Léket kapott a kapitalista propaganda-gépezet - A Kapitalizmus Áldozatainak Emléknapja - A Munkáspárt emlékbizottságot állított

Sokan feltették már a kérdést, hogy a magyar kapitalizmusnak nincsenek áldozatai, hiszen a jelen politikusai  például a magát felgyújtó Bauer Sándorról évente megemlékeznek a Nemzeti Múzeum kertjében, ugyanakkor a jelen áldozataiért, az elmúlt 23 év áldozataiért eddig nem tett senki semmit. Tudjuk, hogy egy-egy emléktábla nem fogja visszahozni az életbe az áldozatokat,de a rendszernek vannak áldozatai sajnos: a 83 éves Marika néni, aki miután lakását magára gyújtotta, kiugrott Zsókavár utcai lakásának ötödik emeltéről, őt a kilakoltatásokról elhíresült XV.kerületi Fidesz-KDNP-s polgármester, László Tamás lakoltatta ki. A tegnapi nap az öröm csillagzata alatt telt, amikor rátaláltam a Munkáspárt nyilatkozatára. Évek óta itt a blogon is számtalan esetben hívtam fel a figyelmet, hogy igenis be kellene fejezni azt a burzsoá politizálást, amelyik a múlt rendszer bűneit a jelen kimosására akarja felhasználni. A rendszer eddig nem nézett a tükörbe és menekült mindenféle önvizsgálat elől, a Munkáspárt pedig végre meglépte azt a lépést, amire én már évek óta várok. Véget vetett a politikai farizeuskodásnak, még akkor is, ha nem kapott sajtót, ha látszólag ennek semmi súlya nincsen. De a fal épülni fog, névtelen és névvel ellátott téglák és remélem valahol a fővárosunk közepén, az áldozatok fala. Molnár F. Árpád /Hírháttér Multimédia/ azonnal gyors riportot készített a Munkáspárt titkárával. Régóta harcoltam és küzdöttem ezért, és megértem ezt a napot, még akkor is örömmel tölt el, ha ez a lék a rendszeren nem látható, nem kerül be a mainstream média hírei közé. Május 22-én javasolni fogom, hogy mécsesekkel emlékezzünk meg Filotás Istvánról, ha március 25. napja lett is az emléknap, a Szabadság hidat este 22-én lepjék el a mécsesek és emlékezzünk meg a rendszer áldozatairól, ha már a rendszermosdatók ezt nem teszik meg. Azt gondolom, hogy az ünnepeknek és megemlékezéseknek a ciklikus rend szerint kell hagyományt teremteni. Az első lépések nem látszanak még, talán el is van nyomva ez a hír, de ha egy jól felépített stratégia szerint az emléknapot gondozza valaki, az gyökeret ereszt és megerősödik. Gyors eredmények nem várhatóak, nagy az ellenszél, sok lőpora van a mainstream médiának. Az első kis lépések és a győzelem már megtörtént, a rendszernek most valójában sikerült visszavágni a 23 hazug évért. A politikai bevett farizeuskodások idejének hamar vége lesz és új idők jönnek. Igazából eddig két nap volt jelentős a blog életében a ciklikus világszemlélet szerint, ebből az egyik karácsony, a valós európaiság, a szeretet ünnepe és születésének megünneplése, az egyik alapállás, a másik pedig a költészet napja, valójában két sámánikus pont, József Attila és a jelen világ konfrontációja. Pont erről beszélgettünk a bostoni merénylet kapcsán, hogy az iszlám számára a szeretet kultúrája B. szerint nem létezik, nem tudják azt elfogadni és valamiféle kegyetlenség uralkodik. Így volna ez, ha maga a Korán nem deklarálná azt, hogy a könyv népeit (ahl al-kitáb)  tisztelik és ebbe a kategóriába a zsidók, keresztények és a zoroaszter (párszik) követők is benne vannak. Valójában a politeizmus iránti gyűlöletnek elviekben nagyobbnak kellene lennie az iszlámban, mint a keresztény világ elleni szent harcnak. Afganisztánban példaként a Buddha szobrok rövid életűek voltak.
Holnap a venezuelai nagykövetség előtt 15 óra magasságában szimpátia tüntetés lesz, Anderle Ádám idézi Közép-Amerikáról írott könyvében, hogy " távol Istentől és túl közel az Egyesült Államokhoz". Bolivár aki mellesleg venezuelai volt és konföderációban gondolkodott, már a 19.század elején félt a "kolosszustól". Talán a protestáns etika lappang az USA küldetéstudata és gazdasági expanziója mögött? Mindenesetre a holnapi demonstráció is jól szemlélteti, hogy Közép- és Dél-Amerika viszonya az USA-hoz a mai napig nem rendezett.

Kapcsolódó hírek és oldalak:
Kapitalizmus Áldozatainak Emléknapja - Interjú a Munkáspárt titkárával Hh Alsóörsi Hírhatár

Programajánló:
Szolidaritási tüntetés Nicolas Máduro mellett ! BAL-RAD

Sajtófigyelő és számtan - A magyar burzsoázia diszkrét bája (forrás:civilkontroll)

" 20 év számokban, avagy a magyar kapitalizmus diszkrét bája.

Magyarország népessége:
1989-ben: 10 millió 374 ezer fő
2009-ben: 10 millió 016 ezer fő

Magyarország külső adóssága (bruttó):
1989-ben: 21 milliárd USD
2009-ben: 225 milliárd USD

Nyilvántartott munkanélküliek száma:
1989-ben: mintegy 30 ezer fő
2009-ben: mintegy 470 ezer fő

Létminimum alatt élők szám:
1989-ben: mintegy 900 ezer fő
2009-ben: mintegy 3 millió 300 ezer fő

Hajléktalanok száma (becsült adat)
1989-ben: 5-10 ezer fő
2009-ben: 50-70 ezer fő

Újépítésű lakások száma:
1989-ben: 51 ezer 500 db.
2009-ben: 28 ezer 400 db.

Házasságkötések száma:
1989-ben: mintegy 70 ezer
2009-ben: mintegy 42 ezer

Válások száma:
1980-as évek: 1000 házasságkötésre 350 válás
2000-es évek: 1000 házasságkötésre 590 válás

Élve születések száma:
1989-ben: mintegy 127 ezer
2009-ben: mintegy 96 ezer

Házasságon kívül született gyermekek száma:
1980-as évek: minden nyolcadik gyermek született házasságon kívül
2000-es évek: minden harmadik gyermek született házasságon kívül

Összes bűncselekmények száma:
1989-ben: mintegy 225 ezer bűneset
2009-ben: mintegy 410 ezer bűneset

Befejezésül még egy jelzésértékű számadat:
Bogár László közgazdász professzor szerint a jelenlegi átlagos 120-130 ezer forintos havi fizetés vásárlóértékét tekintve ("folyó áron") annyit ér, mint az 1978-as átlagos munkabér, vagyis 3600 forint! Hozzáteszem:Míg 1978-ban egy egyedül élő az átlagos keresetéből a lakása rezsijére 20%-ot költött, addig ma, ez 80%!" (civilkontroll)

Megjegyezném, ha 1984-ben 50 ft-volt egy havi bérlet akkor 1978-ban még az 1984-es 50 forintos áron is 72 darab bérletet ért a havi átlagfizetés, amellyel szemben a jelenlegi 130 ezer forintra számolva az max 13 darab bérlettel ér fel. Vagyis az 1978-ban a 3600 forint vásárlóértéke kb.havi 700 ezer forintos átlagjövedelemnek felel meg. Ha ma havi 700 ezer lenne az átlagkereset, akkor 4 órai munkával 350 000 forintot lehetne keresni, és nem volna munkanélküli. A kapitalizmus folyományaként az 1984-es bejegyzést alapul véve, minden 10 szeresére drágult. Az átlagfizetés vásárlóereje is az 1/10-dére csökkent. Ez a kapitalista átlagbér kb. 1978-ban egy 360 forintos fizetésnek felelne meg. Mint már írtam Románia úgy váltott rendszert, hogy visszafizette az államadósságát. Mindezek ellenére a januári napokban Bukarestben lázadások voltak, és csak a rendkívüli hideg miatt maradtak abba.


A kapitalizmus öl, butít és nyomorba dönt.

Hírforrás:
Civilkontroll
Döbbenetes ! Leleplező számsorok az új magyar tragédiáról(HuNHÍR.info)
Számtan - 1984-ben - no komment(TaRTaRoSSZ.BLoG - korábbi blogbejegyzés)