A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ahimsza. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ahimsza. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. július 9., szombat

Gondolatnapló - Ligetvédelem (politika)


Városliget - fotó forrás: [o]rigo



Ez a blog, a maga felületével a senki földje, mivel nem pártblog és nem áll semmilyen oldalon, ezért nem is lehet népszerű és azért sem az, mert elviekben sem követem a kor adott és népszerű nemzeti konteo-iparát sem. A Városliget megvédése nem politikai, hanem civil ügy lenne, de Magyarországon  - sajnos be kell látni -  nincsenek kimondottan civil ügyek, mivel a pártpolitika támogatása nélkül nem védhető meg egyetlen fűszál sem, vagy csak ritka kivétellel, mivel a civil tömegmozgalmak esélyének kialakulása a fogyasztói- és vadkapitalista társadalomban, ahol a társadalom 50%-a minimum a jólétben éli életét - és ezért közönyben is - szinte egyenlő a semmivel. Ha általánosítani szeretnénk és ideákon vizsgálódni mégis azt kell kijelentenem, hogy a Ligetvédők képviselnek valamit, ami egyrészt pártpolitika feletti, másrészt metapolitikai tendencia. Ez a tendencia a jóga, mint India legősibb tradíciója, amely India vallási rendszereit is át és átszövi. Kevesen tudják, hogy a Ligetvédők többsége vegán és a Kertem egykori területén kialakított főhadiszállásukon egyafajta kvázi jógaklubot is létrehoztak az elvonuláshoz. Az indiai kultúrában és ortodox vallásfilozófiai irányokban a jógának és ezen belül az ahimszának különös jelentősége van, nyilván Móhandász Karamcsand Gandhi volt az az újító, aki a jóga ősi szabályrendszerét a politikai köztudatba emelte és a nemártás fogalmát a politikai harcok és küzdelmek ismert fogalmává tette,  - az ahimsza a jóga első két lépcsőfokát alkotó alapszabályok egyik elengedhetetlen elvi része és gyakorlati parancsa, látásmódja.
A nem ártás a szó a gondolat és tett hármasságában nyilvánul meg. Itt nyilván arról is szó van, hogy ezt a szellemi és egyben politika feletti álláspontot, ami az ahimszából ered, nagyon nehéz lenne a magyar rögvalóságban realizálni, akár egy tüntetésen is, pontosan azért, mert nem vagyunk része annak a kultúrának és civilizációnak, de tény az is, hogy az ahimsza politikai megjelenése jelzi azt is, hogy ezek a gondolatok már valamilyen szinten elérték Magyarországot, az egy másik kérdés, hogy ez a tendencia mikor fog gyökeres változást hozni a hétköznapi életünkben, vagy miként válik egyfajta kelet-nyugati (eklektikus/vegyes) politikai erővé. Hamvas Béla anno megállapította, hogy Európának valójában nincsen vezető szellemi brahman-kasztja. Itt mindent - és leginkább Magyarországra vonatkoztassunk - a ksatriják határoznak meg. Ebből az aspektusból, amit Hamvas kifejt, valójában lehet vagy van létjogosultsága a jógának és az ahimszának, és magának annak a szellemiségnek is, amit képviselnek és annak is, hogy mindez a politika területén is manifesztálódjon. Igazából maga az, hogy számunkra idegen kultúrákból igyekeznek szellemet és erőt meríteni, jelzi azt is, hogy valójában a saját nemzeti territóriumunk erősen propagált értékei, nem jelentenek kikezdhetetlen nagyságot vagy bármiféle követendő ideát, így aztán jelképeink csak a rend, a törvény vagy a törvényi szigor fasizmusának államhivatalnok pszeudo- pótvallását jelentik, ennek pedig hosszútávon a belső társadalmi viszonyokra káros hatása lesz, mivel ezekben látják majd kizárólagosan a társadalom felmerülő problémáinak megoldását is. Ami még a magyar politikában megfigyelhető, hogy az összeesküvés-elméletek és az EU-val való látszat konfrontációk is a politikai szemfényvesztés, más szóval a hatalom hatalomtechnikai részévé integrálódtak. Ebben az esetben az összeesküvés-elméleteknek már jelentős számban politikai haszonélvezői is akadnak, ami magának az elméletnek a fennmaradását is elősegítik, mivel az a propaganda, az agymosás mindennapos részévé változott.
A Ligetvédők nagy tüntetésén Puzsér Róbert a ligeti beszédében kiemelte, hogy ez valójában szellemi küzdelem és efölött nem szeretnék elsiklani. Pontosan azt jelenti, hogy értéket védünk vagy az értékek harcában meglátjuk azt az ideát, hogy az élő anyag valójában egy magasabb szerveződési szintje és megnyilvánulása a nem élő anyagnak. Az, hogy a tervezők, az építtetők, a politikusok és a sleppjük semmiféle az élő természet iránti normális felelősséggel nem rendelkezik, hanem kizárólag egyéni boldogulásuk és hasznukat vagy népszerűségüket látják ebben is, azt pontosan az elmúlt 26 év rendszerváltása bizonyítja. Hogyan várnánk el bármiféle felelősséget egy olyan államtól, amelyik példaként a sorozatos kilakoltatásokat hajt végre ezrével, és ezért valójában állampolgárainak jelentős részével szemben annak ellenségeként bánik.

2011. december 3., szombat

Összefoglaló - és bocsánatkérés

Amikor egy korábbi bejegyzésemhez Zsalab hozzászólt, elindított egy folyamatot.
Ez az önvizsgálat most végéhez közeledik. Sokszor írtam meg nem engedett stílusban, és sokakkal szemben sértően is fogalmaztam. Mentségemre legyen mondva, hogy a hullámok összecsaptak a fejem fölött. Kilátástalan magánéleti helyzetem miatt a külső világban lévő hibákat, embereket okoltam, néha indokoltan és sokszor indokolatlanul. Mivel létezik a szólás szabadsága, így nagyon sokan velem együtt elkövetik azt a hibát, hogy
a tőle eltérő véleményeket, politikát, emberi hozzáállásokat és nézeteket agresszióval körítve elítélik. Nem értek egyet Heller Ágnes filozófus azon nézetével, ahogyan a 2006-os eseményeket interpretálta. Viszont a blog bocsánatot kér, ha ezeket a véleményeket, nézeteket, nem megengedett stílusban reagálta le, és az ellenvéleményt, hogy valaki másként látja, esetleg rosszul, de mégsem toleráltam. A helyzet ugyanez a köztársasági elnökkel Schmitt Pállal is, akivel szemben Budaházy elutasított szabadlábra helyezési kérvénye miatt hadakoztam, nem megengedhető jelzőkkel illettem, holott mindezek ellenére, a köztársaság elnökét részemről is tisztelet illeti meg és nem csak mint kiváló sportembert és közéleti személyiséget. Dr Kocsis Máté szintén ebbe a kategóriába tartozik, nem értek egyet a hajléktalanok kriminalizációjával, de immáron azzal sem, ahogyan én azt a kezdetekben lereagáltam.
Ezzel az önvizsgálattal talán másokat is óva intek attól, hogy bármilyen irányban is fanatizálódjon, akár magánéletében, akár a közügyekben nyilvánul meg. A stílus az ember, mondhatnánk. Egyébiránt a Város Mindenkié Csoport Kálvin téren kifüggesztett Gandhi idézete fogott meg. Az ahimsza, mint a nyolcfokú patanjali féle yóga alapja a politikára vonatkoztatva. Mahatma Gandhi meg volt győződve arról, hogyha követi az ahimszát, mint a yóga szellemi alapját- akkor a harc, a háború megszűnik körülötte.
Életét azután mégis erőszakkal oltották ki, utolsó szavával Rámához fordult. A Ramayana egy csodálatos szerelem történtete, az önfeláldozásé (Djayatusz önfeláldozása), a hőstettekké (Hanumán - Gilgames). Kertész Ákostól is bocsánatot kér a blog, hiszen az általam elindított folyamat, a díjvisszavonás (Gergényi) elérte ő is. A saját kijelentéseimmel és hozzáállásommal megsértettem, remélhetőleg ő is belátja, hogy az ő kijelentései is vállalhatatlanok voltak a magyarokkal, a magyarsággal szemben. És valóságos haraglavinát indított el az országban.

2011. január 13., csütörtök

JOGI KONTRASZT : Gupta-kor vagy európai sötét

1600 éve nem rozsdásodó vasoszlop Indrapraszthában (A pándavák városában)
A Gupta-korszak emberközpontú törvénykezése és a sötét 21.századi gyilkos európai megtorló intézmények. Ég és Föld.

A Gupta-korszakot (i.sz. 4-5.század) India klasszikus korának nevezik. A Gupta Birodalom a maga korában a világ legfejlettebb és legvirágzóbb állama volt.
A Gupta nemzetség felemelkedése a Maurja-korszak történelmét idézi. A dinasztia eredetéről annyit tudunk, hogy a vaisja kasztból származtak, s első uralkodói még a hanyatló Kusán Birodalom hűbéresei lehettek. Az állam megalapítójaként I. Csandraguptát (i.sz. 320-335) tekinthetjük. II. Csandragupta (i.sz. 380-415) uralkodásának idején az őshonos tradíciók - hinduizmus, buddhizmus, dzsainizmus - virágkorukat élték. Isvarakrisna a legjelentősebb szánkhja mester a Gupta-kor táján élt. Indrapraszthában (Delhiben) ekkor öntötték a híres, 1600 éve nem korrodeáló 7 méter magas vasoszlopot is. Erre az eredményre az európai vaskohászat egészen a 19.századig nem volt képes. (Az európai jog pedig a mai napig nem volt képes megközelíteni sem a Gupták humanista, emberközpontú büntető törvénykezését)

Fa-hien (Fa-hszien) kínai buddhista zarándok 388-401 között járt Észak-Indiában:
"A lakosság számos és boldogságban él. Az embereknek nem szükséges háza népét bejegyeztetni vagy követni bárminemű hivatalnokok előírásait. Csak az tartozik termésének egy részét beszolgáltatni, aki királyi földeken gazdálkodik.
A király halálbüntetés vagy más testi fenyítés nélkül uralkodik. A bűnösöket pénzbírsággal sújtják kisebbel vagy nagyobbal az esetnek megfelelően. Visszaeső, gonosz pártütőknek is csak a jobb kezét csapják le. Az egész országban nem ölnek élőlényeket és nem isznak bódító italokat. Ezen a földön nem tartanak sertést és szárnyasokat, nem árusítanak vágómarhát, a piacokon nincsenek mészárszékek."

A Gupta-korszak emberközpontú törvénykezése és a sötét 21.századi gyilkos európai megtorló intézmények. Ég és Föld.


Link:
Szent László blog
Isvarakrisna: szánhkja-kárika
A Delhi vasoszlop
forrás:
Tenigl-Takács László: India Története (Medicina - Tan Kapuja Buddhista Főiskola)