A következő címkéjű bejegyzések mutatása: koldus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: koldus. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. április 4., csütörtök

Összefoglaló - A blogról és a betegfiú története

Áthidaló megoldásként Bólya Péter a kiváló író, novellista, ha elhagyta az ihlet, arról írt, hogy képtelen írni. A Nagy László költővel készített filminterjút nézve bizonyosodtam meg, hogy Nagy László nagyon nehezen fejezi ki magát. Az egyszerűbb ember kifejezésmódja, a nyelvi dimenziók helyett, pontosan az egyszerűség. Nagy László zsenialitása pedig éppen az lehetett, hogy neki,  - amíg elért az egyszerűbb kifejezésmódig, amíg megtalálta a megfelelő szót a gondolathoz - addig külön köröket kellett leírnia. Így valahol a kifejezésbeli tehetségét a költészetében könnyen feltételezhető, hogy egyfajta nyelvi, kifejezésbéli blokknak is köszönhette. A Kormos István  készítette interjúban Nagy László arra kérdésre, hogy mit üzen az utókornak: "ha lesz még emberi arcuk, csókolom őket" ezzel a nagyon is mélyértelmű és misztériumba illő mondattal válaszolt. Az embernek nem kell a fikció világába elmerülnie, a fikció világában. Ez a blog nem azért született, mert bármiféle önös célnak vetettem volna alá magamat. Ha ismert szerettem volna lenni, akkor tovább folytatom a versírást, doppingszerrel vagy anélkül szinte magánügy, ma már könnyen lehet, hogy több helyen publikálnék, lenne nevem, de nem lennék keleti típusú ember a vadnyugaton, ha ennek a névszerzésnek én tulajdonítanék bármiféle jelentőséget. Én útkereső voltam és nem költő, a két pálya egy ideig együtt mozgott, de az utóbbiért nem adtam el a lelkemet. A túlpart teóriák része lett ez a fajta kísérletezés is Siva szent növényével, ugyanakkor nem tiszteletlenség leírni ezt, sem nagyképűség - az írás túl nagy áldozatot kért tőlem ellenértékként, a lelkemet. Akkor úgy gondoltam, hogy a gőgnek és nem az elhivatottságnak van ebben súlya. Így, mivel a  versírást mérlegeltem, azt rossz útnak találtam és felhagytam vele, más értékek után néztem. Nekem jóval kedvezőtlenebb volt a helyzetem, mint mondjuk egy Csontváry Kosztka Tivadarnak, hiszen semmiféle égi hang nem akart kiválasztottá tenni, sőt maximum úgy, hogy a saját hangomon, hallucináció formájában a plexus solarison keresztül Isten szándékosan rám ijesztett - hogy mi közöm hozzá, hogy ő miért teremtett virágokat. Azért megdöbbentő mindezt átélni, hogy igazán még le sem írhatom megváltozott tudatállapotban, azt amit le kellett volna talán akkor írnom. Az ember a hétköznapi tudatállapot poklában észre sem veszi, hogy egy láthatatlan háló veszi körül cenzúraként, amint ketrecének szélét feszegeti, nincs jobb szó, metafizikus értelemben, abban a pillanatban a valóság szó szerint lesújt rá. Ahhoz, hogy ezt az állapotot elérjük a gondolkodásunk komplexitásának jócskán meg kell növekednie. Látókká kell válnunk, mert valójában vakon bolyongunk a labirintusban. Siva isten szent növénye pedig képes látóvá tenni, a kérdés az, hogy elviseljük-e azt a valóságot, azt a halhatatlanság közeli tudatállapotot, hogy minden problémát képesek vagyunk azonnal megoldani, időn kívül, belelátni. El tudjuk-e képzelni azokat a sorserőket, amelyeket ilyenkor elszabadítunk és hogy önmagában ez a kísérlet a tudatállapotokkal mennyire is veszélyes terep. Én egyedül a gyógyításban látom ennek a jövőben az esélyét. Olyan esélyt, ami pszichofizikai (pszichofizikai alatt a testet, mint meditációs objektumot értem, fizikai, szellemi testi valóságként önmegtapasztalva) meditatív vezetésű introspekcióval megtalálja egy-egy betegség gócpontját és kíméletlenül eltávolítja onnan. A kérdés az, hogy a saját szervezetünkkel hogyan kommunikálunk, hiszen nem értjük önmagunkat sem, mert nagyon lefokozott tudatállapotban élünk. Amikor 2006-ban rejtélyes módon az a bizonyos 5mm átmérőjű üvegampulla a szemembe került, a gondolatvilágom paranoid gondolatokkal jelezte azt, hogy gond van. Eljuttatott a szorongás egy olyan elviselhetetlen fokára, hogy azonnal a diliházba akartak szállítani, mondván, hogy ez megőrült, már össze volt készítve a papucsom, a pizsamám és én arra kértem a szüleimet, hogy engedjenek le sétálni és ahol a séta során egyszerűen csak a szervezetem pár órán belül kidobta az idegen testet, miközben előtte 5 szemorvos sem talált semmit és megszűnt minden szorongás és paranoid gondolatom is. Ekkor gondoltam először azt, hogy számos pszichiátriai megbetegedés, paranoid gondolkodás valódi hátterében állhat egy emberi testbe ékelődött idegen test, és valójában a lenyugtatózással csak azt érjük el, hogy a szervezet azt soha nem fogja kivetni magából. Hamvas Béla a bhindunak nagy jelentőséget tulajdonított, a bhindu ugyanis a hinduizmusban a pont, az ember a létezésbe Hamvas szerint egy ponton lép be, és egy ponton távozik.
(fotó forrása: kozeg.blogspot.com)

A jelenségekkel is így van és így volt ez a betegfiúval. A betegfiú elnevezés ugyanis egy koldust takar, ez a tábla volt akasztva a nyakába személyazonosítóként a hülyébbek kedvéért, hogy ő a BETEGFIÚ.
Az biztos, hogy társkereső oldalakon egyáltalán nem lett volna túl népszerű egy ilyen nickkel a színre lépni, azonban a gyengeségből erényt kovácsolt és bármennyire is beteg volt, vagy annak látszott, azt azért felismerte, hogy hogyan élhet túl. A betegfiú is egy ponton lépett be, az Alstom szerelvény legvégénél és egy tradicionálisan is koldusok által rendszeresített fehér, műanyag kávéspohárral indult el útjára. Azt észrevettem, hogy nem diplomatatáska volt nála, hogy az ezres bankók és a néhány zöldhasú is szépen elférjenek egymás mellett és ne legyen veszekedés köztük. Ennyit a 21.századi demokráciákban élő koldus rövid, tömör antropológiai leírásáról. Többször hallottam a suttogó metropropagandát hogy az Alstom szerelvények mennyire jók és a régi ruszki mennyire rossz volt és hogy nem szoronganak benne az utasok, mert úgy van elrendezve még a tér és a megvilágítás is. A betegfiú láttán viszont rémület suhant át az utasok arcán, olyasfajta lehetett ez amit utoljára a szentmise vége felé láttam, amikor elindult a katolikus persely az útjára. De az is lehet, hogy talán féltek, hogy trollkodni fog valamelyikükkel, felismerték védtelenségüket és gyarlóságukat. A betegfiú egyébként tisztelettel vette tudomásul, hogy egy fillért nem kapott és tovább bolyongott a kávéspohárral a kezében a Moszkva bocsánat Széll Kálmán téri metrómegállónál és várta a következő esélyt az életre. A betegfiú várakozott, a tömeg pedig némán tűrte el, nemcsak a betegfiút, hanem azt is, hogy megint csak egy mozgólépcső működik, a 600 közül és tűrte mint a sárgacsekkeket szokás és tűrt tovább, az áprilisi télben és már nem is volt, nem is létezett. sem.

2012. december 6., csütörtök

Összefoglaló - Politikai karanténra várva - nő a szegénység, kövérednek a burzsujok

Néhány elmebeteg nyomoronc életű SoDI troll átlépte a tűréshatárt és rászabadult a facebookra. Elkezdődött a burzsujok lázadása a szegényebb rétegek és a lúzerek ellen. Armageddon. Qss YouTube. Most például lehetne számukra frappáns válasz az is, hogy előkeresem és scannelem nekik, hogy papírom van arról, hogy az IQ-m 133. Valamelyik cipősdobozban biztos megtalálnám. Az sem lényegtelen, hogy ez a bíróságon súlyosbító körülmény a bitóhoz. Amúgy pedig nem az IQ hanem az EQ számít és annak tekintetében is igen jó értéket mértek. Elkeserítő lehet nyomoroncként szembesülniük olyan tényekkel, hogy előfordulhat, hogy valaki még intelligensebb is náluk és nem az ő oldalukon áll. Erre csak azt tudom mondani válaszként, hogy a valóság nem olyan, mint amilyennek szeretné látni egy-egy degenerált retard.
Ceausescu a román államadósságot lenullázta, Romániában ezért nem hivatkozhatnak arra, hogy a szocializmus alatt felvett kölcsönök vezettek idáig. Elég a burzsuj hazugságokból. Románia 2012.
Amúgy meg nem érdekel a nagy politika sem, hogy éppen mi zajlik, lesz-e politikai karantén vagy sem. Kérdés az, hogy a földön fekvő hajléktalan a Déli pályaudvarnál érzékeli-e majd azt, hogy a Jobbik politikai karanténba lesz bezárva. A válasz egyszerű, bizonyára kurvára nem fog érzékelni ebből semmit. A világ hömpölyög tovább jól megszokott medrében és elsodorja a gyengéket és elnyeli a holtakat. A nirvána pedig várat még magára. A legtöbb náci arra hivatkozik, mielőtt a fajgyűlölet rakétáit begyújtja, hogy neki vannak zsidó és cigány ismerősei. Kérdés, hogy a világ fajokra és alfajokra oszlik, vagy egység van. Én például ismertem három mezei poloskát és nem a hét szamuráj című filmben láttam őket, mert a hét szamurájban nincsenek mezei poloskák. Basilianóban, a magyar mezei poloskához képest a pályaudvaron kétszer nagyobb poloskák repkedtek. Titán ügyet sem vetett rájuk, pedig azért annyit megállapíthatott volna, hogy Olaszországban, Szaturnusz földjén még a poloskák is kövérebbek. A hajléktalan átfordult a Déli pályaudvar fala felé, a falafelesnél. A hideg betekeredik mostmár a metró mélyére is. Máv biztonságiak őrzik a vasúti várót a felszivárgó hajléktalanoktól. Láthatóan nincs jövő, mert papírforma volt a Pescara meccs is. Feladtam mindent, a tippmixet és a sárga csekket is. Várom a nagy nyereményt, "puskatuson a kezem", mint Boldogh Dezső versében, amikor engem várt és én valóban mentem. Szenegál akkor csúcson volt még a labdarúgásban. Ezért kerestem föl éjjel 12-kor, hogy megkédezzem tőle Szenegálnak szurkolsz-e ? A perköltség kifizetve, egy fog ára az államé lett. A magyar ezt úgy szokta mondani, költse patikára a bírói testület. A kurucon olvastam, hogy "jó estét, jó szúrkálást". Honnan kezdődik az amitől el kellene határolódnom. Melyik alfaj vállalható még? A poloskákkal semmi bajom, és láthatóan a kormánynak sincs baja velük,. poloska ellenes pogromok még nincsenek, sem alkotmány ellenes poloska szabályozó törvények, hogy hol repülhet a poloska és hol nem.  A konyhaablaknál konyak. Viszont van a karate nevű irtószer, "Vászontáskára" - köszönt el Tandori Dezső hivatásos galambgyűlölő író. Most, hogy bejárta a világsajtót egy maroknyi náciról készült film vagy kép a Nagy Imre szobornál, mostmár nincs visszaút. Náci lettem, nem turista. Belenéztem a nagy vonulók arcába. És látám nemzedékem legnagyobbjait a rettegőket és gyűlölkődöket. Az elhatárolódókat. 22 éve mást sem csinálnak, mint elhatárolódnak. Csak egy éjszakára küldjétek már el őket, a rettegőket és gyűlölködőket. Schiffer András megint megmondta, hogy amíg nincs baloldali válasz a szociális kérdésekre, addig a szélsőjobbé ez a terület. Én speciel pontosan Kounalakis miatt nem kedvelem az LMP-t, még akkor is, ha néha fejentalálják a jancsiszöget. Azért nincs erre baloldali válasz, mert a kommunista ideológiát már az agyagba döngölték. Egyetlen yenki és burzsuj sem érezte volna itt magát biztonságban, mint hal az akváriumban (sajnos nem a szatyorban), ha nincs megfelelő kommunizmus elleni propaganda Így még az is, aki eddig kommunista érzelmű volt, lett inkább nemzeti érzelmű, hogy azon keresztül talán érvényesítse a baloldali nacionalizmus hármas jelszavát (szabadság, egyenlőség,testvériség). A Granma még várat magára. Sötét van. Egyetlen ponton kell áttörni, a hinduk ezt tanítják. Blanqui is ezt vallotta. Azok akik összefogtak most a Jobbik ellen, mindig is hiteltelenek maradnak a számomra. Sok kínkeserűség van bennem, hogy ezek pofázmányát voltam kénytelen a tévén keresztül 22 éven át és még tovább elviselni. Józsa Péter Pál royalista főszerkesztő írta egykoron a rendszerváltás első hajnala után, amikor sokunknak még a bilibe lógott a kezünk, a liberalizmus és a szellemi homoszexualitás összefüggéseiben: együtt kell élni ezekkel, együtt a lapostetűvel? Nem is nézek tévét, csak az utóbbi időben, és csak azért, mert érzékelem, hogy verbálisan a legutóbbi beszédek túl jól voltak megszerkesztve, nem szeretnék lemaradni a sátánok retorikai képességeinek fejlődéséről. Szomorodni. Nyomorodni. Lesz egy határ, amikor a politikai beszéd túlfejlődik majd, aránytalanságaitól vízfejűvé válik. Onnan kezdve a síri csendvé lesz a főszerep. A Pollard-ügyről pedig hallgat a média, hogy valóban van nemzetbiztonsági kockázata a kettős állampolgárságnak. Valóban lenne, ha volna itt nemzet. Homogén EU és NATO massza van. Meghatározott és elfogad(ta)ott társadalmi normák. Van demokratikus meg nem demokratikus. Csak utóbbi létezik, előbbi csak egyfajta konszenzus révén, lepárolták a fogalmat, mint a pálinkát. Nem lehet hozzátenni sem elvenni belőle. Van és kész és mi vagyunk a demokraták, a sikeresek, a koldusrugdosó burzsujok, a Lázári Jánosok, a Harris Dwightok, a Simori Andrások. A senkik. Haláltánc.


* Jehova antitanúi tegnap háromszor is kopogtattak az ajtón, valami Aludjatok c. pornográf kiadványt szorongattak. Figyelmeztettek, hogy ne figyeljek oda az idők jeleire, mert Isten fia úgyis visszajön, hanem továbbra is folytassam istentelen életemet.

Kapcsolódó oldalak:
Woolsey: Pollard eleget ült már Amerikai Népszava