Ezen a blogoldalon lesz egy szűrés, mivel tulajdonost és szerkesztőt váltunk. az elhagyott hajó tovább sodródik, és Odüsszeusz ebben a fejezetben visszatér szeretett Ithakájába is, a kérők életben maradnak. Az idő egy vérző darabja kiszakítva pulzál, a három nap apokalipszis-álom, mintegy vertikális és horizontális latorkereszt. a mindannyiunk latorjai felett sötét fekete és választalanul sötét égbolt, Thézeusz lenéz az alvilágba és mindenki más irányba tart. Ez vagy te is Svetaketú, abból a semmiből lettél. A semmi urairól pedig nem tudunk semmit sem, ez a legfőbb jellemzőjük, egy részük úgy tekint le rád, mint elguruló csavaralátétre, vagy pénzérmékre, a Pilátusé vagy a királyé vagy a misszióé, és hálával és szeretettel gondolok arra a napra, amikor a háromból átkerültem a kettőbe, ez volt az a nap amikor a karma ura úgy döntött megjutalmaz, így aztán történetünk hőse íródeák nélkül maradt, noha feljött közénk a fejlett emberi társadalom közé is, noha királysága nem evilágból való. A fáklya ellobbant tehát, és rezidiummá vált a személyiség.
A hegyen épített város jól látható. Sankara brahma-szútra kommentárja pedig ugyan nem kettősség, de legfőbb tanítása nem más, mint az egy vagy az ősanyaggal, a yóga sziddhik (különös képességek) között pedig a vízenjárás is megtalálható, így a yógi-jézus párhuzam nem önkényes feltételezés, hanem a valóság kategóriája. "
Néti, néti" ( sem nem ez, sem nem az) mahávakya (nagy mondás, mondat) pedig a yóga és buddhista meditációban alkalmazott pratyaharára (magyarul az érzékek visszavonására vonatkozik amit általánosan a teknősbéka páncéljába való visszahúzódásával szemléltetnek). Ez a semmivel sem azonosítás tanítása, a semmi urai ezt a tudást is ránk hagyományozták, így a végső megvilágosodás egy bináris kód analógiája. Amikor a sötét korszak eljött, akkor Asvatthamon az elefánt halálával kezdődött el, agyoncsapták, hogy a világ királyának Judhisthirának ne kelljen hazudnia, hiszen a cél Dróna volt, az egykori tanító harcospap meggyengítése a végső csatában. Tévedés úgy látni, hogy a Kuruksétrai mezőn a harc alábbhagyott volna, nem élnénk a sötét korszak legmélyén ha nem így volna, a vér tovább folyik, és az emberiség nem tud másként viselkedni, ezért inkább, mintegy gyors entrópia széthullik fragmentumaira. Kasztban tartózkodni fragmentum személyiség, hiszen a gondokodásunk módja és határpontjai meghatározottak, markánsak. Az apparátus Hamvas szerint személytelen, ezért nem lehet harcolni az apparátussal, a klérussal még lehetett, aminek máglyahalál vagy börtön lett a vége. Visszatérve az igazság helyreállítása egyáltalán nem könnyű feladat, és nem csak a test a lélek is képes vérezni, ez pedig egyfajta energiavesztés állapota. A blog irányvonala meg fog változni, mivel a politikai tüntetések a fekete, szürke mágia kategóriája, és igazából
Al-Ghaoui Hesna egyik utóbbi riportműsora (Bábel) adta legfontosabb célt,
felszabadítani az állatvilágot az emberi elnyomás alól, nem lehet más célunk, ha úgy érezzük az emberben csalódtunk és ha az ember körbe is néz valóban rettenetes állapotokat talál önmaga naprendszere körül és vagy félelemből hallgatni kezd, vagy mitsem okulva élete sorsvonalának ismét fejjel a falnak rohan, a másik ember a pokol és a mesterséges pokol lehet, hogy sokal pokolibb a valódi pokolnál, és utóbbi pokol talán már bagatell a kisisten által létrehozott pokloktól. Tehát továbiakban mint az Új Ember ex deo nascimur, in jesu morimur reviviscimus vagy valam ilyesmi, mivel fáradt vagyok nem nézem át, majd megtalálom a rózsakeresztes alapvetést, tehát humanizálódjunk úgy, hogy háború van, hogy nincs megváltás és a semmi urai továbbra is a semmibe burkolóznak előlünk. Végtelenül hálás szívvel gondolok a mátyásmadarakra, a fenyőágakra és Asvatthamon él, mondja meg valaki Drónának, hogy él a fia és hogy tegyék le a fegyvereket és ne öljenek elefántot az emberek és legyen valami az asszimiláció helyett, hogy ne egymás kárára éljünk, az igazság királyához Justin, Judhisthira csarkavartin (világkirály) napján, Justitia napján, Diké napján nem mondható több, legyen igazság a szívben az égben és legyen erőnk, Új ég, új király, új föld, és legyünk méltóak fogadni, hogy velünk maradjon az Isten. A legfőbb jó, az idea, a rossz pedig léthiány. A semmi urai pedig vannak és lesznek. addig is boldog karácsonyt, ha visszatérek majd szeretett Ithakámba, de Urasima Taro sem tért vissza, nincs visszatérés, és maradás sem. Így marad a 46 évesen elhunyt Craig Lorentson énekes, a Lowlife frontemberének legszebb alkotása a Ramafied.
(bejegyezte Asvatthamon)
