmacsárin)
2)család alapítás (grihasztha)
3)erdőlakó (vánaprasztha)
4)lemondó (szannyásza)


Nietzsche Antikrisztusában a csandálákat, tehát a kaszton kívülieket igyekezett a hindu fogalom szerint az európai kultúrkörön belül megtalálni és erős kritikával meg is támadni azokat a társadalmi funkciókat is ellátó csoportokat, amelyek beleférnek eme gyűjtőfogalomba. Nála elsősorban a keresztény pap a csandála, aki minden természetesség ellentéte és a kereszténység teológiáját is hasonló csandála merényletnek gondolta, mert általa a vélt túlnaniba helyezték át az élet súlypontját, ezért átkozta, mert mindez félelemet kelt és bűntudatot és hogy ezáltal tulajdonképpen az élet alól kihúzták a talajt a bűn dogmájával, a túlvilággal való fenyegetéssel és a jézusi emberáldozat "irtóztató pogányság"-ával. Ugyanakkor Nietzsche a Megváltó pszichológiai típusát kielemzi. Jézust egyben első és utolsó kereszténynek tartja, akinek tanítását szándékosan félreértelmezték, azért hogy a Római Birodalmon belül lázítsanak általa.  Nietzsche kései filozófiája, noha később a nácikhoz hasonlóan a Római Birodalom bukása felett siránkozott, mégsem lett fajelmélet, itt még társadalmi csoportok, funkciók, szerepek kerülnek tulajdonképpen terítékre, a csandálaság ismérvei és a ressentiment szerint. Hitler értelmezésében a csandálaság és az érinthetetlenség szemben a hindu kaszt törvényekkel, nem az árja társadalmon belüli kaszttörvények, szabályozás megvalósítását, hanem már határozottan arra irányulnak, hogy "jogom van elpusztítani egy alsóbbrendű faj embermillióit"  (Adolf Hitler) - kiirtásukat célozzák. A megbélyegzett társadalmon kívüli társadalmi csoportokból hamar megbélyegzett, megvetett  csandála népek (cigány, zsidó) és csandála és súdra nemzetek (szláv) válnak a propaganda szerint. Ennek előzményoka lehet, hogy az aranykorra visszautaló hindu mitológiák és mesékben egy nemes (árja) harcos bármikor, minden ok nélkül elpusztíthatott egy csandálát (érinthetetlent). Ugyanakkor ez a hindu, indiai vallástörténet teljes félreértelmezése is, hiszen a legnagyobb alakjai Sankara, Mahatma Gandhi, Sakjamuni Buddha megvilágosodás által, például pontosan azért tudtak felülemelkedni, mert tudták, hogy a kasztok, és kaszton kivüliek, a tudatállapotok sokfélesége is csak egy keretet képeznek, amitől végül el kell szakadni, meg kell haladni a legvégsőbb igazság miatt. Meghaladásuk nem az erőszakra épül. Így Buddha megvilágosodása is lépcsőzetes, és érzetektől és érzelmektől való elszakadásokból állnak, így van ez a társadalmi különbségekkel is Gandhinál társadalompoltikailag, Sankaránál a végső beavatásakor ,amikor egy (érinthetetlennel) utcaseprővel találkozik. A hinduizmussal szemben a náci ideológia pontosan itt bukik el, a nácizmus pusztán pusztító tendencia, egy nemzet tömeggyilkos önzése marad, mert nem tud kitörni azokból a félreértelmezésekből, ahogyan naivul igyekeztek a számukra ismeretlen kelet jelképeit és annak történetét és antropológiáját integrálni egy politikai faji álideológiába - az árja faj felsőbbrendűségébe vetett hitükre. Himmler szerint nekik szükségük van a rabszolgákra, "egyébként sorsuk teljesen közömbös". A nácizmusban kiválasztottnak lenni, árjának lenni, véleményem szerint valójában semmiféle kozmikus távlatot nem jelent, faj és az egyén céljai groteszk módon kaotikusan összemosódnak. Egyben lélektanilag egy legitimizációs érzés népre és nemzetre való kiterjesztése is. Amivel a titkos társaságok és tagjaik szabadkőművesek, a modern rózsakeresztesek, és egykor a keresztények és a zsidó vallásúak is "építettek". Ez a legitimizáció a vallási, történelmi vagy faji kiválasztottság tudat. Egy momentum filozófiai értelemben, amitől többnek érzik magukat a külvilággal szemben. Ilyen legitimációt ad a jelen rasszistáinak a fehér fajhoz való tartozás és a náci álideológia, mint egyben paranoid összeesküvés elmélet. A hinduizmusban a nemesség fogalma egészen a csakravartin (világkirály) eszmeiségig emelkedik, amikor Judhisthira méltóvá válik, hogy beléphessen a "mennybe". Beavatásának döntő pillanata hogy felelősséget vállal egy kóbor kutya sorsáért, aki sorstársa volt a bolyongásban, nélküle nem hajlandó belépni a magasabb szférába. A nácik főideológusai számára, a rabszolgák sorsa és a kutyáké teljesen közömbös, az alsóbbrendűnek kinevezetteknek pedig fenntartják a börtönöket, a büntető- átnevelő- és haláltáborokat és kőfejtőket. Ahogy a jelen büntető rendszere is, a törvényen kívülieket politikai foglyokat koncentrációs táborokban=börtönökben szeparálja el a társadalom többi részétől, csak a korláttalan és igazságtalan megfélemlítő szabadságvesztő megtorlást alkalmazza az azonos megtorlás elve helyett (lex talionnis).

Az un. tradíció az én értelmezésemben igyekszik láthatóan jól megfogalmazott, intellektuális és történelmi érvekkel is úgy beállítani a Harmadik Birodalom bukását, hogy az a sötétség erőivel való utolsó kollektív küzdelem lett volna. Baranyi Tibor Imre írásából még a Plutó sem a maradhatott ki, mint új jel és asztrológiai tendencia. Az én megközelítésemben csak rá szerettem volna világítani arra, hogy abban az esetben, ha a nácizmus korszaka és párhuzama az aranykor akár egy töredéke is lett volna, akkor hol vannak a náci ideológiának az aranykori olvasatai, az ércnél maradandóbb, az emberi elmére és szívre ható valódi nemesség. A hinduknak  valójában vannak a valódi nemességre utaló műveik: Mahábhárata és Bhagavad-Gítá,  a Rámayána, és a közelmúlt nagy hatású tanítói, szentjei, csodatévői : Srí Rámakrisna Paramahansza, Osho, Sathya Sai Baba. Hogyan lehet az, hogy a náci ideológia nem is alkotott ilyen iniciatikus műveket, és nem hozta magával a csodatévőit és gondolkodóit sem. Hogyan lehet az, hogy állításuk szerint ilyen magas szellemi szinten harcoltak, hogy nem hoztak létre semmi maradandót (nem a fejlett haditechnikára és hadviselésre gondolok). Mert akkor ennek a nácizmusnak meg kellett volna jelennie kvintesszenciáiban az arra fogékony szellemiséggel rendelkező emberekben. Inspiráló erővel kellett volna bírnia rájuk.

Linkajánló:
Bácsfi Diána cikkét, nem a magyar szó jelentése körüli profán etimologizálás[2] miatt linkeltem be,
hanem azért, mert a Purusa szuktamot legitimizációs vallási költeményként aposztrofálja. Egyébként pont a merev, védikus, a meghatározott, a túlszabályozott kényszeres és rideg rituális rend életszerűtlenségéből indul el az Upanisadok reflektáló és ontológiai kérdés felvetéseiből a későbbi hindu vallási forradalom, amely India sokszínűségét és szakrális erejét a mai napig jellemzi és jellemezte. A zárt világból az univerzális felé, a változhatatlanból, az állandóan változóba. Ez pedig rámutat a szigorúan szabályozott védikus rítus és a jelenkor kapcsolódására, mert már kvázi értelmezhetjük úgy is, hogy a teremtés maga ebből a több ezer éve történt védikus szertartásból ered.
Bácsfi Diána: A méd mágusok tudománya (HarmoNet)
Az ember feláldozása (Rig-Véda X.90) (Fórizs László oldala)
A védikus kozmogóniáról (tartarossz.blog)
Szentek, bölcsek, misztikusok - Srí Rámakrisna Paramahansza (tartarossz.blog)
Elhunyt Bhagawan Srí Sathya Sai Baba, a hindu csodatévő (tartarossz.blog)
Osho - néhány gondolat (tartarossz.blog)
A harcos útja - a buddhizmus-alaptanítása (5.rész) (tartarossz.blog)

──────────
[1] A sztúpához a leírások szerint 365 lépcső vezet föl. A buddhizmusban a 4 égtájnak is különös jelentősége van. Buddha megszületésekor ugyanis meghatározott számú lépést tett a 4 irányba. Buddha nem világhódító rádzsaként jelent meg a világunkban. Fontos ezt hangsúlyozni, főként azoknak, akik a birodalmi eszmeiséget, vagy rádzsa, harcosi elvet egekig magasztalják. Sőt odáig mennek elmélkedésükben, hogy maga Hitler egyfajta Kalki vagy ő maga (avatar) volt a Kalki.

[2] Nem akartam leminősíteni Bácsfi Diána elgondolásait, az etimologizálásnak mindenképpen van egy szerepe. Az is egyfajta megközelítése a valóságnak és egyáltalán nem kell feltétlenül leredukálni a megközelítési módokat, hiszen a saját gondolkodásunk lesz ezáltal földhöz ragadottabb. Itt elsősorban az etimologizálás által adott inspirációról beszélek. A katalizátor jellegéről az etimologizálásnak.