Szent harcosok - Jarnail Singh Bhindranwale

Bhindranwale szant volt. A vándorló életformát élő vallástanítókat nevezik szantnak, a szantok általában a szikh vallásos szövegekben magas szinten jártasak, noha (világi) iskolázottságuk alacsony.
1947-ben született Amritsar közelében hetedik gyerekként, így a családi földtulajdon megmaradása érdekében őt és sokakat vallási pályára küldték a környéken lévő szantok iskoláiba. Itt vette fel tanítója nevét, a Bhindranwale nevet annak halála után és ezáltal ő maga is teljes értékű szant lett. Bhindranwale ortodox szikh nézeteket vallott, különös hangsúlyt helyezett a vallási előírások betartására (az 5 K és a szikhek elő gurújának a Gurú Grant Száhib könyvének tisztelete). Nagy ellenfele a niránkári szekta volt, amely az érinthetetlen származású szikheket is jelentős mértékben tömörítette. A niránkári a Gurú Grant Száhib könyvét nem tekintette kizárólagos gurunak. A niránkárik jelentős támogatást kaptak a mindenkori indiai kormánytól is, anyagi támogatást és gyors előmenetelt. 1978 áprilisában a níránkárik összecsaptak az ortodox szikhekkel. Később 1981-ben Bhindranwalet letartóztatták egy indiai hindu laptulajdonos meggyilkolásának vádjával. A lap a szikh ortodoxiát és fundamentalizmust támadta és a niránkári mozgalmat népszerűsítette és támogatta. Bhindranwale népszerűsége fogvatartása miatt jelentősen megnőtt a szikh tömegek szemében. Letartóztatása napján repülőgép eltérítés és számos merénylet történt hindu politikusok és rendőrtisztek ellen. Később az Akálí Dal pártjának politikája is kénytelen volt Bhindranwale politikája felé közeledni, mivel nem akarta elveszíteni addigi támogatottságát. Az akálín belül is elindult a radikalizálódás folyamata. Vezetőjük Szant Longovál volt, aki a Gándhí féle szatjágraha-mozgalomhoz hasonlóan az erőszakmentesség elveit ültette át és eredményesen ötvözte a szikh tradícióval és a modern politikai kampányfogásokkal. 1984 tavaszán polgári engedetlenségi kampányt szervezett, amelyben a résztvevők megtagadták közüzemi számláik és adójuk befizetését. Bhindranwale karizmatikus személyisége és harcos egyenlőséget hirdető politikai- és vallási beszédei is tömegeket voltak képesek megmozgatni. A szikh vallás alapjaihoz való visszatérést hirdette, a vallási szabályok szigorú betartását és a szikh hősök és mártírok emlékezetét erősítette.

Baba Deep Singh (1682-1757)

A szikhek legnagyobb hatású hőse és mártírja egyébként a 18.században élt Bábá Díp Szingh (Baba Deep Singh) volt, szinte minden szikh otthonában megtalálható a képe. Az afgánok támadásakor 75 évesen harcolt, mígnem egy afgán lemetszette a fejét, ő azonban fejét hóna alatt tartva tovább küzdött és védte az Aranytemplomot és egészen addig nem halt meg, amíg el nem érte az Amritsári szent tó partját. Halálának helyét nagy tisztelet övezi és egy emlékfa őrzi. Bhindranwale nem kötelezte el magát egyetlen politikai pártnak sem, és tévesen tekintik a független Khalisztán főideológusaként is, mert maga az eszme, írja Radnóti Alice a könyvben, egy Nagy-Britanniában élő szikh emigránstól származik, Dzsagdzsít Szingh Csauhántól, aki később Angliában megalapította Khálisztán Nemzeti Tanácsát.
Ilyen előzmények közepette került sor a KékCsillag Hadművelet keretében, 1984-ben (május végén már kész haditerv volt) a szikhek legfőbb szentélyének az Arany Templom ostromára, az ott magukat elbarikádozó és önvédelemre berendezkedő szikh szeparatisták és vezetőjük a Szant Jarnail Szingh Bhindranwálé hősi halálára. Az indiai hadsereg mezítláb (és gépfegyverrel) lépett be a templomba, hogy ezzel is jelezze (vagy képmutassa), hogy a hely számukra is tiszteletre méltó és tudottan szent.

Az információkat a szant életéről elsősorban Radnóti Alice: India Oroszlánjai című könyvéből merítettem, az Ostromról készült egy dokumentum film is, Ostrom a Templom ellen címmel, amit sajnos elég régen adtak le a VIASAT HISTORY-n, pedig nem ártana, ha újra vagy sűrűbben megnézhető lenne. Az ostromról a töri blogon olvashattok bővebben. Ajánlottam már korábbi bejegyzéseimben is Benke József könyvét a gyorsuló idő sorozatban : Fényes Ösvény, Szürke Farkasok, Fekete Szeptember címmel (135.o.-tól)



Vallási lexikon:
Öt "K" - Az utolsó és egyben tizedik guru, Gurú Góbind Szingh a Khálszá tagjai számára életviteli kódexet írt elő, amelyek a következők:
- a vágatlan haj (kés)
- kis fafésű a hajban (kanghá)
- kard (kirpán)
- nem egészen térdig érő csíkos alsónadrág (kacshá)
- acél karperec, melyet a jobb csuklón kell viselni (kará)

(forrás: Sewa Singh Kalsi - A szikhizmus)


Kapcsolódó oldalak:
Az Arany-templom ostroma(Töriblog.hu)
Szikhizmus(wikipédia.hu)
Az Arany-templom ostroma tartarossz.blog

Az ellenállásról - a szikh példa útmutatása

1920-tól kezdve a gurdvárák reformjáért az Akáli Mozgalom minden követ megmozgatott.
Ez egyfajta szikh vallási restaurációs kísérlet volt, mivel a hindu elemek kezdtek vallásukban felülkerekedni. Egy ideig a britek engedték, hogy a templomaikat (gurdvárákat) a szikhek újra birtokukba vegyék, mivel tartottak attól, hogy a szikhek csatlakoznak Mahátma Gandhí mozgalmához. Amikor ez valamennyire bekövetkezett, a britek már elég keményen léptek fel az Akáli Mozgalommal szemben. 40 ezer akálit letartóztattak, 4000 körüli volt a halálos áldozatok száma, és ezer körül azok, akik igen súlyos sérüléseket szenvedtek el. A konflitkus lényegi része az volt, hogy a szikhek a visszafoglalandó templomukhoz tartozó földterületről fát vittek el a közös étkezéshez (ezeken a közös étkezéseken általában kasztonkívülieket is megvendégelnek, mivel a szikh vallás elutasítja - legalább is a nem hinduizált változata - a kasztrendszert), ezt a brit hatóságok lopásnak mínősítették, és két szikhet bebörtönöztek. A szikhek erre úgy reagáltak, hogy még többen mentek el fát gyűjteni a tiltott területről, sokukat félholtra verték, több mint 5000 embert bebörtönöztek, és sokakat ért maradandó sérülés, mire a britek rájöttek, hogy nem tudják megakadályozni a szikh templom visszafoglaló mozgalmat. Bizonyára nincs elég rálátásom, de a britek megosztó politikája Indiában egy ideig sikeres volt, a szikhekkel szemben kezdetben elég toleránsnak mutatkoztak, szikh katonákban jobban megbíztak, mint a szipojokban, az első világháborúban is helytálltak, később azonban már kezelhetetlenné vált és kiéleződött a brit-szikh viszony és helyzet. Bizonyára a brit-római jog és törvény rugalmatlansága is közrejátszott, hogy több ezer embert börtönöztek be mire rájöttek, hogy nem tudják megtörni az ellenállást. Egy kicsit elszakadva a példamutató engedetlenségtől, egy nacionalizmusában ébredő India állt szemben, egy akkor európai gyarmatosító nagyhatalommal. A törvény értelmében az Akáli Mozgalomnak, ahhoz a templomhoz jogi értelemben nem volt köze, tradicionális értelemben azonban az valójában szikh tulajdon volt.
Önkéntelen a párhuzam 2006 őszétől, Budaházy bebörtönzéséig. A jobboldali radikális szervezetek, legfőképpen a HVIM kiáll Budaházyért és harcol a szabadon engedéséért is, mostanra is szerveznek tüntetést. Az látható, hogy a hatalmat nem ingatták meg a tüntetések, sem pedig a Kozma utcai Börtön elé szervezett éhségsztrájk. Ahhoz, hogy a hatalom, és a hatalom természetéből fakadóan hatalom meginogjon ebben a kérdésben, ahhoz több ezer aktivista bebörtönzése és a nyílt erőszak az állam részéről, tehát további áldozatok kellenek. Látható, hogy a hatalom természetrajza milyen könnyen felvázolható egyetlen történelmi példa alapján.
Természetesen én ebben nemzeti-anarchista nézeteim igazolását látom, a hatalom alapvetően intoleráns és beszűkült természetével kapcsolatban. Az ember nagyon nagy misztérium ebben az univerzumban, nem szabadna önmagunkat megaláznunk , karikatúrává tennünk azáltal, hogy bólogatunk rég meghaladott intézmények szükségességéről, hogy börtönöket hozunk létre. A bankrablót is várták odahaza, nem hiszem, hogy ő lőtt volna, láttam a képet, nem messze az otthonától feküdt letakarva, a lánya, akit Egyiptomba szeretett volna vinni a pénzből, a cipője alapján ismerte fel, hogy az ő apukája fekszik ott (szitává lőve). Szerencsére az RTL klub ezt a történetet nem a rendőri nézőpontból közelítette meg. Már elmondtam, de nem árt ismételni, ha a büntetési tétel nem túl szigorú, ha a magyar börtön elviselhető lenne, ha a szemet szemért elv és a keresztényi kegyelem egyaránt érvényesülne és véget vetne a római jog pilátusi mosom a kezem dominanciájának, akkor senki nem keveredne tűzharcba,(amit kétlek, hogy jelen esetben az volt).
Visszaérve a nacionalizmus kérdésköréhez, egyébként egyetlen egy dolog az, ami a nacionalizmust, vagy annak radikális magyarországi változatát sokak számára elfogadhatatlanná teszi. Ez természetesen az antiszemitizmus, ez az a pont, amiért ez a fajta nacionalizmus sajnos nem tud megszabadulni a rasszizmustól, és ez az a pont amiért marginalizálódni fog. Sok tradicionalista gondolja úgy, hogy a nacionalizmus baloldali tendencia, ezek általában sértett arisztokratizmusuk ressentiment érzéseitől vezérelve inkább kasztfilozófiákba zuhannak, ahelyett, hogy
a rasszizmus kérdéskörében minimálisan figyelembe vennék mondjuk Carl Gustav Jung nézeteit. Jung szerint maga a földrajzi környezet az, ami kialakítja az embertípust, közel áll ehhez jungi filozófiához Hamvas Béla felosztása, a géniuszokról, ha jól emlékszem 5 fő magyar tájegységet határoz meg.
A nacionalizmus nagyon jól meglenne a rasszizmus nélkül. A rasszizmus az, amiben az arisztokratizmus turbát szenved el. És ezért, ha már hamvasi terminus technicust használtam, az igazi nemességet bennünk és mindannyiunkban csak az állíthatja helyre, aki a legnemesebb volt a világon, a bűn sötétségét
csak is az a fajta kereszténység tudja lelkünkben megvilágítani, megváltani és jóvá tenni,amely mentes a hatalomtól és a világtól és nem evilág urait szolgálja. Ámen.

A szikh vallásról és történelemről egy nagyon jó könyvet ajánlok:
Radnóti Alice: India Oroszlánjai - A szikhek (Budapest, 2008. Kelet Kiadó)

Kelet Kiadó oldala

Nem lehet véletlen, hogy Jung és Hamvas Béla is hasonló álláspontokat alakított ki, de Robert Owen is, azzal kapcsolatban, hogy egy egy klíma vagy Owennél a környezeti hatás, hogyan határozza meg, az adott népcsoport külsődleges jellegét. Vagyis azoknak leszármazottai, akik amerikát meghódították, lassan generációkon keresztül visszalakulnak indiánná (Lásd Jung: Föld és LÉlek c. könyvét). Olyan ez, mint amikor a víz leülepedik újra a zavar után.

Az Arany-templom ostroma

S z i k h i z m u s :  A szikh hagyomány  -  a legtöbb indiai vallási hagyományhoz hasonlóan -  mester-tanítvány alapon szerveződik, melyben guru és tanítványa különleges, szent- nek tekintett kapcsolatban áll. A szikh kifejezés, a szanszkrit shishya (tanítvány) szó pandzsábi megfelelője. A vallás ala- pítója Guru Nának  (1469-1539). Bizonyára  India történeté- nek egyik legsötétebb napja, az  Arany-templom (Amritsar) ostroma volt, és az  ahhoz kapcsolódó, véres események.
A szeparatista szikhek karizmatikus vezetője Jarnail Singh Bhindranwale elesett az Arany-templom ellen indított os- tromban (1984, Kék Csillag hadművelet).

Khalisztán - A független szikh állam ideája a tizedik és egyben utolsó guru nevéhez fűződik, Gobind Szingh (1675-1708) nevéhez. Ő szervezte lovagrendszerű közösségekbe (Khalsza=tiszta) a szikheket, és önálló                                                                                államot követelt, amelynek elnevezése Khalisztán.

1982 októbere: ekkor éleződött ki először a helyzet, A központi kormány egy pandzsábi tüntetés során 34 az indiai kormányt szidalmazó szikhet letartóztatott. A rabszállító kocsiba egy vonat - máig tisztázatlan körülmények között - belerohant és mind a 34 szikh életét veszítette. Az esemény után 3000 szikh ment el Delhibe tüntetni, a tüntetésen azonban elszabadult a pokol, a rendőrök pedig tűzet nyitottak, 4 szikh meghalt és több mint száz szikh megsebesült.

Akali Dal - Az Akali Dal párt 1920-ban alakult, ma a mérsékelt szikhek szervezete. A párt keletkezése idején az akali azon parasztok és kézművesek mozgalma volt, amely a magánföldbirtok közösségi tulajdonba való visszaállítását követelte.


Felhasznált irodalom: 

Benke József: Fényes Ösvény, Szürke Farkasok, Fekete Szeptember - A nemzetközi terrorizmusról (Budapest,1989. Magvető Kiadó - Gyorsuló idő + + +)
(in. A szikh terrorizmus 135-147.o.)






Kapcsolódó oldalak:
Az Aranytemplom ostroma
Kovácsy Tibor: India válságos éve
Tarr Bence: Amritsar a „Nektár-tó”