2013. október 27., vasárnap

Szabadötletek tallózó - Huntington tévedése


dr. Török Péter 
Huntington pontos meglátása - és tévedése 


Az iszlám és az úgynevezett nyugati világ közötti konfliktushoz a magamfajta - nem  iszlám-szakértő - vallásszociológusnak csak "általánosságban" szabad hozzászólnia. De pontosan ehhez az "általánosításhoz" szükséges távolságtartás teremti meg azt a lehetőséget, hogy az ember rámutathasson Huntington tévedésére. A tőle vett idézet ugyanis - amennyire én meg tudom ítélni - részleteiben helytálló, a végső következtetése azonban komoly helyreigazítást igényel 

"A muzulmánok félelemmel és megvetéssel tekintenek a Nyugat hatalmára, társadalmukat, hitüket fenyegető veszélyt látnak benne. A Nyugat kultúrája az ő szemükben materialista, korrupt, dekadens és immorális. S minthogy egyben a megrontás szellemét is benne látják megtestesülni, még nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy a Nyugatról érkező hatásoknak a végsőkig ellenálljanak."
 (S.P.Huntington, A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa, Bp.,1988. 355.o.)

A vallásszociológus az említett konfliktust két megközelítésben is vizsgálhatja, s mindkettő érdemleges meglátásokkal szolgálhat. A huntingtoni gondolat kapcsán a vallás és globalizáció elemzése természetesnek tűnhet, de a másik téma - a vallás szerepe a különféle konfliktusokban - is legalább ennyire fontos. A két megközelítésben tanulmányozott terület természetesen átfedésben van egymással, ám az egyszerűség kedvéért érdemlegesebb gondolatmenetemet a vallás konfliktusokozó szerepével kezdeni.

Vallás és konfliktus  
Vallási szempontból a konfliktusnak három szintjét különböztethetjük meg. Az első esetben a vallási entitás és a társadalom közt alakul ki feszültség. Ilyenre lehet példa az, amikor a társadalom nem engedi gyakorolni a szóban forgó entitás egészségügyi, nevelési és családi életre vonatkozó előírásait, szokásait. Mindenki számára ismert például a Jehova Tanúinak a vér szerepéről alkotott elképzelése, illetve az ebből kialakult vérátömlesztést, véradást, stb. elvető szokása. A családi élettel, szokásokkal kapcsolatos vallási gyökerű konfliktusforrásra pedig példa a mormonok 1890-ig gyakorolt többnejűsége, amely az Egyesült Államokban alapul szolgált az úgynevezett "mormon háborúra". Nyilvánvaló azonban, hogy Huntington nem az ilyen jellegű konfliktusokra gondolt, hanem sokkal inkább a második szintre, amikor az ellentét a vallási közösségek között alakul ki. Ez főleg akkor "látványos", ha egy adott vallás (vagy civilizáció, kultúrkör) határai egybeesnek a politikai és más (társadalmi osztályokat elválasztó, faji, etnikai) határokkal. Huntington értekezésében az úgynevezett "nyugati" világot a keresztény kultúrkörrel azonosítja, s ezzel egyértelműen szemben áll az iszlám világ. Ebből a szempontból helytálló a tőle vett idézet, miszerint a muzulmánok "megvetéssel tekintenek a Nyugat hatalmára, társadalmukat, hitüket fenyegető veszélyt látnak benne. A Nyugat kultúrája az ő szemükben materialista, korrupt, dekadens és immorális. S minthogy egyben a megrontás szellemét is benne látják megtestesülni, még nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy a Nyugatról érkező hatásoknak a végsőkig ellenálljanak".
Végezetül meg kell említeni a vallási konfliktus harmadik szintjét, amely magán a valláson vagy vallási entitáson belül jelentkezhet. Erre volt - történelmileg is igen eseménydús - példa a reformáció, melynek konfliktusgerjesztő hatását itt nem kell külön ecsetelnem. Huntington azonban ennek nem tulajdonított különösebb jelentőséget, ami tézisére nézve komoly következményekkel jár. Huntington elmélete egyébként azon alapul, hogy a vallás a csoport-identitás egyik kifejezőjeként potenciális törésvonal is. Ebből azonban az is következik, hogy ami a vallások közti küzdelemnek látszik, az valójában lehet politikai, etnikai és/vagy osztálykonfliktus is. A vallás, illetve a vallási konfliktus tehát elfedhet más konfliktusokat is. Marx valláskritikájában éppen erre hívja fel a figyelmet. Csakhogy a vallás nemcsak a társadalmi törésvonalak kifejezője lehet, hanem magát a tekintélyt (a legitimizált, elfogadott hatalmat), annak alapját is megkérdőjelez(het)i. Főleg akkor alakulhat ki könnyen konfliktus, ha a szemben lévő csoportok más elképzelések alapján legitimálják a tekintélyt. Egyértelmű, hogy az iszlám és a nyugati civilizáció közötti konfliktus esetében is erről van szó. Ráadásul a vallás nemcsak a tekintély alapját képezheti, hanem a tekintéllyel kinyilatkoztatott dolog tartalmát is. Ez azonban már átvezet bennünket a téma második vallásszociológiai megközelítésére, a vallás és globalizáció releváns részeinek ismertetésére.

A vallás a globalizált világban 
Globalizált világunk és a vallás számos interakciója közül itt most csak a vallási vezetők választási lehetőségeit említem meg. Nietzsche annak idején Isten haláláról írt, a jelenlegi nyugati teológiai szakirodalmat - legalább is némely képviselőjének írásait - lapozgatva azonban azt találjuk, hogy Isten helyett sokkal inkább a Sátán (a gonosz) a "halott". Pontosabban kifejezve, az ilyen irodalomban éppen a Sátánt nem találjuk. A könyörületes, mindenkit elfogadó Istenről esik benne szó, s az ilyen isten mellett a Sátán lába alól egyszerűen kihúzták a talajt. Ha Isten mindenkinek megbocsát, akkor az embereket nem lehet a forró üstökben rotyogó bűnösöket vasvillával szurkáló ördöggel rémisztgetni. A vallási vezetők választása tehát abban áll, hogy vagy agyonhallgatják a Sátánt, vagy pedig létezése - és így az egyén számára a halál utáni bűnhődés eshetősége - mellett hitet téve rámutatnak annak ténykedésére a világban, mégpedig a globalizált világban. Az agyonhallgatás inkább a "liberálisabb" beállítottságú vallási entitásokra, illetve azok vezetőire jellemző, míg a Sátánnal való példálózás a "konzervatívabbakra". Az előbbi az elfogadottabb (legalább is az úgynevezett nyugati féltekén), az utóbbi viszont "látványosabb", hatékonyabb, már ami a hit tisztaságát illeti. Az iszlám - a Nyugatot képviselő Huntington szerint - inkább ez utóbbit választotta. Ahogy az idézet rész állítja, a "Nyugat kultúrája az ő szemükben materialista, korrupt, dekadens és immorális. S minthogy egyben a megrontás szellemét is benne látják megtestesülni, még nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy a Nyugatról érkező hatásoknak a végsőkig ellenálljanak". Ez az elképzelés azonban csak a hitrendszerükben és vallási-erkölcsi gyakorlatukban homogén vallási entitásokra állna. Az ilyenek azonban fehér hollók gyakoriságával hasonló arányban fordulnak elő a mindennapi életben. S ha ez így van vallási téren, még inkább így van a politi- kában. Ahogy a vallási konfliktusok szintjeit ismertetve említésre került, feszültség egy valláson, vallási entitáson belül is keletkezhet. Ugyanez áll a civilizációkra, az egyes kultúr- körökre is. S itt van a huntingtoni elmélet buktatója.

Huntington tévedése 
Huntington a jövő konfliktusait az egyes civilizációk törésvonala mentén képzelte el, a civilizációkat pedig jobbára a nagy világvallásokkal azonosította. Vallásszociológiai fejtegetésemmel azonban rámutattam, hogy a konfliktus nemcsak az egyes vallások (civilizációk) közt, hanem azokon belül is lehetséges. Ennek világpolitikai következményeire - s a huntingtoni modell hibájára - mutat rá Niall Ferguson a "Crash of Civilizations" című írásában. Az elmúlt időszak háborúit vizsgálva Ferguson ugyanis megállapítja, hogy azok döntő többsége nem a civilizációk képviselői, hanem az egyes civilizációk határain belül élők között zajlott le. Vagyis Huntington által "megálmodott", hosszú távú gazdasági és társadalmi folyamatokból eredő egységes civilizáció még várat magára.

_______________________
Az írás forrása: Szabadötletek - A szegedi bölcsészlap (2006. szeptember, III. évfolyam 11.szám)

Könyvajánló:
 

2013. október 18., péntek

Tartarossz hírek (40-42.hét) - Orbán szerint kilakoltatási moratóriumot vezettek be október 15-től

Orbán Viktor, Mahatma Gandhi emlékhelyénél Indiában (forrás: Orbán Viktor facebook oldala)

Mahatma Gandhi pontosan azért küzdött, hogy az érinthetetleneket Indiában emberszámba vegyék  A magyarországi hajléktalanokat kriminalizáló és üldöző alkotmányba vésett törvények ellen elsőként emelte volna fel tiltakozásul a szavát.
"Nem vagyunk vadállatoknál különbek, amíg meg nem tisztultunk azoktól a bűnöktől, amelyeket gyöngébb testvéreinkkel szemben elkövettünk"
(forrás: India bölcsessége 310.o.- Gandhi Alapítvány - A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest, 1994.)


Nem rezervátumban vagyunk atv video
Kitiltják a hajléktalanokat atv video
Ma lép életbe a szégyenletes törvény AVM BLoG
Október 19: Harmadik Üres Lakások Menete AVM BLoG
A hajléktalanság könnyen felszámolható - Villáminterjúkkal Hh Alsóörsi Hírhatár
Barlangokba költöznek a görög hajléktalanok eurnews
Prágában a magyar külképviselet előtt tüntettek a hajléktalanok jogaiért STOP
Kolozsvár kiáll a magyar hajléktalanok mellett Diszpécserportál
3,2 millió magyar szegény vagy kirekesztett, 480 ezer mélyszegénységben él Világgazdaság online
Életben maradni tilos NEKI Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda
Sajtótájékoztató a 2013. október 23-ai Békemenetről YouTube


Újpalotán, ahol már történt tragédia kilakoltatás során, László Tamás polgármester (Fidesz-KDNP) kerületében a Koppány Csoport közbenjárásával sikerült a XV.kerületi Önkormányzat-tal megegyezni  és a 7 gyermekes családot megmenteni a kilakoltatástól. A kilakoltatást eredetileg október 1-re tűzték ki.
Kilakoltatás megakadályozva Koppány Csoport

Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti vita során viszontválaszában azt állította, hogy az időjárására való tekintettel október 15-től bevezették a kilakoltatási moratóriumot. Mindezek ellenére a kilakoltatások gőzerővel folytatódnak.
Dabasi Tamást  kérdezte erről Kiss Endre Farkas YouTube user: vagatlan /SoDI/
X.kerület Mádi utcai megakadályozott kilakoltatás YouTube user: vagatlan /SoDI/
A X.kerületi kilakoltatás megakadályozva Koppány Csoport
Kilakoltatások a moratórium után - Kálvária Érden Hh Alsóörsi Hírhatár
Kezében volt a teljes pénzösszeg, mégis utcára dobta a Fidesz Hh Alsóörsi Hírhatár
A kezében volt a teljes tartozás, mégis kilakoltatták YouTube user: 66masodperc /SoDI/

2013. október 10., csütörtök

Gondolatnapló - A bal és a jobb kéz útjáról



Eljött az ősz. Ez a ködös, őszi atmoszféra most tökéletes inspiráló erővel bír. Én ennél az időszaknál egészségesebb és energikusabb, a világ valódi lényegének megértési lehetőségét is megmutató misztériumjátékot soha nem tapasztaltam az évek során, mindig csak ekkor. Ez az amit nem szabad kihasználatlanul hagyni. Ilyenkor vissza kell indulni a múltba. Olyan időszak ez, amikor a rég elveszettnek hitt lelkek, akik egykor vándorlásunk során a barátaink voltak, most visszatérnek a szívünkbe. Megjelennek nekünk, és itt vannak velünk a magányunkban, számtalan gondolatforma alakjában, ezért nem érezzük az egyedüllétet vagy a privát magányt sem ősszel annyira nyomasztónak. Ilyenkor a világok még átjárhatóak, igazából ez az időszak november-december környékén zárul le. Eszembe jutott ismét az októberi beavatásom, Csorba Simon futvafestő-terapeutával megtett rövid expedíció az OPNI-tól Szentendréig. 1 kerékpár és 1 futó váltva. A végén pedig a jócskán 15 celsius fok alatti Dunában kellett elmerülnöm. Jézust alámeríti Keresztelő Szent János. A hideg víztől meggémberedtek egy pillanatra az izmaim, nem tudtam irányítani magam és elmerültem, mint egy darab tehetetlen kő, majd felbukkantam valahogy, magam sem tudom hogy, talán egy kisebb sodrás hozott vissza, de nem én löktem a felszín fölé magam. Ekkor Simon hangosan kiáltott felém, hogy "Roland, a természet fia vagy". Egy másik beavatás, ami látomás útján is elkísért, jóval korábbi. A hölgyet most nem nevezem meg, de dél-amerikai sámáncsörgőkkel kezdte a rituálét, szintén mintha meg lettem volna kötözve, de most nem a víz-elem által, hanem a hangelem (levegő) által. Vannak olyan sámáncsörgők, amelyeknek a kis kavicskáit az őserdei hangyáktól veszik el és kizárólag csak ilyen alkalmazható és ekkor bír a csörgő természetfeletti erővel. A hangyákkal szemben persze ez elég nagy pimaszság. Azt mondta a védőállataimat akarja megidézni, amikor véget ért a rítus két madárról beszélt, az egyik egy főnix szerű lény volt, a másik egy sólyom. Amikor Láma Ole Nydahl egy előadását meglátogattam, részt vettem az áldás szertartáson. Az áldó eszköz ekkor egy göcsörtös botra hasonlított, és mint írtam a Láma igen sokáig bajlódott velem, mert valami karmikus gubanc lehetett a beavatásom körül. Ez volt a fa-elem. A föld-elem beavatásom akkor történt, amikor bekerültem az előzetes letartóztatásom helyszínére: a börtön, szikla, a kő, és a keménység attribútumai. Ez az élve eltemettetés. Temető és börtön. A jóga helye ez, itt a Bhagavad-Gítá segítségét kértem. Ha fogság, akkor jóga és dévanágari szövegolvasás. A tűz-elem előtt akkor róttam le a tiszteletemet, amikor a buddhista ereklyéket (ringszel) a Maitreya-project keretében a világ miden táján bemutatták, ezt néztem meg Budapesten. Később A.K. Coomaraswamy Hinduizmus és buddhizmus című munkájából kiderült, hogy ugyanazt álmodtam meg, mint amikor Buddha a tűzpapokat legyőzte és követőivé tette. Én eddigi életem során mindig úgy éreztem, hogy soha nem veszítettem el senkit sem, más energia formában hő és napfény  vagy a természet tökéletessége révén mindig találkozok azzal a világgal, amelyik nem az emberi nyelven, de végül is kommunikál velünk és halk de észrevétlen szeretetét és gondviselését egyre inkább értetlenül bár de elfogadom. Életem egyik leghosszabb jósálmából már így utólag könnyű dolgom volt a szálakat összekötni. Olyan sötét helyen jártam akkor, hogy "vérzett a fény" és szembesülnöm kellett azzal, hogy láttam azt a bizonyos összezsugorodó lélekmadarat is és egy lánglobot az ajtófélfán. Ezek biztos és később beigazolódott nagyon rossz előjelek voltak. A metamorfózis rémisztő és misztikus, görög mitológiákat idéző látomása volt ez. Ez a sorsszövedék éppoly valóságos erőzónákkal rendelkezik, mint bármely autentikus és működő valóságmodell, él az emberiség kollektív tudattalanjában és nem marad hatókörén kívül a modern jelen sem. Egy teljesen új és pozitív előjel volt ezen értelmezés szerint az a bagoly, amelyik a TIK-et látogatta meg Szegeden, még korábban, amikor Pallas Athéné volt a téma az Auditórium Maximumban, akkor is láttam évekkel ezelőtt, egyik ősét az ablakban. Pont egy dolgozatom volt a témában a szabályozott háború és a marsi háború közötti reláción merengtem, Pelopsz történetéből kiindulva. Pelopsz kocsiversenye egyben előzménye az olimpiai játékoknak is. Ezért a szabályozott háború, és a sport között lineáris a kapcsolat. Ezt persze bele kellett illeszteni Bachofen günaikokratikus-matriarchátus elméletébe is. Ha valami, akkor a klasszika-filológia hatalmas információ mennyisége és emellett pedig archaikus nyelvekkel való élő kapcsolata és a régészet, művészettörténet és vallástudomány határterületén már önmagában véve is felér egy misztériummal. Persze nyilvánvalóan, amikor én a misztérium keresésben, egyfajta tudatállapotban éltem, egyáltalán nem éreztem hibának, hogy a tárgy amivel foglalkozok egyáltalán nem kerül objektív és tudományos távolságba. Ez sajnos azzal járt, hogy tudományos dolgozati nyelvezet helyett, a könnyen jövő és hamar cáfolható felszínes hipotézisek jöttek. Ezzel sem volt baj, hiszen Freud például zseniálisan tudott hipotéziseket felvetni akár a vallás kialakulásának magyarázatával kapcsolatban is. Természetesen én nem gondoltam, hogy Freud redukcionista lett volna, inkább azok voltak azok, akik azt állították, hogy Freud az. Freud valláselgondolásai szerintem inkább hasonlóan az én világlátásomhoz, jelképek. Nem közvetlenül a valóságra reflektáló, objektív elméletek, hanem egyfajta összefüggésekből eredendő fenomenológiai utalások és megértések asszociációi formájában való közlés. Persze, felületes szemlélőnek ez redukcionizmus, de ha a jelképek nyelvén Freud szellemi potenciál, és ezért elkerülhetetlen nem a hatása alá kerülni, tehát és hiszen katalizátor.
A próba és a beavatás az emberi sorsban elkerülhetetlen, amíg az ember újra és újra elérni életének ezen pontjait, akkor addig is a tiszta lelkiismerettel létezni az elsődleges és leginkább éltető elem és irányadó az életünkben. Természetesen van egy ellenerő is, a bűn világa. Mint sokszor leírtam, a bűn ontológiai kategória. Azért mert összefüggésben van a lehetőségek alakulásával. Itt van például a börtön, elveszi a bűnelkövetők szabadságát. Ezt a lehetőségi veszteséget egyfajta edzés mániával vagyis egy másik irányban történő kompenzációval próbálják kiegyenlíteni. Mint korábban kifejtettem és a számkhya filozófiája is tartalmazza Arisztotelészen kívül, hogy az ősanyag alapvető állapota a potencialitás. Érdemes elgondolkodni ezen, hogy egyes tudattágító növények képesek bizonyos tulajdonságainkat is végteleníteni. Az (én) a végtelen lehetőségek birodalmában elbizonytalanodik, mert korlátolt létező és félni kezd. A bűn pedig egy kifordított tudatmódosító is lehetne, hiszen nem ad semmit, de annál többet elvesz az emberektől. Eljutottam odáig, hogy ez a post, most a megtisztulásról fog szólni. A jóga erre különös energiákat mozgósít, a fizikai és külső megtisztulásra, én a sós vízre esküszöm, meg természetesen arra is, hogy megfelelő távolságot tartsunk, ha lehet a tömegcivilizációban másoktól. Ha valaki erőt akar gyűjteni, akkor ilyen szempontból redukálnia kell az emberekkel való érintkezését, a minimálisra. A másik tisztaság pedig az ontológiai, a bűnök és egyéb kártékony mérgek elkerülése. Ez nem azt jelenti, hogy valamiféle magasabbrendű éterikus tisztaság tulajdonosai leszünk, ez azért fontos, hogy a gondolataink is megtisztuljanak. A másik ilyen hatásos tanítás Jézusé, a test a lélek temploma. Ez nem vallásos rajongást jelent, vagy a materializmus kultuszát, hanem azt, hogy bizonyos tekintetben tiszteletben tartjuk a templomot, tisztán nem azért mert üdvöt remélünk bárkitől is, hanem mert ez a legcélszerűbb és legalapvetőbb út, a felismerésekből nyílik meg előttünk. Persze van a másik irány is, az alászállás, amennyire az ember végletekig polarizált lény, nem indulhat el egy irányba, hogy ne keletkezne körülötte ellenerő. További kérdés, hogy fellépni célszerű-e az ellenerő ellen, vagy engedni, hogy az ellenerő hasson rá, elmondhassa mit akar és miért jött.

2013. október 3., csütörtök

Gondolatnapló - A kormány eltiporta a hajléktalanokat is

fotó forrása:wesley.hu (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
Egy nap arra eszméltem, hogy nincsenek hajléktalanok a Blahán. Amikor lerohantam az aluljáróba, ahol eddig mindig voltak, ott sem találtam sehol senkit. Ez legalább annyira aggasztott, mint amikor a verebek a varjak elől az agglomerációba menekültek. A nagy elüldözte a kicsit, mondaná a kínai Ji-Csing jóskönyv tanácsként. Hogy miért nélkülözhetetlen a hajléktalan?! Azért mert kell hajléktalan a Blahára, mert a kapitalizmus legmarkánsabb szimbóluma a hajléktalan. A rendszer oszlopait és jelképét pedig nem lehet a szőnyeg alá söpörni vagy ledönteni, mert az lázadás a józan ész ellen. Ott volt télen, a mezítlábas, állt a latyakban és kéregetett a 7-es busz megállójában. Aztán nyáron is ott állt, olyan volt mint az az angyalföldi törzsszurkoló, aki évtizedekig a "Gyerünk, gyerünk Angyalfölddel !" biztatta a piros-kékeket, általában olyankor amikor a pályán amúgy csend lett volna, pont róla beszélgettünk ma, ő is váltott ezt hallottam ma, "rohadt fidesz", ezt is szokta mostanában már kiabálni, bizonyára a liberálisok megvették őt is kilóra vagy egyszerűen csak olcsóbb kampányfogásként átprogramozták és leinjekciózták a Nyírőben, majd visszaengedték a szurkolók közé. A gyilkos kapitalizmus nem tűrte soha a renitenseket, de ugyanakkor nem is volt soha elég bátor ahhoz sem, hogy megfelelő nyíltsággal gyilkoljon, ezért van szüksége égetően a törvényalkotásra és a pszichiáterekre. A törvények elengedhetetlenek az emberpusztító színjátékhoz. Most éppen elhatárolósdit játszanak, a komcsizás mellett. A komcsizás konstans, a többi változó. Sok politikus jobbra-balra finnyásan affektál Orbán hungarocell szobrának porbadöntése miatt. Nem tudom mit szóltak volna az urak ahhoz, ha Orbánt más anyagból, mondjuk krokodilszarból gyurmázták volna össze, a börtönben rendszeres szlogene volt az egyik zárkatársnak, mielőtt szarni indult, hogy megy megformázza a Csepelit, így hívták ugyanis az egyik nem túl népszerű smasszert. Ennyit a szarból gyurmázás művészeti ágáról. Sokat elmond a fideszes burzsujtahó frakcióról az is, hogy amikor Szabó Rebeka képviselő a hajléktalanok védelmében felszólalt,  a kormánypárti sorokból "akkor vigyél haza egyet te is" és hasonló értelmű primitív beszólások zavarták meg a felszólalást. A gond nem is ez, hogy esetleg a kormánycsürhe tiszteletlen a szegények problémáival szemben, ezt már megszoktuk, 23 éve tudjuk, hogy a burzsujok egy része antiszociális és kaszttorzult. A probléma itt inkább az, hogy jelenleg a FIDESZ és Orbán szemfényvesztő imázsa több oldalról is jól össze van tákolva. Annyira, hogy amikor Udvarhelyi Tessza (A Város Mindenkié) révén a hajléktalan-ügy egy angolnyelvű lapban végre megjelenik, akkor nem az a fontos kérdés - a kommentelő -ezeknek, hogy egy jogaiban is eltiport társadalmon kívül rekedt réteg megfelelő védelmet vagy legalább hírverést kapjon, némi támogatást, akár csak egy hír  formájában is, hanem fel vannak azon bőszen háborodva, egészen a lincshangulatig, hogy a liberálisok külföldre járnak panaszkodni. Orbán egyébként és a többi fideszes is állandó küzdelemben van.
Harcolnak a rezsicsökkentésért, az IMF ellen, titkolt és tényfeltáró harc zajlik Bayer Zsolttal és Bogár László közgazdásszal az élen a világpolitikát manipuláló félelmetes háttérhatalommal szemben is. Ezen elválaszthatatlan szellemi sziámi kettőstől, meg a néha megszólaló Borostól  tudjuk, hogy az olajár Obama háborús politikája miatt emelkedik. Eközben Martonyi János külügyminiszter és Hende Csaba a honvédelmi miniszter úgy ugrál, és megy elébe a történéseknek, ahogyan azt majd az amerikaik elvárják. Micsoda bölcs előrelátás ez is. Orbán felesége szerint a mi Viktorunk torkán kés van, és a bankok fenyegetik. Emiatt be is tört egy OTP banküveg, dr. Waczek Frigyes gyógyszerész a magyarok védelmében kiscsákánnyal banküveget zúzott, tette mindezt azért, hogy megvédje Orbánt és az országot is a zsaroló bankoktól és az ország nagyhatalmú főuzsorásától. Hősi cselekedet volt, mégis 300 000 forint lett a büntetése. Úgy tűnik, mintha a FIDESZ-t minden oldalról veszélyeztetnék, és ezért az általuk sokat basztatott alkotmányba most beírják a rezsicsökkentést is, nem csak a hajléktalan kriminalizáció kap tehát helyt ebben a nagyszerű alkotmányban. Ugyanakkor ez gyávaság is, hogy Póka Lászlót elő merik állítani és letartóztatni terror cselekményre való előkészület gyanújával, addig a késsel zsaroló bankokat semmiféle szankció nem érte azon kívül, hogy Lázár Sikeres János borostás jókedvében leuzsorázta a tiszteletreméltó Csányi Sándort. Nem tudom Orbánt mivel zsarolhatják, csak tippelhetek, hogy talán nem épül meg Felcsúton a nagystadion?! Mindenesetre tudjuk, hogy mi a haditerv. Az ECHO TV-n Szaniszló és Bogár úgy lép föl továbbra is, mintha lenne FIDESZ szembenállás bármiféle háttérhatalommal és ugyanakkor a liberálisokat ezen hatalom nemzettelen kozmopolita kiszolgálóiként kell ábrázolniuk. Ez a rámutatós taktika már jól funkcionált, amikor kommunistázni kellett, a rendszerváltás óta mindennap. A rendszer minden bűne, a 3 000 áldozat, a megfagyott emberek, az öngyilkosok, a kilakoltatottak, a munkanélküliekkel szembeni terror elhallgatható, csak mutogatni kell, mint az állatkertben és ha bármi hajléktalan az utunkba állna, akkor a gazdagok országában alkotmánnyal kell megsemmisíteni.

Kapcsolódó oldalak:
[Barangó] Dinógulyás minimum+
[Csoszó Gabriella] Mi nem így képzeljük el a rendet minimum+
Katolikus közösség szerint alaptörvényellenes a hajléktalanok büntetése Index
Radnóti Zoltán rabbi aláírta az AVM petícióját Zolirabbi BLoG
Törvénymódosítás ! Pogrom a hajléktalanokra ! Hh Alsóörsi Hírhatár
Magyar hajléktalanok üldözéséről ír a BBC is Népszava
Több száz ember tiltakozott a Parlament előtt a hajléktalan emberek üldözése ellen AVM BLoG
Nyílt levél Áder Jánosnak a szabálysértési törvény módosításáról AVM BLoG
Dr Waczek Frigyes megvédi Orbánt a zsaroló bankoktól YouTube