Míg Luther Márton a talpát vakargatta Wartburg várában a védőőrizet nyugalmában, és a vakarásból eredő és folyó nyirkokat igyekezett típusok szerint meghatározni, és éjszaka mogyoróval dobálta az ördög vagy a mogyorós pele, addig Münzer Tamás (Thomas Münzer) az anabaptisták élére állt. Az anabaptisták antifeudális népi mozgalommá fejlődtek. Krisztus ezeréves királyságára vártak,
közösségeikben eltörölték a magántulajdont, vagyonközösséget és egyenlőséget hirdettek. A nép elnyomói ellen harcot hirdettek (a díszes kompánia: a császár, a pápa, a fejedelmek, a lovagok, és az uzsorások). Legfőbb céljaik között volt az is, hogy minden köztulajdonba kerüljön. Münzer 1521-ben szakadt el Luthertől, addig támogatta Luther küzdelmét a Katolikus Egyházzal szemben. A nyílt fegyveres harc 1524-ben indult meg. Dél-Németország lángokban állt. A szász parasztsereg először diadalt arat, Thüringiában maga Münzer irányította a hadműveleteket. 1525-májusában azonban vereséget szenvednek, Münzert, a szegények apokaliptikus prófétáját kegyetlen kínzások után fejezik le. Az anabaptisták 1534-ben létrehozták Sion új országát Münster városában, Münzer Tamás szellemében. Egy évig sikerült tartani magukat a földesúri seregekkel szemben, majd kiéheztették őket és ostrommal vették be a várost. Az anabaptisták jelentős részét kivégezték. Luther nyíltan az anabaptisták ellen foglalt állást. A lázadó parasztokat szerinte agyon kell verni, mint a veszett kutyákat.
A cikk forrásai:
Gecse Gusztáv - Vallástörténet (Budapest, 1980. Kossuth Könyvkiadó)
Owen Chadwick - Reformáció (Budapest, 2004. Osiris)
Kapcsolódó linkek:
Luther a parasztháborúban KERESZTÉNY.hu
Hogy ma Magyarországon Szervét Mihályról elneveztek egy teret, azt az Unitárius Egyháznak köszönhetjük.
Münzer Tamásról viszont tudtommal sem utca, sem tér nincs elnevezve.
Pestszentlőrinci Unitárius Egyházközség
Az egyházi és világi hatalmasságok ellen Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium - Szeged
