A Munkanélküliek Központi Bizottsága a Pesti Vigadóban nagygyűlést tartott. A nagygyűlés után innen a tanácshatalom mellett tüntetve a Vörös Ujság szerkesztősége elé vonultak. A tüntetők egy része a Népszava székházához ment tiltakozni amiatt, hogy a lap becsmérli a munkanélküliek mozgalmát. A rendőrség ezt használta fel a (kommunistaellenes) provokáció megrendezésére.
A Népszava szerkesztősége előtt és környékén a tüntetőket nagyszámú karhatalmi készültség várta: a rendőri alakulatok és a polgári védőrség egységei, köztük egy gépfegyveres osztag is. A Nagykörút és a Népszínház utca utca sarkán rendőrkordon állt, de a felvonulókat átengedte. Amikor a tüntetők a Népszínház utcából befordultak a Conti utcába (Ma Tolnai Lajos utca), a környező házakban el-rejtett fegyveresek lövöldözni kezdtek, s a Népszínház utca egyik házából gépfegyvertüzet nyitottak. A szerkesztőséget őrző rendőrök válaszoltak a tüzelésre. A néhány perces tűzharcban öt rendőr, egy védőr és két polgári személy vesztette életét, a sebesültek száma meghaladta a nyolcvanat. A kommu- nisták elleni rendőrségi hajszák (kihallgatások és kommunista vezetők letartóztatása - a rendőrségen lefogott Kun Bélát kegyetlenül megverték) szinte azonnal megkezdődtek. [1.]
*
„A végső lökést a KMP elleni rendőri akcióhoz két körülmény adta meg. Az egyiket Archibald Cary Coolidge amerikai ezredes Budapesten tett kijelentései képezték, a másikat egy súlyos incidens szolgáltatta.Coolidge, egy szövetséges misszió élén arra kapott megbízást, hogy szerezzen személyes tapasztalatokat a közép-európai helyzetről. Az amerikai tiszt ennek értelmében bejárta a térséget, és Párizsba visszatérve terjedelmes jelentést tett le az asztalra. Többek között ő javasolta a nyugat-magyarországi megyék átcsatolását Ausztriához, amit az amerikai békedelegáció és maga Wilson elnök azonnal felkarolt. Budapesten Károlyinak és környezetének azt tanácsolata, hogy lépjenek
fel határozottan a bolsevik rém ellen. Ha ez nem történik meg, a konferencia felhatalmazza Magyar- ország szomszédait az egész ország megszállására, ellenkező esetben viszont Magyarország megkapja a nélkülözött szenet.” [2.]
────────────
Felhasznált szöveg forrásai:
[1.]
A magyar forradalmi munkásmozgalom története
(Budapest, 1976. Kossuth Könyvkiadó 154.o.)
[2.]
Ormos Mária: Világháború és forradalmak 1914-1919
(Budapest, 2003. Kossuth Könyvkiadó Zrt.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése