Aktuális témák - Vita a civil szervezetekről (Fidesz vs civil szervezetek)

CÖF  /fotó forrása: Hírcsárda

„ A Soros-birodalom álciviljeit, azért tartják fenn, hogy  a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják  a nemzeti kormányok fölött. Ezeket  a szervezeteket  minden eszközzel vissza kell szorítani és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek úgy érzem eljött a nemzetközi lehetősége.”


Németh Szilárd (Fidesz alelnök és frakcióvezető-helyettes)


Az idézett nyilatkozat, amely most végeláthatatlan vitát indított el a politikai közéletben, több megválaszol-
atlan kérdést is felvet. Vannak filozófiai jellegű kérdések, például főként az, hogy melyek azok a kritériumok,
amelyek alapján  egy  szervezetet  civil szervezetként  lehet definiálni. Ebbe  a  kérdéskörbe  most  nem
megyek bele, mivel  biztos válaszom nekem sincsen, ahhoz  hogy megfelelő választ tudjak  adni, a kérdé-
ses  és  hasonló  szervezetek  történetét  kellene  áttanulmányozni. Átolvastam   Puzsér Róbert  cikkben
megírt véleményét is, amit  A civil világ a valódi ellenzék  címmel közölt le a Magyar Nemzet. Ebből az
írásból arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy a valódi civil ellenállás, nem azonos a civil szervezetekkel,
és  ezek  a  szervezetek nem képezik  a  valódi ellenzéket sem. Az látható viszont, hogy jelenleg a Fidesz-propaganda egy külön, alternatív valóságot épít föl a tömegeknek, ezek a megújult, paranoid élettérféltést is kiváltó elmeszülemény-konstrukciók a korábban is jól bevált és remek összeesküvés-elméletek alapelveire hagyatkoznak - „ azt sorvezető-segédletként használják” - , ezért annak eddig jól működő, hatékony elemei az újakból sem maradhatnak ki. Az a nagyvonalú tudatbefolyásolási (tömeglobotómia) program, amit rész- ben Szaniszló Ferenccel indítottak el  és állítottak magyarországi pályára anno, azóta látványos fejlődésen ment keresztül (a konteoipar túlnőtte Szaniszló Ferencet is), jelenleg már nem elrugaszkodott állítások vagy a történelmi múltban nem is létező science-fictionon alapuló, történelmietlen magyarság-legitimáció van előtérben, hanem  az  aktuálpolitikai sakktábla pragmatistább, valóságosabb, emberközelibb elemeivel való sötét konteo-tömegtudatjátszma. Ahogy nem tudjuk most meghatározni  biztos kijelentő mondatokkal, hogy  mi számít  civil szervezetnek  a  ma  Magyarországán, éppúgy bizonytalannak kell lennünk abban is, hogy elfogadjuk azt a kétséges állítást, hogy a kormányunk, nemzeti kormány lenne. Továbbá kételkednünk kell abban is, hogy  Magyarországon demokrácia van, vagy volt  az elmúlt 27 évben, továbbá abban is erő- sen és hasonlóan kételkednünk kell, hogy demokrácia-e egyáltalán a kapitalizmus, más néven a tőkés tár- sadalmi berendezkedés és nem volna-e sokkalta  kifejezőbb  a demokrácia meghatározása helyett inkább a demokratizált kapitalizmus kifejezést  vagy ami még helyesebb definíció és nem én találtam ki, hanem egy  történésztől származik:  a  timokrácia (pénzuralom) kifejezését alkalmazni. A timokrácia természete- sen nem kizárólag  a  könyörtelen pénzuralmat jelenti  a társadalom,  az emberek lelke fölött, hanem legin- kább  a vagyonnal járó hatalmi befolyást és szövetkezést foglalja magába  a  meghatározás (ez az a jelen- ség amitől minden olyan  maffia-jellegű lesz, a korszak, amikor megszaporodtak a lombrosói arcélek a Fidesz-frakcióban). Ebbe  a  meghatározásba, ami sokkal szélesebb, már beleférnek  az  újoligarchák, az újgazdagok, a média-monopólium, a globalo-tőke, a banki devizacsalás, és az ügyeletes földesurak és strómanok is. Ebbe már belefér az is, hogy vannak a törvény által érinthetetlenek csoportjai, a "tiszták" példaként  Hernádi Zsolt  MOL elnök-vezérigazgató, vagy  Ramil Safarov  a baltás gyilkos és vannak a  "bűnösök"  , ők  a sikertelenek és  a  kommunisták. A Kádár-szocializmus, a korszak ami felelőssé lett téve a múltért és a jövőben minden rosszért felelősségre vonható (ezért  az újbarbároknak szinte nap mint nap kötelező a köztévékben azt verbálisan is meglincselni /aki nem így tesz az kizárattatik a közösségből). Orbán Viktor az új-kulák-burzsoá miniszterelnök szerint a Kádár-szocializmus öröksége, a tehetősebbek, a gazdagok és sikeresek elleni irigység (ressentiment), természetesen Mészáros Lőrinc ellen zúgolódókra értette.[1.]
   Ha ma Magyarországon valóban demokrácia lenne, akkor  a közmédia és  más médiák is rendszeresen, napi szinten foglalkoznának a parlamenten kívüli kisebb pártok vezetőinek az éppen aktuális véleményével, reakciójával a közöt érintő kül- és belpolitikai eseményekkel kapcsolatban, sőt a tv stúdiók állandó vendégei és riportalanyai  kellene hogy legyenek. De  a  parlamenten kívüli  két legnagyobb pártot  és  vezetőjét, sem Thürmer Gyulát (Munkáspárt), sem  Kásler Árpádot (Haza Nem Eladó Mozgalom) nem találjuk a tévé képernyőjén, a  rádióban, a  nyomtatott  sajtóban. Ez  a helyzet - ami skandalum -  egyben azt jelenti, hogy nem indulnak  a pártok egyenlő eséllyel  a választásokon, hanem  a parlamenten kívüli kispártok, behozha- tatlan  hátrányt  szenvedve indulnak, ezért  semmiféle  demokráciáról, sajtószabadságról  hazánkban nem lenne ildomos beszélni még  a  Népszabadság ügyének kapcsán sem, ilyen helyzetben a Népszabadság nem a demokrácia ügye, nem a sajtószabadság ügye, hanem a parlamenti pártok közötti szócsövek és médiafelosztás  vitája. A  médiafelosztás  pedig  alapvetően  nem  demokratikus, hanem  monopol  jellegű. Rendszerkritikus erő  valójában  nem  is kaphat médiamonopóliumot  (tévécsatornát, de még csak tévé- műsort sem, ellenben az egyházi-  hitéleti műsorokkal  és katolikus 5 percekkel, noha  szekuláris  társada- lomban és rendszerben élünk és mégsincs olyan  a közmédiában, hogy a szocializmus 5 perce / kommu- nista 5 perc). Puzsér Róbert meglátása ebből a szempontból zseniális, hogy  a médiát is be kellene vonni a hatalmi ágak  montesquieu-i elve szerinti szétválasztásába, mivel a média lett a negyedik hatalmi ág a modern korban.
    A valós civil- és emberjogvédő szervezetek hazánkban igen ritkák, mint Apollón fehér hollója, de valóban léteznek: ilyen  a  hajléktalanok jogait védő  AVM, a Simó Endre  vezette  Magyar Szociális Fórum, és  a  Balogh Béla által mostanában országos újjászervezésben  és tagtoborzásban lévő, legendás otthonvédő civil mozgalom: a Koppány csoport. A TASZ és a Helsinki Bizottság vagy a Patent Egyesület soha nem rendelkezett  olyan  tulajdonságokkal, amelyek  egy radikális  emberjogi és civil szervezetre alapvetően jel- lemzőek. A Helsinki Bizottság, a TASZ  a börtönön belüli erőszak és rendkívül rossz  ENSZ alapcikkelyét  és az emberi alapjogokat folyamatosan megsértő, magyarországi börtönkörülmények ellen (ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata - 5.cikk) soha nem lépett fel  éhségsztrájkkal, azért sem éhségsztrájkol- tak, hogy  az ombudsman  tartson azonnali vizsgálatot  az IMEI-ben, ahol  rendszeresek  a halálesetek. A fogvatartottak jogait nem védték radikális eszközökkel, ezért csupán falitablóként szolgáltak a börtönökben, hogy ilyen is van, lám megvannak a fogvatartottak jogai. A börtönbővítéseknél is jószolgálatot tett a Helsinki Bizottság, hiszen mindig megjelentek és a sajtó, a média, a tévé ezt le is közölte, ezért valójában legutóbb a  Kozma utcai börtönbővítéshez  nem  jogvédőként, hanem   kormány-reklámfelületként szolgáltak, ezért sem értem a kormány most miért bánna el velük íly hálátlan Brutusként.
   A kormány által felvetett  civil-szervezet álprobléma  bizonyos tekintetben akár még valós probléma is le- hetne, ha országunkat nem Magyarországnak, hanem Türkmenisztánnak vagy Kazahsztánnak hívnák. Er- ről a jelenségről az index is értekezik a cikk végén és én is értekeztem korábban itt a blogomon, a közép-ázsiai, posztszovjet, török köztársaságok politikai helyzetével. Ezekben az országokban a Nyugatról érke- zett új vallási mozgalmak (UVM) térítőit és az un.  civil szervezeteket  egyáltalán nem nézték jó szem- mel, ezek az országok  feltétlenül ragaszkodtak  ősi hagyományaikhoz és identitásukhoz. Gyanakvó távol-tartásukat a nyugati világgal szemben megőrizték, amint a veszélyeit felismerték ennek az elsőre ártalmat-lannak látszó nyugati expanziónak, arra azonnali letartóztatásokkal, civil- és vallási szervezetek, mozgal- mak betiltásával és kiutasításával és egy esetben pedig egy adventista templom lerombolásával reagáltak. Nálunk  a rendszerváltás - az egyetlen valamirevaló taxis lázadást leszámítva - békés birkabégetéssel  és sima kapitulációval kezdődött és ért véget. A magyar újkapitalizmus 1989 után pár évvel  mindenféle kultu- rális és politikai ellenállást felmorzsolt, elpuszította a szociális védőhálót is, aminek jelenleg az utolsó mor- zsáit is elrágta és a kádári, alapvetően békés, szocialista társadalomban szocializáltak  jelentős hányadát pár éven belül vagy egzisztenciálisan végképp tönkretette vagy egyszerűen horror-  pornófilm és kritikátlan bulvár fogyasztóvá,  degenerált, antiszociális konzumidiótává züllesztette le az elmúlt 27 év során.
    Végezetül pedig, azért alávaló és hazug a civil szervezetek elleni Fidesz-KDNP támadás, mert ezek a civil szervezetek teljes mértékben azokat a normákat képviselik, amelyeket a rendszerváltás ho- zott magával, ezért valójában  nem jelentenek veszélyt, mivel  nem képeztek soha  valós, civil ellenállást, sem értékrendkülönbséget, ezért éppúgy veszélytelenek  a rendszerre, mint az ellenzéki pártok. Amikor a Helsinki Bizottságnak jeleztem, hogy a fogvatartottak közötti, börtönön belüli erőszak burjánzik  a  magyar börtönökben, ők jogvédőként valójában azt válaszolták, hogy ez nem az ő asztaluk. Amikor az elhagyott és elvált vagy egyedülálló magyar férfiak öngyilkossági statisztikáival fordultam a NANE-hoz, vagy a PATENT Egyesülethez vagy azzal, hogy  miféle  női egyenjogúságot követelnek  és hadoválnak, hogy kevés a női vezető, amikor a hajléktalanok között jóval több a férfi, mint a nő. Aztán itt volt Tamás Gáspár Miklós esete, a Mortimer-ügy. Emberjogi  aktivistaként ahogy kell, azonnal a Moszkva térre rohant, és rohamsis- akos nácikat képzelgett beszédében. Amikor kiderült, hogy az elkövető is roma származású és az áldozat is, legalább bocsánatot kért. Ha  történetesen  az  a hír  terjedt volna el, hogy  akkor egy  bunyevác turista szúrt volna meg egy arra járó vizigótot, akkor elsikad  az  ügy, és nem tartanak beszédeket  ezek a kiváló jogvédők. Ezekkel a jogvédőkkel és aktivistákkal pontosan az a baj, hogy ügy és személyválogatók Amikor a hajléktalanok kunyhóinak védelmében egy népszavazást szerettem volna népszerűsíteni (még mielőtt a búvalbaszott Fidesz alkotmányba nem véste ezt is), egy devizás jogvédőfórum elhajtott a fórumukról, hogy a hajléktalanok kilakoltatása nem az ő ügyük. Amikor  a  politikai hovatartozás feletti keresztszolidaritáson alapuló szegénységellenes összefogás megvalósult az egyetemistákból álló HAHA, az  Occupy Hungary Mozgalom és  a  Koppány otthonvédő csoport  között, akkor az ilyen fideszes, ócska Tutiblog és egy- éb pártblogok és az ilyen Tótaw-féle, pálcikakarú, HVG.hu-liberálfos újságírók elsők voltak a sorban a sár- dobálásban (Haha: rajtad röhögünk, nem veled) fanyalogtak akkor is, amikor Molnár F. Árpád  a  Lehel úti bankrobbantás hírére létrehozta a 3 millióan a bankrobbantásokért facebook-csoportot. Ezek nem tudnak semminek sem örülni. Akik a CÖF, a Helsinki Bizottság, TASZ, NANE vagy a PATENT elvetemült tagjai, azok soha nem érthetik meg, mit jelent egy valós, civil önszerveződés és ellenállás.

A civil szervezeteknek, jogvédőknek a kapitalizmusban szvsz soha nem a faji/etnikai egyéb megkülönböztetés ellen kell küzdeni (a faji megkülönböztetésnek jószerével nincsenek a kapitalizmusban áldozatai), hanem a társadalmi megkülönböztetés ellen (mert az a valós veszély), az embereket tömegével kilakoltató deviáns állam aberrált viselkedése ellen, a társadalmi fasizmus ellen, amelyik megveti és lenézi a szegényeket, a nincsteleneket és kötelező tb-járulékfizetéssel terheli a tartós munkanélküliek tömegeit.

Viszlát, és még egyszer kösz a halakat!




────────────
[1.]  A magyar újkapitalizmus eddigi korszakának, a magyar self-made man-mítoszának vitathatatlanul egyik legnagyobb alakja és megtestesítője: a sikerszimbólum Mészáros Lőrinc vállalkozó;  a vállakozó ellen irányuló sikertelenek gyűlöletérzését a bennük továbbélő kádárizmussal azonosította Orbán Viktor.

Gondolatnapló - Az újságírók cselekedeteiről

Macedónia - (fotó forrás: Muhammed N Oubari - facebook)

„ Ha találkozol egy újságíróval, vágd pofon - ha te nem is tudod, 
miért adtad, ő tudni fogja, hogy miért kapta.” Jean-Marie Le Pen

A legtöbb kapitalizmusra kondicionált, azt elfogadó és már ebben szocializálódott ember és politikai mozgalom és a hatalom is, a társadalomban még létező, természetes szolidaritás ellenében kapar; sőt mindezek az állam antiszociális megnyilvánulásait és fellépését tartják a legtermészetesebbnek, mi több: azt
ki is követelik. Az sem paradoxon, hogy magát a természetes szolidaritás súlypontjait a feminista és nővédő mozgalmak megint csak egy másfajta (irreális) szolidaritással próbálják destabilizálni, megingatni, így törésvonalakat hoztak létre a nemek között is. A nőkre az egyenjogúság szerint, nem egy nemzeti avagy idealisztikus, netán szakrális vagy előremutató "önazonos" identitást, hanem egy profanizált és jogokat követelő, modern, de szellemi szempontból valójában alacsonyrendű és (rövidtávú) célú életformát igyekeznek ráerőltetni. A demográfiai válságnak ezek az alapvető gyökerei, és ezek jellegükben életidegen, liberális propagandát takarnak. Amíg Európa államaiban drasztikus népességcsökkenés történt, addig Afrikában és Ázsiában ennek az ellenkezője zajlott le. Ennek az előrelátható következményekkel járó több évtizedes propagandának az eredményei már most láthatóak, a szemünk előtt zajlik le egy népvándorlás. Mindenkiben él a természetes félelem, hogy ez a népvándorlás elsodorhatja a civilizációnkat. A kérdés az, van-e ennek a civilizációnak olyan értéke, ami miatt nekünk,  - akik ennek a civilizációnak a tagjai és netán haszonélvezői vagyunk - e civilizáció esetleges pusztulása felett aggodalmaskodnunk kéne. Miután jelképesen ez a civilizáció azokra támadt ragadozóként, akik a szellem fényforrásai voltak és azokkal szemben volt könyörtelen, akik kiszolgáltatottak vagyis egy olyan civilizáció bukása, amelyikből technikai vívmányai és csodái ellenére hiányzik az élet szeretete, mivel a társadalmából saját önös céljai miatt igyekszik kiölni az egymás iránti szolidaritást és a kooperációt, ráadásul szociáldarwinista módjára már hivatalból is antiszociális jelleggel lépett fel eddig is a hajléktalanokkal, a munkanélküliekkel szemben, indokolatlanul devianciának bélyegezve a szegénység állapotait ezenfelül pedig a (deklasszált) lázadó rétegeket, ezek szószólóit, a társadalom outsidereit pedig par excellence: megfigyeli, provokálja és zaklatja az internetes felületeken. Teszi ezt egy magát főként liberálisnak de konzervatívnak valló zsoldos-újságíró réteg szócsövén keresztül, akik másodállásban is kiszolgálják a rendszert és a társadalmi tudatot munkaidőn kívül is deformálják és annak értékrendjét tudatosan züllesztik. Mivel a propaganda ebben a rendszerben nélkülözhetetlen és nélkülözése azonnali összeomlással fenyeget, így azok akik a hatalom ezen oldalán állnak nyilván tisztában vannak azzal, hogy milyen újságcikket és szolgáltatást és elfoglaltságot vár el tőlük az éppen aktuális hatalom. A sajtóba és tudatdeformálásokba ölt csillagászati összegek helyett inkább azzal kéne törődniük, hogy az újságírói zsoldok (fizetések) a lehető legalacsonyabbak legyenek és ebből a különbözetből pedig a rendszer által közellenségnek kikiáltott 72 éves Teri nénik kilakoltatását meg lehessen eredményesen akadályozni. Az Új Világrend tehát szándékosan forgatja fel az európai társadalmakat, tette ezt Latin-Amerikában a 60-as években, általa meghatározott (elgondolt) népsűrűségi kvóták szerint szaporodhatott a lakosság. A nemzeti identitást ez az erő két irányból is igyekszik marginalizálni és megtörni. Teszi ezt elsősorban  a múltból önkényesen előrángatott és idejétmúlt vállalhatatlan nemzeti revizionizmussal és Horthy-kultusszal, hogy magát a nemzethez való tartozás alapélményét erőszakosan aláássa és kifigurázza; idetartozik például a Magyar Gárda létrehozása is, ami Fidesz-Jobbik koprodukcióban készült el. Mivel a nemzeti identitás kifigurázása, marginalizációja az erőszakos náci-fasiszta és faji eszmék összemosásával és vállalhatatlan ideológiákkal megtörtént, a Janus-arc másik oldalán a "rendszer" értelmetlen szabadságjogokkal való bombázása is megtörténik, itt az emberi jogok védelme nem valós, kizárólag a szándékosan felépített ellenkező tengellyel való szembe-politizálásban szándéka szerint kulminál, politikai és fragmentált nem kiterjedt és széles perspektívájú. Így egészen abszurd skálán a különféle áljogvédő mozgalmak tucatjai lépnek színre, mint a NANE és a PATENT is. Ezek állami támogatása is egyértelmű, mint a börtönbővítéseken reklámfelületként szolgáló Helsinki Bizottság is. Mindezek tükrében erősen kérdéses az is, hogy bármiféle párt és politikai mozgalom egyáltalán legitimnek tekinthető-e. Az is biztos, hogy nemzeti identitás egy globál-kapitalista társadalomban legalább olyan abszurd, mintha szocialista társadalomtól várnánk el ugyanezt (bár ott legalább van népi-mozgalmi vagy proletár-paraszt identitás), A kapitalizmusra pontosan a társadalmi elidegenedés a fő jellemző. Konklúzióként pedig a képlet egyszerű, evidencia: hogy mindez miért van így szándékosan kialakítva, nos azért, hogy a társadalmi piramis csúcsán a rendszer legfőbb haszonélvezőinek nyugalmát semmiféle momentum ne nyugtalanítsa vagy akár veszélyeztesse az érdekeiket.  A migráns-helyzettel kapcsolatos hatalmi reflexióban azt is láthattuk, hogy akár a politikai agymosások legfőbb idején, a választási kampánykor, most ugyanúgy egy válság szituáció közepén, bizony arra a látszólag logikátlan és értelmetlen cselekedetre volt kondicionálva a hatalom, hogy plakátokat helyezzenek ki országszerte (és tervezték az országhatárokon kívüli plakát-kampányt is). Saját magukat leplezték le, hogy az ilyen és hasonló propagandákba vetett bizodalom, már nem csupán hit, hanem kialakult-rögzített hatalmi reflex és rögeszme. Ez filozófiai értelemben, egy merev és korántsem az eseményekkel harmóniában lévő, azzal dinamikus relációkban lévő, hanem alapvetően statikus-dogmatikus hatalmi álláspontot és attitűdöt takar. A menekülteket is pont ezért tartják föl, mivel a §-kat, a szabályokat ez a rendszer, legalább is bizonyos rideg farizeizmussal, mindig is többre tartotta az embereknél. Valójában itt az elidegenedés, egy jogi aspektus is, és a hatalom az ami a valóságtól elidegenedik, és nem is kíván objektív képet alkotni arról a közegről, ami felett rendelkezik, mivel kizárólag, mint sok esetben most is csak egy robot empátiájával cselekszik.

A Magyar Iszlám Közösség a tagjainak nem ajánlja a Magyar Hírlap olvasását, ezt a végkifejletet is egy újságíró vívta ki: Bayer Zsolt. Bayer Zsolt a (saját)privát blogján nem csak ezzel szembesült, hanem azzal is, hogy az internet valójában  az ellenkultúra területe és kíméletlen "üsd-vágd nem apád" és adok-kapok zajlik a kommentek között. A Jobbik időszakos (lásd hanuka) keresztállítási mániája pedig egészen érdekes értelmezést nyer. A conquistadorok pszichológiáját idézi, akik az Új Világban a kereszteket vélhetően a terület-jelzésére és a számukra idegen világba vitt ismert világ jelentését hordozó szimbólumot, nem csak a rideg, idegen és félelmetes valóság ellenében, mint apotrópaikus (elhárító) szimbólumokként is állíthatták. A Jobbik számára tehát a reaktív elme[1.] működésbe lépett, mert itt ez a világ és Anyaföld a számukra idegenné vált, ezért a területjelző totemjeiket elővették és elkezdték a saját maguk számára az elveszett, biztonságos világukat visszaszerezni és visszaállítani ezzel a kvázi szakrális aktussal.

Szeptember közepétől megváltozik a migránsokkal kapcsolatos jogi szabályozás és helyzet. Az újabb Btk szigorítás (menekült kriminalizácó) szerint a tiltott határátlépés bűncselekmény lesz, a határon tehát kevés idő múlva akár már lőni is fognak és tömeges előállítások is várhatóak. Ma reggel azt is megtudtuk, hogy ezzel párhuzamosan már a Büntetés-végrehajtás is felkészült a problémára[2.]. Hogy hogyan készültek fel, azt nem tudhattuk meg a hírekből, de felkészültek. Különböző megoldás-modellek merültek föl, és a hivatali bürökrácia és jogász-hatalom ismét megmutatta, hogy képtelen egy probléma-helyzetben konstruktívan, a humánum oldaláról szemlélni és engedni, és rendezni, hanem a végsőkig kitart az erőszakos megoldások mellett.

────────────
[1.] A reaktív elme, az analitikus ellentéte, a szcientológia (dianetika) terminusa, az emberi tudat egy lefokozottabb működésére utal, arra a mechanizmusra ahogyan vészhelyzetben reagálunk.
[2.] Kontrát Károly a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy nyilatkozott: elég hely van a magyar börtönökben.

Gondolatnapló - Jehova párttanúi

Városmajor  (fotó forrása: www.budapestcity.org)

Kampány van, ilyenkor minden ígéret megduplázódik és triplázódik. Semjén Zsolt is előkerült, nem rágódik tovább Helmuth von Glasenapp könyvén. Régi arcok tünnek fel - te még élsz? Az írók műveikben élnek tovább könyv formájában, és a remineszenciaként a gondolataik kvázi plágium gyanánt fel-felbukkannak és tudati napvilágra kerülnek abban a megszólított és fejlődő nyelvi közegben.  Észre kellett vennem, hogy a szeretet legújabb prófétája valójában Babají-t követi, a Szwámi Vishwananda blogról van szó. Babadzsí pedig a Napfényes Élet Alapítvány elgondolása alapján valójában a leglétezőbb Krisztus-erő a bolygón, valaha egy vak ember volt, akit Jézus meggyógyított. Én szkeptikus maradok mindezzel szemben és materialista. Valójában az egyik Vishwananda blogbejegyzésben leírtak ihlettek, illene magyarra fordítva leírni (ezért hoztam szóba) hogy amikor mínősítesz, ítélkezel valójában és általában akkor nem gondolkodsz, csak az érzékek szintjén különböztetsz meg dolgokat, de ezt már Nicolaus Cusanus is lemodellezte. Ez piros, amaz zöld, ez pedig kék vagy narancs, ezek szintézise, vagy lényegük szerint való csoportosítása a színek - vagy elnevezései. Magyarán a szintézisben nincsenek különbségek közöttük, mert közös halmazba kerülnek a lényegük szerint a színek csoportjába. A Mammut I és a II. között állok. a kollektív hamutartó közelében   és körbevesznek csikkvadászok, ...s rosszak. Az öltönyös úr itt mellettem, míg "cseperészget a bádogeresz már"(J.A.), hexameterekre tőlem láthatóan sietősen és idegesen rágyújt, aztán váratlan telefont kap és elnyom egy rigót, egy szemrebbenés alatt a tömegből kilép hirtelen lendületből egy lófarkas dekkeselyű és előbb ér oda, a másik irányból érkező sebhelyes arcúnál és 5mp-el előbb ragadja ki a hamutálból friss zsákmányát, a malboro-rigót, origót. Ha most lenne nálam egy kamera, vagy egyetlen szilárd fix pont, ezen a koordinátán nem csak a világot mozdítanám ki, hanem azonnali és gyors riportot készítenék a vesztes hajléktalanról, hogy nyilatkozzon, mint válogatott szövetségi kapitányok egykoron 7-0-ás vereség után, hogy nem jutunk ki a VB-re?! Hiába minden stadionépítés és mégis miként maradt le arról a szinte alig használt egy szál arany-malbororól. A malboror énekei. Mi a megoldás? A hatásos és modern önkormányzati lokálpatrióta tréning hajléktalanoknak, amely fejleszti a dekkvadászati képességeket?.Jelentkezzen Ön is tanfolyamunkra, és minden sikerülni fog és jó lesz? A tanfolyam fővédnöke Tarlós István főpolgármester. A vereséget mindenhol kötelező megmagyarázni, a győztes győz, az egyéni kíméletlen nikotinérdek és önzés sárba tapossa a kollektivum gyengülő akaratát. Vértelen és sunyi pusztulás ez, ez a kapitalizmus, a porladás korszaka, ezért harcoltál 1956-ban, ebből vagy te is Svetaketu. Az emberiség legalantasabb ösztöneinek diadala. Vallom a rezsicsökkentést, Magyarország feltámadását, a lelkek feltámadását, no meg azt is, hogy blogot - de semmit sem- nem lehet írni otthon a négy fal között pár kivételtől eltekinte. A női test naturalista ábrázolása a cél, nem kifejezetten a szépségé. Ő az, a megváltó, akinek hatalmában áll azt a dekket odébb rúgni, nem adatott volna néki hatalom kicsinyek és nagyok, élők és hotlak fölött, ha onnan felülről nem kapta volna. A végítélet ül a kirakatban. Harsonák és angyalok.
A rendszerváltás az értelmiség árulása volt. Pont. Ha egy parkban kora délután húgyozni szeretnél a legfőbb akadályok a következők. Első a sóderes út. A kavics sódernél nincs kényelmetlenebb, azon sem szárazon sem esőben nem lehet kényelmesen sétálgatni, talán gólyalábbal, vagy kúszva, bizonyára a feltalálója egy szadista, eszelős degenerált ravasz barom volt és most vezekel a pokol egyik legmélyebb bugyrában ott az örök vezeklők között, ahol Danaidák, Tantalosz, és Ixion is vala. A kavicsok miatt tehát késésben is lehetünk. Ha született nőzaklatók vagyunk, akkor minden perc számít, ezért fontos, hogy már messziről kerüljük a kavicságyat, elkerülve ezzel a későbbi idegeskedést az időhiány miatt, hogy nem lészen már időnk  sem a munkahelye előtt strázsálni, hogy minél több rossz percet szerezzünk néki, ne adjunk időt arra, hogy megcsaljanak és legyünk ezzel tisztában, ha köztisztasági szabálysértést követünk el, bár tény a rendőrök és közteresek, parkőrök ellen menekülési útvonal esetében még jól jöhet az a kibaszott lesóderezett útvonal. Ami ezen kívül még idegborzoló, az a vizsláját póráz nélkül sétáltató tinilány, labdával meg gumikacsával, és a délutáni szociáldarwinista társadalmi gettólakó alsóiskolás napközisek, ha mindezeket elkerültük és nincs a közelben rendőr, akkor rigócsicsergés közepette már megnyugodva könnyíthetünk magunkon. Mint a Damu Roland Társaság tiszeletbeli és alapító elnöke, bizony mondom néktek, egyetlen hajszál sem hullhat le az ő akarata nékül. A fő ellenségeinkkel pedig az abortusz kultuszát terjesztő PATENT-tal és az Usából támogatott NANE-val pedig el kell számolni. Gyorshír: Kocsis Máté fidesz-kdnp-s polgármester betiltotta Józsefvárosban az engedély nélküli csikkvadászatot.