Mexikói Cucullatus (gör. Telesphoros) avagy az UFÓ

Érdemes megfigyelni, 0:12-től, jól kivehető a köpenye a gyorsulásnál. Minden tekintetben úgy suhan ez a csuklyás és csuhás alak, lábait nem használva anélkül, nem hat rá a gravitáció, mint ahogyan azt a szemtanú által 1964-ben látott máriaremetei templom "cucullatusa". A templom vonzáskörzetében 500-600 méterre található a Remete-hegy, itt találhatóak mesterséges (Remetei kőfülke)és természetes barlangok is.
Mint korábbi blogbejegyzésemben írtam, Telesphoros-t (lat.genius cucullatus) Asklépios a gyógyítás görög "istenének" segítőjeként szokták ábrázolni, mintegy attribútumaként.
A gyógyulásokat egy jelenség okozza, bizonyára ezeket a jeleket összefoglalva alkották meg először a kultuszt és terjedt el az ókori görög városállamokban is.
Szókratész halálakor kérte meg tanítványait, hogy kakast áldozzanak Aszklépiosznak, mert szimbólikusan az életből, mint betegségből fog a halála által kigyógyulni. Nietzsche ebben az élet tagadását látta meg, Hamvas Béla pedig a kakast, mint az éberség, tehát egyfajta, talán még megkockáztatva a tibeti Bardo-állapoton átvezető
halál útjain is megtartandó tudati éberséget hangsúlyozta ki. Jézus Krisztus a Gecsemánéban szintén a virrasztást, jelképesen a bürökpohár vagy a szenvedés poharának kiürítésével vívódott, tehát egyfajta Kakas-éberséget választott, bizonyára a sok közös vonás az emberiség egyetemes világvallások előtti ősi hiedelemrendszerét sejtethetik. Az emberiség tanítóinak a születése és a halála is sok sok rokon vonást mutathat. Természetes ezt nem akartam túl dimenzionálni, de mint analógiák ezek az események azért túl mutathatnak profán világunk valóságain.
Korábbi blogbejegyzésem a Máriaremetén történt jelenségről:
Aszklépiosz szentélyerő Magyarországon
A Máriaremetei hangtalan tégla:
1982 jun 22: 21.25 Máriaremete H Tégla, hangtalan Ulát 66
UFO megfigyelések - Tégla hangtalan
ULÁT66=UFO a láthatáron 66.oldal (Nemere István, 1989)
A cucculatus máriaremetei templom körüli 1964-es megjelenése után 18 évvel újabb különös dolog történt Máriaremetén. P.Albert szemtanú egy téglalapszerű UFO-t látott.
"Következő személyes észlelésem Máriaremetén a kertünkből volt látható. Késői vacsoránk után a feleségemmel az éjféli órákig ültünk karosszékünkben, és a tájat, az égboltot figyeltük. Így történt ez 1982, június 22-én 21 óra 25 perckor. Először a feleségem látta meg, aztán én is. A délkeleti égbolton egy feltehetően tégla alakú test repült, a téglalap-alakzat négy sarkában vörös színű körök villogtak. Minden körben öt-öt világító, de nem sugárzó nyaláb volt látható. A dolgot nem téveszthettük össze semmilyen légi járművel, mert hangot nem adott ki magából, teljesen hangtalan repülése és fényei minden ismert légi járműtől eltérő volt. Körülbelül 70 fokos szögben előttünk enyhe balkanyart véve a fák takarásában Nagykovácsi felé eltűnt. Láthatási ideje körülbelül 30 másodperc volt. Ezt követően tán egy perc múlva egy nyilván ráállított MIG-vadászgép száguldott a nyomában. Erről semmilyen hír nem látott napvilágot."

A cucculatus videót majd commentelem:
magyar-angol fordítás
This cucculatus, Assistant Asklepios, the Greek mysterium. It has no effect on Gravitation. Hungary is also seen anything like it, near a church (Catholic hermit-Mary), where miracles, healings happen.
The cult of ancient Rome around 290 BC, domesticated. Tiber Island. Sacred animals were the snake and the rooster.

Aesculapius - Aszklépiosz szentély-erő Magyarországon

Aszklépiosz a mitológia szerint Apollón és Korónisz gyermeke, akit Kheiron a kentaur nevelt fel. Szent állata, az éberség jelképe: a kakas. Az epidauroszi Aszklépiosz szentélyében a betegeknek el kellett aludniuk és álmukban gyógyultak meg. Paksi Zoltán asztrozófus az állítja, hogy ez a csillagjegy, amely a Kígyótartó csillagkép (Ophiuchus),az egyik beavató (rejtett) jegy az ekliptikán. A csillagkép a nyilas (a magyarság megfelelője) és a skorpió (felett) között található. A görög mitológiában Aszklépioszt Zeusz sújtotta halálra haragjában, mert feltámasztotta Hippolütoszt. Mivel megbánta hirtelen tettét, ezért csillagkép formájában az égre emelte, ez a Kígyótartó csillagkép. Rómában kultuszát ie. 293-ban a Sibylla könyvek tanácsára honosították az új gyógyítóistent. Epidauroszból a rómaiak elhozták szentnek tekintett kígyóját, a szent kígyó a hajóról a Tiberis szigetére úszott, ezért itt alapították meg a szentélyt. Magyarországon a szentély, noha emberi szemektől távol, elrejtve, de Máriaremete kegytemplom vonzáskörzetében még ma is működik. Aesculapius kísérője ugyanis megjelent már itt Máriaremetén szemtanúk szerint is. Ő a Cuccullatus vagy görögül Télesphoros, egy csuklyás törpe-alak (akit könnyen téveszthetünk össze szerzetessel), akit Aesculapius ábrázolásokon is láthatunk. Gyermekáldásért és gyógyulásért is folyamodhatunk hozzá. A lényeg az, hogy a templom közelében álomba (inkubációnak is nevezik ezt a gyógymódot)kell zuhannunk (nem messze innen egyébként tálhatóak az un. remete-barlangok !>> tudjuk, hogy Aszklépiosz kultusz lényeges része, hogy a gyógyítás rituáléjához barlangokban aludtak el.
A kegytemplom körzetéből áradó gyógyító erőről csak egy pár példa:
"Kollár Zoltán, egyetemi hallgató, kispesti lakos lábai megbénultak. 1936. május 4-én hirtelen meggyógyult, miután a remetei Szűzanya segítségét kérte."
"Egy Johannesburgban élő magyar házaspár például a remetei Szűzanyának köszöni gyermeke születését." (forrás: Máriaremete kegytemplom Budapest, 2004. Írta Neményi Lajos prépost)
A magyarázat pedig nyilván az, hogy itt már a rómaiak idejében is gyógyíthatott a Cucculatus, az más kérdés, hogy ezekhez a gyógyulási folyamatokhoz később milyen
mitológiát kapcsoltak hozzá, az adott kultúrkörtől függően. Az egyház viszont tudhatta azt is, hova kell építeni a templomokat. 1783-tól folyamatosan alakult a templom létrejötte, amelyet végül 1899. október első napján felszentelték. A Kőrisfa, amelyre a svájci Einsiedeln búcsújáróhely kegyképének másolatát függesztette fel Thalweiser Katalin sváb telepes a 17.század végén, ma már a templomon belül található, és ugyan azon a helyen áll, igaz a kőrisfát elégették és hamuját belekeverték abba a műanyagba, amelyből a jelenlegi fát megalkották. A gyógyulásokat és a csodákat azonban mind a mai napig, - a szó szimbólikus értelmében értendő - számomra kétségtelen tény, hogy maga a Aesculapius és a Cucculatus jelenség hajthatja végre. Vallástörténeti tanulmányaim során döbbentem rá, hogy mi a párhuzam és a lehetséges magyarázat, arra a megmagyarázhatatlan jelenségre, hogy egy gyermekáldásért remetére induló és autójukban alvó házaspár a felébredése után lett figyelmes erre csuhás törpe alakra, akire természetesen nem hatott a földi gravitáció.
Bizonyára erről az összefonódásról maga az egyház is tud, hiszen miért juthatott el az a nézet az én fülembe is, hogy a templom közelében a gyógyuláshoz, gyerekáldáshoz el kell aludni, mert ez módszer nem másra, egyértelműen Aszklépiosz kultuszára utal. Nem találok érthető magyarázatot, hogy miként kerülhetett Rómából a Szent kígyó kultusza magyar földre, talán az Egyház egyszer felfedi titkait.
A másik érdekesség a 4 főangyal jelenléte, amelyből csak kettő látható szobor alakjában, a legrejtettebb Uriel, a másik Gábriel, Raffael és Mihály pedig őrzi a belépést. Számomra úgy tűnt, mintha a templomig nem vezetne egészen egyenes út, hanem természetesen a Szent Korona keresztjéhez hasonlóan, az út a precessziós szöget jelképezi. Maga az angyalkör pedig természetesen arányos a templom bejáratáig
vezető út hosszával. Gondolom ez már a szakrális építészet körébe tartozik.
Egy Pap Gábor tanítvány fedte fel ezeket az arányokat számomra. Mérőeszköz hiányában a lépéseinkkel határoztuk meg Uriel helyét.

Ajánlott irodalom.
Kerényi Károly: Az isteni orvos - Tanulmányok Asklépiosról és kultuszhelyeiről (Budapest, 1999. Európa Könyvkiadó)
Gesztelyi Tamás: A római vallás története (Budapest, 1992. Tankönyvkiadó )kézirat
vö: 31.o. Aesculapius

Létezett a mitológiai Asklépioson és a történeti személy Jézus Krisztuson kívül még valaki, aki képes volt halottakat feltámasztani, a szintén történeti személy Tiánai Apollós.
Könyvajánló:
Tiánai Apollós nuktemeronja
Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei (Budapest,2003. Új Forrás könyvek 2.)
Linkajánló:
wiki pédia Tyánai Apollóniusz-ról