Gondolatnapló - A sámán útja

Pete Gábor felvétele a Mc Naugth üstökösről (Budapest)

V a l a h o l   e g y   l á m p a f é n y n é l

s í r v a   t e l i k   a   t ö r ö t t   é j f é l


Amikor apám meghalt, azon a napon egy üstökös jelent meg a nyugati égbolton, a Mc Naugth (jelentése: a semmi). Szántai Lajos is leírja, hogy Hunyadi János halálakor is megjelent egy üstökös:

 „Jön, s elkezdi okítani Hunyadi Jánost. János pedig gyönyörűen felhívja a figyelmét arra, hogy a Mindenható Isten az egekben lakik, s ő azt a Mindenhatót ismeri és nem a teológusok véleményét. És ekkor vagyunk 1456 után, amikor megjelenik, és egész Európa egén látható egy hatalmas üstökös. Menetrend szerint érkezik. Mikor érkezett menetrend szerint ennek az üstökösnek az elődje? Nagy Lajos halálán van, és felbukkan egy üstökös, s mindenki tudja, hogy ez a király halálát jelenti. Ezt követõen pedig Hunyadi János halála elõtt jön az üstökös. Hunyadi a következőket mondja: „„ez az üstökös sok minden jelent"" – figyeljünk az észjárásra és a nagyságrendre, mert egy ilyen égi tünemény felbukkanásakor nagyon sok mindent el szoktak mondani, hogy mi mindent hoz magával, ezeket János is tudja, s a következőket mondja - „„de legfőképpen az én halálomat jelenti""- ennyire van ő az égi pályához odakötve."
/Szántai Lajos: Mátyás és a Pálosok III.rész /

„Hunyadi János haláláról Bonfini elődje, Thuróczy János például így írt: „Az égboltozat magas csillagai előre jelezték halálát mert elhunyta előtt egy üstökös jelent meg a magas égen.”
/E.Kovács Péter: Mátyás temetése/

A madarak néha a sötétből felvijjogtak. A sörök pattantak. A barát a nyerő. Hunyorogtam. Kevés a fény. Az élet és a betűk elmosódtak. A folyón P.Mobil hajó és a zöld csillag imbolyog. P.Mobil - Menj tovább YouTube Torokszorító érzés, rocker nosztalgia, hiszen Tunyó sem él már. Kész a levéltár. Sajnálom, hogy így alakult. A Szent Korona volt a téma, de a sámánnal nem jutottunk dűlőre. Én azt mondtam, hogy a korona hátsó részén logikus, ha a másik két arkangyal képe lehetett eredetileg, de ezt az őssámán nem tartotta megoldásnak, mert Uriel és Raffael a két sötét erő és Máriával nem lehettek együtt. Hiába érveltem azzal, hogy a világ is négy cethalon nyugszik és az a fundamentuma. Kivonultam Gazdagrétre, budapesti turistaként pár nappal az sámánok találkozója előtt. Mégelőtte a Gellért-hegyen, azt hitték én vagyok a Krisztus. Az igazság és az írás kettő. Aki az írásokban keresi Istent, nem Istent találja meg, hanem az írásokat. Az igazság nem relativizálható. A morál sem, ezek fundamentumok, még akkor is ha az emancipáció korszakában a relativizálhatóság a fundamentum. Elmagyaráztam, mit jelent számomra az, hogy a bűn ontológiai kategória. Mivel bűn alatt általában a lehetőségek korlátozását értjük, ezért ontológiai kategória a bűn. Az abszolútum szempontjából, lehetőség a végtelen halhatatlanságra való képesség, és a végtelen halandóságra való képesség. Ha Isten nem volna képes meghalni végtelen időre, akkor nem volna Isten. Persze a lehetőség a lehetőség nélküliségre egy nagyon furcsa helyzet, de az abszolutum szempontjából ezt sem lehet kizárni. Mindenesetre az ősanyag mindenképpen a lehetőség, ahogyan azt már Hamvas is kifejtette. Az omnipotencia. A kérdés az, hogy a megnyilvánult, a manifeszt és a megnyilvánulatlan, tehát azon a területen belül, amit az adott lehetőség halmaz határol, feltehetjük-e, hogy bizonyos lehetőségek, nem valósultak meg és ezért rejtettek maradtak a világban. A másik kérdés az, miért erre a világra ébredtünk, és miért nem tudatos bennünk az a világ, amiben a nem manifeszt lehetőségek megvalósulnak. Valójában minden lehetőségnek meg kell valósulnia, kérdés hogy ez az időben vagy az időn kivül történik-e, de nyilván mivel párhuzamos világok vannak, ezért minden megnyilvánulatlan marad, hiszen az egyik világ a másik negációja, vagyos az egyik világban a meg nem valósult lehetőségek egyike egy másik világban megvalósult lehetőség. És természetesen így minden lehetőség megvalósult is és nem is. Lassan hajnalodott, a hideg miatt elővakartam az esőkabátomat, tudtam hogy hiba volt, hogy nem készültem a hideg hajnalra. A napon aztán felmelegedtem, mint egy hüllő. Az állatokat megnéztük, és csodáltuk a kommunikációt. Az ügyeletes szemetes pedig varjakat akart mérgezni, mert szétcsapják a csőrükkel a zsákot. Igen, ez is emberi vonás és megoldás, ha egy egér elrágja jóízüen a Bibliánkat, akor meg kell ölni az egeret. Elértem a mélypontot ismét. Nem maradhatott el ez sem. Ha azt mondom rendkívül csalódott vagyok, akkor ez is kevés mindezt az érzést kifejezni vagy lefejezni. Végtelen fájdalommal tölt el, hogy akik enyhíthetnék és tehetnének, azok elfordulnak és a kegyetlenségben gondolják megtalálni a megoldást az élet-szituációkra. Hatalom adatott nékik, és ezért az ő felelősségük is nagyobb, mint azoké akiket csak sodor a sors. Igen, itt sodródunk. Így vagyunk kint ketten a szigeten. Természetesen nekem a Margitsziget elsősorban őt jelenti, Katit. Bár ezek az emlékek elég halványak és már a fájdalompor is belepte a régi múltat, de sokszor visszatérek hozzá, amikor valami sebesülés ér, akkor ezt az egész történetet, mintegy regressziós hipnózis során felidézem magam elé, és persze logikát keresek ott, ahol nincs. Bár számomra ezért is életem egyik legnagyobb menedéke és misztériuma marad. Fontos tisztázni, hiszen az ő útja innen már Floridába vezetett, ahol szerencsére jól él. Nekünk a sámánnal nem maradt más, mint az élet utolsó morzsáit az asztal alól összekaparni, és látni és láttatni azt, miként lettünk kivégezve, hogyan telt le az időnk és a szamárbőr elfogyott. Álltunk a semmi elszarusodott közepén, mint két három feszület a golgotán, és beszélő szárnyasokat nézünk a reménytelenség ege alatt. Vért nevetni. A nagy szomorúság ideje ez. Az orvul okozott fájdalmaké, még a legvilágosabb napon is, az emberi ösztön sebei, a sötét szenvedés napja alatt sütkérezünk, mint a gyíkok. A rovarok is egynyáriak. Tiszavirág. Halálbolygó.

Magányszféra - Narkolepsziában hull a hó

Maugsch Gyula - Figyelő kutya (1938)  szobor helye : VII.ker. Izabella .utca. - Hutyra Ferenc u.

Eljött a sarki hideg az összetört borosüveg képében. Zugló: Krisztus és Dionüszosz palackozott szilánkvére cseppekben. Megsüvegeltük az előttünk elvillanó múltpatkányt és ittunk a galaxis csillagaiból, a  Janus-arcon fény és holdmoraj, háborúval és békével mért végtelen római idő-intervallum forradások, Sass Brunner Erzsébet Trimurti című festményén hindu időtlenség. Észak, fagy, hó és megfagyott asszociáció-hóláncok. Kényszerű, gyűrött, januári csend és gondolattalanság, füstölgő kémények, dolgozik a kínai konyha.
A Bosnyákon a páduai Antalnak szentelt templomtorony egyre magasabb, az ember vágya ez: kitörni a darwini majom-semmiből és a természet nagy architektusát leutánozni, úgy gondolva, hogy Istent megtiszteli azzal, hogy égremutató, mulandó fészket épít neki, ahol a rozsda és a moly megemészti; ők az „ellenségeim” bokrétaünnep. Aki a sorsát éli, az talán nem is igen létezik. Az ég istene, a föld istene, a földalatti istene, a semmi istene, a valami istene. Zajlik a pártkapmány, kampókéz is újra indul a választásokon: és lőn újabb 4 év: tatárjárás, idősek kilakoltatása, élőhalott hajléktalanok , munkanélküliség, szociális temetés. Nagyon zártkörű lesz az a legújabb pártdiadalünnep. 2014-ben a politikus retteg és fél a dinamittól. Trotil és tortilla és tarantella tenyésztés. A kukoricaisten: a pellagraisten. Ezüstsirályok verődtek a dolmányosvarjú bandákhoz, a Tabán fagytól megdermedt fűcsomóin is kákát bökdösnek. „Balra legurítanak egy Gellértet”(utalás B.G. versére), én is gurítok egyet. Fejön az új nap, a jóslat, Szat Guru.
A Ferenciek terén az aluljáró felokádott magából pár hajléktalant, hetek óta nem látom beburkolt tölgyfakéreg arcukban a jósorsú jövendőt. Kerberosz nem enged, csak bérlettel vagy jeggyel. Akiket a magyar kapitalizmus élve eltemetett már és azóta sem engedik a nagyszerű kapitalisták, hogy bárkit is megbélyegezznek faji és vallási hovatartozása miatt. Holokauszt ebből vagy te is Svetaketu. Oroszlánüvöltés. Kalapácsmeditáció a Dózsa György téren. A szobor kompozíció vállán galambturbékolás. Pokolra adunk mindenkit, aki az utunkba áll. A sámán azt mondja, egyetlen sejt maradt, de az támad, a támadó sejt. A többi már asszimilálódott ehhez a halálmócsinghoz, de mindig marad valaki, aki autentikus. Nincs megváltás, kirándulok, magányszféra az értelmetlen labirintusban vagy különböző haladékok lépcsőzni fel és le a semmiért. Ariadné is elhagyott, itt nincs vezérfonál, csak reménytelenség, mégis különös sziszifuszi küzdelmi erő köt minden egyes "poklokhoz". Büntetésvégrehajtás. Erzsébetváros az, ahol születtem, a VII.kerület ide mindig visszatérek, a kezdetekhez, még akkor is ha az a keserű időpor rá is rakódott, láthatóak még azok erővonalak és kisgyerekkorom szimbóluma a Dog, a figyelő kutyaszobor.. IX.kerület Ferencváros, Ferenc tér, Dandár utca, egy rövidebb időt itt is eltöltöttem, párkányon koppanó zöld bagolyfüst-éjszaka. A halhatatlanság érzékcsalódásai, majd szerelem és tengerhullámok, tolték és maya istenek. és találkozás fiatalon Janus sötét arcával, felgyújtott és kiégett szerb tulajdonú házak Horvátországban. X.kerület a szakrális terület neve : Kőbánya, a szakközépiskola, később a nagyszerű 1 hónapos börtöntartózkodás, az első találkozás a halhatatlan és ismeretlen Vénusszal, majd a második már a vezeklésé. A sorsot elfogadtam, hiszen vezeklésre semmiképp nincs alkalmasabb. XIII.kerület Angyalföld és Újlipótváros, Felka utca az örök találkozásé, talán túl ritkán járok erre, hiszen igazán alkalmas terület a nosztalgiára.  Vasas SC, labdarúgás így címkefelhő-szerűen. Monumentális időszakaszok ezek, még akkor is ha az ember tenyeréből remény nélkül elpereg minden idő, és nem tarthatunk magunknál semmit sem, csak pár gondolatot és az ősbizalmat a halhatatlanság irányába.
A múltat pedig már filozófiai szempontok alapján sem törölhetem el kényszerűen és rituálisan. Leviszem a szemetet. Szabadulás. Felidézem a félmaratoni futások idejét, Újpalotától-Hűvösvölgyig, szakpszichológus állapította meg, hogy mazochista lennék, pedig ennek aztán nem sok köze volt a mazochizmushoz, ez az időszak a harcosé volt, pusztán spártai időszaknak nevezném. Aztán nyáron ezt felváltotta a mentorral való esti, filozófiai eszmecsere és pecázás a "moszkitón"  a tavon, halszájsebészet , havi, sokszor több száz bruttó kilométer futással a lábban. Magányos életmód volt, de bizonyos tekintetben valamiféle felkészülés volt. Amióta ellopták a biciklimet ennek az időszaknak is vége lett, a futás kirándulássá szelídült, és a serpák és oxigén palack nékül nélkül meghódított Svábhegy, Orbánhegy, Istenhegy, Széchenyi-hegy. Igazság szerint nem legfőképpen az emberek, hanem az állatoknak való hála miatt is tettem ezt a bejegyzést, felmerült a patkány, egér, hörcsög, macska, kutya korreláció. A mi isteni szemléletünk alatt futó sorsok, ami felett nagyobb befolyásunk van, mint önmagunk sorsának megváltoztatása felett, az pedig a mi tükörvilágunk, az állatoké, a ránk bizott sors, amelyek a sámánikus elgondolás szerint is misztérium sorsok, mert mi magunk vagyunk azok. Tat tvam aszi तत्त्वमसि Svetaketu.

Az öngyilkosságról - szombati tea mellett a kötél árnyékában

Nehéz évet zárunk ez már biztos. Borival sétáltunk és az Üllői út környékén egy erőszakos életvitelszerűen az utcán élőre és lejmolóra leltünk. Azonnal be is jelentettem a rendőrségen, hogy életvitelszerűen tartózkodik itt az Üllői út 36. szám előtt és tudtommal ez a VIII.kerület szakrális terein belül is büntetendő cselekmény. A rendőrség pár percen belül ott is volt, de nem fogtak törököt, és a "törököt" el is eresztette a rendőrség, mert volt lakcímkártyája, kiderült, ami azt jelenti, hogy ő nem is tartózkodhat életvitelszerűen az utcán. Bármennyire is szerette volna letartóztatnia magát, mint később kiderült, ezt nem sikerült elérnie. Később nagyon rendes volt hozzánk és beinvitált szerény albérletébe, ahol beszélgetés közben többször is lenácizott. A továbbiakban pedig náci párnak bélyegzett minket, amit én nem is vettem zokon, mert nem vagyok náci és a barátnőm sem az, bár ő zokon vette. Beszélgetésünk során kiderült, hogy közös tanárunk volt Dobrovits Mihály és Porció Tibor is, bár T. altajisztikából doktorált én pedig vallástudományt hallgattam évig . Így az egész beszélgetés során az állandó öngyilkossági késztetések intermezzói közepette szóba került még Szerb Antal: Utas és Holdvilág (Bori), Abda (Bori notesz és a Horánszky utca 1. szám közötti szál és Radnóti Miklós, az is, hogy a krisnások miért nem szívlelik Sankarat és az is, hogy az írásbeliség már a turba időszaka, a romlásé, ógörögök és a védák - Djauszpitar és Zeusz. Aztán a párkapcsolati konfliktusok során odáig jutottunk, hogy kifejtettem igen súlyos és öntörvényű nézeteimet. Tudvalevő, hogy előző nap már túl volt egy akasztáson, de leszakadt amire a kötelet erősítette fel. Csodáltam, hogy azt a nőt, aki elhagyta őt, semmiféle haraggal nem illette, hanem tisztának nevezte. Csodálkoztam igencsak azon a bevett liberális és nővédelmi nézeten is a tisztaságon kívül, hogy képtelen volt belátni azt, hogy imádottja egyáltalán nem is törődött vele, sőt teljesen közönyös volt számára az is, hogy él-e vagy hal-e. Bár az imádott nő azzal is tisztában lehetett volna, hogy T már sokadszorra próbálta megölni magát. T úgy gondolta, hogy rendkívül önző dolog ragaszkodni és kapaszkodni valakibe aki ott akar hagyni minket, persze feltettem a kérdést vajh az ő esetükben ki volt igazán önző és ki volt igazán önzetlen? Hiszen adott egy nő, aki gondolt egyet és egy számára teljesen ismeretlen emberrel elment tőle, miközben tudta azt, hogyha végleg magára fogja hagyni ezt az embert, akkor az könnyen öngyilkosságba fogja hajszolni magát. Én ennél a női magatartásnál egoistább, önzőbb és szívtelenebbet még nem láttam. Én úgy gondolom, hogy a másik ember még nem tudta lezárni magában a kapcsolatot, el is engedte a nőt - minden tekintetben önzetlen volt, egészen addig, hogy a jelen helyzetért is önhibáztatást folytat. Ez az, ami egy igazi zaklató számára vérlázító. Nem látja be, hogy az imádott nő végtelenül egoista és kegyetlen volt vele szemben, hogy azt ami egykor szent volt közöttük eltiporta. Olyan ez, mint amikor valaki befogad egy kiskutyát, aztán évekig együtt van vele, majd az utcán vagy egy bulin meglát egy másik kiskutyát, amelyik neki jobban tetszik, ezért a régit kitessékeli a gyehennáig. Én ebben semmi emelkedettet és tisztaságot nem látok és annak sem látom értelmét, ami az öngyilkosok beláthatatlan hibája, hogy önmagukat okolják mindenért. Az utcára kitett kiskutya ne okolja önmagát, mert ebben a történetben nem ő hibázott. Kötélig vezet tehát az, ha hamis, liberális párkapcsolati szokásokat próbálunk megőrizni. Miért? Azért mert maga a kiindulópont is hamis volt, az öngyilkosjelölt puszta kénye-kedvére alakítja a maga valóságát egészen addig, amíg ő maga a föld bolygó legbűnösebb és lúzerebb emberének érezheti magát, a kegyetlen nő pedig a tisztaság szimbólumává válik, aki közvetett és közvetlen oka az ő szenvedéseinek és kálváriájának és minimum két pofon lenne a legkevesebb amit megérdemelne. Na ez az amit ép ésszel a zaklató fel nem foghat és amit el is akar kerülni, az önhibáztatást. Annak egy zaklató lélektanában semmi, de semmi helye nincs, csak túlkapások esetében de amúgy általánosságban minden tökéletes cselekedetünk tiszta lelkiismerettel van végrehajtva az igazságosság nevében.
Ezért mondtam a bíróságon az utolsó szó jogán mielőtt előzetes letartóztatásba helyeztek, hogy tiszta a lelkiismeretem. Ez volt a legfontosabb mondat számomra azóta is, nem a hazug megbánás és megalázkodás, hanem a valós igazság, a tiszta lelkiismeret. Bori egyébként nagyon intenzíven vett részt a vitában, végül T-nek én adtam meg a kegyelemdöfést, hosszas filozofálásba kezdtem, amitől delikvensünk végre és hamar elaludt. Még egy párszor felugatott álmában, aztán elcsöndesedett, mi pedig kibékülve elindultunk a kiindulási ponthoz. Az élet természetesen mást hozott, egy embert sikerült talán meggyőzni arról, hogy ő nem hibás, megmenekült az önakasztástól, de másnap már a saját hozzátartózói körben történt öngyilkossági kísérlet. Érdekes, egy embert meg akarunk menteni, ekkor egy másik, akiről nem is sejtjük megteszi azt, amit nem kellene megtennie. Én a saját életemet mindig is a lelkiismeretemmel mértem, az volt a zsinórmértékem. Azt gondolom minden öngyilkosságról, hogy általában akkor történnek meg, ha az ember már nem a realitás talaján van. Itt ebben az esetben elindult egy olyan irracionális önhibáztatási folyamat aminek muszáj volt véget vetnem, és felébreszteni T-t abból az álomból, hogy ez a nő tiszta volt és ő hozzá jó volt, nem volt jó, hiszen elpusztította és az életére tört azzal, hogy elhagyta. Mindkét esetben az alkohol(1) volt hibáztatható a beszűkült magatartásért. Én azt gondolom, hogy mindenki követ el hibát, bűnt az életében, ezért a bűnökért súlyuktól megfelelően a lelkiismeretünkön keresztül vezeklünk. Mivel a lelkiismereten keresztül ér minket a karmikus kiegyenlítő szenvedés, ezért a megoldást nem az önhibáztatásban kell megtalálnunk, hanem tudnunk kell azt, hogy azért fáj ott legbelül, hogy később ne fájjon, hiszen vezeklünk emiatt és azért is, hogy legyen erőnk elszakadni korábbi gyengeségünktől, hibánktól vagy bűnünktől. Nagyon nagy tévedésnek tartom, ha valaki egyetlen hiba miatt, hiszen melyikünk nem hibázik - el akarja dobni az életét. A belső szenvedés nem tudja elmondani nekünk, hogy azért szenvedünk, mert ez később akár évek múlva el fog múlni, de most le kell vezekelnünk a hibát és nem is érezhetjük jól magunkat, amíg nem tisztulunk meg a bűntől. Az is gond, hogy általában ez a hiba és bűn valójában fiktív, mint írtam az alkoholizmussal együtt járó önhibáztatás része, nem a realitás talajáról származik, hanem inkább öngyilkossággal kapcsolatos kényszergondolatok utólagos önigazoló magyarázata. Olyan ez mint amikor én előzetes letartóztatásom ideje alatt, arról próbáltam meggyőzni magamat, hogy én valójában bűnt követtem el karmikus értelemben, és ezért kaptam ezt a büntetést. Az igazság az, hogy az embert nem csak fiziológiai (mint a bőr, az immunrendszer) sáncok védik, hanem lelkiek is. Ezen lelki sáncok azonban a szenvedést úgy iktatják ki, hogy irreális magyarázatot találnak rá és ezzel kvázi legitimizálják önmaguk számára. A gond az, hogy ezen mechanizmusok is rejtenek magukban un. lelki autoimmun betegséget. A suicid késztetés így leegyszerűsítve tulajdonképpen a lelki immunrendszerünkből indul ki és önmagunkat támadja meg inadekvát bűntudatot képezve.
────────────
(1) Bori felismerése arról, hogy az alkohol a legkeményebb drog, ami teljesen kifordítja a személyiséget, mindezt nagyon hosszú idő alatt teszi és azzal a hittel, hogy a fogyasztóját elhiteti arról ,hogy nem is lesz ilyen következménye, nem fog megváltozni - mert a végérvényes változásokat évtizedekben mérik - ezért nem észlelhetőek és ismerhetőek föl ezek a veszélyes személyiség torzulások és változások.

A Magyar Gárda és ami mögötte van - az USA vízummentesség konteo

RAHU (képforrás: harciszerzi.hu)

November 17-től vízumnélkül az USÁ-ba
2007-et írtunk, a Velencei-tóra készültünk Ra-val (Ez is milyen érdekes Gárdony - Agárd - Agárdra). Száz év magány. Párhuzamos univerzum vagy monoverzum. Várjuk a vonatot és egy ismeretlen okból egy nappal később indulunk el. Csatlakozik hozzánk szerencsére Bori és Gábor is. Elkezdődik egy szerelem közöttem Borival, és a Várban ekkor egy nappal mindezek előtt, és után telihold és holdfogyatkozás van. Baljós utójelek, mert Ráhu a démon bizony elnyeli a holdat is, a szómát, az amritát. A halhatatlanságot, de Visnu megakadályozza.Ráhu a felszálló holdcsomópont az ind asztrológiában (a sárkány feje, az ami a napot is elnyeli) és egyben Sani ésGanésa története is kapcsolódik hozzá, nem utolsó sorban a Szaturnusz (Sani akit nem hívtak meg). Keresztény szimbolika szerint Keresztelő Szent János. Mi zajlik a háttérben ? Színészet és színpadiasság? Usztics Mátyás angyalbőrben előtűnik, mint szónok, itt van Bencsik András is, A Molnár F. Árpád által már videón is alaposan kielemzett védelmi és titkosszolgálati miniszter Für Lajos, Wittner Mária az 56-osok nevében, és Pörzse Sándor. 2007. augusztus 25-én és 26-án zajlik mindez. Gárda és a holnap a magánélet, Jobbik és Fidesz koprodukcióban. Mi zajlik? Magyarország első számú fegyvermesterével, aki minden fegyver működési elvét, hatósugarát a Hadtörténeti Múzeumban A-tól Z-ig elmagyaráz. Eközben avatják a Gárdát. Megnézünk egy nyilas egyenruhát, feltűnő a hasonlóság. Ekkor még nem értjük, mi a politikai szándék. Mindenesetre, ha nemzetünknek számos vélt vagy valós oka is lenne ellenségesnek érzületűnek lennie bizonyos hatalmi vagy faji megítélések okán, nem fair play akkor sem a megfélemlítés ilyen módja sem. A Gárda megrekedés, a gárda provokáció. Marginalizálja a magyarságot, lemoshatatlan sztereotípiák alakulnak ki rólunk. Vállalhatatlan irány, még akkor is, ha úgymond a kiszolgáltatott vidék fellélegzik lásd Gyöngyöspata. Az igazi ok pedig megint csak a lista, a legfontosabb a lista volt, hogy legyen egy lista. Aki gárda tag, annak legyen adminisztratív lenyomata, az ne utazhasson az USA-ba. Az egész történet, a vízumról szólt, a terroristáktól való félelemről, prezentáltak hozzá egy Budaházyt is, elismerésért
és USA nyugalomért, később modernizálódtak, mostmár TEK van, és mint régen Nemesmedvesen a kamu határzárást, (határsértő sehol) április 4-én, a részeg, bulizó szovjet tisztek között átvágva, nem az eredeti zárási úton akkor prezentálni kellett,
nos így került összefüggésbe Brad Pitt és a TEK is. Nos, hogy az üzletembereknek ne kelljen várakozniuk a vízumért, az USA-ba. Pontos események és dátumkövetés alapján mondom mindezt, bárkinek is aki meredeknek vagy légbőlkapottnak gondolná a konteomat, megfigyelés és következtetés: nem a levegőbe beszéltem. Egyetemi tanárom tudta, ha én megfelelő és elegendő premisszákhoz jutok, abból félelmetes következtetések következnek. Íme a konkluzióm. Természetesen épp arra gondoltam, hogy 2007. augusztus 25. szombati napra eshetett, mert Sani a Szaturnusz istene, a szombat istene. Természetesen nem véletlen mindez, ha hozzávesszük a másnapi teljes holdfogyatkozást. Teljes holdfogyatkozás 28-án (a Vízöntő csillagképben)
Őrületnek tűnhet mindez, de egy matematikus számára egzakt képletekben fedi fel magát a valóság, egy vallási és mitológiai képzetekkel hobbiból is foglalkozó embernél akaratlanul is vallásmitológiai vagy asztrológiához kapcsolódó jelek hozzáadásával egészül ki a valóság. És utóiratként egy további rejtély a megfejtehetetlen rejtélyek közül. Nem idevaló, de mostmár bejegyzem ezt is. Az LSD-ről van szó.

2012

"Másodszor is megnéztem ezt a kiállítást (a Mexikói Köztársaság 1962-ben, Rómában rendezett, a mexikói indián művészetet bemutató vándorkiállításról ír Passuth), akkor már a római egyetem pszicho-analitikai tanszékének professzorával, Emilio Servadió-val. Ő akkor egyes gombák és az LSD hallucinogén hatását tanulmányozta, gyógyítási célokra. A kísérletez akkor még eléggé az elején állt, s a professzor (orvosi segédlet mellett) önmagán is kipróbálta az eredetileg mexikói gombákból nyert, később szintetikus úton előállított szert, amelyről annyi szó esik. A professzor benyomásait az LSD-kísérlet alatt magnószalagi mondta. Amikor a kiállításnak ahhoz a részéhez értünk, melyben az indián kéziratok fakszimile példányait láthattuk, barátom megdöbbenten állapított meg, hogy ugyanezeket a színes, harcos figurákat látta révületében, mint amilyenek itt sokasodtak a hieroglifákon, anélkül, hogy valaha is foglalkozott volna azték maja írással, prekolumbián emlékekkel. Ugyanezt a benyomást egy másik barátom, Bercel Miklós is megerosítette, aki Kaliforniában nagy tekintélyu ideg és elmeprofesszor. Ő is látta (LSD-önkísérletében) ugyanezeket az azték figurákat, mint római kartársa."
http://adsite.uw.hu/anyag26.htm
Kiegészítésként, mivel én is láttam a pontosítok maya írást, nem azték írást, hanem maya jelképek jelentek meg. Ezt 2012 kapcsán nagyon is fontos megemlíteni.
Ez az LSD-vel kapcsolatos legnagyobb rejtély, nem prekolumbiánus emlékekről van szó, mert ez a definició megtévesztő - kizárólagosan a maya írásról van szó, ami az LSD használójánál vízióként megjelenik. Nem össze és vissza, hanem egy téglalap alakban olvashatóan, hosszú ideig, olvashatóan, világító ábrák vagyis mayabetűkkel írva, fénnyel és bár igaz abban a tudatállapotban nem volt idő. És senki ne próbálja ki. Mert nem sok hiányzott, hogy belehaljak abba a kísérletezésbe, amibe leginkább az önmegismerés és a tudattágítás leggyorsabb útja és a kíváncsiság vitt. Azóta tudom, mindenütt jó, bár pokol, de legjobb otthon, tisztán, tiszta tudattal
tudni már azt, hogy nem gondolhatok bármit, mint ahogyan nem is tehetek bármit. Létem lehatárolt, ha titkokba látok és titkokat látok nem biztos, hogy a tudatom erősebb a titkoknál, a misztériumoknál.