ALÁNIAI MÁRIA és a SZENT KORONA

A Szent Korona mint Robert Guiscard legitimáció

A híres normann hadvezér és kalandor Robert Guiscard, aki a korszak meghatározó és megkerülhetetlen alakja volt, egyes források alapján ő maga állította azt, miszerint menedéket adott a trónjáról elűzött Dukász Mihály bizánci császárnak. Ez az információ azért érdekes, mert akár teljesen más összefüggésbe helyezi magát a Szent Koronát is, eltekintve a képlecserélési hipotézisektől. Önkéntelenül fölmerül az a kérdés, ha Dukász Mihály császár megtalálható a  Szent Koronán, akkor a felesége, a bizánci császárnő Alániai Mária miért nem? Jó példa a kérdésfölvetés előzményeként az a tény, hogy a Szent Korona legközelebbi rokonán, a Khakhuli-triptichonon Dukász Mihály és Alániai Mária annak központi helyén helyezkedik el és közös zománcképen.

Dukász Mihály és Alániai Mária

A kérdésre a válasz egyszerű, Dukász elűzése után a trónbitorló  III. Niképhorosz császár nőül vette Alániai Máriát, ami természetesen Bizáncban sem aratott osztatlan népszerűséget az új császárnak. Mivel Robert Guiscard korábban is jó diplomáciai viszonyban volt Dukász Mihállyal, a Szent Koronán is látható, kezében akakiát - ►akakia a Monomakhosz-koronán - tartó Kónstantin Dukász (Dukász Mihály fia) és Guiscard lánya Helené vagy másik nevén Olümpia már jóval ezen puccs előtt eljegyzést kötött. Egyes állítások szerint Guiscardnál csak egy Ál-Dukász talált  volna menedéket és nem a valódi, de ennek ellene mond a már korábbi történés, az eljegyzés.  Mivel Alániai Mária estében tképp házasságtörés történt, így teljesen logikus, hogy a Dukász- vagy Szent Koronán nem szorítottak neki helyet, és a Szent Korona ezen időszakban Guiscard hatalmi törekvéseit szolgálta volna leginkább. Így azon bármiféle átalakítás történt, pl. a császárnőt egyszerűen vagy valahogy levágták volna a Dukász-lemezről, mielőtt az fölkerült volna a koronára még ez sem elképzelhetetlen. Ami a magyar Szent Korona alaktanát illeti a Hagia Sophia mozaikjain látható Szent Piroska "háromemeletes" koronájának pártázata is teljes hasonlóságot mutat vele.

II. Ióannész és Szent Piroska

A Hagia Sophia megkerülhetetlen a Szent Korona-tematikában vizsgálódóknak, hiszen itt egyértelmű, hogy teljesen megegyező ábrázolásokra bukkanunk a Szent Koronán is megtalálható Krisztus-ábrázolásokkal (ezek a trónustól kezdve, a díszítő jelképekig, motívumok alapján is teljesen egyezőséget mutatnak- ez a tény is egyértelműen cáfolja azokat a meredek teóriákat és elméleteket, amelyek a korona görög részének nevezett részt, vagy magát a Szent Koronát még mindig manicheus koronának akarják láttatni vagy Attila hun nagyfejedelemmel kötik össze - utóbbi elterjedt hipotézist korábban is cáfoltam már azzal a dátummal, hogy Gelasius pápa a Szent Koronán látható katonaszent Szent Györgyöt csak jó pár évtizeddel  Attila (434-453) regnálása után avatta szentté (493-ban), így itt a Heribert Illig-féle kitalált középkor elméleteket kell előhúznia a fiókból az e teória mellett még mindig kardoskodóknak)  azonban valóban további  központi kérdést fölvet, a másik Mária-kérdés, hiszen mind a Khakhuli-triptichonon, mind pedig a Hagia Sophia mozaikjain természetes, hogy Szűz Mária mindenütt jelen van és egy olyan erősen vallási szinezetű koronán, mint a magyar Szent Korona, de bármely katolikus templomunkban is elképzelhetetlen, hogy ne volna Szűz Mária szobor. Így tehát ez az érv a képkicserélési hipotéziseket elfogadók között érthető, hogy legerősebb argumentum, ami nem cáfolható. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a Szent Korona talán éppen Alániai Mária koronája volt, mind Zoé császárnő mozaikja (1042-1055 körül - forrás ♦AI) és még inkább, mint fentebb már említettem: Szent László lányának Szent Piroskának a Hagia Sophia mozaikján látható koronájának a pártázata is erre utalhat.

I. (Szent) Lászlót a követek felkérik
az első kereszteshadjárat vezetésére

   A Szent Koronát funkcionalista szempontból lehetne úgy is értelmezni, hogy az végül Szent László királynál kötött volna ki, ez esetben mint tudjuk 1095-ben követek keresték föl a magyar királyt és (Bodrog) felkérték a keresztes hadak vezetésére, tehát az ami VII. Gergely pápa idején már megfogalmazódott, azt a Szent Korona meg is jelenítette, történetesen ez a korona a keresztes hadak vezetőjének készült vagyis inkább lett végül azzá és másik szempontból a skizma (1054) utáni egyház-újraegyesítési törekvések szimbóluma (görög-latin) amit VII. Gergely pápa indított útjára.   

A Geobitzas-rejtély 

Géza fejedelem (972-997)

A hivatalos történész-kutatói álláspontok alapján  a Szent Koronán I. Géza királyunk látható. A Guiscard-legitimáció ezt a hipotézist cáfolja, azért mert erősebb érv az, hogy Dukász Mihály (VII. Mikhaél 1071-1078) miután Robert Guiscard lányát fia Kónstantin Dukász eljegyezte (1074), ha küldött volna is koronát ezen képkonstelláció alapján, az mindenképpen sokkal inkább ezzel az eljegyzéssel lett volna kapcsolatos, vagy erősen összefüggésbe hozható, mintsem I. Gézával. Így tulajdonképpen a Szent Korona inkább a normann-bizánci szövetségnek a diplomáciai pecsétjének látszódik és nem az tűnik tényszerűnek, hogy Synadéné pont a későbbi III. Niképhorosz Botaneiatész trónbitorló unokahúga, mint a bizánci hadvezér rokona hozta  volna magával Magyarországra ezt a koronát a Gézával való házasság okán vagy alkalmából, nos egyáltalán nem ez lett volna a hangsúlyos történés, ha a koronaküldést tényként kezeljük akkor az immár társcsászári attribútumokkal ábrázolt Kónstantin Dukász kiemelése és jelentősége pont Helene eljegyzése miatt lett erős jelkép és mivel Synadéné nem a Dukász-házból származott, ezért az I. Gézának való bizánci koronaküldést szerintem ezen nagyon erős érv alapján el kellene vetni, hiszen közvetlenül a Dukász-házat és Bizáncon belüli hatalmát és hatalmi pozíciót nem ez a gesztus erősítette volna legjobban, hanem elsődlegesen a terjeszkedő normannok lefékezése és szövetségi kapcsolattá normalizálása a dinasztikus házasság előkészítésével.

  Ami a glória vagy nimbusz hiányát jelenti, ez elsődlegesen és logikusan valamiféle alárendeltséget is jelentene a bizánci hatalomnak, a nimbusz hiánya egy dologra utalhat csakis, arra, hogy nem I.Géza, hanem Géza fejedelem látható a Geobitzas-zománcképen.

Ha valóban Géza fejedelem látható a zománcképen, akkor ezen lehetőség alapján a Szent Korona korábbra is datálható?

A nimbusz hiánya szerintem mindenképpen erre utal, függetlenül attól, hogy a szöveg szerint "králész"-ként kellene mindezt értelmezni, és azért is mert szerintem itt nem alárendeltségről lehet szó a nimbusztalansággal (diplomáciai nonszensz és sértés volna a magyar uralkodóval szemben) itt a keresztény fejedelmi státuszt akarták kiemelni, kifejezni a bizánciak és a DAI történelmi hagyományát, ez pedig inkább a magyar belpolitikai helyzet rendeződése és a (Szent) László király-féle államalapításnak és az 1083-as szentté avatásoknak szólt, lehetne úgy is fogalmazni, hogy a koronával és Géza fejedelem zománcképével Alexios császár üzent, hiszen a László-féle államalapítás, mint a Géza fejedelem és (Szent) I.István által megkezdett államalapítás folyamatának befejezése a kereszténység fölvételének a megszilárdítása és a magyarországi szentkultusz megalapításának szólt. A datálás tekintetében ez nem befolyásoló tényező. Én úgy látom, hogy a Szent Korona talán eljutott a normannokhoz, akkor amikor Dukász Mihályt letaszították a trónról és Guiscard Róberthez menekült, ez a konfliktus az ami végül a dürrakhióni csatához is elvezetett.

Ha a Szent Korona kritikus hátsó részét tekintjük, akkor az eljegyzés előtti időszakban lehetséges állapotát rekonstruálva (1074), azon Dukász Mihály császár és fia Kónstantin Dukász és a harmadik személy a császárnő a grúz-alán származású Alániai Mária lehetett. Robert Guiscard lánya Helené (Olumpiasz) Dukász Mihály Dél-Itáliába a normannokhoz való menekülése után felkerülhetett egy esetleges képcserével  az immár III. Niképhorosz feleségévé is lett Alániai Mária képének helyére (az eset nyilván Bizáncot is megrázó házasságtörés, amitől III. Niképhorosz Botaneiatész nem lett népszerű császár a nép, de a vallási vezetők szemében sem).  A Szent Korona végül visszakerült Bizáncba, a Dukász-ház és a Komnénos-ház kiegyezett és Kónstantin Dukász eljegyezte Alexios császár lányát a későbbi híres történetíróvá lett Anna Komnénét. A Dukászokkal diszített Szent Koronának azonban megszűnt a legitimációs jelentősége és értéke, amikor is I. Alexios bizánci császár fia a későbbi II Ióannész megszületett, és így került talán a Magyar Királysághoz, előzményeként  I.(Szent) László lánya Piroska és II. Ióannész Komnénosz eljegyzésének és későbbi házasságának, a bizánci és magyar szövetség  megerősítéseként.

A Szent Korona eredeti állapota a szimmetriák alapján

A Szent Korona egyértelmű szimmetriát ad, így a vitatott és csereberélt zománcképek és a viharos történelmi időszakok ziláltsága előtt a vitatott helyeken  két további arkangyal (Gabriel, Mihály mellett hátul: Rafael és Uriel?) mint a világ négy oszlopa és Szűz Mária,ez a szent négyesség és szent hármasság és szent kettőség (mint az iker-misztériumok: Szent Kozma és Szent Damján és a katonaszentek Szent György és Szent Demeter) egyértelműen jelen van még most is. Mivel I.Gelasius pápa emelte a szentek közé, vagy hivatalosan ő deklarálta az ókeresztény szentek és mártírszentek közül szentnek Szent Györgyöt valamint a világi és vallási/szakrális hatalom máig ható kölcsönösségi elvét is megfogalmazta, akár magának a koronának az elvi elődje, vagy szellemi atyjának is tekinthető? Így ez a dátum kell legyen az első jelentőségű támpont a zománcképek körüli értelmezési kísérletek alapjának lennie szerintem ez akár annak is tekinthető.

Fölmerül a kérdés, ha a Szent Korona a normannokkal való konfliktus után visszakerült Bizáncba és valóban I.Alexios császár ajándékozta I. (Szent) Lászlónak, a Dukászok miért maradhattak rajta?

I.Alexios császár fia II. Ióannész Komnénosz 1087-ben született, a közvetlen Dukász-legitimáció 1092. szeptember 1-jén szűnik meg. Ezen időpontig Dukász Mihály fia Kónstantin Dukász (1074-1095) és Anna Komnéné (Alexios lánya a trón várományosa). A másik ok, hogy I.Alexios császár felesége Eiréné Doukaina császárnő annak az Andronikosz Dukásznak a lánya volt, aki a manzikerti csata során és után elárulta IV. Rómanosz császárt. A dinasztikus szálak tehát összeértek, így a belső diplomáciai egyensúly megtartása ésszerű oka volt ennek Alexios részéről.

Miért csak 8 apostol található a Szent Korona pántjain  és miért nem a 12?

Erre is nagyon egyszerű  a magyarázat, posztuláljuk (tételezzük föl), hogy volt vagy lehetett egy harmadik pánt is. Ez a három pánt adta ki fölülnézetben az ismert győzelmi jelet, amiben Nagy Konstantin császár Milvius-hídi csata előtti látomása alapján keletkezett krisztogramot valamint a 12 apostolt is. Vagy egy másik lehetséges nézet szerint a Szent Korona csak az Szent András-keresztet volt hivatott megjeleníteni a pántjaival X és így a további négy apostol lemaradt volna?

És végül föl kell tenni a főkérdést, hogy maga a ferde kereszt a koronán nem utalhat-e véletlenül arra a tényre, hogy hiányzik a korona-programjából az a bizonyos harmadik pánt, ami egyben így egy térbeli függőleges egyenes vonal, ami bizony magával a Szent András-kereszttel együtt kiadja a Nagy Konstantin-féle győzelmi jelet, a krisztogramot?

Kiss Roland (tartarossz.blog)

volt vallástudomány-szakos szegedi bölcsészhallgató

KŐBÁNYA • BUDAPEST a HOSSZÚLÉPÉSSEL

H2SO4 - COME ON │♫│

Május elsejei antikapitalista vitafórum – Artner, Szanyi és Schiffer (2026)

Dr. Artner Annamária (közgazdász, a Milton Friedman Egyetem oktatója)

Szanyi Tibor (volt EP-képviselő)

Schiffer András (jogász, ügyvéd, politikus, az LMP egyik alapítója)

The VOIDZ - Square Wave │♫│

A 90 éves Che Guevara öröksége - Kupi László előadása (2018)

hørd - Lines │♫│

Szemelvények a szocializmusból - Kádár János vita-összefoglalója az MSZMP XIII.kongresszusán (részlet)

Társadalmunk létbiztonságot teremtett

Különösen nem kell olyan tapintatosnak lenni, amikor a társadalmi rendszerek összehasonlításáról van szó, és a mi viszonyainkat a legfejlettebb tőkés országok bizonyos eredményeivel mérik össze. Ezt persze meg lehet tenni, de ne felejtsék el, hogy a legfejlettebb kapitalista országoknak bizony nagy a gazdasági erejük, ott hatalmas méretű tőkekoncentráció megy végbe, és a gazdasági életet a határok felett átnyúló, nagy nemzetközi monopóliumok uralják. A pénznek pedig megvan az a természete, hogy oda gyűlik, ahol sok van belőle. A legfejlettebb kapitalista ország óriási idegen tőkét vont magához, még saját tőkés partnereitől is, és kemény adót fizettet kamatok formájában az egész világgal. Ebből persze tudnak produkálni egyet és mást. Ha ezt a békés emberi élet fejlesztésére fordítaná, még nem is kifogásolnám. Ha összehasonlítják a két társadalmi rendszer viszonyait, ne felejtsék el azt sem, hogy lakosságunk most már ismeri a világot. A múlt évben 5 millió 440 ezer magyar utazott külföldre, különféle társadalmi rendszerű országokba. Lassan igaz, hogy háromszor örülnek a külföldi útnak: egyszer, mikor elkészülnek, másodszor, mikor ott vannak és harmadszor, mikor hazajönnek. S mind gyakrabban harmadszor örülnek a legjobban.

   A kapitalizmus lényegéhez tartozik, hogy ── miközben egyik-másik technikai vívmánya okkal kelt elismerést ── van egy olyan kísérőjelensége, amely akár csökken, akár egy helyben topog, akár növekszik a termelés, mindig jelen van, s ez a munkanélküliség. Aztán amikor megcsodálják egy fejlett kapitalista ország valamely világvárosát, ahol a központban a neonok még éjfélkor is szinte nappali világosságot árasztanak, menjenek el ennek a fénynek a határára, és nézzék meg, hogy ott mi van. Meg fogják látni a kábítószertől szenvedő, emberformájú kísérteteket és a legsötétebb nyomort. Mert ez még a legfejlettebb kapitalista országokban is megtalálható.

   Nálunk sok a panasz, az igény ── itt is lehetett belőlük hallani bőven, és ez helyes ──, de azért az emberek alapvető létbiztonságát a szocialista rendszer biztosítja. Itt a munkanélküliség nem fenyegeti az embereket, itt nincs létbizonytalanság, mint a kapitalizmusban. Aki dolgozni akar, itt munkát talál, és megél. És olyan elveszett lények, akikből a kapitalista országokban százezrek, milliók tengődnek, Magyarországon nincsenek ! Itt megvannak az intézmények és fórumok, amelyek a bajban levő emberen mindig tudnak s akarnak segíteni, és segítenek is.

(szöveg forrása: Látóhatár 1985. június - 98-99.o.)

THE SILICON SCIENTIST │►│

A COPILOT LÁTVÁNYTERVE A KARCZAG-VILLA MEGMENTÉSÉRE

A XII.kerületben található Hild József tervezte Karczag-villa jelenleg eladó. A felújítására a beharangozott hírek ellenére nem került sor, továbbra is sorsára van hagyatva ez a nagyszerű klasszicista villaépület a Diana utcában. Hozzá kell tenni:  a szocializmus alatt kétszer is felújították a villát (az 1960-as évek magasságában)

Megkértem copilot mestert, hogy készítsen egy látványtervet és a mediterrán jellegű kertben helyezze el annak egyik központi helyén Diana (Artemisz) istennő szobrát a kedvelt szarvasával. Kisebb hiba csúszott a generált képbe, hiszen nem jón hanem korinthoszi oszlopos ez az épület. 

Dianával kapcsolatban tematikába került James G. Frazer Aranyág című vallásetnológiai munkája, amely feltehetően alapot biztosított vö. Sigmund Freud vallással kapcsolatos eredet-teóriáihoz is.  Diana kultuszának meghonosítása az ókori Rómában Servius Tullius vallási reformjának a következménye Gesztelyi Tamás ókortörténész alapján. A kultusz központi helye Ariciában volt, a Nemi-tó partján (a tavat Diana tükrének is nevezik). A szentély egy szent ligetben volt megtalálható és a papja a rex nemorensis, úgy került hivatalába, ha letörte az "aranyágat"[1.] az őrzött liget egy fájának ágát, ezt azonban csak élete árán szerezhette meg az elődjétől, aki éberen őrizte az aranyágat.(valamelyik római császár még viccelődött is azon, hogy már túl sokáig van ez a jelenlegi papja az ariciai szentélynek, aki sokmindenkit legyőzőtt az élet-halál harcban és küldjenek rá több fegyveres embert éjszaka).

A magyar népmesei hagyomány emlékeim szerint nagyon hasonló kultusz fragmentumait őrzi - ott is az éberség és az aranyalma leszakításának a próbája található meg. Ami a szarvasokkal kapcsolatos vallási nézeteket illeti és a magyar eredetmítoszhoz érintőlegesen nagyon hasonló motívum, a Mahábháratában Pandu fiai egy ezüstszarvast vesznek üldözőbe.

──────────────

[1.]  Az Aeneas-mítosz más összefüggésben, de szintén egy aranyág motívummal kapcsolatos:  "A Sibylla ellátta tanácsokkal. Valahol az erdő mélyén egy aranyág rejtőzködik, ezt kell megtalálni mindenekelőtt, mert az alvilág királynéja, Proserpina ezt várja ajándékba az érkezőtől. S ha leszakítják a fáról, nő helyére másik, ugyancsak aranyból, de leszakítani nem tudja más, csak akit a Végzet szólít." (idézet forrása: RÓMAIKOR weboldal)

Szarvas-tematikában könyvajánló:

Meggyesi Tamás:  Lány egyszarvúval - Barangolások egy ősi mitologéma nyomában  (Pallas Studió 2001)

GUALDO TADINO • LIVE

A MONOMAKHOSZ-KORONA

GIRL IN THE SEA? │♫│

Eduardo Galeano: Százhúsz millió gyermek a viharban

EDUARDO GALEANO                       fotó: anticapitalistes.net

(Részlet a Latin-Amerika nyitott erei című könyvből)

Latin-Amerika lakosságának növekedése semmilyen más földrészhez nem fogható; lakosainak száma fél évszázad alatt megháromszorozódott. Minden percben meghal egy gyermek  éhség vagy betegség következtében, a kétezredik évben azonban  így is  650 millió latin-amerikai  lesz, fele  tizenöt éven aluli:  valóságos időzített bomba. A jelenleg élő 280 millió latin-amerikai közül 50 millió a munkanélküli  illetve  alkalmi munkás, az analfabéták  száma  megközelítőleg  180 millió; a lakosság  fele  egészségtelen  lakóhelyekbe zsúfoltan él. Latin-Amerika  három  legnagyobb piaca  (Argentína, Brazília, Mexikó)  együttesen sem érik el Franciaország vagy Nyugat-Németország fogyasztói kapacitását, bár  három nagyságunk  együttes lakossága messze  fölülmúlja  bármelyik  európai országét. Latin-Amerika  ma  saját lakosainak számára kevesebb élelmiszert  termel, mint  a  második világháború előtt, egy főre eső  exportja pedig  háromszor kevesebb, állandó árak mellett, mint amekkora  az 1929-es világgazdasági válság  előtt volt. Szelvényvagdosó burzsoáziánknak, amely eladta lelkét a Sátánnak olyan pénzért, amely Faustot megszégyenítette volna, és külföldi  gazdái  szempontjából  e  rendszer  persze  rendkívül ésszerű. Mindenki  más számára  azonban annyira  irracionális, hogy  minél  jobban  fejlődik, egyenlőtlenségei, feszültségei  és égető  ellentmondásai annál  erősebbek  lesznek. Még  az  iparosítás is, melyet  megkésve  és  idegen  érdekek szerint  hajtottak végre, s amely békésen megfér a latifundiumok és az egyenlőtlenségi struktúrák mellett, még az iparosítás is a munkanélküliséget növeli, ahelyett, hogy segítene felszámolni azt; egyre terjed a szegénység, a gazd- agság pedig  koncentrálódik ezen  a földrészen, melyen  napról-napra  sokszorozódva, oly sok  kéz hever ölben, munka nélkül: São Paulóban, Buenos Airesben, a fejlődés  privilegizált  pólusain  újabb  és  újabb gyárakat nyitnak meg, munkáskézre viszont egyre kevesebb szükség van. A rendszer nem számolt előre ezzel a kis malőrrel: az ember fölöslegessé válik. És az ember újratermelődik. A szerelem  lelkesen  és előkalkulációk nélkül  újabb egyedeket teremt. Mind  több  és több  ember kerül útszélre, nincs  munka  a földeken, sem a városokban, ahol a gép az úr: a rendszer embereket okád. Az amerikai misszionáriusok fogamzásgátló tablettákat, C-filmeket, pesszáriumokat, óvszereket  és  jelölt  almanachokat  vetnek, de gyermekeket aratnak ; a latin-amerikai gyermekek pedig egyre csak születnek, visszakövetelve természe- tes jogukat, hogy helyük legyen a nap alatt  ezen a gyönyörű földön, mely mindannyiunknak nyújtani tudná mindazt, amit most szinte mind nélkülöznek.

    1968 novemberének  elején Richard Nixon  fennhangon beismerte, hogy  a Szövetség a Haladásért fennállásának 8. évébe lépett, s az  alultápláltság és az élelmiszerhiány Latin-Amerikában mégis súlyos-bodott. Néhány hónappal ezelőtt, áprilisban George W. Ball ezt írta a Life-ban:

A legszegényebb nemzetek elégedetlensége még nem fenyegeti a világot megsemmisüléssel, legalább is az elkövetkező évtizedekben  még nem. Bármily szégyenletes is, de tény, hogy generációk hosszú során át a világ  egyharmada gazdagon, kétharmada  pedig  szegényen élt. S  bármily  igazságtalan, a szegény országok csak korlátozott hatalommal rendelkeznek.

Ball vezette az Egyesült Államok küldöttségét az első genfi Kereskedelmi és Fejlődési Konferencián (UNCTAD), és kilencet  leszavazott  azok  közül  az alapvelvek közül, amelyeket az értekezlet  a gyengén fejlett  országoknak  a  nemzetközi kereskedelemben elfoglalt  előnytelen helyzetén enyhítendő elfogadott. A  nyomor  végezte  pusztítás  Latin-Amerikában  titokban  megy végbe; hangtalanul, csendben,  minden feltűnés nélkül három hirosimai bomba robban fel évente  ezekben  az országokban, akik megszokták, hogy összeszorított fogakkal szenvedjenek. Ez  a  szisztematikus erőszak, amely csöppet sem  a látszat, hanem nagyon is a valóság, egyre nagyobb méreteket ölt: bűntettei nem  a bűnügyi krónikákban, hanem a FAO[1.] statisztikáiban jelennek meg. Ball azt mondja, hogy egyelőre  mindez  még büntetlenül lehetséges, hiszen a szegények  nem robbanthatják ki a harmadik világháborút, az Imperium azonban aggódik : mivel képtelen  megsokszorozni  a  kenyerek  számát, minden  lehetőt  megtesz  a  kenyérpusztítók  számának csökkentése érdekében.

„Harcolsz a szegénység ellen? Ölj meg egy koldust !”

pingálta  a  sátáni  humor  valamelyik  ismeretlen tanítómestere  egy  La Paz-i ház falára. Mert  mi egyebet propagálnak Malthus örökösei, mint hogy meg kell ölni  minden leendő koldust, mielőtt még megszületik ? Robert McNamara, a  Világbank elnöke, aki  régebben  a  Ford elnöke  és  nemzetvédelmi  államtitkár volt,  azt állítja, hogy a demográfiai robbanás a haladás legnagyobb fékezője Latin-Amerikában, majd beje- lenti, hogy  a Világbank prioritást  fog adni a hitelkiutalásokban  azoknak  az országoknak, amelyek terveket dolgoztak ki a születésszabályozásra. Mc Namara sajnálkozva állapítja meg, hogy a szegény emberek 25%-kal kevesebbet gondolkoznak, a Világbank technokratái pedig zümmögtetni kezdik a számí-tógépeket, és  nyakatekert  fejtőröket gyártanak a  meg nem születés előnyeiről: „Ha egy fejlődő ország, amelynek  egy főre eső  évi átlagjövedelme 150$ és 200$ között van, 25 év  alatt  50%-kal  redukálni tudja termékenységét, akkor annak  egy főre eső évi átlagjövedelme  30 év múlva legalább  40%-kal magasabb lesz annál  a  szintnél, melyet  ellenkező esetben  ért volna el, 60 év múlva pedig eléri annak kétszeresét”, bizonygatja az intézmény egyik dokumentuma, Híressé vált Lyndon Johnson egyik mondása:

  „Többet ér 5 dollárt befektetni a népszaporulat ellen, 

mint százat kidobni a gazdaság fejlesztésére.”

Dwight Eisenhower pedig megjövendölte, hogy ha a Föld lakossága  továbbra is  ugyanebben az ütemben nő, akkor nemcsak  a forradalom veszélyének növekedésével kell számolni, hanem azzal is, hogy „az életszínvonal esését vonja maga után minden országban, beleértve a miénket is”.

Az Egyesült Államok határain belül  nem gyötrik a demográfiai robbanás gondjai, de annál inkább aggódik a  családtervezés  sarkalatos  pontjainak  elterjesztéséért  és  bevezetéséért. Nemcsak  a kormánynak, a Rockefeller  és a  Ford Alapítványnak is  lidérces álmai vannak  a harmadik világ felől özönlő gyermek-milliók  sáskafelhőitől. S  bár  Platón  és  Arisztotelész  a  témát  illetően  jóval megelőzte  Malthust  és McNamara-t, mégis, ez a világméretű támadás korunkban nagyon is jól meghatározható szerepet tölt be: a  jövedelem  országok  és  társadalmi osztályok  közötti  nagyon egyenlőtlen elosztását hivatott  igazolni, meg akarja győzni a népeket  arról, hogy a szegénység  a sok  el nem vetélt gyermek következménye, és  meg  akarja  torpedózni  a  tömegmozgalmak  és lázadások  egyre növekvő dühét. Délkelet-Ázsiában a méhen kívüli alkalmatosságok, a bombák és a gépfegyverek versengenek egymással, hogy  meggátolják Vietnam lakosságának növekedését. Latin-Amerikában higénikusabbnak és hatékonyabbnak ígérkezik az anyaméhben végezni  a gerillákkal, mint  a hegyekben vagy  az utcákon. Különféle missziók nők ezreit sterilizálták Amazóniában, annak ellenére, hogy  nincs ennél  ritkábban  lakott vidéke  a világnak. A latin-amerikai országok többségében nincs fölös lakosság, ellenkezőleg: kevés az ember, Brazíliában 38-szor kevesebb  ember  él  egy négyzetkilométeren, mint Belgiumban; Paraguayban  49-szer  kevesebb, mint Angliában; Peruban 32-szer kevesebb, mint Japánban, Haitinek  és  El Salvadornak, Latin-Amerika e két  emberi hangyabolyának  népsűrűsége kisebb, mint Olaszországé. A felhozott  ürügyek  támadásnak  minősülhetnek  az  értelem  ellen;  a  valóságos  indítékok  fellobbantják  a  harag  tüzét. A  végeredmény:  Bolívia,  Brazília,  Chile,  Ecuador,  Paraguay  és  Venezuela  területének  nem  kevesebb  mint  felén egyáltalán nem lakik senki. Egy latin-amerikai  ország  népessége  sem  növekszik azonban olyan lassan, mint Uruguayé, az öregek országáé, és mégis épp Uruguay népét büntette olyan súlyos válság az utóbbi években, amelyhez  talán  még  a pokol  utolsó  köre  sem  fogható. Uruguay  kong  az  ürességtől, holott termékeny földjei elegendő táplálékkal  szolgálhatnának  a  jelenlegi, annyi ínséget szenvedő  lakosságnál  nagyobb számú népesség számára.

forrás:

Gorillák és gitárok (Budapest, 1976. Kozmosz Könyvek 67.-71.o.) Csuday Csaba fordítása

Eduardo Galeano: Latin-Amerika nyitott erei (Budapest, 1976. Magvető Könyvkiadó  11.-16.o.)

───────────
[1.] Food and Agricultural Organisation of the United Nations - az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete

MAGYAR MUNKÁSPÁRT - SZABÓ ERVIN AKADÉMIA 1.RÉSZ

Withasee - One Wrong Turn │♫│

• LIVE - PARMA (ITALIA)

MÚLTIDÉZŐ - KÉS VOLT-E GULYÁS MÁRTON POLITIKAI AKTIVISTÁNÁL?

Gulyás Mártonnál nem a klasszikus értelemben vett kés volt, hanem egy snitzer. Mivel a demonstráció elfajulásakor pont mellette álltam, azt láttam, hogy ezzel a snitzerrel próbált vágásokat ejteni a ponyván, és eközben valaki ráütött a kezére a ponyva túloldaláról. A történet röviden ennyi, azonban az akkori ligetvédő tüntetéssel kapcsolatban felmerültek anomáliák. Az egyik ilyen, hogy a Ligetvédők az állandó jelleggel fenntartott tüntetés téli időszakában fával fűtöttek, több fát elégettek tehát azért a pár fáért, ami végül védelmet kapott. [1.]

───────────

[1.] Egy ismerősöm hívta föl a figyelmet erre a súlyos fonákságra.

PLÉHKRISZTUS - BUDAPEST, VIII.KER. TAVASZMEZŐ UTCA - KOSZORÚ UTCA ♫

TRIMURTI - TRIUMVIRATUS │♫│

@loveisthekey @beszélekakkorénis @tartarossz