SCM Playlist ♫
2016. augusztus 24., szerda
The STROKES - Oblivius ♫
The STROKES - Future Present Past EP (2016/ EP)
01. Drag Queen
02. Oblivius ►
03. Threat Of Joy
04. Oblivius (Fab Moretti Remix)
2016. augusztus 23., kedd
Tradicionális Hamvas Béla tanulmányok (2.rész)
तत् त्वं असि
A Véda Hamvas Béla értelmezése szerint nem mással, mint az éberséggel van par excellence kapcsolatban (HB-SS I. 30.o.). A Véda kifejezés általános fordítása és értelmezése szerint „tudás”-t jelent, Klaus K. Klostermaier leírja (BAH 28.o.), hogy a hinduk elképzelése a Védákról az, hogy egyrészt a Véda időtlen, másrészt pedig a risik[0.] számára nyilatkoztatott ki, hozzáteszi, hogy az ortodox gondolkodók is megerősítik az általános vélekedést, miszerint a személytelen és öröktől fogva létező megtestesülése, a személyes törvényhozó felett álló egyetemes törvény, ebből a szempontból ez analógiája a Sankara nevé- hez fűződő advaita-védánta istenfogalmának és modelljének, ezen ortodox iskola megkülönbözeti az istenség antropomorfizáltnak tapasztalt, leírt formáját szagúna brahmanként, míg az efölötti személytelen formákat nirgúna brahmanként határozza meg. A gúnák az anyag/prakriti minőségei (szattva-, tamó-, radzsasz-), olyankor, amikor a három minőség hármas-egyensúlyban van a szánkhya-yóga antropológiai-ontológiai nézetei szerint minőségük a megnyilvánulatlan (avyakta állapot / prakriti első, nyugalmi állapota). Hasonlóan a kvantum-elmélet (Molnár F. Árpád YouTube) alapján a részecske a szuperpoziciójában nem mérhető, tehát kvázi nem is létezik, csak mint omnipotens részecskét tételezzük, mivel ti. ez az egyetlen egy tulajdonsága ismerszik föl mégis, akkor amikor a mérés által (nem a mérés miatt) kilép ebből a megnyilvánulatlanságából. A prakriti (az anyag, a természet) első állapotát nevezi avyakta-állapotnak a szánkhja, és mint korábban is említettem az ehhez a tudatállapothoz köthető mahávakya (nagy mondás/ szent szó) a jól ismert tat tvam aszi („ez vagy te is”).
A Védákat (Rig-véda, Száma-véda, Yádjur-véda, Atharva-véda) a hindu szent iratok sruti (hallás-hallomás / legszentebb iratok / kinyilatkoztatás / ) legszentebb kategóriájába sorolják. A hindu szent iratok másik nagy csoportja a szmriti (az emlékezet által megőrzött), ide sorolják a Mahábhárata és a Ramayána szent eposzokat is.
Hamvas Béla sajátos, hinduizált értelmezését adja Szókratész Kritónhoz intézett és híressé vált sza-
vainak (Platón: Phaidón), abban azonban Hamvas téved, hogy ennek általánosan elterjedt (félre) értelme- zése csupán „ Schopenhauerrel megfoltozott Szókratész ” volna, ugyanis esetünkben Friedrich Nietzsche által foltozott Szókratészről van szó, bár foltozásról szó sincs, hiszen Nietzsche, mint immora- lista mélységesen elvetette és dekadensnek találta mind a platóni idealizmust, mind pedig Szókratész moralizáló és bábáskodó filozófiáját, sőt mi több elvetette és vízfejűséghez hasonlította a diszkurzív ész vívmányait, mondván, hogy nem következtetésekkel kiokoskodva, hanem ösztönösen lehet az igazságot szinte kiszimatolva megtalálni. Hamvas továbbmegy tehát az általános elértelmezésen, mint oly sokszor és nem fogadja el azt az általánosan elfogadott vagy divatosan önkényes nézetet, hogy az „ áldozzatok kakast Aszklépiosznak ” invokáció Szókratész részéről a halála előtt, - miután kiitta bürökpoharát - azt jelentené, hogy az életet a filozófus bármiféle betegségnek tekintette volna és a halált pedig az ebből való kigyógyulásnak, Hamvas elgondolása alapján ez a kijelentés kizárólag az éberséget (a lélek túlvilági útját segítő pszükhopomposzt) Aszklépiosz állat-szimbólummal megjelenített, egyik fő, segítő-attribútumát jelképezte. Ez az éberség, az általa is sokszor megvizsgált Tibeti Halottaskönyv, a Bar-do Thos-grol könyvében is kulcsmomentum, tehát nem más ez, mint az átmeneti állapotokról megőrzött általános és ősi emberi tudás. Megfontolandó a párhuzam, hogy az incubatio-ban való ősi gyógyítás az epidauroszi Aszklépiosz-kultusznak is eleven része volt, a szentélyhez gyógyulásért zarándoklók álmukban kaptak olykor egészen fura üzenetet vagy tanácsot, hogy mit kell tenniük a gyógyulásuk érdekében. Az incubatio pogány hagyományát a kereszténység is megőrizte Szent Kozma és Szent Damján gyógyítószentek kultusza által. Aszklépiosz szent állata a kakas mellett a kígyó volt, a rómaiak a kultuszt i.e. 293-ban a Sibylla könyvek[1.] tanácsára honosították, a Tiberis szigetén emeltek neki templomot (GT-ARVT 31.o.), ahová az Epidauroszi szentélyből hajón elhozott szent kígyója elúszott.
Hamvas elgondolása szerint tehát a kakas itt nem mást jelent, mint az éberség erőinek a megjeleníté- sét, és segítségül hívását. Ez az éberség pedig nem más, mint a hinduk, a legmagasabb emberi tudatál-lapotra vonatkozó tanítása, amit turiyam-nak neveznek. Ezt a legmagasabb, ember által elérhető tudatálla- potot Hamvas helyesen szemlélteti, hogy (HB-SS I. 33.o. és 39.o.) az érzéki világhoz képest is ébredést jelent. Tehát az ébredés nem az álomból, hanem a világból történik.
A négy emberi tudatállapot:
1) az álomtalan mélyalvás (szusputi)
2) az álom (szvapna)
3) a hétköznapi éber tudat (dzságrita)
4) éberség (turiyam)
Az első három tudatállapot valójában alvás, hipnózis, nem más tehát mint AVIDJA, a végső tudatállapot azonban maga a VIDJA - állapítja meg Hamvas.
„Az éber, aki az érzékek, az értelem, az érzések, a szenvedélyek jelenségein túl lát.
Buddha állandó jelzője: a tökéletesen felébredett.”
Hamvas Béla: Scientia Sacra I.
A görög mitológiai elképzelésekben az álom Hüpnosz és a halál Thanatosz ikertestvérek. Maguk a gyógyítók, (Szent Kozma és Szent Damján) akik tulajdonképpen a pogány Aszklépiosz krisztianizált formáját jelenítik meg és szimbolizálják bizonyos értelemben a magyar Szent Koronán, ők szintén ikertestvérek.[2.]
Aesculapius-templom / fotó forrása: Visiting the Galleria Borghese in Rome |
Elgondolásom szerint Szókratész valóban nem tekintette betegségnek az életet, úgy vélem Hamvas ezt
nagyon is jól látta, bár az is igaz Friedrich Nietzsche feltétlenül a szókratészi dekadenciát és nem a szakrális mozzanatot és párhuzamokat látta meg az Aszklépiosz-invokációban ellenben Hamvas Bélával. Említettem már fentebb, hogy Nietzsche számára a kereszténység és szimbólumai pusztán a legalantasabb csandála jelképek, így nézete szerint a túlvilágtól való félelem és az azzal való riogatás, a zsidó-keresztény szekta-vámpirizmusa és sápkórja döntötte romba a Római Birodalmat, ami egy nagyszerű, monumentális életigenlő világ alapjait rakta le már addigra, tehát Friedrich Nietzsche számára Szókratész a következtető (diszkurzív) ész aránytalansága miatt és Platón mint idealista is legalább annyira dekadens, mint a keresztények, így mindenképpen valamiféle torzulást látott a későbbi 19.századi, politikai-társadalmi-vallási idealizmusban-ideológiákban (szocializmus, anarchizmus, kereszténység) is.
Visszatérve az eredeti témához, a mitológiai Aszklépiosz tehát nem kizárólag a betegségek, hanem a halál felett is rendelkezett hatalommal, így ebben az értelmezésben sem lehet kizárólagosan az élet tagadásaként értelmezni Szókratész Aszklépiosz-invokációját [3.]. Az éberségnek több tekintetben is jelentősége van, éberségnek tekinthetjük a chitta-vritti-niródha-t Patanjali jóga-szútrájában és tanában, ahol az éberség vagy a tudatosság, a tudati-gondolati asszociáció láncok felszámolásának technikája, ami a folyamatos belső-gondolkodás felszámolására, a tudati ok-okozat megszüntetésére irányul és elkép- zelhetetlen az éber tudatosság (önfegyelme) nélkül megvalósítani. Tehát ez a jóga-technika sem más, mint szabadulás az ébrenléti valóság hipnózis-szerű, vagy hipnotikus kötelékeitől. A jóga annyiban különbözik a többi hindu ortodox darshanától, hogy tevőleges, a felszabadulás nem pusztán egy tudati tevékenységből adódó megszabadító felismerés, hanem az ember fiziológiai állapotának a megváltoztatá- sára irányuló, fegyelmezett, cselekvő és lépésről-lépésre felépített tudatbefolyásoló módszertan. A yóga annyiban különbözik az ortodox szánkhya által felállított soteriológiai, filozófiai antropológiától, hogy nem „ateista”, hanem tételezi Ísvarát, mint a legfőbb már megszabadult, felébredt purusát, purusa-istenséget.
Az éberség első jele - írja Hamvas az „hogy az emberben homályos gyanú ébred, hogy az érzéki világ varázslat (máyá) Mé on, ahogy Platón mondja. Nemlétező”. Ezt a gyanút a metafizikai érintés fogalmi-metaforájával érzékelteti és fejezi ki. Hamvas szerint a folyamat következő lépése vagy két fontos állomása, az individuális-én álomképeinek feloszlása. Két mahávakyát (nagy mondást, szent szót, szent mondatot) említ:
1) etad vai tat („ez nem más, mint az”)
2) tat tvam aszi („ez vagy te is”)
A tat tvam aszi (Szabó Lőrinc: Ez vagy te YouTube) jelentése pontosítva vagy körülírva, te is az az ős- anyag vagy, abból nőttél ki, öltöttél alakot, mint minden más élő, abból a közös lehetőségi-létből származol. Vagyis minden megnyilvánult a megnyilvánulatlan, a prakriti-purusa első állapotából (avaykta), az omnipo- tencialis ősanyagból (magjából) született. Hamvas úgy véli a különböző Én-ek érzékileg tapasztalt sokasá- ga csupán álom. Itt azonban nem csak erről van szó, hanem arról is, hogy a világunkba azon a határon át áramlik be az élet, a teremtés. Kérdéses, hogy a tat tvam aszi vonatkozik-e az anyag élettelennek tapasz- talt formáira is, ugyanis az ontológiai mínusz/hiátus a bűn Szent Ágostonnál, ami nem tartalmaz lehető- ségi létet, így az anyag élettelen formáinak megléte a léthiányból/ a bűnből fakad, ami nem morális, hanem ontológiai kategória. Hamvas is eljut idáig okfejtésében:
„Ha az élet lezárulna, megszűnne; nem kapná meg felülről a minden élethez szükséges metafizikai levegőt. Éppen ezért a nyílt létnek, a zárt életbe állandóan be kell törnie;”
Vagyis Hamvas Béla egy határról beszél, ami nagyon lényeges, amin a LÉT áttör, valójában ez a terem- tés, ennek tükrében kell értelmezni azt is, amit másutt vet fel, nem ezen éberségről való értekezésében, hogy nem a szexus, hanem a szerelem hozza létre a lényeket.
Sankara szerint nem létezik avidja (ébertelen-tudat) az elmén kívül. Egyedül az elme az avidja, mely létrehozza ezáltal az újjászületések kötelékét. (Vívékacsundámani) (BAH 144.o.) Az újjászületések-köteléke fogalom szimbólikusan nem más, mint fedőneve és párhuzama az asszociáció láncoknak a yógában (mikro- és makrokozmikus értelmezés). A buddhizmus is úgy tartja, hogy az ember pusztán egy ok-okozati (kauzális) lény, így abban a pillanatban, ami volt nem azonos, de nem is teljesen különböző attól ami lett. A gondolati- asszociáció-láncok kioltása ezt a kauzalitást a gondolati síkon megszünteti, a gondolatok - inkább- az időben vannak, mintsem a térben.
────────────
[0.] A hét risit az indiai hagyomány a Göncölszekér hét csillagával azonosítja.
(vö.: Jankovics Marcell: Jelképkalendárium - részlet: hétalvók)
[1.] A Sibylla-könyvek, melyek oly gyakran szerepelnek Róma történetében, eredetileg görög hexameterekben szerkesztett jóslatok gyűjteménye volt. (idézet in.: Ókori Lexikon - MEK)
[2.] Konstantinápolyban épített bazilikájuk zarándokhellyé vált, és az a különös szokás alakult ki, hogy a betegek a bazilikában aludtak, mert úgy tapasztalták, hogy álmukban eljön hozzájuk a két szent orvos, és vagy meggyógyítja őket, vagy néha egészen rendkívüli gyógymódot javasolnak, amelynek következtében később valóban elnyerik gyógyulásukat. Ezekről a gyógyulásokról a 6. századig visszamenő följegyzések tanúskodnak! (idézet in.: SZENT KOZMA és SZENT DAMJÁN www. katolikus.hu)
[3.] Hogy Nietzsche Szókratész halálát példaszerűnek tekintette? Semmi sem állt tőle távolabb. Csejtei is hosszan idézi megvető sorait a Phaidónnak azzal a passzusával kapcsolatban, mikor Szókratész kakast akar áldozni Aszklépiosznak, arra utalva, hogy a halál a gyógyulással egyenlő. (idézet in.: Heller Ágnes:Opponensi vélemény Csejtei Dezső Az egzisztencia tükre A halál metamorfózisai a 19-20. századi élet- és egzisztenciálfilozófiákban című akadémiai doktori értekezéséről.)
Kapcsolódó oldalak:
Epidaurosz - Tragédia és orvoslás YouTube
Hamvas Béla: Az éberség (részlet a Scientia Sacra című esszékötetből)
K a g y l ó k ü r t Az óind filozófia iskolái 3-4. - Az analízis tudománya (szánkhja)
Baranyi Tibor Imre: Isten és az Istenséggel kapcsolatos felfogások YouTube
tartarossz.BLoG Tradicionális Hamvas Béla tanulmányok (1.rész)
Rövidítések:
BAH - Klaus K. Klostermaier: Bevezetés a hinduizmusba (Akkord Kiadó, 2001.)
HB-SS I. - Hamvas Béla: Scientia Sacra I. (Medio Kiadó, 1995)
GT-ARVT - Gesztelyi Tamás: A római vallás története (Tankönyvkiadó, 1992. Kézirat)
Címkék:
Aesculapius,
Aszklépiosz,
az ind filozófia,
éberség,
Hamvas Béla,
hinduism,
hinduizmus,
jóga,
kakas,
kígyó,
ophiuchus,
Szókratész,
tradíció,
tradícionalizmus,
traditio,
vallás,
vallástudomány
2016. augusztus 13., szombat
The STROKES - Chances ♫
The STROKES - Comedown Machine (LP/CD 2013)
01. Tap Out 07. Slow Animals
02. All The Time 08. Partners In Crime
03. One Way Trigger 09. Chances ►
04. Welcome To Japan 10. Happy Ending
05. 80's Comedown Machine 11. Call It Fate, Call It Karma
06. 50/50
2016. augusztus 9., kedd
Eduardo Galeano: Százhúsz millió gyermek a viharban
EDUARDO GALEANO fotó: anticapitalistes.net |
(Részlet a Latin-Amerika nyitott erei című könyvből)
Latin-Amerika lakosságának növekedése semmilyen más földrészhez nem fogható; lakosainak száma fél
évszázad alatt megháromszorozódott. Minden percben meghal egy gyermek éhség vagy betegség követ-
keztében, a kétezredik évben azonban így is 650 millió latin-amerikai lesz, fele tizenöt éven aluli: való- ságos időzített bomba. A jelenleg élő 280 millió latin-amerikai közül 50 millió a munkanélküli illetve alkalmi
munkás, az analfabéták száma megközelítőleg 180 millió; a lakosság fele egészségtelen lakóhelyekbe zsúfoltan él. Latin-Amerika három legnagyobb piaca (Argentína, Brazília, Mexikó) együttesen sem érik el Franciaország vagy Nyugat-Németország fogyasztói kapacitását, bár három nagyságunk együttes lakos-
sága messze fölülmúlja bármelyik európai országét. Latin-Amerika ma saját lakosainak számára keve- sebb élelmiszert termel, mint a második világháború előtt, egy főre eső exportja pedig háromszor keve-
sebb, állandó árak mellett, mint amekkora az 1929-es világgazdasági válság előtt volt. Szelvényvagdosó burzsoáziánknak, amely eladta lelkét a Sátánnak olyan pénzért, amely Faustot megszégyenítette volna, és külföldi gazdái szempontjából e rendszer persze rendkívül ésszerű. Mindenki más számára azonban annyira irracionális, hogy minél jobban fejlődik, egyenlőtlenségei, feszültségei és égető ellentmondásai annál erősebbek lesznek. Még az iparosítás is, melyet megkésve és idegen érdekek szerint hajtottak végre, s amely békésen megfér a latifundiumok és az egyenlőtlenségi struktúrák mellett, még az iparosítás is a munkanélküliséget növeli, ahelyett, hogy segítene felszámolni azt; egyre terjed a szegénység, a gazd- agság pedig koncentrálódik ezen a földrészen, melyen napról-napra sokszorozódva, oly sok kéz hever ölben, munka nélkül: São Paulóban, Buenos Airesben, a fejlődés privilegizált pólusain újabb és újabb gyárakat nyitnak meg, munkáskézre viszont egyre kevesebb szükség van. A rendszer nem számolt előre ezzel a kis malőrrel: az ember fölöslegessé válik. És az ember újratermelődik. A szerelem lelkesen és előkalkulációk nélkül újabb egyedeket teremt. Mind több és több ember kerül útszélre, nincs munka a földeken, sem a városokban, ahol a gép az úr: a rendszer embereket okád. Az amerikai misszionáriusok fogamzásgátló tablettákat, C-filmeket, pesszáriumokat, óvszereket és jelölt almanachokat vetnek, de gyermekeket aratnak ; a latin-amerikai gyermekek pedig egyre csak születnek, visszakövetelve természe- tes jogukat, hogy helyük legyen a nap alatt ezen a gyönyörű földön, mely mindannyiunknak nyújtani tudná mindazt, amit most szinte mind nélkülöznek.
1968 novemberének elején Richard Nixon fennhangon beismerte, hogy a Szövetség a Haladásért fennállásának 8. évébe lépett, s az alultápláltság és az élelmiszerhiány Latin-Amerikában mégis súlyos-bodott. Néhány hónappal ezelőtt, áprilisban George W. Ball ezt írta a Life-ban:
A legszegényebb nemzetek elégedetlensége még nem fenyegeti a világot megsemmisüléssel, legalább is az elkövetkező évtizedekben még nem. Bármily szégyenletes is, de tény, hogy generációk hosszú során át a világ egyharmada gazdagon, kétharmada pedig szegényen élt. S bármily igazságtalan, a szegény országok csak korlátozott hatalommal rendelkeznek.
Ball vezette az Egyesült Államok küldöttségét az első genfi Kereskedelmi és Fejlődési Konferencián (UNCTAD), és kilencet leszavazott azok közül az alapvelvek közül, amelyeket az értekezlet a gyengén fejlett országoknak a nemzetközi kereskedelemben elfoglalt előnytelen helyzetén enyhítendő elfogadott. A nyomor végezte pusztítás Latin-Amerikában titokban megy végbe; hangtalanul, csendben, minden feltűnés nélkül három hirosimai bomba robban fel évente ezekben az országokban, akik megszokták, hogy összeszorított fogakkal szenvedjenek. Ez a szisztematikus erőszak, amely csöppet sem a látszat, hanem nagyon is a valóság, egyre nagyobb méreteket ölt: bűntettei nem a bűnügyi krónikákban, hanem a FAO[1.] statisztikáiban jelennek meg. Ball azt mondja, hogy egyelőre mindez még büntetlenül lehetséges, hiszen a szegények nem robbanthatják ki a harmadik világháborút, az Imperium azonban aggódik : mivel képtelen megsokszorozni a kenyerek számát, minden lehetőt megtesz a kenyérpusztítók számának csökkentése érdekében.
„Harcolsz a szegénység ellen? Ölj meg egy koldust !”
pingálta a sátáni humor valamelyik ismeretlen tanítómestere egy La Paz-i ház falára. Mert mi egyebet propagálnak Malthus örökösei, mint hogy meg kell ölni minden leendő koldust, mielőtt még megszületik ? Robert McNamara, a Világbank elnöke, aki régebben a Ford elnöke és nemzetvédelmi államtitkár volt, azt állítja, hogy a demográfiai robbanás a haladás legnagyobb fékezője Latin-Amerikában, majd beje- lenti, hogy a Világbank prioritást fog adni a hitelkiutalásokban azoknak az országoknak, amelyek terveket dolgoztak ki a születésszabályozásra. Mc Namara sajnálkozva állapítja meg, hogy a szegény emberek 25%-kal kevesebbet gondolkoznak, a Világbank technokratái pedig zümmögtetni kezdik a számí-tógépeket, és nyakatekert fejtőröket gyártanak a meg nem születés előnyeiről: „Ha egy fejlődő ország, amelynek egy főre eső évi átlagjövedelme 150$ és 200$ között van, 25 év alatt 50%-kal redukálni tudja termékenységét, akkor annak egy főre eső évi átlagjövedelme 30 év múlva legalább 40%-kal magasabb lesz annál a szintnél, melyet ellenkező esetben ért volna el, 60 év múlva pedig eléri annak kétszeresét”, bizonygatja az intézmény egyik dokumentuma, Híressé vált Lyndon Johnson egyik mondása:
„Többet ér 5 dollárt befektetni a népszaporulat ellen,
mint százat kidobni a gazdaság fejlesztésére.”
Dwight Eisenhower pedig megjövendölte, hogy ha a Föld lakossága továbbra is ugyanebben az ütem-
ben nő, akkor nemcsak a forradalom veszélyének növekedésével kell számolni, hanem azzal is, hogy „az életszínvonal esését vonja maga után minden országban, beleértve a miénket is”.
Az Egyesült Államok határain belül nem gyötrik a demográfiai robbanás gondjai, de annál inkább aggódik a családtervezés sarkalatos pontjainak elterjesztéséért és bevezetéséért. Nemcsak a kormánynak, a Rockefeller és a Ford Alapítványnak is lidérces álmai vannak a harmadik világ felől özönlő gyermek-milliók sáskafelhőitől. S bár Platón és Arisztotelész a témát illetően jóval megelőzte Malthust és McNamara-t, mégis, ez a világméretű támadás korunkban nagyon is jól meghatározható szerepet tölt be: a jövedelem országok és társadalmi osztályok közötti nagyon egyenlőtlen elosztását hivatott igazolni, meg akarja győzni a népeket arról, hogy a szegénység a sok el nem vetélt gyermek következménye, és meg akarja torpedózni a tömegmozgalmak és lázadások egyre növekvő dühét. Délkelet-Ázsiában a
méhen kívüli alkalmatosságok, a bombák és a gépfegyverek versengenek egymással, hogy meggátolják Vietnam lakosságának növekedését. Latin-Amerikában higénikusabbnak és hatékonyabbnak ígérkezik az anyaméhben végezni a gerillákkal, mint a hegyekben vagy az utcákon. Különféle missziók nők ezreit sterilizálták Amazóniában, annak ellenére, hogy nincs ennél ritkábban lakott vidéke a világnak. A latin-amerikai országok többségében nincs fölös lakosság, ellenkezőleg: kevés az ember, Brazíliában 38-szor kevesebb ember él egy négyzetkilométeren, mint Belgiumban; Paraguayban 49-szer kevesebb, mint Angliában; Peruban 32-szer kevesebb, mint Japánban, Haitinek és El Salvadornak, Latin-Amerika e két emberi hangyabolyának népsűrűsége kisebb, mint Olaszországé. A felhozott ürügyek támadásnak minősülhetnek az értelem ellen; a valóságos indítékok fellobbantják a harag tüzét. A végeredmény: Bolívia, Brazília, Chile, Ecuador, Paraguay és Venezuela területének nem kevesebb mint felén egyáltalán nem lakik senki. Egy latin-amerikai ország népessége sem növekszik azonban olyan lassan, mint Uruguayé, az öregek országáé, és mégis épp Uruguay népét büntette olyan súlyos válság az utóbbi években, amelyhez talán még a pokol utolsó köre sem fogható. Uruguay kong az ürességtől, holott termékeny földjei elegendő táplálékkal szolgálhatnának a jelenlegi, annyi ínséget szenvedő lakosságnál nagyobb számú népesség számára.
forrás:
Gorillák és gitárok (Budapest, 1976. Kozmosz Könyvek 67.-71.o.) Csuday Csaba fordítása
Eduardo Galeano: Latin-Amerika nyitott erei (Budapest, 1976. Magvető Könyvkiadó 11.-16.o.)
───────────
[1.] Food and Agricultural Organisation of the United Nations - az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete
Címkék:
1971,
beavatkozás,
demográfia,
Eduardo Galeano,
emberiség,
feminizmus,
Latin-Amerika,
Latin-Amerika nyitott erei,
munkanélküliség,
reprodukció,
Uruguay,
Világbank
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)