A Szent Korona mint Robert Guiscard legitimáció
 |
| Dukász Mihály és Alániai Mária |
A kérdésre a válasz egyszerű, Dukász elűzése után a trónbitorló III. Niképhorosz császár nőül vette Alániai Máriát, ami természetesen Bizáncban sem aratott osztatlan népszerűséget az új császárnak. Mivel Robert Guiscard korábban is jó diplomáciai viszonyban volt Dukász Mihállyal, a Szent Koronán is látható, kezében akakiát - ►akakia a Monomakhosz-koronán - tartó Kónstantin Dukász (Dukász Mihály fia) és Guiscard lánya Helené vagy másik nevén Olümpia már jóval ezen puccs előtt eljegyzést kötött. Egyes állítások szerint Guiscardnál csak egy Ál-Dukász talált volna menedéket és nem a valódi, de ennek ellene mond a már korábbi történés, az eljegyzés. Mivel Alániai Mária estében tképp házasságtörés történt, így teljesen logikus, hogy a Dukász- vagy Szent Koronán nem szorítottak neki helyet, és a Szent Korona ezen időszakban Guiscard hatalmi törekvéseit szolgálta volna leginkább. Így azon bármiféle átalakítás történt, pl. a császárnőt egyszerűen vagy valahogy levágták volna a Dukász-lemezről, mielőtt az fölkerült volna a koronára még ez sem elképzelhetetlen. Ami a magyar Szent Korona alaktanát illeti a Hagia Sophia mozaikjain látható Szent Piroska "háromemeletes" koronájának pártázata is teljes hasonlóságot mutat vele.
 |
| II. Ióannész és Szent Piroska |
A Hagia Sophia megkerülhetetlen a Szent Korona-tematikában vizsgálódóknak, hiszen itt egyértelmű, hogy teljesen megegyező ábrázolásokra bukkanunk a Szent Koronán is megtalálható Krisztus-ábrázolásokkal (ezek a trónustól kezdve, a díszítő jelképekig, motívumok alapján is teljesen egyezőséget mutatnak- ez a tény is egyértelműen cáfolja azokat a meredek teóriákat és elméleteket, amelyek a korona görög részének nevezett részt, vagy magát a Szent Koronát még mindig manicheus koronának akarják láttatni vagy Attila hun nagyfejedelemmel kötik össze - utóbbi elterjedt hipotézist korábban is cáfoltam már azzal a dátummal, hogy Gelasius pápa a Szent Koronán látható katonaszent Szent Györgyöt csak jó pár évtizeddel Attila (434-453) regnálása után avatta szentté (493-ban), így itt a Heribert Illig-féle kitalált középkor elméleteket kell előhúznia a fiókból az e teória mellett még mindig kardoskodóknak) azonban valóban további központi kérdést fölvet, a másik Mária-kérdés, hiszen mind a Khakhuli-triptichonon, mind pedig a Hagia Sophia mozaikjain természetes, hogy Szűz Mária mindenütt jelen van és egy olyan erősen vallási szinezetű koronán, mint a magyar Szent Korona, de bármely katolikus templomunkban is elképzelhetetlen, hogy ne volna Szűz Mária szobor. Így tehát ez az érv a képkicserélési hipotéziseket elfogadók között érthető, hogy legerősebb argumentum, ami nem cáfolható. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a Szent Korona talán éppen Alániai Mária koronája volt, mind Zoé császárnő mozaikja (1042-1055 körül - forrás ♦AI) és még inkább, mint fentebb már említettem: Szent László lányának Szent Piroskának a Hagia Sophia mozaikján látható koronájának a pártázata is erre utalhat.
 |
| I. (Szent) Lászlót a követek felkérik az első kereszteshadjárat vezetésére |
A Szent Koronát funkcionalista szempontból lehetne úgy is értelmezni, hogy az végül Szent László királynál kötött volna ki, ez esetben mint tudjuk 1095-ben követek keresték föl a magyar királyt és (Bodrog) felkérték a keresztes hadak vezetésére, tehát az ami VII. Gergely pápa idején már megfogalmazódott, azt a Szent Korona meg is jelenítette, történetesen ez a korona a keresztes hadak vezetőjének készült vagyis inkább lett végül azzá és másik szempontból a skizma (1054) utáni egyház-újraegyesítési törekvések szimbóluma (görög-latin) amit VII. Gergely pápa indított útjára.
A Geobitzas-rejtély
 |
| Géza fejedelem (972-997) |
A hivatalos történész-kutatói álláspontok alapján a Szent Koronán I. Géza királyunk látható. A Guiscard-legitimáció ezt a hipotézist cáfolja, azért mert erősebb érv az, hogy Dukász Mihály (VII. Mikhaél 1071-1078) miután Robert Guiscard lányát fia Kónstantin Dukász eljegyezte (1074), ha küldött volna is koronát ezen képkonstelláció alapján, az mindenképpen sokkal inkább ezzel az eljegyzéssel lett volna kapcsolatos, vagy erősen összefüggésbe hozható, mintsem I. Gézával. Így tulajdonképpen a Szent Korona inkább a normann-bizánci szövetségnek a diplomáciai pecsétjének látszódik és nem az tűnik tényszerűnek, hogy Synadéné pont a későbbi III. Niképhorosz Botaneiatész trónbitorló unokahúga, mint a bizánci hadvezér rokona hozta volna magával Magyarországra ezt a koronát a Gézával való házasság okán vagy alkalmából, nos egyáltalán nem ez lett volna a hangsúlyos történés, ha a koronaküldést tényként kezeljük akkor az immár társcsászári attribútumokkal ábrázolt Kónstantin Dukász kiemelése és jelentősége pont Helene eljegyzése miatt lett erős jelkép és mivel Synadéné nem a Dukász-házból származott, ezért az I. Gézának való bizánci koronaküldést szerintem ezen nagyon erős érv alapján el kellene vetni, hiszen közvetlenül a Dukász-házat és Bizáncon belüli hatalmát és hatalmi pozíciót nem ez a gesztus erősítette volna legjobban, hanem elsődlegesen a terjeszkedő normannok lefékezése és szövetségi kapcsolattá normalizálása a dinasztikus házasság előkészítésével.
Ami a glória vagy nimbusz hiányát jelenti, ez elsődlegesen és logikusan valamiféle alárendeltséget is jelentene a bizánci hatalomnak, a nimbusz hiánya egy dologra utalhat csakis, arra, hogy nem I.Géza, hanem Géza fejedelem látható a Geobitzas-zománcképen.
Ha valóban Géza fejedelem látható a zománcképen, akkor ezen lehetőség alapján a Szent Korona korábbra is datálható?
A nimbusz hiánya szerintem mindenképpen erre utal, függetlenül attól, hogy a szöveg szerint "králész"-ként kellene mindezt értelmezni, és azért is mert szerintem itt nem alárendeltségről lehet szó a nimbusztalansággal (diplomáciai nonszensz és sértés volna a magyar uralkodóval szemben) itt a keresztény fejedelmi státuszt akarták kiemelni, kifejezni a bizánciak és a DAI történelmi hagyományát, ez pedig inkább a magyar belpolitikai helyzet rendeződése és a (Szent) László király-féle államalapításnak és az 1083-as szentté avatásoknak szólt, lehetne úgy is fogalmazni, hogy a koronával és Géza fejedelem zománcképével Alexios császár üzent, hiszen a László-féle államalapítás, mint a Géza fejedelem és (Szent) I.István által megkezdett államalapítás folyamatának befejezése a kereszténység fölvételének a megszilárdítása és a magyarországi szentkultusz megalapításának szólt. A datálás tekintetében ez nem befolyásoló tényező. Én úgy látom, hogy a Szent Korona talán eljutott a normannokhoz, akkor amikor Dukász Mihályt letaszították a trónról és Guiscard Róberthez menekült, ez a konfliktus az ami végül a dürrakhióni csatához is elvezetett.
Ha a Szent Korona kritikus hátsó részét tekintjük, akkor az eljegyzés előtti időszakban lehetséges állapotát rekonstruálva (1074), azon Dukász Mihály császár és fia Kónstantin Dukász és a harmadik személy a császárnő a grúz-alán származású Alániai Mária lehetett. Robert Guiscard lánya Helené (Olumpiasz) Dukász Mihály Dél-Itáliába a normannokhoz való menekülése után felkerülhetett egy esetleges képcserével az immár III. Niképhorosz feleségévé is lett Alániai Mária képének helyére (az eset nyilván Bizáncot is megrázó házasságtörés, amitől III. Niképhorosz Botaneiatész nem lett népszerű császár a nép, de a vallási vezetők szemében sem). A Szent Korona végül visszakerült Bizáncba, a Dukász-ház és a Komnénos-ház kiegyezett és Kónstantin Dukász eljegyezte Alexios császár lányát a későbbi híres történetíróvá lett Anna Komnénét. A Dukászokkal diszített Szent Koronának azonban megszűnt a legitimációs jelentősége és értéke, amikor is I. Alexios bizánci császár fia a későbbi II Ióannész megszületett, és így került talán a Magyar Királysághoz, előzményeként I.(Szent) László lánya Piroska és II. Ióannész Komnénosz eljegyzésének és későbbi házasságának, a bizánci és magyar szövetség megerősítéseként.
A Szent Korona eredeti állapota a szimmetriák alapján
A Szent Korona egyértelmű szimmetriát ad, így a vitatott és csereberélt zománcképek és a viharos történelmi időszakok ziláltsága előtt a vitatott helyeken két további arkangyal (Gabriel, Mihály mellett hátul: Rafael és Uriel?) mint a világ négy oszlopa és Szűz Mária,ez a szent négyesség és szent hármasság és szent kettőség (mint az iker-misztériumok: Szent Kozma és Szent Damján és a katonaszentek Szent György és Szent Demeter) egyértelműen jelen van még most is. Mivel I.Gelasius pápa emelte a szentek közé, vagy hivatalosan ő deklarálta az ókeresztény szentek és mártírszentek közül szentnek Szent Györgyöt valamint a világi és vallási/szakrális hatalom máig ható kölcsönösségi elvét is megfogalmazta, akár magának a koronának az elvi elődje, vagy szellemi atyjának is tekinthető? Így ez a dátum kell legyen az első jelentőségű támpont a zománcképek körüli értelmezési kísérletek alapjának lennie szerintem ez akár annak is tekinthető.
Fölmerül a kérdés, ha a Szent Korona a normannokkal való konfliktus után visszakerült Bizáncba és valóban I.Alexios császár ajándékozta I. (Szent) Lászlónak, a Dukászok miért maradhattak rajta?
I.Alexios császár fia II. Ióannész Komnénosz 1087-ben született, a közvetlen Dukász-legitimáció 1092. szeptember 1-jén szűnik meg. Ezen időpontig Dukász Mihály fia Kónstantin Dukász (1074-1095) és Anna Komnéné (Alexios lánya a trón várományosa). A másik ok, hogy I.Alexios császár felesége Eiréné Doukaina császárnő annak az Andronikosz Dukásznak a lánya volt, aki a manzikerti csata során és után elárulta IV. Rómanosz császárt. A dinasztikus szálak tehát összeértek, így a belső diplomáciai egyensúly megtartása ésszerű oka volt ennek Alexios részéről.
